Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-12 / 9. szám
1979. január 12., péntek o Mi újság? Harmadik évfolyamába lépett a Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat Békés és Csongrád megyei irodájának -szakszervezeti bizottsága által negyedévenként megjelentetett „Mi újság” című üzemi lap. Ennek legutóbbi számából kiderül, hogy az elmúlt év végére feltorlódott feladatok megoldására a szocialista brigádok többlet munkára vállalkoztak. A rendkívüli időjárás által nehezített tervteljesítéshez 12 szocialista brigád járult hozzá vállalásaival. Sőt / a „Dózsa György” és a „Tes- sedik” brigád egy-egy, a „Kossuth” brigád két nappal túl is teljesítette felajánlását. A szabad szombatokra szervezett többlet munkák során a brigádok összességében 4100 munkaórát teljesítettek, csaknem 2 millió forint termelési értéket produkálva. A Finomkerámia-ipari Művek Alföldi Porcelángyárában évente háromezer-kétszáz tonnányi háztartási és vendéglátóipari porcelán árut, valamint egészségügyi porcelán tárgyakat készítenek. A képen: matricákkal díszítik az edényeket (MTI-fotó — Balaton József felvétele — KS) Amit a marhahúsról tudni kell Mezőgazdaságunk egyik fő terméke a marhahús, aminek élelmezési és külkereskedelmi fontossága mindenki által közismert. Azt is elmondhatjuk, hogy eddig még nem használtuk ki marhahústermelési lehetőségeinket. Az állattenyésztés társadalmi termékének értéke a mezőgazdaságon belül az utóbbi években 42-43 százalék volt. Az 1985-ig kidolgozott fejlesztési terv szerint ez az arány 48-49 százalékra nő, s ebben a szarvasmarhaágazatnak jelentős szerepe lesz. Termelési és fogyasztási struktúránkban az ágazat termékei, a tej és a hús, valamint a ■ melléktermékként keletkező nyersbőr és istállótrágya kiemelkedő szerepet játszanak. Egy embernek 10 kiló Hazánkban az egy főre jutó állatifehérje-fogyasztásnak 40 százaléka és a népgazdaság devizabevételének körülbelül 14-15 százaléka a szarvasmarha-ágazatból ered. Ebből az ágazatból származik a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 13-14 százaléka, az állattenyésztés termelésének mintegy 30 százaléka. Az egy főre jutó marhahústermelés 1960-ban 13 kilogramm, 1970-ben 17,4 kilogramm, 1973-ban 17,9 kilogramm volt. A termelés azonban jobban nőtt, mint a fogyasztás, azaz a belső kereslet mérsékelten irányult a marhahús felé. Évek óta 9- 10 kilogramm körül mozog a fogyasztás egy főre számítva. Sokkal figyelemre méltóbb azonban a felvásárolt vágómarhák átlagsúlyának növekedése. Ezzel egy időben ugrásszerű minőségi javulás is tapasztalható. A marhahústermelésünk növelését a növendék bikák jobb hizlalásával értük el. Ez helyesnek tekinthető, hiszen borjúszaporulatot előállítva kell marhahúst termelni. A MÉM kidolgozta az ágazat 1985-ig szóló szakosítási programjának irányelveit. E program leglényegesebb pontja, hogy az új, önálló szarvasmarhatenyésztő ágazat szerveződik, a húsmarhatenyésztés. Ez, a mezőgazdaságunk előtt álló nagy feladat, hosszú időre meghatározza a nagyüzemek tennivalóit. Porhanyós és márványozott A húsmarhatenyésztési munkánknak még csak a kezdetén állunk, ezért érdeklődésre tarthat számot minden olyan információ, amely ennek a feladatnak a megoldását szolgálja. A marhahústermelők legfőbb törekvése az egyre igényesebb húspiac kiszolgálása. Az utóbbi néhány évben a legnagyobb marhahúsfogyasztó országokban számottevő változás következett be a fogyasztók igényében. Ez elsősorban társadalmi és szociális okokra, valamint családi-gazdasági megfontolásokra vezethető vissza. A marhahúsfogyasztás növekedésével egy időben a friss marhahús piacán a „szép” marhahús iránti igény is növekszik. A piacon egyre értékesebb a fiatal marhák húsa, amely világosvörös, porhanyós, finom rostú, lédús, márványozott, és így már rövid sütés után is könnyen vágható. Ez jelzi azt is, hogy a főtt húsokról egyre jobban áttérnek a marhasült készítésére, amihez finom rostú nyersanyag kell. A modern ízlésű fogyasztó vágómarha „ideálját” tehát a zsenge hús, a telt húsformák jelentik. A két vágott félmarhatest akkor tűnik legkívánatosabbnak, a legmegfelelőbbnek, ha a törzsrésze tömött, vastag, a borda körüli húsrészek, a vesepecsenye, a hátszín gömbölyű és vastag. Az ideális marhaszelet szilárd, márványozott, bársonyos tapintású, s egy órával a szeletelés után meggypiros színű. A sö- tétebb színezésű húsokat egyébként többnyire idősebb állatokból nyerik. Emellett Sötétíti még a húst a sok A Békés megyei Patyolat Vállalat 1978-as tervének teljesítése az árbevétel várható alakulása szerint négyszázalékos. Sokkal magasabb azonban az előző évihez viszonyítva; különösen a lakossági mosás emelkedett meg, mégpedig 60 - százalékkal. Ez azért is nagy jelentőségű, mert az egy főre eső országos mosási átlag tekintetében — a szokások igen lassú változása miatt — Békés megye sokáig az utolsó -helyen állott. Most viszont a megye, minden lakosára eső 60 dekával — bár ez is nagyon kevés — előbre lépett három-négy hellyel. Fejlődés mutatkozik az egyéb lakossági szolgáltatások terén is, mint a bérágynemű és a vegytisztítás. ' Ugyancsak emelkedés tapasztalható a közületek részére végzett munkákban is. Minden esetben ott van jelentős teljesítménynövekedés, ahol a meglevő eszközök jobb kihasználását szervezési intézkedésekkel biztosították. Az 1979-es terv egyes területen a fejlődési ütem mozgás, a nagy adagú kar- bamidfogyasztás . és a fel- darabolás utáni hosszú tárolás is. Itt feltétlenül utalni kell a hizlalási és takarmányozási technológia fontos szerepére. Az ideális marhahús minimális faggyúaránya ugyanis körülbelül 3 százalék. Nemcsak az ebédhez 1975-ben az Országos Piackutató Intézet hazai hús- fogyasztás vizsgálatokat végzett, amely több érdekes tapasztalattal szolgált. A vizsgálat szerint reggelinél a megkérdezettek 44 százaléka, a tízóraizóknak pedig 34 százaléka fogyaszt húskészítményt. Ebédnél a meleg ételt fogyasztók 78 százaléka, a hideg ételt fogyasztóknak pedig 84 százaléka fogyaszt húsos ételt. Ez az arány vasárnap és ünnepnap 93 százalékra emelkedik. A marhahúsellátás szervezésében ezeket a tapasztalatokat mindenképpen figyelembe kell venni. Mindent összevetve, a marhahústermelőknek a fajták. típusok, a hizlalási módszerek kiválasztását úgy kell elvégezni, hogy az összhangban legyen a fogyasztói igétartását, másutt a fokozását irányozza elő. Ez utóbbiak: a lakossági mosás és bőrtisztítás, meg a közületi vegytisztítás. A gazdaságosság fokozására már a központi vegytisztító üzemet is két műszakra állították, és sürgősen felülvizsgálják a szalonok üzemelési idejét is. A fejlesztési célkitűzések első helyén a békéscsabai Lencsési úti szalon gépesítése, a mezőkovácsházi szalon mosási lehetőségének növelése, továbbá a békési mosó- és vegytisztító gépi beruházásának megvalósítása szerepel. A tavalyi évben 7,8 százalékos bérfejlesztésük volt, az idén 7 százalékai számolnak, differenciált felhasználást alkalmazva, figyelembe véve az egyes üzemrészek közötti bérfeszültséget. A vállalatnak szinte minden termelő területén teljesítménybérben dolgoznak, legutóbb ezt a vegytisztítás és felsőruha-megmunkálás, valamint a szállítási részen vezették be. nyekkel. Horváth István Egy ember 60 delta ruhát mosat Gyorsjelentés a Patyolatból Brigádvacsorán a kötöttárugyárban A Békéscsabai Kötöttáru- gyár kultúrtermében hatalmas vitrin, benne a kazánfűtő Láng brigád ötéves történetét ismertető dokumentumok, írások, jelvények, plakettek. A brigád a teremben vacsorához terített asztallal várja a vendégeket, köztük az Orosházi Üveggyár Ho Si Minh minőségi ellenőrző — a Vállalat Kiváló — brigádjának tagjait, akikkel évek óta baráti kapcsolatot tart fenn. ★ Az asztalnál sok minden szóba kerül. Először is az, hogy a Láng brigád 1975-ben érdemelte ki először a szocialista címet. Erről akkor a Békés megyei Népújság is beszámolt. Azóta igen nagy változások mentek végbe, amelyek főként azzal állnak összefüggésben, hogv a szén- tüzelésű kazánok helyett gáztüzelésűeket fűt a brigád. A sárgás, vöröses láng kékesszínűre változott, megszűnt a füst, a korom, a nehéz és egészségtelen fizikai munkával járó szénbehordás, salakozás. Óránként a két régi kazán legfeljebb 8 tonna gőz előállítására volt képes, a három új kazán rendszerint 16 tonnát termel, de szükség esetén 26 tonnát is. Így most már az egész gyár termeléséhez, fűtéséhez szükséges gőz és meleg víz biztosítva van, sőt tartalék is rendelkezésre áll. Persze az új kazánok üzemeltetéséhez hozzáértő emberek is kellenek. Ezért a nyolc fűtőből gázkazánkezelő lett. A nyolc salakozót sem eresztették szélnek. Négyen közülük a vízlágyító berendezés, négyen a hőközpont- kezelői feladatot látják el. Az előírt tanfolyam befejezése és a sikeres vizsga után már valamennyien szakmunkások. ik Mi történt még az elmúlt 4 év alatt? Hámori András főenergetikus a legfontosabbnak azt tartja, hogy a gőztermelésben egyetlen óra kiesés sem volt. Ez a Láng brigád legnagyobb érdeme. Az egész gyár munkájával függ össze az is, hogy a brigád nem egyszer közreműködött a karbantartásban, amivel jelentős termeléskiesést előzött meg. Hámori András, a sok közül egy példát említ: — Egyszer hajnalban elromlott a vízvezeték. A brigád tagjai fáradtak voltak az éjszakai műszak után és már indultak volna haza, amikor tudomást szereztek a bajról. Azonnal hozzáláttak a hiba kijavításához. Szó nélkül. Nem vártak utasításra. Egyébként a vezetők még bent sem voltak. Újvári János, a brigád vezetője, aki ezt hallja, kissé rosszallóan fordul Hámori András felé: — Minek kell erről beszélni? — kérdezi és így folytatja: — Az csak természetes, hogy nem hagyjuk cserben a gyárat, amely mellett 10—15 éve jóban, rosszban kitartottunk, de ő sem volt hálátlan hozzánk. Itt értük el azt, amiről valamikor még álmodni is alig mertünk: a Vállalat Kiváló Brigádja címet. Itt lettünk szakmunkások és megbecsült emberek. ★ A megbecsülésnek számos megnyilvánulása van. A legfontosabbnak azt tartják, hogy a vezetők sok kérdésben véleményt, javaslatot kémek tőlük. Megbeszélik hogyan lehetne valamit jobban csinálni. Részt vesznek a brigádgyűléseiken is. Az az álláspontjuk: első a munkaköri kötelesség teljesítése. Aki ismételten mulasztást követ el, az mehet. Ilyen azonban négy év alatt nem fordult elő. Nincs is rendkívüli személyi változás a brigádban. Pontosabban: Balogh László nyugdíjba ment, Kiss László pedig a békési telephelyre került kazánfűtőnek. Az ő helyükre jött Franyó András, aki egyévi próbaidő után már a brigád rendes tagja és Bomb István, akinek még fél év bizonyítási ideje van hátra. Hogy mit kell bizonyítani? Lényegében azt, hogy képes fegyelmezetten és kifogástalanul dolgozni, tanulni és a többiekkel együtt különféle társadalmi munkát vállalni. (Eddig derekasan helyt is állt.) Van a brigádnak egy közös takarékbetét-könyve, amelybe a közösen kiérdemelt pénzösszegek kerülnek. Sikereket értek el különböző — irodalmi, munkavédelmi, közművelődési — vetélkedőkön, ami jó néhány ezer forint jutalommal járt. Több újításból is származott már bevételük, s egy nemrég beadott — a víz újrafelhasználására vonatkozó — újításból jelentősebb összeget várnak. Gyűjtene^ ócskavasat is. Vállalták, hogy lebontják a régi széntüzelésű kazánokat, mert azok már csak útban vannak. Ki csinálná, ha ők nem? S a fizetség talán részben a vas lesz, ami a MÉH-hez kerül. ★ Néhány éve meghalt Farkas János, a brigád tagja. Két kis gyermeke volt. A temetésen a sírnál a nagyobbik g vermek csodálkozó szemmel nézett arra, amerre a brigád tagjai álltak. Hámori András megrendültén, könnyekre fakadt és átfogva Üjvári János vállát, sírástól elcsukló hangon kérdezte: — Mi lesz a két kis árvával? Gondoskodott a családról a brigád. Mint ahogy a később súlyosan megbetegedett és munkaképtelenné vált Lauvrinyecz György családjáról is. Százéves volt az erzsébetvárosi Fáber Lajosné. Születésnapjának megünneplésére készültek hozzátartozói és a társadalmi szervezetek. Ám elhanyagolt volt a ház, az udvart sártenger borította és a villany nem volt bevezetve. Még 6 nap volt hátra, hogy rendet teremtsenek. Többen vettek részt a munkában, de ott v°h a Láng brigád is. Á ‘ Népújság Szerkesszen velünk rovatában olvasták, hogy egy idős házaspár segítségre szorul. Nincs fáskamrájuk, nincs szeméttárolójuk, nincs a víz bevezetve a lakásba. Egy hét alatt minden meglett. A vizet 70 méterről vezették be a fürdőszobába. ★ Sok más feladatot is vállaltak a közösségért, s elismerésképpen a tanács a város javára végzett önzetlen társadalmi munkáért plakettet adományozott ,a brigádnak és arany jel vényt Újvári Jánosnak, Polner Istvánnak, valamint Bánszki Jánosnak. Négy év alatt Újvári János, Franyó András, Gyucha János és Gyucha György kapta meg a Kiváló Dolgozó kitüntető jelvényt. A brigád már 1976-ban kiérdemelte az aranykoszorús jelvényt, az 1977. évi eredménye alapján pedig a Vállalat Kiváló Brigádja lett. Ennyi mindent tudtam meg fehér asztalnál ,a Láng brigádról. Pásztor Béla KMWWWWtlWWMWttWMWWIWtWWMMMttWtWIttWIMlWMlttlWWMimMIWIMWtWWWWmiWWWWM » Mint ismeretes, 1978-ban a Csepel Autógyárban új — a korábbiaknál nagyobb teljesítményű és több szállítási feladat elvégzésére alkalmas — teherautó-típus sorozatgyártását kezdték meg. Az év végéig már több száz ilyen — D—750-es típusú — gépkocsi hagyta el a gyárat A csak exportra gyártott teherautókat gondos ellenőrzés és futópróbák után szállítják el a megrendelőknek. A képen: futópróbán a D—750-es teherautók (MTI-fotó — Fehér József felvétele — KS)
