Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-16 / 39. szám
1979. február 16., péntek o ítélet az orosházi galeri bűnügyében Tegnap, február 15-én hirdetett ítéletet a Gyulai Megyei Bíróság Iglicz Zoltán (Orosháza, Báthori út 33. szám alatti lakos) és hét társa bűnügyében. A vádlottak fiatal koruk ellenére súlyos bűncselekmények sorozatát követték el. Még az élet kioltásától sem riadtak vissza. Szakmunkástanulókként együtt folytatták tanulmányaikat. Első bűncselekményüket is a szakmunkástanuló-intézetben követték el. 1976. április 2-án Iglicz Zoltán, Kokovai János (Orosháza, Báthori út 23. szám alatti lakos) és Mátyus Sándor (Orosháza, Báthori út 15. szám alatti lakos) az intézetből egy magnetofont lopott el. Két hét múlva diavetítővel, mikroszkóppal, fényképezőgéppel távoztak. De ez még csak a kezdet volt. A sikertől egyre nagyobb bátorságot kaptak. Eltulajdonították éjszakai portyákon az őrizetlenül hagyott kerékpárokat, betörtek víkendházak- ba, majd július 3-án éjszaka Iglicz, Kokovai és Hegedűs Pál (Orosháza, Munkácsy út 3. szám alatti lakos) betörőszerszámokkal felszerelve a Csillag Áruházba hatoltak be, s mintegy 23 ezer forint értékű ánicikkel távoztak. Ezután a Hajnal utcai építkezés anyagraktárát szemelték ki. Iglicznek és Kokovainak ekkor Mátyus volt a társa. Többek között egy HILTI-szögbelövőt is zsákmányoltak, majd úgy döntöttek, hogy a MÁV-ál- lomás előtt levő presszót fosztják ki. Ez azonban nem járt eredménnyel. Több sikertelen betörés után az egyik presszóba úgy hatoltak be, hogy először a riasztó- csengő vezetékét vágták el. Mintegy 21 ezer forinttal távoztak. Augusztus 15-én követték el a legszörnyűbb tettet, megölték Michnai András éjjeliőrt. Az éj leple alatt ugyanis Iglicz és Kokovai betörtek a művelődési házba. Észrevették, hogy az egyik szobában ott tartózkodik az éjjeliőr. Iglicz még a cipőjét is levetette, s szinte hangtalanul közeledett az idős emberhez. Hirtelen támadt rá Michnai Andrásra. Az éjjeliőrnek még arra sem jutott ideje, hogy fölálljon. Iglicz ólmosbottal sújtott feléje. Az első ütést kivédte a jobb karjával, de a következő csapás már eltalálta. Véres fejjel lerogyott a fotelba. Kokovai is több ütést mért az idős emberre. Michnai Andrást másnap reggel a takarítónők holtan találták a szobában. Á haldokló éjjeliőr szenvedése egy csöppet sem zavarta a tetteseket. Egyikük elvágta a telefon zsinórját, s a presszó felé indult. Társa a jegypénztárnál maradt. Az ólombot egy suhinr tásával kitörte a presszóajtó üvegét. Ezt követően mind a ketten a presszóban pénz után kutattak. A lemezkazetta — benne a tízezer fo- lőni. Az egyik pisztoly Herint — ott volt a közelben, gedüs Pálhoz került. Csiki egy konyharuhával letakar- Károly (Orosháza,. Felsőtava, de nem vették észre, így nya 9. szám) is több hónapon csupán két üveg ginnel tá- át magánál tartotta az átalavoztak. kított pisztolyt. Vádlottak padján az orosházi galeri Fotó: Béla Ottó Az éjjeliőr halála után Iglicz, Kokovai és Mátyus tartottak attól, hogy a cselekményt felfedezik. Ezért jókora ideig nem követtek el bűntettet. 1977. május 29-én azonban ismét bátorságra kaptak. Iglicz és Kokovai betörték az ÁFÉSZ egyik presszójába. Mindössze 3400 forint értékű árut loptak el. A pénzkazettát, amelyben akkor több mint 22 ezer forint volt, nem találták meg. Decemberben Iglicz és Mátyus a vas-, műszaki szövetkezet pénztárhelyiségébe hatoltak be. Különféle szerszámok segítségével kibontották a páncélszekrény oldalát, amelyben mintegy 27 ezer forintot találtak. A múlt év áprilisában elhatározták, hogy kirabolják az IBUSZ- irodát. A magukkal vitt szerszámok azonban nem voltak alkalmasak az iroda meny- nyezeténék kibontására, s ezért eredmény nélkül távoztak. Iglicz és Pastyán János (Orosháza, Szentesi út 46. szám alatti lakos) az ÁFÉSZ 6-os számú italboltjába való behatolása azonban sikeres volt. Innen 22 ezer forintot zsákmányoltak. A bíróságon az is bebizonyosodott, hogy a mindenre elszánt vádlottak fegyverrel is rendelkeztek. Kokovai Jugoszláviából két riasztópisztolyt hozott. Az egyiket kispuskatöltény kilövésére tette alkalmassá. Ezt később Hajdú Sándor vásárolta meg. Pastyán pedig a légpuskáját alakította át úgy, hogy azzal emberélet kioltására alkalmas lőszert is ki lehetett A Megyei Bíróság dr. Ke- mecsei Lajosné büntetőtanácsa társtettesként, nyereség- vágyból elkövetett emberölés és bűnszövetségben, jogtalan behatolás útján elkövetett lopás, valamint egyéb, súlyos visszaélések miatt Iglicz Zoltánt 13 év, Kokovai Jánost pedig 10 év szabadságvesztésre ítélte. Mellék- büntetésként mindkettőjüket 10 évre eltiltotta közügyek gyakorlásától. Lopás és más bűncselekmények miatt Mátyus Sándort 5 év, Pastyán Jánost 4 év? Hegedűs Pált pedig 10 hónap szabadság- vesztéssel sújtotta. Csiki Károly és Hajdú Sándor 8 hónap szabadságvesztést kapott, melynek végrehajtását a bíróság 2 év próbaidőre felfüggesztette. Horváth Lászlót 4 ezer forint pénzbírsággal sújtotta. Az ítélet nem jogerős. Az ügyész és a vádlottak a fellebbezés bejelentésére 3 napot tartottak fenn. —di— Ma este bemutató a színházban: Moliére: Tartotté Poquelin udvari kárpitos fia, Jean, Moliére néven vonult be a halhatatlanságba. Moliére művészete ellenállás nélkül meghódított minden színpadot. Egész életét színházban töltötte. 1683. február 17-én a Képzelt beteg előadása közben rosszul lett, nem akarta félbeszakítani a nézők mulatságát, minden erejét összeszedve továbbjátszott. így emlékezik meg a színházi kalauz arról a nagy komédiásról, akinek Tartuffe című művét ma este látja a Jókai Színház közönsége. Nagy András László rendezte az előadást, amelyben Tartuffe szerepét Áts Gyula Jászai-díjas művész alakítja. Orgont a Komárnói Magyar Területi Színház tagja, Ropog József játssza vendégként. Főszereplők még Tóth Gabi, Zsolnai Júlia, Szentirmay Éva Jászai-díjas, Tímár Zoltán és Szűcs András. A díszleteket Suki Antal, a jelmezeket Egedi Edit tervezte lói jövedelmez a homokos kavicsbánya A kevérmesi Lenin Termelőszövetkezetnek minden esztendőben jól jövedelmező tevékenysége a közelben levő homokos kavicsbánya kitermelése. Dolgozói az utóbbi években 35—40 ezer köbmétert kotortak ki évenként, s e mennyiségnek nagyobb részét saját építkezéseikhez használták fel. Emellett természetesen a község magánépítőinek, a lakosságnak és közületeknek is eladnak belőle. A segéd-, illetve melléküzemág jól jövedelmez a tsz-nek, megérte a befektetést. Ezt bizonyítja, hogy az utóbbi években e tevékenységükkel 2—3 millió forintos árbevételre tettek szert. A Kell a jő könyv 77 értékelése Hosszú ideig tartó olvasói verseny utolsó szakasza zárult le a napokban: az 1977 szeptemberében meghirdetett Kell a jó könyv pályázati lapjainak megyei értékelése. Két helyen, a tanácsi és a szakszervezeti könyvtárhálózatban. A munka nem csekély feladat volt, hiszen minden egyes pályázónak a negyven könyvet tartalmazó irodalomjegyzékből hat művet kellett választani, és az elolvasás után egyről-egyről három kérdésre adni választ tömören, vagyis egy-két mondatban.' Ezek mellett még — vagy ezeken kívül — műelemzést is beadhattak bármelyik könyvről. A szakszervezeti könyvtárak olvasói közül 1424-en pályáztak és közülük 999-en teljesen hibátlan megoldást küldtek be. Hárman készítettek műelemzést. A tanácsi könyvtárak olvasóiból 815 személy pályázott, s több mint 50 százalékuk hibátlan eredménnyel. Tizenhárom műelemzésből egy közös munka volt: a kötöttárugyár kazánházi szocialista brigádjáé, ök öten mind a negyven kötetet feldolgozták és összefoglaló dolgozatot írtak. A többiek egyénileg ragadtak tollat, hogy például Tolsztoj Feltámadás, Dosztojevszkij A Karamazov testvérek, Tur- genyev Apák és fiúk című alkotását elemezzék. A sar- kadi középiskolás, Baji Gabriella pedig Babel Lovas- hadsereg-ét választotta. Tovább nőtt a belvízzel borított terület A február 12—13-i csapadékot követően a Fekete- és Kettős-Körösön, február 14- én délben mindkét folyó védelmi vonalain elrendelték az árvízvédelmi készültsége*, ugyanakkor a Hármas-Körös felső szakaszán másodfokúra módosították az első fokú készültséget. A Fekete-Körösön az árhullám február 15-én délután tetőzött, s megkezdődött a lassú apadás. A Tiszán továbbra is emelkedik a vízszint. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság területén a folvók alsó szakaszain a felülről - érkező vfzutáuDótlás és a Tisza visszaduzzasztó hatása következtében lassú, folyama- *os áradás észlelhető. A Fekete-. a Kettős- és a Sebes- Körös alsó szakaszain, valamint a Berettyón első fokú. a Hármas-Körös felső szakaszán másodfokú, alsó. szakaszán és a Hortobágy—Be- rettvó-csatomán harmadfokú árvízvédelmi készültség van érvényben. A vízügyi igazgatóság területén 1800 hektárral nőtt a belvízzel borított terület. A belvízzel elöntött terület 28 600 hektár, amelyből 10 200 hektár a vetés, és 7 500 hektár a szántó. A KÖVIZIG 53 szivattyútelepet és 52 szivattyúállást üzemeltet, másodpercenként 135 köbméter teljesítménnyel. A gyulai szakaszmérnökség területén levő úgynevezett Élővíz-csatorna védelmi szakaszán — figyelemmel a belvíztározó telítettségére és az érvonalakon megjelent belvizekre — elrendelték a harmadfokú belvízvédelmi készültséget. Az igazgatóság más védelmi szakaszain az első fokú készültség van érvényben. Harmadfokú a belvízvédelmi készültség Nagykamaráson, Mezőberényben, másodfokú Kondoroson, Eleken és Békéscsabán, első fokú Kétegyházán, Békésen, Kö- röstarcsán, Dobozon, Bihar- ugrán és Vésztőn. Gyomán tovább folytatják a készültségen kívüli belterületi szivattyúzást. Nagykamaráson az elmúlt három nap alatt lehullott 25 milliméteres csapadék ellenére közvetlen veszély sehol sincs, azonban a községet körülvevő érvonulatokban mért vízszintek továbbra is emelkednek. Túlbuzgó anyagbeszerzők Kusza készletek n készletek alakulása a népgazdaság működésének egyik fontos jellemzője — következtetni lehet belőle a struktúrára, vagy a tervszerűségre éppúgy, mint az érdekeltség esetenkénti ellentmondásaira. A fokozott figyelmet hazákban az is indokolja, hogy a készletek évek óta egészségtelenül nőnek. A múlt év végén 450 milliárd forintnyi készletet őriztek a vállalatok és ipari szövetkezetek raktáraiban. Ez az adat akkor mond sokat, ha figyelembe vesz- szük, hogy értéke csaknem eléri az egy évi nemzeti jövedelem nagyságát. A Magyar Nemzeti Bank becsült. adatai szerint tavaly a készletek hozzávetőlegesen 35 milliárd forinttal nőttek. Bizonyos tartalékok minden gazdaságban nélkülözhetetlenek. A termelés biztonsága, folyamatossága, az ésszerűség kívánja így. De a szükségesnél nagyobb készletek csak a népgazdaság tehertételeit növelik. „Eladók piaca” — így jellemzik a nálunk kialakult helyzetet, ami azt jelenti, hogy a vevők, felhasználók — némi túlzásai élve — mindent felvásárolnak, amit kapni lehet. E „készletezési mánia” érdekeltségi problémákra és a vállalatok közötti kapcsolatok zavaraira vezethető vissza. A vevő nem bízik az eladóban, nem hiszi, hogy igényeit időben és a kellő mennyiségben valóban kielégítik. Ezért korábban, és az indokoltnál többet rendel, számítva a szállítási határidők csúszására és' a kértnél kisebb tételekre. S előfordul az is, hogy a készletet vásárolni akaró vállalat — biztonsági okokból — több szállítóhoz is fordul: valamelyik majd csak kielégíti igényeit. S ha esetleg többen is szállítanak neki? Inkább több legyen, mint kevesebb! Lehetséges persze, hogy másutt éppen ez a túlbiztosítás okoz hiányt. A túlbiztosító, óvatoskodó vállalatok így szokszor maguk állítják elő a hiány- helyzetet, hozzájárulva ezzel is a kereslet-kínálat egyensúlyának megbomlásához. A készletek nagyságát a lekötött készletnapok számával is nyilvántartják. A magyar iparban — az élelmiszeripar adatai nélkül — ez 12 év átlagában 80 nap, ami azt jelenti, hogy átlagosan ennyi időre elegendő készletet tárolnak a vállalatok. Ez persze hatalmas — készletezési, raktározási — többletköltséget jelent. Csak összehasonlításul érdemes megjegyezni, hogy a fejlett tőkés országokban óriási ipari üzemek dolgoznak egyhetes (!) készletekkel. Megtehetik, hiszen tudják, hogy ha feladnak egy megrendelést, azonnal, s a kívánt mennyiségben megkapják a kért árut. A vállalatok és szövetkezetek készleteit három fő csoportra szokás osztani. Az elsőbe a termeléshez szükséges alap- és segédanyagok tartoznak, a második a befejezetlen, félkésztermékeket foglalja magában, míg az utolsó csoport az eladásra szánt késztermékeké. E három csoport aránya a magyar iparban — megint csak az élelmiszeripar nélkül — az utóbbi 15 évben szinte semmit nem változott. Míg ez idő alatt a készletek állománya két és félszeresére növekedett, az alap- és segédanyag 70, a befejezetlen termék 18, az eladatlan késztermék változatlanul 12 százaléka az összes készletnek. Ismét csak összehasonlításként: az Egyesült Államokban ugyanez az arány 40:20: 40. Igaz, ott más a társadalmi—gazdasági berendezkedés, de a jelentős hazai arányeltolódást ez nem indokolja. Az alap- és segédanyagok vásárlásának alakulásáról már volt szó, a befejezetlen termelésé nagyjából megfelel a „normális üzletmenetnek”. De a raktárakban álló késztermékek — csak látszólag alacsony — aránya a többi között arra is enged következtetni, hogy sok helyütt nem jól mérték fel az értékesítési lehetőségeket. E termékek egy része kifejezetten eladhatatlan, vagy nehezen eladható. 5—15 százalékra becsülik a „bedöglött készletek” arányát; ami — az abszolút számot figyelembe vébe — 20—60 milliárd forint körüli érték. A szakemberek úgy fogalmaznak, hogy a készletek elhelyezkedésén kell javítani; jelenleg ugyanis túlnyomó részük nem az eladók, hanem a felhasználók raktáraiban áll. Vannak ugyan Magyarországon termelőeszköz-kereskedelmi vállalatok, amelyeket éppen a már említett gondok, feszültségek megszüntetésére hoztak létre. A TEK-válla- latok raktáraiban azonban az összes készleteknek csak mintegy 9—10 százaléka található. Ennek is több oka van. A magas eszközterhek miatt nem érdekük a készletezés — igaz raktárkapacitásuk sem lenne elegendő —, márpedig a valódi kereskedelmi tevékenységnek ez elengedhetetlen feltétele. De talán ennél is súlyosabb ok, hogy a TEK-vállalatok készleteik beszerzésénél ugyanolyan helyzetben vannak mint a többiek... A kialakult gyakorlat tehát az, hogy a TEK-vállalat begyűjti a megrendeléseket, s ezek birtokában rendel ő is — gyakran meghosszabbítva ezzel az amúgy sem rövid beszerzési folyamatot. I dén — előzetes becslések szerint — várhatóan — 35—50 milliárd Ft-tal nőnek a készletek. A kedvezőtlen tendencia megállapításának egyik — jóllehet „külső” — eszköze a hitelezési feltételek szigorítása. Az új rendelkezések szerint a bank a hitelkérelem elbírálásánál „készletleépítési terv” készítését írhatja elő. Ugyancsak jó irányú változásokat hozhat a vállalati készletgazdálkodás javítása, ha ezen a területen is valóban erre a „szakmára” képzett emberek dolgoznak. S nyilvánvaló az is, hogy a vállalati anyag- beszerzők túlbuzgósága és vásárlási kedve is jelentősen lecsökken, ha kedvező változásokat sikerül elérni a szállítási fegyelemben. Mindehhez azonban a gazdaság egész területén szükség lenne a vevők pozíciójának, biztonságának erősítésére, s arra, hogy a tényleges, valódi szükségletekre termeljenek. Földi 8. Péter Rendkívüli helyzet a MÍV-forgalomban A Nyugat-Európában ismét tomboló tél hazánkban is érződik — egyelőre a vasúti forgalomban. A MÁV tájékoztatása szerint az NDK-ban kialakult rendkívül zord időjárás miatt a Berlinből induló nemzetközi vonatok több órás — félnapos késéssel közlekednek. A Pannónia-expressz például csütörtökön 5.20 helyett délben futott be Budapestre és 12.30-kor indult tovább Belgrádba. A Balt- orient-expressz két szerelvényenként közlekedik, a Lipcséből indult vonat 17.10 óra helyett várhatóan csütörtökön 20 órakor érkezik és 20.30-kor megy tovább Bukarestbe, a Berlinből érkező vonatrész viszont csak éjfél körül várható. A MÁV egyébként a rendkívüli helyzetre tekintettel a nagy késéssel közlekedő nemzetközi vonatok mellett Budapestről indít közvetlen vonatot Belgrádba, Bukarestbe és Szófiába.
