Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-07 / 5. szám
1979, január 7., vasárnap o flz Országos flnyag- és árhivatal közleménye egyes termékek fogyasztói árának felemeléséről Az 1979. évi népgazdasági terv előirányzatával összhangban január 8-án központi elhatározás alapján sor kerül egyes fogyasztói árak emelésére. A fogyasztói árak emelését a világpiaci árak és a hazai termelési költségek növekedése, a kereslet-kínálat összhangjának elősegítése, a költségvetési egyensúly javítása teszi szükségessé. A motorbenzin fogyasztói ára átlagosan 25 százalékkal nő. A normál benzin ára literenként 5 forintról 6,40 forintra, a szuperbenziné 6,50 forintról 8 forintra, az extrabenziné pedig 8 forintról 9.60 forintra emelkedik. A benzin-olaj keverék ára a benzin fogyasztói árával arányosan változik. A dohányáruk fogyasztói ára átlagosan 30 százalékkal emelkedik. Az egyes választékok ára differenciált mértékben változik. A Kossuth cigaretta dobozonkénti fogyasztói árá 4,20 forintról 5.60 forintra, a Symphoniáé 5.60 forintról 7,40 forintra, a Sopianae 8 forintról 10 forintra nő. A Csongor szivarok ára csomagonként 12 forintról 15 forintra, a pipadohányok közül a Clubé 2 forinttal, a Magyaré pedig 60 fillérrel emelkedik. A sör fogyasztói ára átlagosan 20 százalékkal emelkedik: a hazai, valamint a szocialista importból származó választékok ára az átlaghoz közelállóan, míg a tőkés relációból beszerzett söröké nagyobb mértékben drágul. A rizs fogyasztói ára átlagosan 50 százalékkal emelkedik. Az előre csomagolt rizs kilogrammonkénti ára 16 forint helyett 24 forint lesz. akkumulátoroké pedig átlagosan 27 százailékkal emelkedik. Az építőanyagok közül az égetett darabos mész fogyasztói ára 20 százalékkal, a húzott síküvegé mérettől és minőségtől függően átlagosan 22 százalékkal, egyes egészségügyi finomkerámiai cikkeké 40 százailékkal, az azbesztcement hullámpaláé 9 százalékkal, a szigetelő fedéllemezé pedig 7 százalékkal emelkedik. Február 1-től átlagosan 40 százalékkal, ezen belül differenciáltan emelkedik az újságok, időszaki sajtótermékek ára, például a napilapoké hétköznap 80 fillérről 1,20 forintra, a vasárnapi napilapoké . 1,20 forintról 1,60 forintra. A központi árintézkedések a fogyasztói árszínvonalat 1979-ben — a tavaly végrehajtott szeszáremelés ez évben is érvényesülő hatásával együtt — 2,8 százalékkal emelik. Ezenkívül az év folyamán vállalati kezdeményezésre és piaci hatásokra az általános fogyasztói árszínvonal átlagosan mintegy 2 százalékkal emelkedhet. A fogyasztói áremelések összhangban vannak az 1979. évi népgazdasági tervben foglalt életszínvonal-politikai célkitűzésekkel. (MTI) KIMSZ, MflDISZ, KISZ Nemzedékek találkozója Békéscsabán (Folytatás az 1. oldalról) bukása után, a Horthy-kor- szakban, majd a háború, a fasizmus idején is megálltak helyüket, és sokan életüket áldozták, miként Ságvári Endre, Braunn Éva, Kulich Gyula is. Végül a felszabadulást követő időszak ifjúsági mozgalmairól, az egységtörekvéseket megtestesítő MADISE-ról, s az 1957- ben zászlót bontó KISZ-ről szólt. E köszöntő után a kommunista ifjúsági mozgalom legidősebb nemzedéke nevében Dumitrás Mihály, egykori KIMSZ-vezető emlékezett vissza a hat évtizeddel ezelőtti nehéz időkre. Kendra János, egykori MADISZ- titkár arról beszélt a jelenlevőknek, milyen célt tűzött maga elé, mit tett 35 évvel ezelőtt a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség tagsága megyénkben. Dr. Gonda József, az 1957-ben zászlót bontó KISZ akkori első megyei titkára pedig egyebek között a következőt mondta: az ifjúságot az igaz ügyért, a helyesen megfogalmazott, világos célokért mindedkor harcba lehet vinni. Kibédi-Varga Lajos zárszava után nyomban megkezdődött a beszélgetés, az egykori emlékek felelevenítése, majd a találkozó résztvevői, és a Kulich Gyula nevét viselő intézmények, ifjúsági szervezetek képviselői megkoszorúzták Kulich Gyula szobrát. T. I. Dumitrás Mihály 60 évvel ezelőtti eseményekre emlékezik vissza a találkozó résztvevőinek körében Fotó: Veress Erzsi Húszmillió vásárló, 2,5 milliárd forint forgalom Harmincéves a Centrum Áruház A vas-műszaki cikkek közül a hazai gyártmányú kerékpárok fogyasztói ára 20 százalékkal, a 303-as típusú keverőtárcsás mosógépé 9 százalékkal, a Komfort gáztűzhelyeké 14 százalékkal, az Apadnak a folyók Folyóinkon az elmúlt napokban az apadás folytatódott — kaptuk a tájékoztatót a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóságtól — kivétel a Hortobágy—Berettyót. A Fehér-Körösön az elsőfokú készültséget tegnap reggel 6 órától megszüntették, a gyulai mértékadó vízmérce 304 centiméteres vízállása mellett. Az erős hideg következtében azonban a jege- sedés folyóinkon tovább erősödik. A Berettyó alsó húsz kilométeres szakaszán a jég összfüggő vastagsága 10 centiméter. A Hortobágy— Berettyó alsó 25 kilométeres szakaszán a jég szintén beállt, s itt a vastagság 8—12 centiméter. A Hármas-Körösön mintegy 50 kilométer hosszban és fél szélességben a jégvastagság 6—10 centiméter. Pénteken az árvízvédekezésen csaknem 300 dolgozó tevékenykedett. A legutolsó adatok szerint szombaton reggel a Kettős-Körösön, a Sebes-Körös alsó szakaszán, a Berettyón, a Hármas-Körösön és a Hortobágy—Berettyón az érvényben levő készültség elsőfokú. A belvízvédelemben 19 szivattyú üzemel, másodpercenként 42 köbméteres teljesítménnyel. Éppen 30 éve, 1949. január 5-én vették le Békéscsaba egyetlen áruházának homlokzatáról a Kulpin Jakab és fiai cég tábláját. Helyébe az Állami Áruház felirat került, amely azt jelentette: az üzemekkel, gyárakkal, bankokkal, egy időben államosították a kereskedelmet is. Kevés vagy sok-e ez a harminc esztendő? Egy emberöltőt figyelembe véve kevés, de a szocialista kereskedelem fejlődését tekintve már tekintélyes szám. Elég ha arra utalunk: a valamikori 400 négyzetméteres eladó- és raktártér a duplájára emelkedett. Az alakulás évében mindössze 15 millió forint forgalmat ért el a 25 dolgozó. Ma már ez a szám — igaz 100 alkalmazottal — eléri a 130 milliót. Minden túlzás nélkül állíthatjuk: a megye kedvelt bevásárlóközpontja lett az áruház. A 30 év alatt 20 millió embert szolgáltak ki és 2,5 milliárd forint értékű áru talált gazdára. Hogy mennyi erőfeszítés van e számok, adatok mögött, azt csak azok tudják, akik naponta a pult mögé állnak, a pénztárban ülnek, vagy a raktárak mélyén emelgetik az árut. Munkájukat fémjelzi a Kiváló Vállalat cím, amelyet háromszor érdemeltek ki. A Belkereskedelem Kiváló Dolgozója és a Szakma Kiváló Dolgozója kitüntetést több mint százan kapták meg. Kibontakozott a szocialista verseny- és brigádmozgalom. Az áruház dolgozói 9 brigádban tömörülnek, s részesei valamilyen fokozatnak. A méteráruosztály kollektívája négyszer lett aranykoszorús és megpályázta a Vállalat Kiváló Brigádja címet. Az anyagi lehetőségekhez képest korszerűsítésekre is sor került. A Centrum Áruházak Vállalat önelszámoló egységeként 1974-ben négy osztályon bevezették az önkiszolgálást. Javult az áruház áteresztőképessége, nőtt a forgalom. A jubileumi ünnepséget január 6-án, szombaton tartották a Strand étteremben, ahol az aktív dolgozókat, a nyugdíjasokat köszöntötték. Ajándékot kapott 30 éves hűségéért Wágner Dusánné főkönyvelő, Baukó András- né belső ellenőr, K. Penczi Mária, Laczó Jánosné, Mázán Judit, Pribolyszki György, Novák Pál nyugdíjas. A tervekről Szlávik Lajos, az áruház igazgatója beszélt. Elmondotta, hogy ebben az évben 6 százalékkal növelik a forgalmat, nagy gondot fordítanak a szakmunkások képzésére, a pontos, udvarias kiszolgálásra, a törzsvevők megtartására. — s. s. — Bevált az önkiszolgálási forma, nőtt a forgalom Fotó: Veress Erzsi Főiskolai fokon E gyszerű, gyors, szakszerű és törvényes ügyintézés — címszavakban talán így summázható az a követelményrendszer, amelynek alapján minden tanácsi szervnél többé-kevésbé megítélhető a munka színvonala. Voltaképpen ez lenne az az ideális állapot, ami kizárná a bürokrácia túltengését, a nehézkes, hosszadalmas ügyintézést, vagyis mindazt, ami miatt számtalan elmarasztalás éri egyik-másik tanácsi apparátusunkat. Bár meg kell mondani: a tanácsi munka személyi feltételei — a gazdasági-társadalmi célokhoz, a fejlettség szintjéhez igazodva — jelentős mértékben javultak az elmúlt években. A szakmai felkészültség fokozásával az eddigiekhez mérten valóban többet és jobban foglalkozik a tanácsszervezet. A tanácstörvény megjelenését követően bővültek a tanácsok és a végrehajtó bizottságok személyzeti és* munkáltatói jogai. Melyek a látható, „kézzel fogható” eredmények? Az elmúlt évek során fokozatosan fejlődött az alapképzés színvonala, 1978 szeptemberétől pedig megnyitotta kapuit az Államigazgatási Főiskola is, amelynek fő feladata a tanácsi szakember-utánpótlás képzése. Speciális felvételi rendszere van. A nappali tagozatra csak olyan pályázók nyújthatják be felvételi kérelmüket, akik legalább egy esztendőt gyakornokként dolgoztak valamelyik tanácsházán. A tanácsakadémia „örökébe” lépett új főiskolán a végzett hallgatók jelentős mértékben csökkentik majd a felsőfokú képesítéshez kötött üres helyek számát. A statisztikai adatok máris biztató fejlődésről tanúskodnak. A fővárosi és megyei tisztségviselők többsége felsőfokú végzettséggel rendelkezik, a városi tanácsok tisztségviselőinek képesítése ugyancsak nagy részben megfelel a követelményeknek: több mint 90 százalékuknak felsőfokú iskolai végzettsége és nagy tanácsi gyakorlata van. De sokat javult a nagyközségi és községi tanácsi vezetők felkészültségének színvonala is. A felsőfokú végzettséggel rendelkező tanácselnökök aránya az elmúlt hét év alatt megduplázódott — bár a tanácsszervezetben még mindig az ő alapképzettségük a legalacsonyabb. Az egész tanácsi szervezetben dolgozó egyetemi vagy főiskolai diplomával rendelkező szakemberek száma mintegy öt és fél ezerről csaknem kilencezerre nőtt ugyanennyi idő alatt. A felkészültséget a vb-titkárok körében külön is érdemes nagyító alá tenni. A fővárosi, megyei és a budapesti kerületi vb-titkárok képesítési előírása valamelyik tudományegyetemünk jogi karán szerzett diploma: ők kivétel nélkül rendelkeznek ilyen végzettséggel. De nem sokkal rosszabb az arány a megyei városokban és a varosokban sem, s igen kedvezően alakult a nagyközségi, községi vb-titkárok képzettsége is. Számukra valamilyen egyetemi vagy főiskolai diploma, vagy a tanácsakadémiai végzettség jelenti a képesítettséget: a képesítési előírásoknak megfelelő végzettséggel rendelkező nagyközségi és községi vb-titkárok aránya megközelíti vagy meghaladja a 90 százalékot. A megszerzett tudás azonban nem időtálló. Tehát a tanácsszervezetekben is szükség volt arra, hogy kialakuljon és megerősödjék a vezetők és a dolgozók rendszeres, tervszerű továbbképzése. Az ehhez szükséges feltételek persze egyszerre és nem is azonos módon teremtődtek meg. Létrejött a továbbképzés egységes rendszere, melyben igen jelentős szerepet töltenek be a Minisztertanács Tanácsi Hivatala, a különféle ágazati irányító szervek, s nagy részt vállalnak magukra a területi tanácsok is. Csaknem minden megyében önálló „iskolát” létesítettek a megyei tanácsok, Oktatási és Továbbképzési Intézet néven. Itt képezik tovább a városi tanácsok és a járási hivatalok különböző szakembereit, de rendszeresen szerveznek egy-kéthetes tanfolyamokat a nagyközségi, községi vb-titkárok és ügyintézők számára is. Ezeken a tanfolyamokon a szakmai felkészültség bővítésén túl megfelelő politikai, ideológiai ismereteket is elsajátítanak a hallgatók, s a vezetők még korszerű vezetési és szervezési tudásanyaggal is felvérteződnek. B színvonalas tanácsi munkának azonban az is lényeges feltétele, hogy valamennyi vezető és dolgozó azt a környezetet is ismerje meg, amelyben munkáját végzi. Ez nagy mértékben növeli felelősség- érzetüket és döntéseik — szakmai tudásuk és helyismeretük birtokában — így lesznek igazán megalapozottak és szakszerűek. Révai Valéria Megkezdődtek a Szakma Kiváló Tanulója versenyek Az 1978/79-es tanévben is megrendezik a szakmunkás- képző iskolákban a Szakma Kiváló Tanulója versenyeket. E hagyományos versenyek a szakmunkáshivatás megbecsülésének erősítését, a tanulmányi színvonal emelését, az iskolákban folyó oktató-nevelő munka ' eredményeinek bemutatását és a pályaválasztási tevékenység segítését szolgálják. Az iskolai tantárgyi és szakmai tanulmányi versenyeket-megyénkben is ez év január 13-ig bonyolítják le a szakmunkásképző iskolákban. A Belkereskedelmi Minisztérium és a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium * felügyelete alá tartozó iskolák tanulói részére nem rendeznek megyei versenyeket. Minden más szakmában a megyei versenyre az iskolai és háziversenyek első három helyezettje juthat tovább. A verseny tisztasága érdekében, a hagyományoknak megfelelően, a rendező iskolákban versenybizottság dönti el majd a tanulók teljesítményét. A versenybizottságokban a szakoktatókon, pedagógusokon, megyei felügyeleti szerveken kívül az iskolai KISZ- szervezetek és a bázisvállalatok képviselői is részt vesznek. A megyei szakmai és szakmai-tantárgyi versenyek elméleti és gyakorlati versenyfeladataira a Munkaügyi Minisztérium Szakoktatási és Továbbképzési Intézete küld javaslatot, míg a közismereti tárgyakból központi feladatokat oldanak meg a versenyzők. A megyei versenyeket az arra kijelölt iskolák február 15-ig bonyolítják le.
