Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-17 / 40. szám
o 1979. február 17., szombat A földrengés után alig egy évvel: w Újra a régi helyén a békési könyvtár Ilyen volt a békési könyvtár az avatáskor, és ilyen lesz újra, márciusra Fotó: Veress Erzsi JEGYZET r Uj Aurora helyett — értesítés ? t A minap rendezték meg a hamar népszerűvé vált irodalmi, művészeti folyóirat estjét, amelyről a rádió felvételt készített. Miközben az előadókat hallgattuk, jutott eszembe: no lám, annyi éves nehéz szervező munka után csak megalakulhatott, s mára már kiteljesedhetett ez a mi tájegységünk kultúráját, művészetét reprezentáló orgánum. Sikerült, s ennek szívből örülünk. De ugyanakkor az is eszembe jutott, hogy több mint két esztendővel ezelőtt adtam föl a postának a megrendelőlevelet az Űj Aurórára. Hivatalos formában, szabályszerűen megfogalmazva. Néhány hét elteltével jött a válasz — az Üj Aurora helyett hozta a postás, a postától: — későn küldtem á rendelést, az 1977-es esztendőre nem áll módunkban elfogadni az előfizetést. (Mellesleg: a megrendelőlevélben szereplő másik folyóiratra elfogadtaák.) Aztán év végén megismételtem a megrendelést, 1978-ra. Néhány hét, a posta központi hírlapirodája megismételte önmagát. Üj Auróra helyett ismét értesítés érkezett. Aztán megint egy, megint egy. Azóta gyűjtöm ezeket a kék színű levelezőlapokat amelyen a következő nyomtatott szöveg áll: „Tisztelt Előfizetőnk! Értesítjük, hogy az ön által előfizetett, és a címzésben szereplő lappal kapcsolatosan az érdekelt kiadóvállalat szállítási akadályt jelentett be. A kiadóvállalat közlése szerint a lap megjelenési ideje bizonytalan. Kérjük szíves türelmét.” Keltezés stb. Tehát két és fél éve vagyok türelmes. De nemcsak én hanem még sokan mások is, akik szeretnék rendszeresen, és a megjelenés után közvetlenül a lakásukon kézhez kapni ezt az irodalmi folyóiratot. Illetve: nemcsak az Üj Aurorát. Mert ugyanezt a szövegű értesítőt küldi a posta megyénk közművelődési folyóiratára, a Békési Életre előfizetni szándékozóknak is. Az egyik oldalon áll a kultúra, a művelődés értékeinek terjesztési szándéka, vele szemben, szinte kiegyensú- lyozhatatlanul a posta — úgy tűnik — gátló akarata. Melyik lesz az erősebb? És miért? De én továbbra is türelmes vagyok. Hátha egy szép napon a kék lap helyett az Üj Aurorát hozza a postás... A békési könyvtár évtizedeken át a megye egyik legkorszerűtlenebb és legszűkebb könyvgyűjteménye, kölcsönzőhelye volt. Amikor Békés várossá lett, mind több feladat hárult a könyvtárra is, ezeknek azonban egyre kevésbé tudott eleget tenni. A napokban a városi tanács végrehajtó bizottsága tárgyalta dr. Csende Béláné, a könyvtár vezetőjének ösz- szefoglaló' jelentését, melyben közel öt esztendő eseményeit, változásait rögzítette. Másfél éve, amikor a könyvtár átépítése, bővítése befejeződött, nagy tervekkel láttak munkához, mi több: az olvasók száma is rohamosan növekedett. — Pontosan így volt. Az átalakítás, mely mindenki által látható, gyönyörű és hasznosan működtethető könyvtárat ajándékozott a városnak, 1 millió 227 ezer forintba került. Bővítette a helyben olvasás lehetőségét, megvethettük a zenei könyvtár alapjait is. Gyermek- könyvtárunk viszont ideiglenes helyre szorult, ez mind a mai napig így van, bár a végleges megoldás hamarosan megvalósul. Egy szó, mint száz: korszerűsített könyvtárunk — Lipták Pál megyei könyvtárigazgató személyes közreműködésével — a megye egyik legszebb, legpraktikusabb könyvtóra lett. Sajnos, a tavaly nyári földrengés egy időre a terveinket romba döntötte, bár az épület ilyen súlyos kárt nem szenvedett, annyit mégis, hogy hosszú időre ki kellett költöznünk a jelenlegi, ideiglenes helyre, a volt bírósági épületbe. Itt azonban a könyvtár forgalma az 1977. évihez képest ötven százalékkal csökkent. Milyen könyv- és hanglemezállománnyal rendelkeznek, hogyan alakult az évek során az olvasók száma? — A régi olvasóköri hagyományokkal rendelkező könyvtár könyvállománya megközelítően 10 ezer kötettel gyarapodott 1975 óta. Ennek ellenére a jelenlegi 45 235 kötetes állomány alapján egy békési lakosra mindössze 2 könyv jut, ezt tekintve könyvtárunk a megyén belül majdnem az utolsó helyen áll. Bár a beszerzési keret évről évre növekedett, még most sem éri el a megyei előirányzatot, a lakosonkénti 6 forintot. Három évvel ezelőtt állományösszetételi vizsgálatot tartottunk, és megállapítottuk, hogy több társadalomtudományi, mezőgazdasági, műszaki könyvre van szükség, és bővíteni kell ,a kézikönyvtár állományát is. Azóta, hogy ez megtörtént, az olvasók igényének 90 százalékát mi magunk teljesíthetjük, ezzel lényegesen csökkent a könyvtárközi kölcsönzés. A gyors tájékozódást azonban nehezíti az évtizedes katalógushiány. Az utóbbi években megfeszített munkával igyekeztünk feltárni a könyvtár teljes állományát, pótolni a hiányokat. Itt jegyzem meg, hogy hanglemezeink száma meghaladja az 1300-at, zenei részlegünk technikai ellátottsága tökéletes. — Az olvasók számának alakulása tanulságos képet mutat. A földrengés előtti időszakban elértük, hogy a város lakosságának 23,2 százaléka könyvtári tag lett, rendszeres vendégünk. Ez akkor a megye legjobb eredménye volt. Jelenleg 21 százalékra estünk vissza, ami a földrengés utáni körülményeinkkel magyarázható. Üjabb fellendülést csak a visszaköltözés után várhatunk. / Könyvtáraink fontos feladata az emberek nevelése, személyiségének formálása. Mit mondhat erről a békési könyvtár vezetője? — A világnézeti-politikai nevelő munkánk eredményességét elsősorban a szak- állomány tudatos gyarapításával kívántuk biztosítani. A marxizmus—leninizmus klasszikusainak irodalmi anyagából készített tájékoztatók közreadásával hozzájárultunk a városban folyó politikai oktatás hatékonyságának növeléséhez, a politikai irodalom népszerűsítéséhez. Propagandatevékenységünkben nagy szerepet kapott az évfordulókhoz és politikai eseményekhez kötő módszertani kiadványok készítése, az ezzel kapcsolatos kutató munkák segítése; a zenei részleg adta lehetőségek kihasználásával irodalmi-zenei összeállítások szerkesztése, sokszorosítása. Szocialista életmód címmel a forradalmi ifjúsági napok tiszteletére, valamint a KMP és a NOSZF évfordulója alkalmából bibliográfiákat készítettünk. A politikai eseményekhez kötődő vetélkedőket intézményünk évről évre támogatja. A szocialista hazafiságra nevelés és a szülőföld jobb megismerése érdekében a Hazafias Népfront városi bizottságával együttműködve beneveztünk az Olvasó népért, a Kell a jó könyv és az Olvasó munkásért pályázatra. Az utóbbin intézményünk 1978-ban országos II. helyezést ért el. — Ide tartozónak tudjuk a művészeti nevelést is. Megítélésem szerint, ez a tevékenységünk az irodalmi nevelésben a legerősebb. Egyik alapja, hogy könyvtárunkban számos irodalmi folyóirat megtalálható, a másik, hogy a hagyományokra építve évente 6 alkalommal rendezünk író-olvasó találkozókat és irodalmi esteket. Az olvasóvá nevelés színvonala elsősorban az ifjúság körében rendszeressé vált rendezvények sikerével mérhető, például az évről évre meghirdetett versmondóver- senv. a Legkedvesebb mesehősöm, regényhősöm elnevezésű rajzpályázat iránti érdeklődésből is. A szakmunkástanulóknak 1976-tól rendszeresen szervezünk megyei olvasótábort, és év közben tábor-előkészítő klubot működtetünk. A zenei nevelést jól szolgálja a könyvtár zenei részlege. Népszerűsége elsősorban a fiatalok körében nagy. A felnőttek részére szervezett zenei programok házigazdája és közreműködője a városi zeneiskola tanári kara, amely- lyel a zenei nevelés érdekében tervszerűen és eredményesen működünk együtt. 1976-tól hagyományossá tettük a zenei világnap és a képzőművészeti világhét megrendezését, együttműködve a művelődési központtal is. Az általános és szakmai műveltség gyarapítása jó könyvtári munka nélkül elképzelhetetlen. Békésen is így van? — Igen. A könyvtár felnőtt olvasóinak 27,8 százaléka a munkás és szövetkezeti paraszt. A munkások közül több mint 300 olvasó szocialista brigádtag. Művelődésük érdekében a könyvtárnak kétirányú feladatot kell ellátnia: egyrészt gondoskodni a termelési ágazatokhoz kötődő szakmai irodalom beszerzéséről, az információ kiépítéséről, másrészt segí(Nemesi) A Jelenkorban olvashatjuk A Pécsett szerkesztett irodalmi és művészeti folyóirat februári számának lírai rovatában Csorba Győző, Fodor András, Kálnoky László, Károlyi Amy, Vas István és Weöres Sándor verseit találjuk. A szépprózai írások sorában László Anna és Pákolitz István elbeszélését, Mészöly Miklós jegyzeteit és Thiery Árpád szociográfiáját olvashatjuk Az irodalmi tanulmányok, esszék és jegyzetek közül figyelmet érdemel Kántor Lajos írása a romániai fiatal magyar költőkről, valamint Szalay Károly tanulmányának befejző része Kolozsvári Grandpierre Emil regényeiről. Az „Irodalomtudósaink fóruma” sorozatban Mártinké Andrással beszélget Szörényi László. Üj rádiósorozat közlése is indul a februári számban. A sorozat az elmúlt három évtized kiemelkedő verseit elemzi. Elsőként Sárközi György: Esőcseppek című költeményéről beszélget Domokos Mátyás és Lator László. A közelmúlt jelentősebb kiadványai közül Széchenyi István Naplójáról Kenyeres Zoltán írt esszét, Fodor András: Vallomások Bartókról című kötetét pedig Vekerdi László ismerteti. teni a kulturális vállalásaik teljesítését. A szocialista brigádok kulturális vállalásait főleg az üzemi és a megyei vetélkedőkhöz kötődően segítjük. Irodalmi, zenei, történelmi, társadalomtudományi témakörökben a városi könyvtár vállalja a brigádok felkészítését. — Könyvtárunk nagy gondot fordít arra, hogy tevékenységét egyre nyitottabbá tegye és a művelődési intézményekkel kapcsolatát erősítse. A gyermekkönyvtár rendezvényeinek száma 1978-ban már elérte a 133, a felnőttkönyvtárban pedig az első fél évben az 51 szervezett programot, ezeken mintegy 5000-en vettek részt. Nem vagyunk elégedettek a középkorosztály és az értelmiségi réteg körében kifejtett ez irányú munkánkkal. Ez az elkövetkezendő évek kiemelt feladata lesz. Közben minden országos és megyei akcióban, pályázaton részt veszünk. A Kiváló könyvtár pályázaton — a tárgyi feltételek elmaradása miatt — minisztériumi dicséretben és megyei pénzjutalomban részesültünk. A korszerű szolgáltatáson túlmenően — amit a nevelési területenként végzett munkánk is tükröz —, tudatosan és tervszerűen kívánunk közreműködni a város lakosságának művelődésében, szórakozásában. És amit nagyon lényegesnek tartok: jó együttműködésben más művelődési intézményekkel, az összefogást mi sem nélkülözhetjük. Hogyan értékelte a városi tanács vb-ülése beterjesztését, mely a könyvtár több éves munkáját mérte fel, és milyen határozatokat hoztak a továbbiakról? — A végrehajtó bizottság elfogadta jelentésemet, és több, fontos kérdésben foglalt állást. Többek között az olvasói igények széles körű kiszolgálására hívta fel a figyelmünket, az alapvető tájékoztatásra alkalmas katalógus elkészítését . pedig 1982-ig várják tőlünk. A végrehajtó bizottság is úgy látta, hogy a középkorosztály olvasóvá nevelésére több energiát kell áldoznunk, és újabb letéti könyvtárak szervezése is sürgős. Szó esett a gyermekkönyvtár végleges elhelyezéséről a művelődési központ épületének földszinti részében. Végül, és ez is igen jelentős, a végrehajtó bizottság egyetértett azzal, hogy a könyvtár könyvbeszerzési keretét a megyei átlag színvonalára kell emelni, mégpedig a hatodik ötéves tervben, folyamatosan. — Ügy gondolom, igaz az, hogy könyvtárunk az 1977. évi modernizálással, majd a földrengés okozta károk utáni újabb feléledéssel életének, tevékenységének jelentős szakaszát kezdi, illetve hagyta maga mögött. A további sikerek rajtunk múlnak, és ezt az intézmény minden munkatársa tudja. Mikor nyitják meg újra az 1977-ben átépített és felavatott könyvtárat? — A jelek szerint márciusban. S. E. Mai tévéajánlatunk: Hitler-fiúk Az NDK Televízió megdöbbentő és nyugtalanító riportdokumentum-filmjét (18.05 órától) 14, illetve 15 éves fiúval folytatott beszélgetés alapján készítette. Ezek a fiúk a Majna-parti Frankfurtban élnék, és szinte gondolkodás nélkül Hitler mellett állnak ki, követőinek vallják magukat. A két fiatal gyerek élet- és társadalomszemlélete egy, félrenevelt társadalom kórképe. Hiszen Frankfurtban tudvalévőén alig egy esztendeje újfasiszta provokációk egész sora zajlott le. A legfiatalabb generáció erről a mérgezett gondolati világról, a faj- és nemzetgyűlölet, a lelki terrorról vall. MOZI A híd túl messze van Aki sokat markol, keveset fog — tartja a közmondás. Ez áll „A híd túl messze van” című angol film rendezésére is, melyet a békéscsabai Szabadság mozi tűzött műsorára a héten. Richard Attenborough a második világháború egyik nagyszabású akciójának meg- filrnesítésére vállalkozott. A hadműveletek több helyszínen folytak, összekapcsolásukat nem a legszerencsésebben oldotta meg. Sőt mi több, a gyakori helyszínváltozások megtörik a pergő eseményeket. A történet magva a Vete- ményeskert-hadművelet. 1944 őszén a szövetségesek már felszabadították Franciaország és Belgium jó részét a német megszállás alól. Az előretörés azonban lelassul. Az angol hadsereg főparancsnoka, Montgomery a Ruhr- vidék gyors elfoglalását tervezi. Csaknem ezer szállítórepülőgéppel három ejtőernyős hadosztályt dobtak le. Az amerikaiak Eindhoventől északra és Nijmegentől délre értek földet, amíg az angolok Arnhemtől nyugatra szálltak le néhány lengyel egységgel megerősítve. A kockázatos elképzelés arra épült, hogy a Wehrmacht gyakorlatilag felbomlóban volt. Csakhogy a hitleri hadvezetés, felismerve súlyos helyzetét, Rundstedt tábornagy személyében energikus szervezőt állított a nyugati front főparancsnoki posztjára, aki hozzákezdett a szétzilált csapatok újjászervezéséhez. így került Amhembe a 11. SS páncélos hadosztály. Erre várt az a szerep, hogy a szövetségesek tervét meghiúsítsa. Igaz, ami igaz — és ez a filmből egyértelműen kitűnik — a szövetségesek jócskán elszámították magukat. Az amhemi kommandó kutyaszorítóba került. Jóllehet elfoglalták a hídfőállást, a német páncélosok azonban bekerítették őket. Nijmegen- nél is végképp megakadt az angol tankok menetoszlopának előrehaladása. Több napi ostrom után, véres közelharcban foglalták el a hidat. Az amhemi egységek azonban magukra maradtak. A sebesültekkel együtt mintegy 6500 angol került német fogságba, sokan pedig a harc- mezőn lelték halálukat. A vereségnek és Antwerpen késedelmes bevételének súlyos következményei voltak. A németek rendezték soraikat, s így a háború megint elhúzódott. A rendező nem tudott megbirkózni a több helyszínen folyó nagyarányú hadműveletekkel. A néző eligazítására feliratok jelennek meg a vásznon. Ez a kézenfekvőnek tűnő megoldás olykor-olykor a híradófilmre emlékeztet, s megtöri az eseménysort. Az akcióra való felkészülés izgalma is sokat veszít erejéből, a második részben pedig az egymást követő csataképek teszik vontatottá a filmet. Rövidebben talán pontosabban célba talált volna a rendező, aki egy elszámított hadművelet kudarcáról mond ki súlyos véleményt. Mindezért kárpótolnak viszont a színészek. Hiszen nagynevű, kitűnő gárdát vonultat fel a szélesvásznú kétrészes film. (Serédi)
