Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-06 / 4. szám
CH2SSB' 1979.*jánuár 6., szombat TÉLI ÖRÖMÖK Fotó: Gál Edit II világpiacon keresik, mi szállítjuk a komplett erőműveket Ajánlatok távvezetékek építésére is A Transelektro Külkereskedelmi Vállalat exportjában az idén eléri a 35—40 százalékot a komplett berendezések kivitele. Ez jelentős előrelépés a tavalyi 22 százalékhoz képest. Különösen az erőművi szállítások bővülOmatőrtilm- szemle Gyulán A gyulai Erkel Ferenc Művelődési Központban immár 9. alkalommal rendezik meg az alföldi amatőrfilm-szem- lét. A kétnapos program ma délután 15 órakor kezdődik ünnepélyes megnyitóval, majd ezt követi a versenyfilmek vetítése. Az idén 24 filmmel jelentkeztek az alföldi amatőrök, köztük található a békési Szabó Ger- zson és az orosházi Somogyi Márton. Rajtuk kívül Szentesről kettő, Szegedről 6, Mórahalomról és Csongrád- ból egy-egy alkotás érkezett. Holnap, vasárnap délelőtt 9 órakor 'kerül sor a bemutatott filmek értékelésére, szakmai vitájára. A zsűri elnöke ezúttal is Zágon Bertalan lesz. Síkos utak 300—400 percet késnek a nemzetközi járatok A hideg levegő áramlása tovább tart a Kárpát-medencébe. Péntekre virradóra országszerte mínusz 4, mínusz 16 fokot mértek, de csapadék már az éjféli óráktól nem hullik. Az országban minden fő- és alsóbbrendű út teljes szélességében járható. Az Üt- inform közlése szerint a 4- es, a 6-os és még néhány más főútvonalon síkos, különösen Baranyában. Az összekötő és bekötő utak mindenhol síkosak, jegesek, hókásásak. A hó • eltakarításán, s a jegesedés megszüntetésén 250 gép dolgozik. A csapadékmentes, hideg időben különösebb forgalmi fennakadás egyelőre nincs. A belföldi vonatok általában csak 15—20 perces késéssel közlekednek, ugyanakkor a nemzetközi járatok, főleg a szomszédos államokból, továbbra is igen nagy késéssel érkeznek. Pénteken a Polo- nia expressz 420, a Pannónia 400, s a Báthori expressz 300 percet késett. A Volán-autóbuszok mindenü.tt útnak indultak, s viszonylag pontosan betartják a,menetidőt. Miről ír a Magyar Mezőgazdaság január 3-i száma? A mezőgazdasági termelés tavalyi eredményeit értékelve a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa megállapítja: mind a " növénytermesztés, mind az állattenyésztés előirányzatainak kis mértékű túlteljesítése várható. A Magyar Mezőgazdaság idei első számában részletesen beszámol az országos tanács év végi üléséről, ahol a termelőszövetkezetek munkájáról szólva egyebek között az is elhangzott, az alap- tevékenységből származó árbevétel lassabban emelkedett, mint a termelés költsége. így a szövetkezetek nyeresége várhatóan nem éri majd el a tervekben előirányzott színvonalat. Pedig a kedvezőtlen adottságú gazdaságoknál a saját anyagi források úgyszólván elapadóban vannak. Jakab Tamás, a Hajdú-Bihar megyei Tanács osztályvezetője a bihari tájegység terület- fejlesztéséről szóló írásában az itt dolgozó szövetkezetek veszteséges gazdálkodásának okait kutatja. „Döntő szerepe volt ebben a rendkívüli időjárásnak, de növekedtek a vetetten területek is és majd 12 százalékkal emelkedett a termelés költsége” — állapítja meg a szerző. A fejlesztés lehetőségét a jelenlegi körülmények között több gazdaság közös munkája teremtheti meg. S ez látszik járható útnak a magas színvonalon gazdálkodó szövetkezeteknél is. A Szigetközi Agráripari Egyesülésről írva Gádor Iván az egyik eredményes taggazdaság elnökét idézi, aki így beszél a riportban : „A mi színvonalunkon, a mi üzemnagyságunk esetében a legeredményesebb gazdálkodással sem lehet olyan nagyságú fejlesztési alapot képezni, amely a mái költséges beruházásokra elég volna.” Milyen okok vezethettek a korábban oly jövedelmező magyar rizstermesztés nagymértékű visszaeséséhez? — kérdezi írásában dr. Simon József, a Phylaxia főosztály- vezetője. A kudarc okait a Január 8-tól Több személyvonat megszűnik Az idén várhatóan ismét csökken a vasúton utazók száma. E körülmény indokolttá teszi több nem kellően kihasznált vonat megszüntetését. A vonatok megszüntetésével jelentős energiát lehet megtakarítani, csökken a vonalak zsúfoltsága, s a felszabaduló személykocsikat más vonatokhoz lehet felhasználni. A változás főleg a mellékvonalakat érinti, de kiterjed egykét fővonali vonatra is. A MÁV Szegedi Igazgatóság területén a változás ösz- szesen 12 vonatot érint. Békés megye területén az alábbi változások találhatók: 1979. január 8-án 0 árától nem közlekedik Mezőhegyes és Tótkomlós között a Mének. Erre már fővállalkozói jogot is kaptak. Az elmúlt években ugyanis magas műszaki színvonalat ért el hazánkban az erőművi berendezések, elsősorban a kazánok gyártása. A kábelipar fejlesztése, rekonstrukciója pedig érezteti a hatását: a kábelimport csökkenése mellett jelentős exportra is vállalkozhatnak. A hazai gyártmányú turbó- gépek is keresettek a külföldi piacokon. Pozícióinkat csak erősíti, hogy a jelenlegi energiahelyzetben nő a széntechnológiájú berendezések iránti kereslet. Ezekre iparunk specializálódott. A görög, török, finn üzletkötések során máris továbbiakról tárgyalnak. A Transelektro ajánlatai most már az erőművekhez szükséges távvezetékek felépítésére is kiterjednek. A külföldi szakemberek pedig máris kedvező benyomásokat szereztek a magyarországi távvezeték-építkezésnél. A külkereskedelmi vállalat nagy gondot fordít arra, hogy elejét vegye a reklamációknak, a minőségi kifogásoknak. Bizonyos mértékben még befolyásolni is tudja az iparvállalatokat a jobb munkára, részben a leghatékonyabb kooperációs lehetőségek javulásával, részben nyeresége alapján fejlesztési alapok átadásával. így a többi között már hozzájárult a VBKM, az ÉVIG, az Ipari Műszergyár és a Finommechanikai Művek korszerűsítéséhez. Nyereségének háromnegyedét ilyen célokra fordítja. A Transelektro idei kiállítási programjában Moszkva, Alma-Ata, Köln, Párizs, Birmingham, Hannover, Helsinki is szerepel. Ezenkívül számos filmvetítéssel egybekötött szakmai tájékoztatót tartanak majd Tripoliban, Izmirben, Algírban, Bagdadban és Helsinkiben. Ezekbe a városokba már szállítottak, és jelenleg is exportálnak erőművi egységeket. Ezenkívül műszaki napok megrendezését tervezik néhány közel-keleti országban is. szerző így foglalja össze: hiába lesznek biztonságosan termelő, jó és korai fajták, ha a rizstelepek gondatlan kiképzése, a vetésidő megkésé- sei, az árasztási fogyatékosságok, a növényvédelem elhanyagolása és a betakarítás elhúzódása károsítja, vagy tönkreteszi a termést. Mindkét fél, a termelő és a felvásárló érdeke a jelenlegi szerződéses rendszer továbbfejlesztése. Ennek lehetőségeiről közöl cikket dr. Soós Lajos, a MÉM miniszteri főtanácsosa, aki egy tsz- vezetőt idézve azt írja: „Nagy tömegű árutermelés mellett nem szabad vállalni annak kockázatát, ■ hogy szerződés nélkül maradjon a gazdaság, hogy az értékesítés bizonytalanná váljon.” A jogalkotás e téren, úgy tűnik, megelőzte az életet, hiszen a Polgári Törvénykönyv olyan új lehetőségeket tartalmaz, mint például a közös kockázat viselését és a nyereség megosztását. Még néhány téma csak címszavakban felsorolva a Magyar Mezőgazdaság idei első számából: javul a gépek korrózióvédelmének lehetősége, január elsejétől 16-féle talaj paramétert kötelező jelleggel vizsgálnak az agrokémiai társulások az üzemekben, a tőkés export növelésének feltételeit biztosítja a fokozott élelmiszer-ellenőrzőhegyesről 21 óra 15 perckor induló 8641 sz., valamint a Tótkomlósról 21 óra 50 perckor induló 8648/b sz. vo- naf. 1979. január 8-án 0 órától csak munkanapokon közlekedik: Kondoros és Kisszénás között a Kisszénásról 6.50 órakor induló 7930/a, valamint a Kondorosról 5.55 órakor induló 7939/b sz. vonat. Gyula—Kötegyán—Vésztő között a Gyuláról 14 óra 30 perckor induló 8334 sz., valamint a Vésztőről 12 óra 01 perckor induló 8333 sz. vonat. Orosháza—Békéscsaba között az Orosházáról 12 óra 21 perckor induló 1632. sz. vonat. A változásokról bővebb felvilágosítást a vasútállomásokon adnak. A napokban köszöntötték vezetői és munkatársai Erdős Sán- dornét, a Dürer Nyomda gyulavári telepén. A nyugalomba vonuló dolgozó érdemeit Székely András, a Dürer Nyomda gyulai telepének vezetője méltatta, majd virágcsokorral és ajándékkal kedveskedett. Ugyancsak ajándékokat adtak át munkatársai is, jó kívánságok kíséretében Fotó: Béla Ottó leoByid Brezsnyev könyve Szűzföld M | ég javában dúlt a harc az ukrán fronton. Vörös fénycsóvákat festettek az égre a „katyu- sák”, ropogtak a gépfegyverek, mégis, minden más volt, mint egy évvel korábban. A katonák szemében büszkeség csillogott, hiszen közel volt a nap, amikor végleg kiűzik az ország földjéről a fasisztákat. Egy napon a politikai biztos szokásos szemléjét tartotta a katonák között. Szóba elegyedett velük, hazai hírekről érdeklődött, sebesülteket vigasztalt. Egy- szercsak felfigyelt egy ka- zah katona dallamos, szomorú énekére. Hozzálépett. — Miről énekelsz? — A sztyeppémról. A csodáról. S eszembe jutott a szerelmem... — A szerelmed után búslakodhatsz. Otthonod után szintúgy. De hogy a sztyeppéd miért nem hagy nyugodni? Talán rosszabb ez az ukrajnai mező? — Nem rosszabb, csak az a mienk, az egészen más. A politikai biztos, Leo- nyid Iljics Brezsnyev csak évekkel később értette meg a katona szavait. Akkor, amikor maga, is „kazahsztáni” lett, s a Kazah Kommunista Párt élén 1954—56 között irányította ennek a hatalmas területű köztársaságnak a politikai életét. Brezsnyev visszaemlékezése. amely a Kisalföld és az Újjászületés után Szűzföld címmel a közelmúltban jelent meg a szovjet könyvesboltokban, Kazahsztán II. világháború utáni hősi korszakát eleveníti fel. Egy drámai esemény mindennapjait idézi a szemtanú hitelességével, emberi mélységével. A sok millió hektár érintetlen sztyeppe meghódítását olyan ember értékeli, aki a párt megbízásából a gyakorlatban irányította ezt a nemzeti hőstettet. Miről is volt szó? Valóban. hőstettről, az élet olykor kegyetlen parancsának teljesítéséről, vagy — mint azt a nyugati szerzők máig is hangoztatják — egy ember rögeszméjéről, szeszélyéről? A választ megadta az elmúlt húsz év története. Kazahsztánban kizöldelltek a vetések és Ukrajna mellett az óriási ország éléskamrája lett. Ha van kenyér, lesz dal is — tartja a bölcs orosz közmondás. S nem hiába. A kenyérnél ma sem ismerünk nagyobb kincset. Pedig mekkorát fordult a világ! Az ember kijutott a világűrbe, folyókat térít el, tengereket, óceánokat állít saját szolgálatába, kincseket talált a föld mélyén, olajat, gázt hozott fel onnan. De a kenyér maradt. S ahhoz, hogy ez így legyen, meg kellett hódítani a zord Kazahsztánt. Ez természetesen sok vitát kiváltó, sőt a legfelsőbb vezetést is megosztó politikai döntés volt — írja memoárjában Brezsnyev. A II. világháború sebeit gyógyítgató ország előtt a fontosabbnál fontosabb feladatok sora tornyosult, s az sem volt mellékes, hogy melyiket veszik előre. Az ugyan vitathatatlan volt, hogy a kenyérgond leküzdése áll az első helyen, de erre is kínálkozott több megoldás. Feltörjék-e a kazah sztyeppét, vagy örökre nyugodni hagyják? Érde- mes-e még inkább függeni az időjárástól, s ott kialakítani a mezőgazdasági körzeteket, ahol ritka vendég az eső? Hogyan hat majd a rendkívül munkaerő- és anyagigényes vállalkozás a szovjet falu életére, amely közel egy évtizeddel a háború után még nem kapott új erőre? Ólomsúlyú kérdések, amelyeknek eldöntése egy ország sorsát határozza meg. Elképzelhető lenne, hogy megválaszolásuk egyetlen emberen múlik? Ennek feltételezése a szovjet valóság teljes félreismeréséről tanúskodik. Brezsnyev visz- szaemlékezéseiből is kiviláglik, hogy ott, ahol ennél sokkal kisebb jelentőségű kérdésben is kikérik az érintettek véleményét, hogyne fordulnának válaszért az emberekhez ilyen elvi kérdésekben ? Kazahsztánban és máshol is 1953—54-ben a gyűlések százain szerepelt egyetlen napirendi pontként: feltörni az ugart, vagy nyugodni hagyni. S az emberek tízezrei mondtak igent a szűzföldek meghódításának tervére. Egy másik, máig ható kérdés: amolyan egyszeri, nagy fellángolás volt-e ez a vállalkozás, vagy alaposan átgondolt, tudományos alapokon álló, nagy hozzáértéssel elkészített népgazdasági program? Mondanunk sem kell, hogy az ellendrukkerek szerint meggondolatlan, előkészítetlen vállalkozás volt, amely értelmetlen anyagi és emberi áldozatokat követelt. Ezzel szemben a Szűzföld szerzője megírja: csupán a Kazah Tudományos Akadémia 69 expedíciót indított a sztyeppére, hogy tanulmányozza és értékelje az ottani földeket. Más kérdés viszont, hogy járatlan ösvényen indult el az ember, természetes, hogy a példátlan vállalkozás sok-sok nem várt akadályba ütközött. Az sem titok, hogy számos hibát követtek el munka közben. Brezsnyev maga meséli, milyen nagy fejtörést okozott tudósoknak, szakembereknek az ekevas gyakori törése. Végül maguk a munkások, a traktorosok oldották meg a rejtélyt, az előírás kegyes kijátszásával. A hírt meghallván Hruscsov alaposan megmosta a fejét az „előírás-gyártó”, e munkában tapasztalatlan tudósoknak. Igaz is, emberek. A nyugati „szovjetológusoknak” erre is megvan a maguk elmélete. Amolyan „lombikban felnevelt”, a kommunista propaganda által fantasztává formált embereknek képzelik a sztyeppék meghódítóit, Brezsnyev talán nekik adja a leghatásosabb választ mélyen ábrázolt alakjaival, hiteles arcokat felidézve, párbeszédekre emlékezve. A Lityeraturna- ja Gazeta december 6-i száma ezt a hiteles emberábrázolást emeli ki a műből: néhány krétarajzzal árnyaltan gondolkodó, mélyen érző embert teremteni, s eközben ábrázolni az új típusú szovjet ember születésének folyamatát — ez az irodalmi mélység. V alóban, LeonyidBrezsnyev emberi melegséggel és nagy-nagy szeretettel rajzolja meg a sztyeppe hősének portréját: Ivan Ivanovics és Leonyid Kartauzov leningrádi háborús veteránokét, akik a harcokban szerzett súlyos sebesülések ellenére a békés építőmunkában is példát mutattak, Danyila Nyesztye- renkóét és Vaszilij Raguzov diákét, akik feladatuk teljesítése közben haltak meg. Egyéni hőstetteket ábrázolt, amelyen keresztül egy nép, hősiessége jelenik meg előttünk. S mégis: egyszerű emberek vonulnak el szemünk előtt, nincs bennük semmi titokzatosság, nem fantaszták, még kevésbé lombikemberek. Egyetlen „titkuk” a hazaszeretet, a jövőbe vetett hit, a bizalom önmaguk és családjuk jövőjében. Ha fantaszták, akkor csak annyiban, hogy hisznek önmaguk erejében, abban, hogy a pusztán élet teremthető. S hitük győzedelmeskedett. Mindenütt, ahová kis táblákat szúrtak a földbe: „Itt város lesz!”, ma lakóházak állnak, metró fut a föld alatt, sportcsarnokok épültek. A kazah sztyeppén pedig búzatáblák ' aránylanak. Átírva a mondást: Itt kenyér van, s dal is van.
