Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-11 / 8. szám

1919. január 11., csütörtök o Tegnap adták át a vásárlóknak Körösladányban azt az ABC-áruházat, melyet a Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ hat és íél millió forintért építtetett a Békés megyei SZÖV- TERV tervei alapján. Az ünnepélyes megnyitót követően több százan voltak kíváncsiak a reprezentatív üzletre és már az első órában tekintélyes mennyiségű áru talált gaz­dára ' Fotó: Veress Erzsi SZVIT-rendezvény Gazdasági fejlődésünk és a személyzeti munka Az áiiamélet fejlődésével, a gazdaságirányítási rend­szer hatékonyságának növe­lésével, ,a tudományos, mű­szaki haladás fokozott ki­bontakoztatásával és a szo­cialista demokratizmus ki- szélesítésével összhangban kell, hogy álljon a személy­zeti munka színvonala és gyakorlata. Ennek megvaló­sítása az emberi, köztük a vezetői tényezőkben rejlik. Az ezredfordulóig terjedő fejlesztési stratégia gyújtó­pontjába az emberi termelé­si tényező (minőségi, szak- képzettségi) képességeinek kihasználása, a szellemi, in­tellektuális tőkével való okos gazdálkodás és annak gyors ütemben való bővített újra­termelése került. A világgazdasági környezet követelményei és a piaci helyzet indokolják a terme­lésben a gazdaságos termék- szerkezet kialakítását. Ehhez azonban olyan műszaki elő­készítés, olyan alkotó szelle­mi munka szükséges, ami megelőzi, megalapozna a ter­mékstruktúra változását. Ah­hoz, hogy ilyen szellemi al­kotó munkához megfelelően felkészült szakemberek is Országos szólótáncfesztivál Békéscsabán Negyedik alkalommal ke­rül megrendezésre Békéscsa­bán január 12-13-14-én az országos szólótáncfesztivál. A versenyre az ország min­den részéből neveztek tánco­sok 22 élvonalbeli együttesből, így 28 férfi szólista és 24 pár táncát értékeli majd a zsűri. Pénteken, január 12-én délelőtt érkeznek a táncosok és kísérőik Békéscsabára, délután kötelező próbákon készülnek a másnapi ver­senyre. Szombaton délelőtt mutatják be a kötelező tán­cokat, délután pedig szaba­don választott számok követ­keznek. öttagú zsűri bírálja el a táncosok tudását, az elnök Sajti Sándor Liszt-díjas tán­cos lesz. Első alkalommal ül a zsűri soraiban egy örökös aranysarkantyús táncos, Mli- nár Pál is. A fesztivál résztvevői ja­nuár 13-án este Tornai Péter előadóművész műsorát hall­gatják meg a Megyei Műve­lődési Központban a rene­szánsz magyar muzsikáról, majd táncházban ismerked­nek egymással. A szólótáncfesztivál ered­ményhirdetése és a gálaműsor vasárnap délután 3 órától lesz az ifjúsági és úttörőházban. Az Aranysarkantyús és Aranygyöngyös címet nyert táncosok díját Dévényi Já­nos ötvösművész készítette. A fődíjak mellett átnyújtják Békéscsaba város Tanácsa elnökének, a KISZ megyei bizottsága, a Népművelési Intézet és a Balassi tánc- együttes különdíját is az er­re érdemeseknek. A gálamű­sort — amelynek első részé­ben a legjobb táncosok lép­nek fel, a szünet után pedig a gyulai Körös, a gyomai Körösmenti és a békéscsabai Balassi együttes táncol — a televízió is közvetíti. B TIT szervezésében Egyetemi előkészítő tanfolyam E héten indult be a taní­tás a TIT által hirdetett egyetemi előkészítő tanfo­lyamon Békéscsabán. Eddig több mint 300 tovább ta­nulni vágyó érettségizett, vagy érettségi előtt álló fia­tal jelentkezett a különböző szakókra: fizikára, matema­tikára, földrajzra, biológiára, kémiára... Héti egy alkalom­mal találkoznak a hallgatók, ahol 3-4 órás elméleti kép­zésen vesznek részt, amelyet 12 középiskolai tanár irányít. Jellemző, hogy olyan to­vább tanulni vágyók is hall­gatói a tanfolyamsorozatnak, akik a megye távoli közsé­geiből járnak be Békéscsa­legyenek, szükséges a célirá­nyos vezetői és személyzeti munka. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság sze­mélyzeti vezetők bizottsága január 12-én és 13-án ren­dezi meg a személyzeti veze­tők tapasztalatcsere tanács­kozását a fővárosi Technika Házában. Itt kerül sor a személyzeti munka időszerű kérdéseinek megtárgyalására; az MSZMP KB 1973. novem­beri és a Minisztertanács 1974. évi határozatai végre­hajtási tapasztalatainak ösz- szegzésére. A tanácskozás további témái, a gazdasági vezetők káder- és személy­zeti munkájának segítése, személyzeti apparátusok he­lye, szerepe, a jól bevált módszerek elterjesztése moz­gósítás a soron következő fel­adatok végrehajtására. A vi­taindító előadást Illisz Lász­ló, a Minisztertanács titkár­sága mellett működő sze­mélyzeti főosztály vezetője tartja „Az állami és sze­mélyzeti munka helyzete és időszerű kérdései” címmel. — v. j. — bára. Az április utolsó nap­jáig tartó tanfolyam ideje alatt minden tantárgyból 52 órás — biológiából 58 órás — képzést kapnak a tanu­lók. Mint a Természettudomá­nyi Ismeretterjesztő Társu­lattól kaptuk a tájékoztatást, a jelentkezéssel még mindig nem késtek el azok a fiata­lok, akik az idén szeretnének felvételizni egyetemeinkre, főiskoláinkra. Lakótelepi tSrpeszervizek Elmozdult a holtpontról a lakótelepi „csillaggarázsban” tárolt gépkocsik karbantartá­sának, javításának és elhe­lyezésének ügye. Sikerrel zá­rult a pályázat, amelynek keretében összesen 22 terve­zői közösség tett értékes ja­vaslatokat a gondok megol­dására. Abból indultak ki, hogy több lépcsős fejlesztés­sel olyan törpeszervizt kelle­ne létrehozni, amelyben a hozzá csatlakozó garázssor tulajdonosai szakemberekre bízhatják a gépkocsik kar­bantartását, javítását, s ugyanakkor lehetőség nyílik arra is, hogy a kisebb mun­kákat maguk végezzék el. A javaslatok szerint a tör­peszerviz épülete állami vagy szövetkezeti beruházásban valósítható meg, a garázs­építmények kivitelezésére pedig a lakosság anyagi esz­közei nyújthatnának megfe­lelő forrást. A közös munkák elvégzésére a legcélszerűbb garázsépítő és -fenntartó szövetkezetek létrehozása, az elképzelések egy része lehe­tővé teszi, hogy maguk az érdekeltek is közreműködje­nek a kivitelezésben. Bővítik a fizetővendég-szolgálatot Az elmúlt év hasonló volt az előzőhöz a Békés megyei Idegenforgalmi Hivatalnál. Tavaly is, az 1977-es évhez hasonlóan, mintegy 180 ezer napot, illetve éjszakát töl­töttek el megyénkben a ha­zai és külföldi vendégek. A legtöbben Gyulán vették igénybe a fizetővendég-szol­gálatot, bár igen sokan száll­tak meg úgynevezett „feke­te” szállásokon. Az idén tíz százalékkal szeretnék túlhaladni a tava­lyi forgalmi szintet. Ezt a szervezett üdültetés fokozásá­val és a fizetővendég-szolgá­lat bővítésével próbálják el­érni. Ez utóbbi eddig csak megyénk három városában, Gyulán, Békéscsabán és Orosházán működött. Ebben az évben Szarvason, Békésen és Szeghalmon is fizetőven­dég-szobák várják majd a látogatókat. Megyénk nevezetességeit nemcsak külföldön, de ha­zánkban is kevesen ismerik. Ezt a hiányt pótolják a kü­lönböző propagandakiadvá­nyok. Az Idegenforgalmi Hi­vatal és az IBUSZ közösen készíti azt az egész megyét átfogó ismertető füzetet, amely az utazási irodák feb­ruár végén, a Néprajzi Mú­zeumban megrendezendő „Szabad idő, kirándulás, uta­zás, üdülés” című országos kiállításán képviseli majd Békés megyét. Az év végé­re készül egy reprezentatív kiadvány is. Most jelent meg Területi statisztikai évkönyv 1978 Az évkönyv gazdag tarta­lommal mutatja be az or­szág egész településhálózatá­nak — megyéinek, városai­nak, kiemelt nagyközségei­nek — demográfiai helyze­tét, gazdasági életét, vala­mint a népesség életkörül­ményeinek alakulását. A megyék adatait tartal­mazó fejezet komplex ke­resztmetszetet ad a főváros és a megyék népesedési kér­déseiről, a gazdaság egyes ágazatainak működéséről és a lakosság ellátásának min­den területéről. A településhálózatról szóló rész összefoglaló áttekintés­sel szolgál az ország vala­mennyi településének életé­ről, jellegzetes településcso­portok szerint és tételesen beszámol a városok és a je­lentősebb nagyközségek ada­tairól. A közölt csoportosítá­sok és mutatószámok lehe­tővé teszik az azonos szerep­körű települések összehason­lítását, a fejlettségi különb­ségek feltárását. A kiadvány ismerteti az V. ötéves terv főbb terület- fejlesztési célkitűzéseit is. Az utóbbi napokban me­gyénk tűzoltóságain gyakran megszólaltak a riasztócsen­gők. A Chemical újkígyósi szigetelőlemez-gyára terüle­tén levő és a békéscsabai ÁFÉSZ által üzemeltetett vegyesbolt raktárában elekt­romos áramtól, a világító­lámpa sugárzó hőjétől kelet­kezett 40 ezer forint kárt okozó tűzeset úgy, hogy a könnyen gyulladó födémben indult meg az égés. Békéscsabán január 9-én, az esti órákban az Orosházi úti 84 lakásos építkezés te­rületén a Békés megyei ÉP­SZER faházában, a rendel­lenesen működő olajkályha adagolója miatt keletkezett tűz. Egy ott dolgozó férfi el­ső fokú égési sérülést szen­vedett a fején és a kezén. Az állami tűzoltóegységek gyors beavatkozása révén a tűzkár mindössze tízezer fo­rint. Az újkígyósi tűzesetnél a megmentett érték szintén többszöröse a tűzkárnak, ahol a gyulai és békéscsabai tűz­oltóegységek eredményes munkáját nagyban elősegí­tette a helyi dolgozók és ön­kéntes tűzoltók gyors és szakszerű beavatkozása. A tűzoltóság felhívja az olajtüzelésű berendezéseket üzemeltető lakosság és az építkezések, vállalatok veze­tőinek figyelmét az olajkály­hák szabályszerű használatá­ra és a megelőző karbantar­tás fontosságára, amit feltét­lenül szakemberrel kell el­végeztetni. Három gyerek — nagycsalád A „nagycsaládosok” ki­fejezés jó néhány esz­tendeje hétköznapi gyakorisággal fordul elő a sajtóban — de beszélgeté­seknél, az élet forgásaiban is. Tartalma egyértelmű: a ki­fejezéssel mindazokat illet­jük, akiknek — kettőnél több gyermekük van. Kimondatlanul továbbélő ideális családnagyság nálunk a két gyerek! Kettőnél töb­bet a fiataloknak csak töre­déke vállal; háromnál töb­bet a népességnek alig 3—4 százaléka. Nem egyedülálló magyar jelenségről van szó. Az iparilag fejlettebb euró­pai országokban — így a szocialista államok többségé­ben is — fokozatosan tolódik el a kétgyerekes családideál felé a közgondolkodás. S jól­lehet nálunk az immár tíz évét betöltött gyermekgondo­zási segély valamelyest javí­tott a születési számarányo­kon — elsősorban a harma­dik gyermek vállalásának te­kintetében —, most is vi­szonylag kevés a három-, il­letve több gyermekes család. Akik a „nagycsaládot” vá­lasztották — örömöket és sok-sok velejáró gondot is vállaltak! Korántsem csak azt, hogy — például, — a lakáskiutalásoknál előnyt él­veznek; s nemcsak azt, hogy iskolai segélyeknél, karácso­nyi külön juttatásoknál, egyéb szoci^Jis lehetőségek­nél bővebbre tárul előttük a gyári, üzemi szakszervezeti bizottságok pénztárcája. Ez — ma már természetes. Nemrégiben az egyik buda­pesti nagyüzem szociálpoliti­kai tevékenységét vizsgálgat- va hallottam: Pest és Bara­nya megyei fióküzemeikben évente többször is számba- veszik, miként tehetnének a nagycsaládosok gondjainak enyhítéséért. Nemcsak pénz­ben kell gondolkodniuk, ha­nem az étkeztetési lehetősé­gektől — hazavihető ebéd, vagy vacsora — egészen az egyedül maradt, több gyer­meket nevelő asszonyok mű­szakbeosztásáig ezerféle, és differenciált segítségadásról is töprengeniük kell. Egynél-kettőnél több gyer­mek felnevelése — a társa­dalom minden lehető segítsé­ge, rendelkezésre álló anya­gi támogatása mellett is — lemondást, nem csekély ál­dozatvállalást jelent a szü­lőknek. Több felmérés és rétegvizsgálat összehasonlító adatai szerint a harmadik gyermek vállalása — átlagos jövedelmi viszonyok mellett, — már erősen csökkenti a családi költségvetésben a kultúrálódásra, szabad időre, sőt a ruházkodásra fordítha­tó költségkereteket is. Szigo­rúbb beosztást és megfontolt takarékosságot követel; le­mondást az esetek javarészé­ben például a gépkocsitar­tásról, a drágább külföldi utakról, esetenként a csalá­dos üdülés is ritka, hosszabb előtakarékosságot feltételez. Ami szintén nem közöm­bös, (sőt sokszor az anyagi gondoknál is nehezebben le­küzdhető) : a társadalomban létező negatív szemlélettel is meg kell birkózniuk időről időre ezeknek a családoknak. „Azért kínlódik, mert egy­más után szülte a gyereke­ket”, hallottam nemrégiben a véleményt egy nagykátai, négygyermekes munkásasz- szonyról. Arról nem esett szó, hogy ez az .asszony egy­szerűségében is példamutató­an nevelő családanya, lakása tiszta és rendes, a gyerekei kiegyensúlyozottak és tisz­tességesek — s a gyárból, amelynek szocialista brigád­vezetője, évente tíz-tizenöt- ezer forintnyi nevelési segít­Vasutas ünnep Hatvan esztendeje, 1919. januárjában Budapesten tar­totta első kongresszusát a Magyarországi Vasutasok Szövetsége, amely az elnök­nek megválasztott Landler Jenő vezetésével . először egyesítette a vasutasok hely­séget, anyagi támogatást is kap. Természetes társadalmi tö­rekvés, hogy a nagycsaládo­sok sajátos terhein a szocia­lista állam — lehetőségeihez mérten — enyhítsen. A la­káskiutalás, az adható szo­ciálpolitikai kedvezmények mértéke, a gyermekétkezte­tés térítéses módja, a nagy- családosok üdültetése: meg­annyi rubrika a nagy társa­dalmi listán. Segít — s a jövőben még többet segít majd az állam, szociálpoliti­kánknak ez természetes ve­lejárója. Ami viszont nem anyagi kérdés: a nagycsalá­dosok társadalmi méretű megítélése s helyük a kisebb lakóközösségekben! A gyerek — a több gye­rek — a maga kis életét jobbára azokban a közössé­gekben éli, ahol laknak a szülők. Gyermekzsivajtól hangos az új lakótelepek környéke és sűrűn elhangzik a megjegyzés: „idetelepítet- tek a nyakunkra egy csomó sokgyerekes családot, itt az­tán nem lesz nyugalom”. A gyerek játszik és lármázik; tolong és tolakszik az üzle­tekben, a villamoson, a tá­volsági buszon; több gyerekes családban hangosabban szól a rádió, a tv, sűrűn kerül elő ,a foci és a kisbicikh; do­bognak a kis lábak, s az alant lakó idegcsillapítót vesz be, „ezek mit művel­nek!” — alapon. Ezt látja a kívülálló. S az ilyen jelenségekből fakad­nak, születnek a torz, sok­szor -egoista nézetek; a „csak egyik oldalt” látók vélekedései. Táplálja — saj­nos — véleményüket a né­pes családokban néha való­ban tapasztalható elhanya­goltság, tetten érhető maga­tartási kultúrálatlanság. (Nem ez a jellemző: tegyük hozzá. Jó néhány „nagycsa­ládot” ismerek: öt, sőt hét gyereket nevelnek úgy, hogy megszégyenítik viselkedés­ben, tisztességben az egyké- seket.) Amit nem lát a fe­lületes szemlélő: a több gye­reket becsülettel, jó módsze­rekkel nevelők családi életé­nek gyakran elképzelhetetlen gazdagságát! Egy gyermek is számtalan öröm forrása. De nagyobb családban kell élni, hogyát- érezhesse ki-ki, miként sok- szorozódnak meg ezek az örömek, szinte mértani ha- ladvány szerint! Mondjuk: egymást formálja a nagy csa­lád; szociológiai megfigyelé­sek százai szolgálnak a bi­zonysággal : legtöbbször ön­zetlenebb, közösségibb és reálisabb életszemléletűvé lesz a több gyermekes csalá­dok valamennyi tagja. Az igények ezekben a családok-- ban — többségükben — hoz­zácsiszolódnak a realitások­hoz, az élet apró örömei ér­telmet és rangot kapnak, a munka szeretete és az egyé­ni teljesítmény becsülése ál­talános, magától értetődő nevelési elv. Megfigyelhető az is — vannak rá kézzel­fogható, mérhető tapasztala­tok —, hogy a nagyobb csa­ládban nevelkedő gyerme­kek könnyebben találják meg helyüket a társadalmi mun­kamegosztásban, pályavona­laik reálisabbak, mint az egyetlen gyermeket nevelő családok fia, lánya sorsala­kulása. S egítő módokon töp­rengünk, s ez ter­mészetes is. Csak... sohasem szabad feledkezni a „másik” oldalról. Arról, hogy a több gyermek sokkal több annál, mint: gondok, takaré­kosság kelletlen tudomásul­vétele. Várkonyi Margit zetének javításáért harcoló szervezeteket. A jubileum alkalmából szerdán megkoszorúzták a szakszervezet székházának falán a munkásmozgalom névtelen vasutas mártírjai­nak emléktábláját, majd a vasutasok szakszervezetének ünnepi ülésén emlékezett meg a vasutas szervezkedés múltjáról. Szaporodnak a tűzesetek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom