Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-11 / 8. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. JANUÄR 11., CSÜTÖRTÖK Ára: 80 íillér XXXIV. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Nyereséggel zárták az évet megyénk ipari szövetkezetei Bővítik a szervizhálózatot Holnap délelőtt ül össze a KISZÖV küldöttközgyűlése, hogy értékelje az 1978. évi gazdasági és mozgalmi eredményeket, s megvitassa az idei esztendő feladatait. A korábbi küldöttközgyűlés elfogadott határozata az MSZMP XI. kongresszusának, gazdasági célkitűzéseinek, irányelveinek megfelelően fogalmazódott meg. Fő feladatként jelölte meg megyénk szövetkezeti iparában a termelékenység fokozott javítását, előtérbe helyezte a gazdálkodás hatékonyságának növelését, azaz a rendelkezésre álló eszközök, valamint az élőmunka jobb kihasználását, és az ezekkel való takarékosságot. Megyénk szövetkezeteiben tavaly a gazdálkodás feladataként került meghatározásra, hogy a termelésnek főként a minőségi oldalát kell javítani, amely természetesen szoros összefüggésben van a termelés műszaki színvonalával, s a korszerű termék- szerkezet kialakításával. Hasonlóan fontos követelmény volt az is, hogy növelni kell azoknak a termékeknek a gyártását, amelyek a hazai piacon, a szocialista országokban egyaránt értékesíthetők. A devizáért értékesíthető áruk termelésének növelését kiemelten kell kezelni. A 33 ipari szövetkezetünk többségében még csak most kezdődött ,az elmúlt esztendő értékelése. Ennek ellenére világosan körvonalazódik a várható termelés a tervhez és a bázis évhez viszonyítva. Szövetkezeteink ipari termelésében a tervezett fejlődés tavaly 7,8 százalék volt, 1977. hez képest, amelyhez a tényleges várható teljesítés csaknem egy százalékát adhatjuk hozzá. Az építőipari tevékenységben a tervhez viszonyítva némi elmaradás mutatkozik, azonban a bázis évhez hasonlítva emelkedett a termelési érték. Az elmúlt évivel megegyezően legdinamikusabban a személyi szolgáltatás fejlődött, pedig a mércét igen magasra helyezték, összességében mintegy 9 százalékos fejlődést terveztek, s a valóságban, ha kis mértékben is, de ennél többet mutattak fel. Az elmúlt három esztendőben több mint 600 — elsősorban fizikai dolgozóval — csökkent a szövetkezeti iparban foglalkoztatottak létszáma. Mindezek ellenére az egy foglalkoztatottra jutó termelés 1978-ban a korábbi években tapasztaltaknak megfelelően, a tervezettnél kedvezőbben alakult. A három évvel ezelőtti bázishoz mérve a növekedés több mint 50 százalékos. Azonban a bérszínvonal szövetségi szinten alacsonyabb, mint a szövetkezetek országos átlaga. Éppen ezért a dolgozók életszínvonalának kiegyenlítésére a szövetkezetek bér- színvonal növelésre törekedtek. Békés megye szövetkezeteinek 1978. évi értékesítése a következők szerint alakul: a Az Orosházi Vas-, Műanyagipari Szövetkezet precíziós öntödéjében évente több százféle, s sok százezer öntvényt for- máznak Fotó: Veress Erzsi belföldi értékesítés az előirányzottnál nagyobb ütemben növekedett, míg az exporttevékenység a tervezettnél alacsonyabb szinten teljesült. A nagy- és kiskereskedelmi értékesítés túlteljesítése 10,1 százalék, a szocialista export elmaradása 10 százalék. A nem rubel elszámolású exportnál az előzetes számítások szerint a lemaradás valamivel több mint 3 százalék, amely a változó tőkés piaci igénnyel, a késedelmesen szállított anyagokkal van összefüggésben elsősorban. Mindezek ellenére a várható nyereség meghaladja a 300 millió forintot, amely több mint 7 százalékkal magasabb a korábbihoz viszonyítva. Mint írásunkban már említettük, legdinamikusabban a lakosság részére végzett szolgáltatások fejlődtek. A bázishoz viszonyított növekedés jelentősnek mondható, hiszen több mint kétszerese az országos szövetkezeti átlagnak. A kiemelt szolgáltatásokban a felfutás meghaladja a 20 százalékot. —jp— Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának ülése A belföldi áruértékesítés, a lakosság részére nyújtott szolgáltatások tervezettet meghaladó mértékű fejlődése, az exportszállítások előirányzatot megközelítő teljesítése — ebben foglalható össze az ipari szövetkezetek múlt évi tevékenységének gyorsmérlege. Az alaposabb, részletesebb elemzésre az országos tanács szerdai ülésén került sor, ahol megfogalmazták 1979 legfontosabb teendőit is. Az árutermelők számolnak azzal, hogy a gazdaságtalan termelés visszaszorítása nyomán a szövetkezetek egy részénél gyors fejlődésre nyílik majd lehetőség. Változatlanul fontos feladatnak tartják az ipari szövetkezetek és az állami vállalatok, valamint a szövetkezetek egymás közötti termelési kapcsolatainak bővítését. Az építőipari szövetkezetek úgy kívánják alakítani termelésük szerkezetét, hogy az építés-szerelési munkákon belül fokozódjék a fenntartási építés, s csökkenjen a beruházási jellegű munkák aránya. A szolgáltatásokon belül is az építőipari karbantartás gyors ütemű növelése az egyik legfontosabb feladat. Emellett bővítik a gépjármű, valamint a háztartási és híradástechnikai cikkek szervizeinek hálózatát, szaporodnak a mosó-vegytisztító szalonok is, szolgáltatófió- kok, fényképészműtermek, fodrászüzletek egész sorát korszerűsítik az idén. Ezen az ülésen határozták el a RAMOVILL Szolgáltató Szövetkezeti Vállalat megalakítását is. Megkezdődött a MAV-kórház rekonstrukciója. Felújítják a régi épületet és két új szárnyat építenek. Bővítés után a kórházban négyszázzal több fekvőbeteget tudnak elhelyezni. A diagnosztikai épülettömb tetején épül majd a légimentők helikopter-leszállóhelye. A képen: a MAV-kórház makettje. (Tervező: Kővári György, Ybl-díjas építészmérnök.) (MTI-fotó felvétele — KS) Dunaújvárosban, a Dunai Vasmű területén jó ütemben épül az új konverteres acélmű, amely elkészülte után évente több mint egymillió tonna acélt fog előállítani. Január 4-én az építők a harminc méter magas oszlopok tetejére emelték a gyártócsarnok százhetven tonnás főtartóelemét. A képen: levegőben a súlyos teher (MTI-fotó — KS) Gyorsul a termékszerkezet-váltás a gépiparban A gépipari termeles ebben az évben 4,5 százalékkal bővül. Ez a tervezett növekedési ütem valamivel lassúbb, mint az elmúlt esztendőkben, mivel kevesebb a beruházás és csökken a belföldi felhasználás. Ugyanakkor a különböző szabályozó változások hatására előtérbe kerül a gyárak, üzemek munkájában a gazdaságos termelés, a termékszerkezet-váltás gyorsítása és a munka minőségének javítása. A gépipar idei terve szerint a hazai felhasználók és a kereskedelem ellátásán túl fokozottan növelik az iparilag fejlett országokban is gazdaságosan eladható termékek arányát, aminek eredményeként a gépipar ágazatai átlag 10—12 százalékkal növelhetik nyereségüket. Az évi feladatok során a legfontosabb a gyártmányszerkezet korszerűsítése. A szelektív fejlesztés alapján gyorsabb ütemben fejlődik a szerszámgépek, az elektronikus alkatrészek, a járműrészegységek, a kábelgépek, a megmunkálóberendezések, az erősáramú egységek, az orvosi műszerek és a mező- gazdasági gépek termelése. Ugyanakkor az olajkályhák, egyes transzformátortípusok, az elektroncsövek, a központi fűtési kazánok és fémszerelvények előállítását gyorsabb ütemben csökkentik. Célul tűzték ki a gazdaságtalan export megszüntetését is. A gépiparban a szocialista országokba irányuló kivitel több mint 80 százaléka gazdaságos. Rosszabb a helyzet a tőkés kivitelben. Az exportált cikkeknek mintegy egyötöde sorolható csak a kimondottan gazdaságos exportba. A termelékenység növekedésével szorosan összefügg a létszámhelyzet is. A minisztérium a napokban irányelveket ad vállalatainak a munkaerő-gazdálkodás hatékonyságának javítására. II mezőgazdaság és az élelmiszeripar feladatai — Mezőgazdaságunk jövője az élelmiszeriparban van, abban, hogy iparunk milyen minőségben, megjelenésben, milyen ütemben és mennyiért tudja szállíthatóvá, el- tarthatóvá és raktározható- vá tenni a növényi és állati termékeket. Az élelmiszer- ipar jövője pedig a mező- ' gazdasági termeléssel, az agrárkereskedelemmel — bel- :■ és külföldivel — kialakított összhangtól függ és attól, hogy milyen termelőeszközhöz jut, azt miképpen hasz- : nálja — mondotta Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a Gödöllői Agrártudományi Egye- : temen szerdán kezdődött kétnapos tanácskozás bevezető előadásában. Az elmúlt esztendő munkáját értékelő és az idei feladatokat megvitató értekezleten, amelyen a mezőgazdasági, az élelmezés- ügyi és az erdészeti ágazat területén dolgozó vezetők, valamint párt-, állami és társadalmi szervezetek, a MÉM és a társtárcák képviselői vesznek részt, megjelent és felszólalt Borbély Sándor, az MSZMP KB titkára. Az idei teendőkről szólva Romány Pál emlékeztetett rá, hogy az 1979-es tervben a mezőgazdaság 3—3,5 százalékos termelésnövekedéssel szerepel. A növénytermesztésben 5, az állattenyésztésben 2 százalékos emelkedést kell elérnünk. A többi között szólt arról, hogy a kukorica vetésterülete az elmúlt négy évben egyszer sem érte el a tervezettet. Ezt az elmaradást a szántóterületek csökkenése nem indokolja, a takarmánymérleg pedig megsínyli az elfordulást a kukoricától. Az idén csaknem 1,4 millió hektáron, a tavalyinál mintegy 10 százalékkal nagyobb területen kell a kukorica magját földbe tenni, s hektáronként fél mázsával nagyobb átlagtermést tervezünk.
