Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-16 / 39. szám

1979. február 16., péntek o ítélet az orosházi galeri bűnügyében Tegnap, február 15-én hirdetett ítéletet a Gyulai Megyei Bíróság Iglicz Zoltán (Orosháza, Báthori út 33. szám alatti lakos) és hét tár­sa bűnügyében. A vádlottak fiatal koruk ellenére súlyos bűncselekmények sorozatát követték el. Még az élet ki­oltásától sem riadtak vissza. Szakmunkástanulókként együtt folytatták tanulmá­nyaikat. Első bűncselekmé­nyüket is a szakmunkásta­nuló-intézetben követték el. 1976. április 2-án Iglicz Zoltán, Kokovai János (Oros­háza, Báthori út 23. szám alatti lakos) és Mátyus Sán­dor (Orosháza, Báthori út 15. szám alatti lakos) az in­tézetből egy magnetofont lo­pott el. Két hét múlva dia­vetítővel, mikroszkóppal, fényképezőgéppel távoztak. De ez még csak a kezdet volt. A sikertől egyre nagyobb bá­torságot kaptak. Eltulajdoní­tották éjszakai portyákon az őrizetlenül hagyott kerékpá­rokat, betörtek víkendházak- ba, majd július 3-án éjsza­ka Iglicz, Kokovai és Hege­dűs Pál (Orosháza, Munká­csy út 3. szám alatti lakos) betörőszerszámokkal felsze­relve a Csillag Áruházba ha­toltak be, s mintegy 23 ezer forint értékű ánicikkel tá­voztak. Ezután a Hajnal ut­cai építkezés anyagraktárát szemelték ki. Iglicznek és Kokovainak ekkor Mátyus volt a társa. Többek között egy HILTI-szögbelövőt is zsákmányoltak, majd úgy döntöttek, hogy a MÁV-ál- lomás előtt levő presszót fosztják ki. Ez azonban nem járt eredménnyel. Több si­kertelen betörés után az egyik presszóba úgy hatoltak be, hogy először a riasztó- csengő vezetékét vágták el. Mintegy 21 ezer forinttal tá­voztak. Augusztus 15-én követték el a legszörnyűbb tettet, megölték Michnai András éjjeliőrt. Az éj leple alatt ugyanis Iglicz és Kokovai be­törtek a művelődési házba. Észrevették, hogy az egyik szobában ott tartózkodik az éjjeliőr. Iglicz még a cipőjét is levetette, s szinte hangta­lanul közeledett az idős em­berhez. Hirtelen támadt rá Michnai Andrásra. Az éjjeli­őrnek még arra sem jutott ideje, hogy fölálljon. Iglicz ólmosbottal sújtott feléje. Az első ütést kivédte a jobb karjával, de a következő csa­pás már eltalálta. Véres fej­jel lerogyott a fotelba. Ko­kovai is több ütést mért az idős emberre. Michnai And­rást másnap reggel a takarí­tónők holtan találták a szo­bában. Á haldokló éjjeliőr szenvedése egy csöppet sem zavarta a tetteseket. Egyi­kük elvágta a telefon zsinór­ját, s a presszó felé indult. Társa a jegypénztárnál ma­radt. Az ólombot egy suhinr tásával kitörte a presszóajtó üvegét. Ezt követően mind a ketten a presszóban pénz után kutattak. A lemezka­zetta — benne a tízezer fo- lőni. Az egyik pisztoly He­rint — ott volt a közelben, gedüs Pálhoz került. Csiki egy konyharuhával letakar- Károly (Orosháza,. Felsőta­va, de nem vették észre, így nya 9. szám) is több hónapon csupán két üveg ginnel tá- át magánál tartotta az átala­voztak. kított pisztolyt. Vádlottak padján az orosházi galeri Fotó: Béla Ottó Az éjjeliőr halála után Ig­licz, Kokovai és Mátyus tar­tottak attól, hogy a cselek­ményt felfedezik. Ezért jó­kora ideig nem követtek el bűntettet. 1977. május 29-én azonban ismét bátorságra kaptak. Iglicz és Kokovai be­törték az ÁFÉSZ egyik presszójába. Mindössze 3400 forint értékű árut loptak el. A pénzkazettát, amelyben akkor több mint 22 ezer fo­rint volt, nem találták meg. Decemberben Iglicz és Má­tyus a vas-, műszaki szövet­kezet pénztárhelyiségébe ha­toltak be. Különféle szerszá­mok segítségével kibontották a páncélszekrény oldalát, amelyben mintegy 27 ezer forintot találtak. A múlt év áprilisában elhatározták, hogy kirabolják az IBUSZ- irodát. A magukkal vitt szer­számok azonban nem voltak alkalmasak az iroda meny- nyezeténék kibontására, s ezért eredmény nélkül tá­voztak. Iglicz és Pastyán Já­nos (Orosháza, Szentesi út 46. szám alatti lakos) az ÁFÉSZ 6-os számú italbolt­jába való behatolása azonban sikeres volt. Innen 22 ezer forintot zsákmányoltak. A bíróságon az is bebizo­nyosodott, hogy a mindenre elszánt vádlottak fegyverrel is rendelkeztek. Kokovai Ju­goszláviából két riasztópisz­tolyt hozott. Az egyiket kis­puskatöltény kilövésére tette alkalmassá. Ezt később Haj­dú Sándor vásárolta meg. Pastyán pedig a légpuskáját alakította át úgy, hogy az­zal emberélet kioltására al­kalmas lőszert is ki lehetett A Megyei Bíróság dr. Ke- mecsei Lajosné büntetőtaná­csa társtettesként, nyereség- vágyból elkövetett ember­ölés és bűnszövetségben, jog­talan behatolás útján elkö­vetett lopás, valamint egyéb, súlyos visszaélések miatt Ig­licz Zoltánt 13 év, Kokovai Jánost pedig 10 év szabad­ságvesztésre ítélte. Mellék- büntetésként mindkettőjüket 10 évre eltiltotta közügyek gyakorlásától. Lopás és más bűncselekmények miatt Má­tyus Sándort 5 év, Pastyán Jánost 4 év? Hegedűs Pált pedig 10 hónap szabadság- vesztéssel sújtotta. Csiki Ká­roly és Hajdú Sándor 8 hó­nap szabadságvesztést ka­pott, melynek végrehajtását a bíróság 2 év próbaidőre felfüggesztette. Horváth Lászlót 4 ezer forint pénz­bírsággal sújtotta. Az ítélet nem jogerős. Az ügyész és a vádlottak a fel­lebbezés bejelentésére 3 na­pot tartottak fenn. —di— Ma este bemutató a színházban: Moliére: Tartotté Poquelin udvari kárpitos fia, Jean, Moliére néven vonult be a halhatatlanság­ba. Moliére művészete el­lenállás nélkül meghódított minden színpadot. Egész életét színházban töltötte. 1683. február 17-én a Kép­zelt beteg előadása közben rosszul lett, nem akarta fél­beszakítani a nézők mulat­ságát, minden erejét össze­szedve továbbjátszott. így emlékezik meg a színházi kalauz arról a nagy komé­diásról, akinek Tartuffe cí­mű művét ma este látja a Jókai Színház közönsége. Nagy András László ren­dezte az előadást, amelyben Tartuffe szerepét Áts Gyula Jászai-díjas művész alakítja. Orgont a Komárnói Magyar Területi Színház tagja, Ro­pog József játssza vendég­ként. Főszereplők még Tóth Gabi, Zsolnai Júlia, Szentirmay Éva Jászai-díjas, Tímár Zoltán és Szűcs And­rás. A díszleteket Suki An­tal, a jelmezeket Egedi Edit tervezte lói jövedelmez a homokos kavicsbánya A kevérmesi Lenin Ter­melőszövetkezetnek minden esztendőben jól jövedelmező tevékenysége a közelben le­vő homokos kavicsbánya ki­termelése. Dolgozói az utób­bi években 35—40 ezer köb­métert kotortak ki éven­ként, s e mennyiségnek na­gyobb részét saját építkezé­seikhez használták fel. Emellett természetesen a község magánépítőinek, a lakosságnak és közületeknek is eladnak belőle. A segéd-, illetve mellék­üzemág jól jövedelmez a tsz-nek, megérte a befekte­tést. Ezt bizonyítja, hogy az utóbbi években e tevékeny­ségükkel 2—3 millió forintos árbevételre tettek szert. A Kell a jő könyv 77 értékelése Hosszú ideig tartó olvasói verseny utolsó szakasza zá­rult le a napokban: az 1977 szeptemberében meghirde­tett Kell a jó könyv pályá­zati lapjainak megyei érté­kelése. Két helyen, a taná­csi és a szakszervezeti könyvtárhálózatban. A mun­ka nem csekély feladat volt, hiszen minden egyes pályá­zónak a negyven könyvet tartalmazó irodalomjegyzék­ből hat művet kellett vá­lasztani, és az elolvasás után egyről-egyről három kérdésre adni választ tö­mören, vagyis egy-két mon­datban.' Ezek mellett még — vagy ezeken kívül — mű­elemzést is beadhattak bár­melyik könyvről. A szakszervezeti könyvtá­rak olvasói közül 1424-en pályáztak és közülük 999-en teljesen hibátlan megoldást küldtek be. Hárman ké­szítettek műelemzést. A ta­nácsi könyvtárak olvasóiból 815 személy pályázott, s több mint 50 százalékuk hi­bátlan eredménnyel. Tizen­három műelemzésből egy közös munka volt: a kö­töttárugyár kazánházi szo­cialista brigádjáé, ök öten mind a negyven kötetet feldolgozták és összefoglaló dolgozatot írtak. A többiek egyénileg ragadtak tollat, hogy például Tolsztoj Feltá­madás, Dosztojevszkij A Karamazov testvérek, Tur- genyev Apák és fiúk című alkotását elemezzék. A sar- kadi középiskolás, Baji Gab­riella pedig Babel Lovas- hadsereg-ét választotta. Tovább nőtt a belvízzel borított terület A február 12—13-i csapa­dékot követően a Fekete- és Kettős-Körösön, február 14- én délben mindkét folyó vé­delmi vonalain elrendelték az árvízvédelmi készültsége*, ugyanakkor a Hármas-Körös felső szakaszán másodfokúra módosították az első fokú készültséget. A Fekete-Kö­rösön az árhullám február 15-én délután tetőzött, s megkezdődött a lassú apa­dás. A Tiszán továbbra is emelkedik a vízszint. A Kö­rösvidéki Vízügyi Igazgató­ság területén a folvók alsó szakaszain a felülről - érkező vfzutáuDótlás és a Tisza visszaduzzasztó hatása kö­vetkeztében lassú, folyama- *os áradás észlelhető. A Fe­kete-. a Kettős- és a Sebes- Körös alsó szakaszain, vala­mint a Berettyón első fokú. a Hármas-Körös felső sza­kaszán másodfokú, alsó. sza­kaszán és a Hortobágy—Be- rettvó-csatomán harmadfokú árvízvédelmi készültség van érvényben. A vízügyi igazgatóság te­rületén 1800 hektárral nőtt a belvízzel borított terület. A belvízzel elöntött terület 28 600 hektár, amelyből 10 200 hektár a vetés, és 7 500 hektár a szántó. A KÖVIZIG 53 szivattyútelepet és 52 szivattyúállást üzemel­tet, másodpercenként 135 köbméter teljesítménnyel. A gyulai szakaszmérnök­ség területén levő úgyneve­zett Élővíz-csatorna védelmi szakaszán — figyelemmel a belvíztározó telítettségére és az érvonalakon megjelent belvizekre — elrendelték a harmadfokú belvízvédelmi készültséget. Az igazgatóság más védelmi szakaszain az első fokú készültség van ér­vényben. Harmadfokú a belvízvé­delmi készültség Nagykama­ráson, Mezőberényben, má­sodfokú Kondoroson, Eleken és Békéscsabán, első fokú Kétegyházán, Békésen, Kö- röstarcsán, Dobozon, Bihar- ugrán és Vésztőn. Gyomán tovább folytatják a készült­ségen kívüli belterületi szi­vattyúzást. Nagykamaráson az elmúlt három nap alatt lehullott 25 milliméteres csa­padék ellenére közvetlen ve­szély sehol sincs, azonban a községet körülvevő érvonu­latokban mért vízszintek to­vábbra is emelkednek. Túlbuzgó anyagbeszerzők Kusza készletek n készletek alakulása a népgazdaság műkö­désének egyik fon­tos jellemzője — következ­tetni lehet belőle a struktú­rára, vagy a tervszerűségre éppúgy, mint az érdekeltség esetenkénti ellentmondásai­ra. A fokozott figyelmet hazákban az is indokolja, hogy a készletek évek óta egészségtelenül nőnek. A múlt év végén 450 mil­liárd forintnyi készletet őriztek a vállalatok és ipa­ri szövetkezetek raktárai­ban. Ez az adat akkor mond sokat, ha figyelembe vesz- szük, hogy értéke csaknem eléri az egy évi nemzeti jö­vedelem nagyságát. A Ma­gyar Nemzeti Bank becsült. adatai szerint tavaly a kész­letek hozzávetőlegesen 35 milliárd forinttal nőttek. Bizonyos tartalékok min­den gazdaságban nélkülöz­hetetlenek. A termelés biz­tonsága, folyamatossága, az ésszerűség kívánja így. De a szükségesnél nagyobb kész­letek csak a népgazdaság te­hertételeit növelik. „Eladók piaca” — így jel­lemzik a nálunk kialakult helyzetet, ami azt jelenti, hogy a vevők, felhasználók — némi túlzásai élve — mindent felvásárolnak, amit kapni lehet. E „készletezési mánia” érdekeltségi prob­lémákra és a vállalatok kö­zötti kapcsolatok zavaraira vezethető vissza. A vevő nem bízik az eladóban, nem hiszi, hogy igényeit időben és a kellő mennyiségben va­lóban kielégítik. Ezért ko­rábban, és az indokoltnál többet rendel, számítva a szállítási határidők csúszá­sára és' a kértnél kisebb tételekre. S előfordul az is, hogy a készletet vásárolni akaró vállalat — biztonsági okokból — több szállítóhoz is fordul: valamelyik majd csak kielégíti igényeit. S ha esetleg többen is szállítanak neki? Inkább több legyen, mint kevesebb! Lehetséges persze, hogy másutt éppen ez a túlbiztosítás okoz hi­ányt. A túlbiztosító, óvatos­kodó vállalatok így szokszor maguk állítják elő a hiány- helyzetet, hozzájárulva ezzel is a kereslet-kínálat egyen­súlyának megbomlásához. A készletek nagyságát a lekötött készletnapok szá­mával is nyilvántartják. A magyar iparban — az élel­miszeripar adatai nélkül — ez 12 év átlagában 80 nap, ami azt jelenti, hogy átlago­san ennyi időre elegendő készletet tárolnak a vállala­tok. Ez persze hatalmas — készletezési, raktározási — többletköltséget jelent. Csak összehasonlításul érdemes megjegyezni, hogy a fejlett tőkés országokban óriási ipari üzemek dolgoznak egy­hetes (!) készletekkel. Meg­tehetik, hiszen tudják, hogy ha feladnak egy megrende­lést, azonnal, s a kívánt mennyiségben megkapják a kért árut. A vállalatok és szövetke­zetek készleteit három fő csoportra szokás osztani. Az elsőbe a termeléshez szük­séges alap- és segédanyagok tartoznak, a második a be­fejezetlen, félkészterméke­ket foglalja magában, míg az utolsó csoport az eladás­ra szánt késztermékeké. E három csoport aránya a ma­gyar iparban — megint csak az élelmiszeripar nélkül — az utóbbi 15 évben szinte semmit nem változott. Míg ez idő alatt a készletek állo­mánya két és félszeresére növekedett, az alap- és se­gédanyag 70, a befejezetlen termék 18, az eladatlan kész­termék változatlanul 12 szá­zaléka az összes készletnek. Ismét csak összehasonlítás­ként: az Egyesült Államok­ban ugyanez az arány 40:20: 40. Igaz, ott más a társa­dalmi—gazdasági berendez­kedés, de a jelentős hazai arányeltolódást ez nem indo­kolja. Az alap- és segédanyagok vásárlásának alakulásáról már volt szó, a befejezetlen termelésé nagyjából meg­felel a „normális üzletme­netnek”. De a raktárakban álló késztermékek — csak látszólag alacsony — ará­nya a többi között arra is enged következtetni, hogy sok helyütt nem jól mérték fel az értékesítési lehetősé­geket. E termékek egy ré­sze kifejezetten eladhatatlan, vagy nehezen eladható. 5—15 százalékra becsülik a „be­döglött készletek” arányát; ami — az abszolút számot figyelembe vébe — 20—60 milliárd forint körüli érték. A szakemberek úgy fo­galmaznak, hogy a készletek elhelyezkedésén kell javí­tani; jelenleg ugyanis túl­nyomó részük nem az el­adók, hanem a felhasználók raktáraiban áll. Vannak ugyan Magyarországon ter­melőeszköz-kereskedelmi vállalatok, amelyeket éppen a már említett gondok, fe­szültségek megszüntetésére hoztak létre. A TEK-válla- latok raktáraiban azonban az összes készleteknek csak mintegy 9—10 százaléka ta­lálható. Ennek is több oka van. A magas eszközterhek miatt nem érdekük a kész­letezés — igaz raktárkapaci­tásuk sem lenne elegendő —, márpedig a valódi kereske­delmi tevékenységnek ez elengedhetetlen feltétele. De talán ennél is súlyosabb ok, hogy a TEK-vállalatok kész­leteik beszerzésénél ugyan­olyan helyzetben vannak mint a többiek... A kiala­kult gyakorlat tehát az, hogy a TEK-vállalat begyűjti a megrendeléseket, s ezek bir­tokában rendel ő is — gyak­ran meghosszabbítva ezzel az amúgy sem rövid be­szerzési folyamatot. I dén — előzetes becs­lések szerint — vár­hatóan — 35—50 mil­liárd Ft-tal nőnek a készle­tek. A kedvezőtlen tendencia megállapításának egyik — jóllehet „külső” — eszköze a hitelezési feltételek szigo­rítása. Az új rendelkezések szerint a bank a hitelkére­lem elbírálásánál „készlet­leépítési terv” készítését ír­hatja elő. Ugyancsak jó irá­nyú változásokat hozhat a vállalati készletgazdálkodás javítása, ha ezen a területen is valóban erre a „szakmá­ra” képzett emberek dol­goznak. S nyilvánvaló az is, hogy a vállalati anyag- beszerzők túlbuzgósága és vásárlási kedve is jelentő­sen lecsökken, ha kedvező változásokat sikerül elérni a szállítási fegyelemben. Mindehhez azonban a gazda­ság egész területén szük­ség lenne a vevők pozíció­jának, biztonságának erő­sítésére, s arra, hogy a tény­leges, valódi szükségletek­re termeljenek. Földi 8. Péter Rendkívüli helyzet a MÍV-forgalomban A Nyugat-Európában is­mét tomboló tél hazánkban is érződik — egyelőre a vas­úti forgalomban. A MÁV tájékoztatása sze­rint az NDK-ban kialakult rendkívül zord időjárás mi­att a Berlinből induló nem­zetközi vonatok több órás — félnapos késéssel közleked­nek. A Pannónia-expressz például csütörtökön 5.20 he­lyett délben futott be Buda­pestre és 12.30-kor indult to­vább Belgrádba. A Balt- orient-expressz két szerelvé­nyenként közlekedik, a Lip­cséből indult vonat 17.10 óra helyett várhatóan csütörtö­kön 20 órakor érkezik és 20.30-kor megy tovább Bu­karestbe, a Berlinből érkező vonatrész viszont csak éjfél körül várható. A MÁV egyébként a rend­kívüli helyzetre tekintettel a nagy késéssel közlekedő nem­zetközi vonatok mellett Bu­dapestről indít közvetlen vo­natot Belgrádba, Bukarestbe és Szófiába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom