Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-04 / 2. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LflPJÁ 1979. JANUÁR 4., CSÜTÖRTÖK Ára: 80 fillér XXXIV. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Aranyat érő hótakaró Mezőgazdasági helyzetkép Sök gondot okozott me­gyénk mezőgazdászainak a szokatlanul száraz ősz. Ha­tására gyengén kelt a búza, s a novemberi minősítés sze­rint is csak a megyei vetés- terület 15 százalékán volt jó a kelés, a többi területen közepes vagy gyenge minő­séget állapítottak meg a szakemberek. Tovább ron­totta a kilátásokat a decem­ber elején jött nagy hideg. Szerencsére ez az időszak csak néhány napig tartott, és — bár csekély, de jótékony — havazással fejeződött be. Az ezután beálló esős, enyhe időjárás sokat javított a ke­lésen, a vetésterület nagy ré­szén szépen sorolni kezdett a búza. Jót tett a néhány nap­ja lehullott hó is, amely a hideg beállta előtt betakarta a földeket, így kellő védel­met nyújt a fagy ellen. Hasznos ez a hóréteg azok­nak az üzemeknek is, ame­lyek még nem végeztek az őszi szántással, mert megvé­di a talajt az átfagyástól, s folytathatják az egyelőre felfüggesztett munkát. A megyében még több mint 40 ezer hektár terület szántat- lan. A kedvezőre fordult időjárás hatására a talaj fel­engedett, és a megye üzemei újult erővel láttak megszán- tásukhoz. —m. szabó— Törvény, kormánybeszámoló, interpelláció az országgyűlés mérlegén Hz állandó bizottságok 36 ülésükön éltek ellenőrzési jogukkal Négy törvényt hozott, kor­mánybeszámolót fogadott el plenáris ülésein az ország- gyűlés — ezt tartalmazza a törvényhozásunk tavalyi mun­kájáról az új év első napjai­ban elkészült mérleg. A 352 tagú parlament amellett az ülésszakokon több miniszteri beszámolót is megvitatott, s a képviselők 13 alkalommal éltek interpellációs jogukkal. Az országgyűlés március­ban tűzte napirendjére — az alapelvként a fogyasztói érdékvédelmet szem előtt tartó — belkereskedelmi tör­vényjavaslatot, amely még a múlt században készült régi törvényt és számos kiegészí­tő rendelkezést váltott fel. A javaslat előkészítése — ahogy azt a parlamenti ál­landó bizottság előadója is megállapította — jól jelle­mezte közéletünk és törvény- hozásunk szüntelenül erősö­dő demokratizmusát. A ter­vezetet 19 megyében és a fővárosban 28 társadalmi fó­rumon vitatták meg a nép­front szervezésében. A la­kosság véleménye alapján került például a javaslatba az idegenforgalmi szolgálta­tásokról szóló rendelkezés, s ugyancsak a társadalmi ré­tegek képviselői szorgalmaz­ták az alkatrészellátás, vala­mint a karbantartás és a javítás kötelezettségeinek erősítését. A tervezethez az országgyűlés kereskedelmi, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága együt­tes ülésén megfogalmazott 11 módosító javaslatot is be­nyújtottak. A törvényt és a változtatásokat a tavaszi ülésszak résztvevői egyhan­gúlag elfogadták. Ugyancsak alapos előké­szítő munka, a jogászok és a társadalom képviselőinek széles körű vitája jellemezte az új büntető törvénykönyv kimunkálását is. A szocialis­ta Magyarország a társada­lom érdekeit szolgáló, a tör­vényeinket tiszteletben tartó ''állampolgárok biztonságát tovább erősítő javaslathoz több módosító indítványt terjesztett elő a jogi, igazga­tási és igazságügyi bizottság, s ezeket a „T. ház tagjai” ugyancsak megszavazták. A miniszteri expozéhoz kapcso­lódva szólalt fel a legfőbb ügyész, rámutatva, hogy az új törvény helyes végrehaj­tását csak valamennyi bűn­üldöző, igazságszolgáltatási szervezet és a társadalom együttműködésével lehet biz­tosítani. Két, a gazdálkodásunkat meghatározó javaslatot is törvényerőre emelt az or­szággyűlés. Elfogadta az 1977. évi költségvetés végrehajtá­sáról szóló jelentést, és de­cember végén jóváhagyta az idei állami költségvetést. Fontos állomása volt a parlamenti munkának az 1975-ös országgyűlésen elfo­gadott kormányprogram végrehajtásának megvitatá­sa. A Minisztertanács elnöke expozéjában ismertette bél­és külpolitikánk eredménye­it, az V. ötéves terv végre­hajtásának főbb tapasztala­tait, a gazdaság és a társa­dalom fejlődésének jellem­zőit. Az ülésszakok munkáját, a termékeny vitát jellemzi, hogy a hozzászólásokban mintegy 130 javaslat hang­zott el, amelyeket a Minisz­tertanács a kormány tagjai­nak elemzésre ajánlott. Ezt követően a képviselők a tör­vényes határidőn belül vá­laszt kaptak a választókerü­letüket, vagy a nagyobb kö­zösséget, az egész országot érintő indítványaikra. Hatékonyabb munkára van szükség Ülést tartott az MSZMP békéscsabai városi bizottsága Idei első ülését tartotta meg dr. Fekete Antal első titkár elnökletével tegnap, szerdán a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt békéscsabai városi bizottsága. Az 1978. évi gazdaságpoli­tikai célkitűzések végrehaj­tásáról és az 1979. évi fel­adatokról szóló jelentésről, illetve javaslatról előterjesz­tett írásos anyaghoz Zsilinsz- ki András titkár fűzött szó­beli kiegészítőt. A jelentés megállapította: a város és környéke gazda­ságát 1978-ban a mérsékelt fejlődés és gazdasági növe­kedés jellemezte. A javuló munka- és üzemszervezéssel, takarékos gazdálkodással az elmúlt évi (azaz az 1977. évi) eredményeket túlteljesítették. Ezt bizonyítja, hogy növeke­dett az exportképes' termé­kek részaránya, az eszközál­lomány korszerűsödött, a műszaki fejlesztés meggyor­sult. Tovább javult az élő­munkával való ésszerű taka­rékos gazdálkodás, emelke­dett a dolgozó^ életszínvona­la. Az előzetes eredmények alapján reálisnak bizonyult a városi pártbizottság 1978. évi cselekvési programja. A jelentés, ,a szóbeli kiegészítés részletesen elemezte a múlt év gazdasági munkáját, egy­úttal azokat a tapasztalato­kat és kedvezőtlen jelensé­geket is, amelyek az eszten­dőt jellemezték. Az idei gazdaságpolitikai , célkitűzések megvalósításáról szóló javaslat átfogóan meg­határozza az idei feladato­kat. Ennek megfelelően a munkában változatlanul a termelés hatékonyságának fejlesztésére, a munka- és üzemszervezés, valamint a termékek minőségének javí­tására, a termelési szerkezet korszerűsítésének gyorsításá­ra, a takarékos gazdálkodás elősegítésére kell törekedni. A javaslat szerint a város és környéke V. ötéves tervének időarányos teljesítése vé­gett az idén az ipari terme­lést 4—5 százalékkal kell nö­velni. Jelentős erőfeszítések szükségesek ahhoz, hogy a szocialista export folyamatos teljesítése mellett a tőkés exportot mintegy 15—20 szá­zalékkal növeljék a termelő vállalatok. A javaslat rész­letesen meghatározza a kü­lönböző iparágak, a közleke­dés, a kereskedelem és a mezőgazdaság idei főbb fel­adatait. A vitában felszólalók teljes egyetértésben beszéltek ar­ról, hogy a tervek teljesíté­séhez a tavalyinál is haté­konyabb munkára van és lesz szükség. Szóltak többek közt arról, hogy sokkal kö­rültekintőbben kell gazdál­kodni az élő munkával, töb­bet kell tenni a munkafe­gyelem erősítéséért, a jobb piackutatásért, a belső tarta­lékok feltárásáért és hasz­nosításáért. Ám legalább annyira fontos a kapcsolat és együttműködés javítása az irányító vállalatokkal. És ami szintén nem mellékes: minden szinten törekedni kell a vezetés színvonalának fejlesztésére, a munkáskol­lektívák alapos tájékoztatá­sára és véleményének meg­hallgatására, javaslataik fel- használására. Zsilinszki András titkár válasza után a testület a je­lentést, a javaslatot a szóbeli kiegészítővel és a vitában elhangzottakkal együtt elfo­gadta. Ezután a Központi Bizott­ság 1977. október 20-i hatá­rozatának végrehajtására ki­dolgozott intézkedési terv­hez, a Központi Bizottság 1978. március 15-i és a me­gyei pártbizottság határoza­tának végrehajtását segítő- ellenőrző tervhez fűzött szóbeli kiegészítőt Zsilinszki András. A vitában felszóla­lók a termelési szerkezet korszerűsítéséről; az élelmi­szertermelés, a feldolgozás, a felvásárlás fejlesztéséről szintén elmondták saját ta­pasztalataikat. Helyeselték az intézkedési és segítő­ellenőrző tervben meghatá­rozott célkitűzéseket. Az említett előterjesztéseket a testület — az első napirend­hez hasonlóan — a szóbeli kiegészítővel és a vitában el­hangzottakkal együtt, egy­hangúlag elfogadta. Befeje­zésül a pártbizottság jóvá­hagyta a saját és munkabi­zottságainak idei munkater­vét. P. P. összesen 13 interpellációt nyújtottak be a miniszterek­hez a plenáris üléseken: a képviselők többek között Debrecen hő-, Komló vízel­látásának jövőjéről kérdezték az illetékes tárcák vezetőit. Interpellációt nyújtottak be a kedvezményes MÁV-iga- zolványok érvényesítésének egyszerűsítésére, a környe­zetvédelmi törvény gyorsabb végrehajtására, a Pest me­gyei villanyhálózat fejleszté­sére, és a közüzemi díjak számlázásának, beszedésének korszerűsítésére is. A megol­dást jelző válaszokat az in­terpellálok és az országgyű­lés egyaránt tudomásul vet­te. Az év krónikájához tarto­zik, hogy az időközi válasz­tásokon négy új képviselőt, két új állandó bizottsági el­nököt és egy titkárt válasz­tottak. Az állandó bizottsá­gok 64 ülést tartattak a két ülésszak között, harminchat tanácskozáson éltek ellenőr­zési jogukkal, saját kezde­ményezésű napirendi pont­ként vitatták meg területük aktuális kérdéseit, 28 eszme­cserén pedig a plenáris ülés­szak előkészítésével foglal­koztak. Az 1978. évi 14 ki­helyezett ülés közül tízet vi­déken tartottak, s ezéken a tanácskozásokon a képvise­lők az országos tapasztala­tokkal vetették egybe a he­lyi eredményeket és gondo­kat. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság például a tanácstörvény Bács-Kis- kun megyei tanulságait vette górcső alá, a mezőgazdasági bizottság tagjai pedig Pápán tárgyaltak a hústermelés- feldolgozás és forgalmazás kérdéseiről. A Szarvasi Bútoripari Szövetkezetben nemcsak tölgyfa­bútorokat készítenek, hanem rusztikus fenyő szekrénysoro­kat is, amelyek a hazai piacon találnak gazdára Fotó: Veress Erzsi Vége a téli szünetnek Kezdődik a tanítás Tizenhárom nap pihenés, szórakozás. Ennyi ideig tar­tott ugyanis az ország álta­lános és középiskoláiban a téli tanítási szünet. Csütör­tökön reggel újra megszó­laltak a munkára hívó csen­gők. Megkezdődött a máso­dik félév. Tegnap a délelőtti órák­ban telefonon érdeklődtünk több iskolánkban: felkészül­tek-e kellően a tanulók fo­gadására? Gyula, 3-as számú általá­nos iskola, Simon Györgyné igazgató: — A téli szünet kez­detekor hozzáláttunk az iskola takarításához, s most már tiszta, meleg tantermek vár­ják a diákokat. A földren­gést követő viharban súlyo­san megrongálódott iskolánk tornatermének tetőszerkeze­te. Most a téli szünetben azt is helyreállították, 250 ezer forintos költséggel. Sajnos, az alsó tagozat el­ső, második osztályában ta­nító pedagógusaink nem so­kat pihenhettek. A tájékoz­tató füzetek és a tanulói fel­jegyzések elkészítése sok idejüket lekötötte. A tanulók értékelése 52 szempont sze­rint történt, írásban. Az ér­tékelést január 8-án adjuk át a szülőknek. Még vala­mit! Kár, hogy nem jött kicsit korábban a hó. Most majd nehezebb szívvel ül­nek be a gyerekek az isko­lapadba. Görbedi Józsefné gond­nok, Gyula, román tanítási nyelvű általános iskola és gimnázium: — Számunkra elég rosszul indul a tanév második félideje. A fűtéssel rengeteg gondunk volt és van is. Huszonkét vegyes tüzelési cserépkályhánk van és hideg; régi az épületünk. Sok utánjárással jutottunk csak tűzifához, de használ­ható alágyújtóst máig sem kaptunk. A fűtőnk megbete­gedett, s csak néhány napra sikerült pótsegítséget kap­nunk, hogy meleg tanter­mekkel várhassuk az iskola 110 általános iskolás és 114 gimnazista tanulóját. Jó hír viszont, hogy a TANÉRT az iskola rendelésének 95 szá­zalékát teljesítette a múlt év végéig. Pleskonics András igazga­tó, Pusztaföldvár, általános iskola: — Bizakodó, jó lég­körben éppen most folyik a félévi konferencia. Kipihen­tük magunkat, s elégedettek lehetünk, mert iskolánkban nincs bukott tanuló. Nyáron festettünk, most csak álta­lános nagytakarításra került sor. A termekben két nap óta fűtünk, szükség is van rá, a hirtelen betört hideg miatt. Remélem, a tantestü­let akarása, jókedve elegen­dő lesz a következő félévi munkához. Sarkad, Ady Endre Gim­názium és Postaforgalmi Szakközépiskola, Csansz Vil­mos igazgató: — A mi isko­lánk kísérleti jelleggel sza­bad szombatos időbeosztással dolgozik, ezért 1 nappal ko­rábban, tegnap kezdődött a tanítás. Sikerült úgy eloszta­nunk az órák számát, hogy a tananyagot megfelelően el­végezzük, pedig az őszi me­zőgazdasági munkákból is kivettük a részünket. A kol­légistáink így minden má­sodik héten hosszabb időre hazautazhatnak. A hiányzá­sok óraszáma 30-ról 12-re csökkent tanulóként. Az el­lenőrzőket már kiosztották a kollégák. Elégedettek va­gyunk a gyerekekkel: a szor­galmuk átlagos értékelése 3,9-4, a magatartásuk pedig 4,3. A tanév nálunk is csak négy nappal lesz hosszabb, mint máshol, de a szabad szombat mindenkit kárpótol a néhány nap vakációcsú­szásért. Mezőmegyeri általános is­kola, Erdélyi Mihály igazga­tó: — A hidegre fordult idő­járás miatt nem fognak fáz­ni a gyerekeink, mert már kedden fűteni kezdtük a tantermeket. A csütörtöki ta­nítási napra megfelelően fel­készültünk, tiszta osztályok és kitöltött ellenőrzőkönyvek várják a tanulókat. Remél­jük senkit nem ér meglepe­tés. A szükség szerinti kor­repetálás eredményes volt, hiszen a 230 gyerek közül csupán egy visz haza elég­telen jegyeket. Kicsit bizony bosszankodtunk a szünidő­ben, ugyanis előre megkér­deztük a szülőket, hogy- ki járatja majd napközibe a gyerekét, akkor 14-en jelent­keztek. Mégis volt olyan na­punk, hogy egyetlen gyerek miatt jött dolgozni a peda­gógus, az ebédosztó és a ta­karító. Telekgerendás, általános iskola, Németh Tibor igaz­gató: — Kétszázhét gyereket várunk holnap reggel az is­kolába. Szerencsés helyzet­ben vagyunk, hiszen nálunk a fűtés még ezekben a na­pokban sem jelent gondot. Szerdán félévi értekezleten beszéltük meg a gyerekek értékelését. Kiemelt feladat­nak azt jelölte meg tantestü­letünk, hogy mindent meg kell tenni a bukások számá- % nak csökkentéséért. Terve- * ink, vágyaink bőven vannak az új esztendőben, de egy év alatt bizonyosan nem vál­nak valóra: tornatermet, naoközis termet, technikai műhelyt, s még sok minden mást szeretnénk! B. S. E.—B. Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom