Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-14 / 37. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LÁPJA 1979. FEBRUAR 14., SZERDA Ara: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM Zárszámadásokról jelentjük Cél: a termelési biztonság megteremtése Tegnap tartotta zárszám­adását a zsadányi Magyar- Lengyel Barátság Termelő- szövetkezet. Szatmári István elnök beszámolójában el­mondta, hogy a megfeszített munka ellenére sem sikerült a szövetkezet tagságának ki­védeni a rendkívül rossz idő­járás hatásait, veszteséggel és alaphiánnyal zárják az esz­tendőt. Ennek legfőbb oka, hogy a tavaszi belvíz miatt eleve késett egyes kultúrák vetése, s a szántó 20 száza­lékán végleg meghiúsult. To­vább növelték a pénzügyi hi­ányt a megnövekedett terme­lési költségek. Ezek nagy­részt a többletszárításból, többletmunkából, a fokozott gépelhasználódásokból szár­maztak. Az ; állattenyésztés csekély nyereségével kis­mértékben csökkentette a nö­vénytermesztés tekintélyes hiányát. A nehéz pénzügyi helyzet ellenére a korábbi­nál nagyobb mértékben emelkedett a szövetkezet kö­zös vagyona, ez pedig jó alap a gazdálkodás nyeresé­gessé tételéhez. Túlzás len­ne azonban minden ered­ménytelenséget egyértelműen a rossz időjárás számlájára írni. a tagságnak hatéko­nyabb munkával, nagyobb munkafegyelemmel kell részt vennie az idei gazdasági év­ben. „A népgazdaság igényli a szövetkezet termékeit, s az állam támogatja a nehéz év miatt bajba került gazdasá­gokat” — hangsúlyozta a közgyűlésen részt vevő Csa­tári Béla, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titká­ra. A zsadányiak problémá­it a zsadányiaknak kell meg­oldani a jelenlegi helyzetben azzal, hogy megteremtik a lehetőségét a külső segítség fogadásának. Legfontosabb cél, a termelési biztonság megteremtése — egy jó gaz­dasági évvel. A pénzügyi ki­esések ellenére ez reálisnak látszik, mert a szövetkezet vezetői meghatározták a tá­jon legjobban termelhető nö­vények és állatfajok körét. Közös erővel, összefogással biztosítottnak látszik az idei szoros, de reális terv telje­sítése. M. Sz. Zs. Fegyelmezettebb, szervezettebb munkával Az ötödik ötéves terv első három évében több mint 21 százalékkal növelte termelé­sét a kardoskúti Rákóczi Termelőszövetkezet. Az ál­lattenyésztés hozamai 26, a növénytermesztésé 16 száza­lékkal múlták felül az 1975- ös szintet. Sikeres évnek szá­mít a tavalyi, annak ellené­re, hogy az 1977-es eredmé­nyeket nem minden terüle­ten sikerült túlszárnyalni. E megállapítások a közös gaz­daság február 13-i zárszám­adó közgyűlésén hangzottak el, amelyen többek közt részt vett Szabó Miklós, az MSZMP Békés megyei Bi­zottságának titkára is. A tsz alaptevékenységéből származó árbevétel 63 száza­lékát az állattenyésztés, 37 százalékát a növénytermesz­tés adja. Ez az arány kedve­ző, hiszen kiegyensúlyozott pénzgazdálkodást tesz lehető­vé, s a tagok számára az ál­lattenyésztés egész éves el­foglaltságot nyújt. A 4 ezer hektáron gazdálkodó terme­lőszövetkezetben tavaly csak­nem 14 ezer hízott sertést értékesítettek, az egy tehén­re jutó tejtermelés elérte a 4 ezer litert. A közös gazdaság területé­nek 70 százalékán termeszt búzát és kukoricát. Az ága­zat eredményességét így döntően meghatározta, hogy e két növény termesztése so­rán milyen termésátlagok születnek. A búza 50 má­zsás hektáronkénti termésát­laga nem érte el az 1977-es rekordot, kukoricából vi­szont 10 mázsával termett több, mint egy évvel koráb­ban. Annak ellenére, hogy az árbevétel jelentősen, mint­egy 6 millió forinttal nőtt, csökkent a termelőszövetke­zet nyeresége. A váratlan ki­adások, a rossz időjárás, to­vábbá a megvásárolt anya­gokkal, energiahordozókkal való helyenként pazarló gaz­dálkodás és szervezési hiá­nyosságok miatt a tsz nye­resége 5 millió forinttal lett kevesebb, mint egy évvel ko­rábban. Ez figyelmeztető, s az 1979-es célok elérése fe­gyelmezettebb, jobban szer­vezett munkát követel — fo­galmazódott meg a Rákóczi Tsz zárszámadó közgyűlésén. K. J. KGST-éleimiszeripari együttműködés Magyar kiililSttstg utazott Indiába Az indiai parlament két háza elnökének meghívására kedden magyar parlamenti küldöttség utazott Indiába Péter János alelnök vezeté­sével. A küldöttség tagjai: Komócsin Mihály, Vadkerti Miklósné, Magyar Sándor és Radnóti László képviselők. A küldöttség búcsúztatá­sára a Ferihegyi repülőtéren ott volt Árun Kanti Das, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete. Cslkis-Hagy Béla Moszkvában Dr. Csikós-Nagy Béla ál­lamtitkárnak, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöké­nek vezetésével kedden ma­gyar delegáció utazott Moszkvába, a KGST anyagi­műszaki ellátási együttmű­ködési bizottsága 9. ülésére. A bizottság megtárgyalja az anyagi-műszaki ellátás tö­kéletesítésére irányuló mun­kálatokat és az anyagforrá­sok racionális felhasználá­sának módozatait, tapasz­talatcserét folytat az anyagi­műszaki ellátást végző szak­emberek továbbképzéséről. Faluvégi Lajos tárgyalásai Faluvégi Lajos hétfőn ta­lálkozott John Moore-ral, az Egyesült Államok Export- Import Bankja elnökével. (Az állami bank feladata az amerikai kivitel támogatása.) A tárgyaláson' megvizsgálták, milyen módon részesülhetné­nek magyar vállalatok a bank által nyújtott hitelek­ből. Egerben, a Csepel Autógyár 3. sz. gyárában befejeződött a mintegy kétszázmillió forintos költségű rekonstrukció. Az au­tóbusz-sebességváltó alkatrészeit gyártó üzemcsarnokokat fel­újították, új szerszámgépeket helyeztek üzembe és új tech­nológiát vezettek be. A dolgozók jobb munkakörülmények között több és nagyobb élettartamú alkatrészt készíthetnek. A képen: a sebességváltó-alkatrészeket, tengelyeket egység- rakományokban szállítják az üzemcsarnok különböző mun­kahelyeire (MTI Fotó — Manek Attila felvétele — KS) Harmincnégy éve szabad Budapest Koszorúzási ünnepség, fogadás az évforduló alkalmából Budapest felszabadulásá­nak 34. évfordulója alkalmá­ból kedden koszorúzási ün­nepséget tartottak a Szovjet Hősök gellérthegyi Emlék­művénél. A Felszabadulási Emlék­mű talapzata előtt a fegyveres erők tagjai álltak díszőrsé­get. A zenekar eljátszotta a magyar és a szovjet him­nuszt. Ezt követően a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt budapesti Bizottsága, a Fő­városi Tanács, a Szovjetunió budapesti nagykövetsége, a hazánkban ideiglenesen állo­másozó szovjet déli hadse­regcsoport, a Budapest nevét viselő szovjet katonai egy­ség, a budapesti fegyveres testületek, a fővárosi társa­dalmi és tömegszervezetek képviselői koszorúztak, majd Budapest dolgozóinak és if­júságának küldöttei helyez­ték el az emlékmű talapza­tán a kegyelet és a hála vi­rágait. fl tanácsakadémia tanfolyamzáró és oklevélkiosztó ünnepsége vetőmagtermesztésben, fajtanemesitésben és hibridkfsérletezésben A szocialista gazdasági in­tegráció elmélyítése szem­pontjából is nagy jelentősé­gű a KGST-országok mező- gazdasági és élemiszeripari együttműködésének a tanács legutóbbi, XXXII. üléssza­kán elfogadott hosszú távú célprogramja. Az együttműködés kiterjed a vetőmagtermesztésre, a fajtanemesítésre, hibridek kikísérletezésére, korszerű technológiai folyamatok be­vezetésére, műtrágya, vegy­szerek, szállítóeszközök, hű­tő- és tárolóberendezések kölcsönös szállítására. A tagállamok hozzájárul­nak Kuba és Mongólia me­zőgazdaságának és élelmi­szeriparának fejlesztéséhez, hogy ezzel is elősegítsék a KGST-ben tömörült orszá­gok gazdasági, fejlettségi színvonalának fokozatos ki­egyenlítődését. A hosszú tá­vú célprogram megvalósí­tására 1979-ben több konk­rét megállapodást kötnek. A KGST-országok mező- gazdasági együttműködésé­nek minőségileg magasabb színvonalára való áttérést a több mint negyedszázados fejlődés jó eredményei tették lehetővé. A gabonafélék terméseredményei az emlí­tett időszakban Magyaror­szágon például 2,8-ra, a Szovjetunióban 2,3-ra emel­kedtek. A KGST-országok felében a hektáronkénti ter­mésátlagok 30—40 mázsa között mozog. A magyar me­zőgazdaság egy lakosra szá­mítva gabonából 3-szor, húsból 1,8-szer, tyúktojásból 1,8-szer, zöldségből és gyü­mölcsből 2,8-szer többet ál­lít elő, mint az EGK orszá­gai. Bulgária elsősorban do­hányt, cigarettát, friss és konzerv zöldséget exportál a töbi tagállam piacára. A szőlőbortermelésre Magyar- ország, a műbélgyártásra Csehszlovákia szakosodott. Jó eredménnyel működnek együtt a tagállamok a me­zőgazdasági gépgyártásban. Bolgár, NDK-s és szovjet szakemberek nagy termelé­kenységű cukorrépa-beta- karító gépet szerkesztettek. A bolgár, magyar, NDK, szovjet közös vállalat, az AGROMAS eddig 22 új gé­pet állított elő a kertészet, a zöldségtermesztés és a szőlészet gépesítésére. A tagállamok közösen tervez­nek új, nagy kapacitású húskombinátot, tejüzeme­ket, cukorrépa-feldolgozó­kat, sörgyárakat és hűtőhá­zakat. Bővül az együttműködés a mikrobiológiai ipar terü­letén. Az állattenyésztés ta­karmányfehérje-szükségle­teinek biztosítása az egyik legidőszerűbb feladat ma. Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország és az NDK a Szovjetunióban együtt épít fel a közeljövőben egy évi 300 ezer tonna kapacitá­sú takarmányélesztő-üze- met. Tegnap délelőtt bensősé­ges hangulatú ünnepségre ke­rült sor Békéscsabán, a Bé­kés megyei Tanács nagy ta­nácstermében. A tanácsaka­démia tanfolyamzáró ünnep­ségén 38 levelező hallgató vehette át oklevelét. Az ünnepség részvevőit Jakab Mihály, a Békés me­gyei Tanács V. B. személy­zeti és oktatási osztályának vezetője köszöntötte, majd értékelte a hároméves tan­folyam munkáját. A Békés megyei Tanács V. B. sze­mélyzeti és oktatási osztálya oktatási és továbbképző in­tézete 1974-ben kezdte meg működését Békéscsabán. Ak­kor 44 hallgatóval kezdődött meg a képzés a tanácsakadé­mia kihelyezett tagozatán. Az idén két osztály fejezte be, illetve év végén egy cso­port fejezi be a hároméves stúdiumokat, és ezzel együtt összesen 101 hallgató szerez oklevelet. Ezzel Békés me­gyében minden községi és nagyközségi tanács vb-titká- ra megszerezte a megbízatá­sához szükséges tanácsaka­démiai végzettséget. Ezután bejelentette, hogy ebben az évben a tanácsakadémia Bé­kés megyei levelező tagozata megszűnik. A korábbi esz­tendőben, s az idén végzett hallgatók azonban folytathat­ják tanulmányaikat Buda­pesten, az Államigazgatási Főiskolán. A továbbiakban gratulált az ünnepségen részt vevő hall­gatók szorgalmas munkájá­hoz, különösképpen azoknak a nőhallgatóknak, család­anyáknak, akik fokozott el­foglaltságuk, otthoni teendő­ik mellett is állták a ver­senyt a tanulásban. Végeze­tül megköszönte az oktatók lelkiismeretes munkáját. Csollák Gábor, a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatala személyzeti főosztályának ve­zetője is köszöntötte a vég­zett hallgatókat és reményét fejezte ki, hogy a jelenlevők folytatni kívánják tanulmá­nyaikat az Államigazgatási Főiskolán. A most megszer­zett oklevelük ugyanis fel­jogosítja a tanfolyamon vég­zett hallgatókat arra, hogy másfél éves előkészítés után elvégezzék az Államigazga­tási Főiskolát. Ez év őszétől 400 hallgató jelentkezését várják az előbb említett fel­sőoktatási intézményben. Ezután Csollák Gábor át­adta az okleveleket. A 38 hallgató közül ketten: Sze- - keresné Ágoston Ágnes és Hunya Miklós vörös oklevél­lel; Várnai Istvánná kitűnő eredménnyel, Tar Ferenc pe­dig jeles eredménnyel vé­gezte el a tanácsakadémiát. Dr. Szabó Sándor, a Bé­kés megyei Tanács általános elnökhelyettese Hunya Mik­lósnak és Szekeresné Ágos­ton Ágnesnek a kiváló ta­nulmányi eredményük elis­meréséül „A Tanács Kiváló Dolgozója” kitüntetést adott át, Várnai Istvánnénak és Tar Ferencnek pedig jutal­mat. Az oktatók közül Kar- kalik András és dr. Szegvári Petemé részesült jutalom­ban lelkiismeretes oktatói te­vékenységéért. Az ünnepség Szekeresné Ágoston Ágnes köszönő sza­vaival ért véget, aki hallga­tótársai nevében mondott köszönetét a tanfolyam ok­tatóinak, s a tanulmányi munkát segítő tanácsi szer­veknek. B. S. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom