Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-07 / 5. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TONÁCS LÜPJÜ 1979. JANUÁR 7., VASÁRNAP Ára: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM Munkásörök ünnepi egységgyülése kitüntetés ösztönözzön még jobb munkára Ünnepi állománygyűlésre sorakozott fel tegnap, szom­baton Békéscsabán, a mun­kásőrség megyei székháza előtt a Kulich Gyuláról el­nevezett békéscsabai mun- kásőregység. A menet ponto­san 13 órakor indult el a Szabadság térre, a Lenin- szoborhoz, ahol dr. Fekete Antal, az MSZMP városi bi­zottságának első titkára és Valentinyi Mihály egység- parancsnok koszorút helye­zett el a Lenin-szobor talap­zatán. Ezt követően a csa­patzászlót vivő szakasz és a munkásőregység az ifjúsági házba vonult, ahol megkez­dődött az ünnepi állomány­gyűlés. A munkásőrök megkoszorúzták a Lenin-szobrot Az egységgyűlés az Inter- nacionáléval ért véget és az ezt követő szünet után a munkásőrök megtekintették a Balassi együttes műsorát. A díszelnökségben helyet foglalt Szabó Miklós, a párt megyei bizottságának titká­ra, Gáti József, a munkásőr­ség országos parancsnokának helyettese, Tóth Pál, a mun­kásőrség megyei parancsno­ka, dr. Fekete Antal, az MSZMP városi bizottságának első titkára. Ott volt Puskás Mihályné, a névadó, Kulich Gyula testvére, s részt vet­tek a város társadalmi és tömegszervezeteinek, gazda­sági egységeinek képviselői. Az egységparancsnok jelen­tése után Várai Mihály, az MSZMP városi bizottságának PTO-vezétője megnyitotta az egységgyűlést, üdvözölve a munkásőröket, parancsnoko­kat, a meghívott vendége­ket, az elnökségben helyet foglalókat, majd Valentinyi Mihály egységparancsnok lé­pett a mikrofonhoz: „Ma már hagyomány egy­ségünk életében, hogy min­Valentinyi Mihály vette át a legjobbaknak kijáró serleget és oklevelet Fotó: Veress Erzsi ményekről, amelyek arany­betűkkel íródtak a magyar és a nemzetközi munkás- mozgalom történelemkönyvé­be. Szólt a 60 évvel ezelőtt megalakult Kommunisták Magyarországi Pártjáról, te­vékenységéről, a Tanácsköz­társaság kikiáltásáról, ■ -törté­nelmi szerepéről, majd érté­kelte az egység elmúlt évi munkáját, amely nagyszerű eredményeket hozott. Az elhangzott beszámoló után Tóth Pál, a munkásőr­ség megyei parancsnoka kért szót, aki örömmel és tiszte­lettel tett eleget annak a kö­telességének, hogy átadhatja a városi munkásőregységnek „A megyei parancsnokság legjobb önálló egysége” ki­tüntető címet, okleveleket, vándorserleget, ezúttal má­sodik alkalommal. Gratulált a nagyszerű teljesítményhez, s felhívta a figyelmet, hogy ez a kitüntetés még jobb, még hatékonyabb munkára kell, hogy serkentse a me­gyeszékhely munkásőreit. Ezután átadta az okleve­leket és a serleget a mun­kásőrök nagy tapsa kísére­tében az egységparancsnok­nak. Többen kaptak tíz-, ti­zenöt, húszéves szolgálatu­kért érdemérmet és 5 évi szolgálat után járó emlékér­met. A kitüntetések átadása után dr. Fekete Antal mon­dott beszédet, amelyben mél­tatta a munkásőri pártmeg­bízatás fontosságát. A lesze­relő munkásőröket úttörők köszöntötték, majd sor ke­rült az új munkásőrök es­kütételére. den kiképzési év elején ün­nepélyes egységgyűlés kere­tén értékeljük az elmúlt év­ben végzett munkát, a párt, az elöljáró parancsnokság ál­tal meghatározott feladatok teljesítését. Meghatározzuk újabb feladatainkat, elbúcsú­zunk azoktól az elvtársaink­tól, akik több évi becsületes munka után leszerelnek ál­lományunkból és meleg sze­retettel köszöntjük új mun­kásőreinket” — kezdte be­vezetőjében. Ezután részle­tesen beszélt azokról az ese­Fidel Castro megbeszélése Biszku Bélával Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács és a Miniszter- tanács elnöke pénteken dél­után felkereste Biszku Bélát, az MSZMP Politikai Bizott­sága tagját, a magyar párt­ós állami ^küldöttség havan­nai szálláshelyén. Biszku Bé­la átadta Kádár János és a Központi Bizottság üdvözle­tét. Fidel Castro és Biszku Béla a találkozó során ba­ráti eszmecserét folytatott. KIMSZ, MJ0ISZ, KISZ Nemzedékek találkozéja Békéscsabán Tábortüzet ülhettek úgy körül egykor a KIMSZ-esek, az illegalitásban dolgozó kommunista ifjúmunkások — talán éppen a jövőről álmo­dozva —, mint január 6-án, tegnap délelőtt Békéscsabán, a KlSZ-iskolán megrende­zett nemzedékek találkozójá­nak résztvevői. A KISZ Bé­kés megyei és békéscsabai bizottsága a kommunista if­júsági mozgalom 60. évfor­dulója alkalmából hívta ösz- sze e találkozóra megyénk ifjúsági mozgalmának egy­kori harcosait, vezetőit. A KISZ-iskola tornatermében, az ünnepi alkalomhoz méltó dekoráció előtt, körben fog­laltak helyet a vendéglátók és a meghívottak. Kibédi- Varga Lajos, a KISZ me­gyei bizottságának titkára üdvözölte a megjelenteket, majd Duna Mihály, a KISZ megyei bizottságának első titkára mondott köszöntőt. „Köszöntőm a hat évtize­des kommunista ifjúsági mozgalom harcosait — mond­ta Duna Mihály. — Önöket és benneteket elvtársak, akik részesei és tanúi voltatok ennek a küzdelmes történel­mi útnak, akik forradalmi if­júsági mozgalmunk egy-egy fontos korszakában nehéz csatákban állták meg a he­lyüket.” A KISZ megyei bi­zottságának első titkára ez­után arról szólt, hogy 1918. december 30-án az első le­gális magyar proletár ifjú­sági szervezet, az Ifjúmun­kások Országos Szövetségé­nek összvezetőségi ülése ki­mondta a reformista szociál­demokrata párttól való el­szakadást, s ezzel létrejött a kommunista ifjúsági mozga­lom első szervezett ereje. Nevét megtartotta, de céljai­ban egyértelműen bizonyítot­ta , hogy a legforradalmibb erő az egyre erősödő Kom­munisták Magyarországi Pártja eszmei alapján áll, annak politikáját követi a proletárforradalom győzelme érdekében. A Tanácsköztár­saság győzelme, a két mun­káspárt egyesülése lehetővé tette az egységes ifjúsági szö­vetség megalakulását, amely 1919 áprilisában vette fel a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége nevet. Az előadó ezután azokra a harcos fiatalokra emlékezett, akik a Tanácsköztársaság (Folytatás a 3. oldalon) 5 A megye egyik legszebb mozija az orosházi Partizán ; filmszínház. Képes riportunk a 6. oldalon a 2 és fél mil- • lió forintos költséggel felújított moziba viszi el olvasó­I mkat Fotó: Gál Edit ■ ■ €> ■ Közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok A közéleti demokrácia kiszélesítésében nagy szerepet tölt be az 1977. évi I-es törvény. Ez szabályozza a beje­lentések, a javaslatok és a panaszok előterjesztését és ki­vizsgálását. Erősíti a tisztségviselők és az állampolgárok felelősségtudatát. A közelmúltban a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság arra keresett választ, hogyan tar­tották meg ezt a nagy jelentőségű törvényt. Hatvanegy államigazgatási és gazdálkodó szervnél tartottak vizsgá­latot. Több mint 970 beadványt ellenőriztek. (Cikkünk lapunk 4. oldalán.)-------------------------------------------------------------------------­M ilyen áron? Termelési rendszerek a mezőgazdaságban A mezőgazdaságban az iparszerű termelési rendszerek a legnagyobb hozamú fajtákra, a legkorszerűbb gépekre, szaktudásra, az iparra jellemző szigorú technológiai fegye­lemre, munkaszervezésre épülnek. Hogyan lehetséges mégis az, hogy két azonos feltételek, talajadottságok között gazdálkodó termelőszövetkezet, amelyek ugyanannak a termelési rendszernek a tagjai, meglepően nagy különb­ségű terméshozamokat érnek el ? Erről az ellentmondásról és a rendszerek szerepéről beszélgettünk Gábel Istvánnal, a Nádudvari Kukorica és Iparinövény Termelési Együtt­működés Békés megyei alközpont vezetőjével. (Erről szól írásunk lapunk 5. oldalán). Komfort a tanyán Békés megyében minden negyedik ember tanyán él. Az idősebb generáció talán megszokásból, az őseitől örö­költ életforma hűséges, kitartó folytatójaként, a fiata­labbak pedig, akik nem riadnak vissza a kemény mun­kától, inkább a jó haszon, a gyorsabb előrejutás remé­nyében választják ezt az életformát. Képzeletünkben a tanya szóra gyakran a máladozó gazdasági épületek, ap­ró ablakos vályogházak jutnak eszünkbe. Pedig ez egyre kevésbé igaz. S hogy le kell-e mondania a mai modern városi élet minden előnyéről annak, aki a tanyasi élet­formát választja, erre a kérdésre próbáltunk választ ke­resni a lapunk 6. oldalán megjelenő, Komfort a tanyán című riportunkban. I labdarúgó NB I tavaszi sorsolása Az MLSZ-ben elkészítették az 1978/79. évi NB I-es labdarúgó-bajnokság tavaszi Idényének sorsolását. A rajt március 3-án lesz, az utolsó fordulót pedig június 16-án játsszák. A Bcs. Előre Spartacus első ellenfele hazai pá­lyán a Rába ETO együttese, ezután Kispestre utaznak a Illa-fehérek, majd a Vasas Izzó látogat a Kórház utcába. A 153 NB I-es tavaszi mérkőzés részletes programját lapunk 16. oldalán közöljük.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom