Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-03 / 1. szám

1979. január 3., szerda o Elhunyt Honthy Hanna Hosszas szenvedés után, 86. életévében, szombaton el­hunyt Honthy Hanna Kos- suth-díjas kiváló művész. Temetéséről később intéz­kednek. * * * A magyar színházművészet nagy alakjától, az operett­műfaj nemzetközi hírű pri­madonnájától búcsúzik az ország. Nincs, aki ne is­merte volna; több évtizedes, páratlan színházi pályafutá­sának egy-egy emlékezetes alakítása, több száz televí­zió-, film- és hanglemez­gyári felvétele mindenkihez eljuthatott, és el is jutott. Nemcsak itthon volt ő az operettműfaj meghatározó egyénisége, külföldet is meg­nyerte sokszínű jellemábrá­zoló készsége, kifejező hang­ja, játékának utolérhetetlen bája és eleganciája. Színészi pályájának egyik emlékeze­tes állomását a Szovjetunió­ban ünnepelte, és sok rangos külföldi színpad közönségét is meghódította személyes varázsával. Budapesten született 1893- ban. Az operettszínház ba­lettintézetében, majd Rákosi Szidi színiiskolájában tanult. Első jelentősebb szerepét 1907-ben Bayer „Babatün- dér”-ében kapta. 1912-ben a Népopera színpadán szub- rettként lépett a közönség elé. 1916-ban a Vígszínház­hoz szerződött, majd vidéken játszott. 1925-ben került a Fővárosi Operettszínházhoz. 1927-ben a Belvárosi Szín­házban mint prózai színész­nő mutatkozott be szép si­kerrel. Mint primadonna az ope­rett-repertoár szinte minden főszerepét eljátszotta. Ismer­tebb szerepei: Sylvia, Cecí­lia a Csárdáskirálynőben, a nagyhercegnő Jacobi Sybill- jében és Offenbach: A ge- rolsteini nagyhercegnőjében. Feledhetetlen alakításai vol­tak a Lili, a Víg özvegy, a Luxemburg grófja, a Maya című operettekben, és a Nagymama címszerepében. Viszonylag keveset filmezett; 1951-ben a Déryné, 1955-ben pedig a Díszelőadás című filmben láthatta őt a közön­ség. Művészetét páratlan nép­szerűség övezte. A Kossuth- díj, a Kiváló Művész, és a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetések — ez utóbbit 85. születésnap­ján, februárban vette át — voltak hivatalos elismeré­sei alkotóművészi életének, művészetének. Tél az utakon Az év első napján tél tá­bornok országszerte táma­dásba lendült, bevetette két fegyverét: a havat és a hi­deget. Tegnap hajnalban megyénkben is tombolt a tél: megyeszerte 20—25 Cel- siusz-fokot esett a hőmérő higanyszála, 8—12 centimé­ternyi hó hullott, s ez a köz­utakon megnehezítette a közlekedést. A KPM Békés megyei Közúti Igazgatóságánál ja­nuár 1-én 23 órakor készült­ségbe helyezték a gépeket, s két óra tájban hozzáláttak az utak sózásához, tisztításá­hoz. Kezdetben kevés ered­ménnyel munkálkodott a 25 sószóró, az 5 egyszárnyú hó­eke és Orosháza térségében az egy Gréder. A hideg és a viharos erejű szél miatt a só hatására sem olvadt a hó. A 44-es, a 46-os és a 47-es út teljes hosszát feltört hó­réteg, hókása borítja. Az al­sórendű utakon letaposott hó fogadja az ott közlekedő­ket, elvétve, ahol a szél le­fújta a havat, fekete burko­laton autózhatnak az útra- kelők. A KPM Közúti Igazgatóság gépei tegnap, kedden megál­lás nélkül dolgoztak. Me­gyénk valamennyi útja, ha nehezen is, de járható. S amíg az időjárás nem javul, a hőmérő higanyszála nem emelkedik, nem számítha­tunk kedvezőbb útviszonyok­ra. Éppen ezért csak az utazzon, akinek feltétlen szükséges, s a rossz közle­kedési viszonyok miatt ko­rábban induljon. A KPM Közúti Igazgatóság Békés megyei üzemmérnök­I SZEMÉLYGÉPKOCSIK Átvételi sorszáma 1979. január 2-án Trabant Hycomat Lim. (Bp.) 7 608 Trabant Lim. (Győr) 7 090 Trabant Lim. (Bp.) 15 245 Trabant Lim. Spec. (Bp.) 22 951 Trabant Lim. Spec. (Győr) 15 541 Trabant Combi (Bp.) 3 937 Trabant Combi (Győr) 1 063 Wartburg de Lux (Bp.) 14 081 Wartburg Lim. (Bp.) 11 270 Wartburg de Lux tolótetős (Bp.) 4 075 Wartburg Lim. tolótetős (Bp.) 2 546 Wartburg Tourist (Bp.) 3 949 Skoda 105 S (Bp.) 2 001 Skoda 105 S (Győr) 291 Skoda 105 S (Debrecen) 529 Skoda 120 L (Győr) 1 785 Skoda 120 L (Bp.) 4 095 Skoda 120 L (Debrecen) 1 623 Lada 1200 (Debrecen) 49 538 Lada 1200 (Bp.) 97 695 Lada 1300 (Bp.) 11 035 Lada 1300 (Debrecen) 6 253 Lada* 1500 (BoJ 18 994 Lada Combi (Bp.) 12 800 Polski Fiat 126 (Bp.) 14 605 Dacia (Bp.) 11 730 Polski Fiat 1500 (Győr) 13 768 Zaporozsec (Bp.) 27 872 Moszkvics 2104 (Bp.) 4 200 Lada 1600 (Bp.) 2 515 Lada _ 1600 (Debrecen) 854 ségein együttesen 3500 tonna ipari só- és mintegy 8 ezer köbméter érdesítő anyag vár felhasználásra. Az útrakelők a megyei és az országos úthelyzetről te­lefonon érdeklődhetnek Bé­késcsabán, a 12-966-os tele­fonon, vagy a 83-374-es te­lexszámon. —sz— Készültség a Volánnál Megyénk legnagyobb köz­lekedési vállalata, a Volán 8. sz. vezérkara kedden reggel főosztályi értekezleten hozta meg intézkedését. Mit kell tenni embernek és gépnek, mi a teendő akkor, ha egy autóbusz utasokkal a „fedél­zetén” elakad a hófúvásban, a feltorlódott hóban? Vándor Pál igazgató utasí­tása szerint a vállalatnak szorosan együtt kell működ­nie az Űtinformmal. Miután a Volán 8-as központi tele­pén a főmenetirányítót a megye minden részéből rá­dión el tudják érni a válla­lathoz tartozó főnökségek, kirendeltségek, így 2 órán­ként helyzetjelentést kémek az időjárási helyzetről és az útviszonyokról. Ez a rádió- hálózat segíti a vállalatot abban, hogy szükség esetén mentést adhasson, akár autó­busz, akár más gépjármű akadna el. Mindenképpen biztosítani kell az élelmiszer- és gáz­szállítást a megye kisebb te­lepüléseire. Az intézkedések remélhető­en csak a biztonsági felké­szülést szolgálják, de min­denképpen megnyugtató, hogy szükség esetén sem autóbusz, sem más jármű nem marad segítség nélkül útjainkon. g Jó hangulat, pezsgő és tombola így köszöntötte az új esztendőt megyénk lakossága A vidám hangulathoz nem . feltétlenül szükséges jó idő. E megállapítást bizonyította a mostani szilveszter. A bo- rongós, esős idővel dacolva, már vasárnap délelőtt meg­kezdődött megyénkben is az óév búcsúztatása. Szóltak a trombiták, főtt a virsli, az asztalra bólé, pezsgő került. Sokan családi körben, a te­levízió előtt ünnepeltek, volt aki cukrászdában, étterem­ben érte meg az új eszten­dőt. BÉKÉSCSABÁN, a Körös ^Hotelben sikeresen zárták az óévet: szilveszter napján 155 ezer forint volt a bevételük, mintegy 40 ezer forinttal több, mint tavaly. A 650 vendég kellemes szil­veszter estéjét az étterem­ben a népszerű Sigma együt­tes, a félemeleti bárban pe­dig színvonalas discozene biztosította. A Körösben szilveszterezők kétféle me­nüt választhattak az étlap­ról, melyen a libamáj és a somlói galuska mellett sze­repelt a szlovák gasztronó­miai hét slágere, az ínycsik­landozó „eperjesi rózsa” is. Az éjféli hagyományos pezs- gős koccintás után virslit szolgáltak fel a pincérek, majd nemsokára tombola­sorsolás következett. A visí- tozó, fehér újévi malacot egy jugoszláv vendég nyerte. A 140 fős jugoszláv csoport egyébként rendkívül jól érez­te magát. Nyereményüket az új év első napján ropogósra sülve fogyasztották el. A Csaba étterem' is foga­dott külföldi vendégeket: 32 lengyel és 18 jugoszláv ál­lampolgár töltötte itt az óév utolsó napját. A mintegy 280 szilveszterezőt Palotai Mik­lós és zenekara szórakoztat­ta. A műsorban fellépett An- dó Mihály és Lázár Mária. Nemcsak magyamótában és cigányzenében, hanem étel- ben-italban sem volt hiány. Vacsorára halat, lacipecse- nyét, hurkát-ikolbászt, vagy vegyes frissensültet választ­hattak a vendégek. Az éjfél utáni tombolasorsoláson itt is élő malac volt a főnyere­mény. Az éjszaka folyamán igen sok pezsgősüveg talált gazdára. Másféle italból is bőven fogyott, ezt bizonyítja az étterem 85 ezer forintos forgalma. Az új év első nap­ján is sokan felkeresték a Csabát. Ezen a napon 42 ezer forint értékű ital fogyott el. KÉTSOPRONYBAN, a Rákóczi étteremben is nagy volt a forgalom. A he­lyieken kívül asztalt foglal­tattak Kondorosról, Gyulá­ról, Mezőberényből és Bé­késcsabáról. A 350 vendég jól érezte magát a hangula­tos étteremben, ahol birka- pörkölt, disznótoros, rántott borda és egyéb finom fala­tok közül válogathattak. Reggel 5 óráig tartott a mu­latság, s a forgalom elérte a 30 ezer forintot. A szerencse egy csabai kislánynak ked­vezett, aki hazavihette a ki­sorsolt élő malacot. BÉKÉSEN, a Dübögő étteremben sem unatkoztak a szakácsok, a Egy fiú és egy lány az új év első szülöttei Az új esztendő első órá­jában országszerte 14 ma­gyar állampolgár — vidéken 12, a fővárosban 2, nyolc lány és 6 fiú — született. Az Állami Biztosító központjá­ban a hajnali 2 óra után megtartott sorsoláson döntöt­ték el, ki lesz az az első kettő, aki a 20 ezer forintos ajándék életbiztosítási köt­vényt kapja. A fővárosi ÁB-bébi Potyó Krisztián lett, aki 0 óra 2 perckor a csepeli kórház szü­lészeti-nőgyógyászati osztá­lyán jött a világra, 3,60 kg súllyal. A csecsemő édesany­jának hétfőn délelőtt dr. Komoróczy Iván, az Állami Biztosító képviselője virág­csokor és ajándékkosár kí­séretében adta át a biztosító újévi ajándékát, a díszes életbiztosítási kötvényt. Az új év első vidéki újszü­löttét, Németh Tímeát — aki éjfél után háromnegyed órá­val jött a világra a székes- fehérvári megyei kórházban — kedden köszöntötték ha­sonló ajándékkal. felszolgálók. A 300 vendég mintegy 88 ezer forintot ha­gyott ott. De nem bánták, hiszen a helyi zenekaron kí­vül fővárosi művészek szóra­koztatták a részvevőket. Táncdalokat, magyamótákat énekeltek, s pihentetéskép­pen a műsorvezető vidám történeteit hallgatták. Fo­gyott a korhelyleves, a ci­gánypecsenye, a hurka és a kolbász. Pezsgőt 350 üveggel adtak el és éjfélkor kisorsol­ták az ajándékokat. A pin­ceborozóban külföldi turis­ták népes csoportja koccin­tott az új esztendő sikereire. GYULÁN, a Park Szállóban telt ház volt. A 150 vendég fele a szomszédos Jugoszláviából érkezett. Akinek itt nem ju­tott hely, a Park étteremben szórakozott. A 280 vendég, közöttük a 85 jugoszláv tu­rista, jól érezte magát, kü­lönösen az, aki megnyerte az élő malacot. Természetesen a hat- és a négyszemélyes hi­degtálat nyerő házaspár sem panaszkodott. A 85 ezer fo­rintos forgalom önmagáért beszél. A Komló étterem ugyan­csak zsongott a tömegtől. A szépen megterített asztalok­nál 300-an foglaltak helyet. Fogyasztották a malacsültet, a disznótorost, a sertésbor­dát főszakács módra. Nem is annyira a 60 ezer forintos bevételért, inkább a vidám, karneváli hangulatért szur­koltak az ott dolgozók, és nem hiába. SZARVASON, az Árpád Szállóban és étte­remben nem kímélték a gyomrukat a vendégek. A szálloda dísztermében 200- an, az étteremben és a presz- szóban 250-en búcsúztatták az óévet. A 60 jugoszláv vendég vidám hangulatban szórakozott, szintén közülük került ki az élő malac nyer­tese. Ezenkívül még 5 ezer forint értékű italt, csokolá­dét sorsoltak ki tombolán. Tánczene, cigányzene hang­jai csendültek fel, s főváro­si művészek adtak vidám műsort. Talán sohasem fo­gyott ennyi pezsgő: 300 üveg talált gazdára, borból 500 üveggel adtak el, az ínyen­cek pedig sertéscsülköt fo­gyasztottak. A forgalomról csak annyit: 50 ezer forint gazdagította a kasszát. A körkép korántsem teljes. Csupán ízelítőt adtunk az óév búcsúztatásáról, abban a reményben, hogy boldog új esztendő elé nézünk. g. k.—s. s. Harmadszor is kiválóak a gyulai határörök Az orosházi határőrkerü­let határőrei az elmúlt évben is példásan őrizték államha­tárainkat, dicséretesen ki­vették részüket a kerületben folyó szocialista munkaver­senyből. Ennek egyik bizo­nyítéka, hogy elmúlt évi munkájuk alapján ötödször­re érdemelték ki a Kiváló Határőr-őrs megtisztelő cí­met a battonyai, kétszer az eleki, először a mezőgyáni és „Élenjáró” lett a biharug- rai őrs. Nem kisebb eredmények­kel dicskedhet a gyulai FEP- állománya. Ugyanis ezúttal harmadszorra érdemelték ki a megtisztelő kiváló címet. Az őrsön megtartott ünnep­ségen ott volt dr. Ábel Lász­ló vezérőrnagy, dr. Berta Sándor alezredes, az orosházi kerület pártbizottságának titkára, dr. Marsi Gyula, a párt gyulai városi bizottsá­gának első titkára, dr. Szávai István, a városi tanács végre­hajtó bizottságának titkára A felsorakozott egység, a csa­Golyók az újévi korsóban E zredéves bölcsességgel méri életét a távol­keleti ember, leg­alábbis, ha hinni lehet a tu­dósok, vallástörténészek sza­vának. A bölcselkedésre haj­lamos tibeti, japán vagy kí­nai tart a házában egy mí­ves korsót; ebbe az év min­den napján, élete járása sze­rint belehajít egy fehér vagy fekete csontgolyót. Ha derűs volt a nap, sikerült minden, akkor fehér golyó kerül a korsóba, bánattal teli napo­kon meg fekete. Év végén azután összetöri a korsót az ember, és megszámolja a golyókat. Így tudja meg, de­rűben, boldogságban, vagy pedig szomorúan telt-e az év. Oktalanság, mondja a szá­molgató józan ész, hisz már azt se lehet biztonsággal el­dönteni, jó-e vagy rossz a mai nap. Annyiféle történik huszonnégy óra alatt, hogy a végső eredmény is már átlagból származik. S a má­sik bökkenő: akit januárban elhagy a kedvese, szomorú. Februárban azután megis­merkedik az „igazival”, pon­tosan a januári események­nek köszönhetően. Ki tudja tehát eldönteni, vidám vagy szomorú, hasznos vagy ha­szontalan volt-e a január? A válasz csak egy lehet: nem objektív mérce a -míves korsó, csak arra jó, hogy az embereknek mankója legyen az év végi számadáshoz, hisz a rosszat amúgyis hamar el­feledjük. Egy dologra jó a három­százhatvanöt fekete és fehér golyó: emléket állít önma­gunknak. A régi rómaiak nagy merészen császáraik nevét adták a hónapoknak, így állítva emléket nekik, s így ragadva nyakon az időt. Később a télközépi évkez­dés mellett döntött az ember, történelmileg visszamérhető időben. Egy azonban bizo­nyos: amióta ember az em­ber, mindig határt szabott az idő folyamának. Nem mindig decemberben, nem mindig évnek hívta ezt a szakaszt, azonban mindig kiragadott az időből egy részt a maga számára, hogy emlékezhessen, élete csip- csup vagy fontos eseménye­it elhelyezhesse a nagy fo­lyamatban. Csak sejteni tudom, mi­ért az a bizonyos lábnyom a dunaújvárosi Intercisa mú­zeum leglátogatottabb da­rabja. A kétezer évvel ez­előtti római mester kutat ásott, s ahogy egyre lejjebb haladt a földben, lépcsőfo­kokat vájt magának, hogy azokon állva lapátolhasson, s hogy később ki tudjon jönni, de meztelen talpának nyo­ma ott maradt a kút oldalá­ba vájt lépcsőfokon. Két­ezer esztendővel később ré­gészek óvatos munkával elő­bányászták a kutat, aljáról kiemelték a régi korok tár­gyi emlékeit, s napfényre hozták azt a földbe dermedt lábnyomot is. Most ott lát­ható a múzeumban, nem más, mint a strand beton­ján, a Balaton simaszemű homokfövenyén levők, s mégis. A nézők némelyike meg­próbálja a nyom fölé kép­zelni a mestert, hogy milyen lehetett. Mások azon tűnőd­nek, hogy nézd csak, ma se ássák másképpen a kutat, a többi meg arra gondol; no lám, ez az ember már ritká- sabb por, mint ami megőr­ződött a lábnyomában, s ez a nyom még mindig látható. Mert a római kútásó lába nyomával örök emléket állí­tott magának az időben. Igen az idő: régi vágyunk. Emléket hagyni fekete-fehér golyókkal, lábnyomokkal, kezünk, agyunk munkájával. Sokszor még nem is tudjuk, mi az idő, úgy vagyunk ép­pen, mint a kishal, aki a vízben odaúszik az öregéhez, és azt mondja: te, én már sok mindent tudok, de any- nyit hallottam róla, mégse láttam még soha a vizet! Ugyanígy, ha csónakkal vagyunk, úgy látjuk, a part mozog hátrafelé, pedig rá kéne jönnünk, mi,mozgunk előre, visszavonhatatlanul. Ismét év vége lett, az utol­só oldalak voltak hátra az összefirkált naptárban, s nekünk megint elszámolá­sunk volt. öregebbek let­tünk, vagy csak éltünk egy évet, elcsoszogott-e az év, vagy tettünk annyit, hogy gyorsan röppenjen el? M ostanában sok a vita arról, mi volt, mit csináltunk — mintha mindenki a saját memoárjait élné. Néha közbeszólnék: ja­vasolnám a korsó használa­tát közérzetmérésre, de má­sok társaságába belebeszélni illetlenség. No és eszembe jut barátom véleménye. Gondoltam-e arra — kér­dezte —, hogy az emlékezet­próbához össze kell tömi egy szép, értékes, később is használható korsót? Ok nél- , kül, mert ha nemcsak vol­tunk, hanem léteztünk is az elmúlt évben, akkor emléke­zetünknek legalább olyan jól kell őriznie a múltat, múl­tunkat, mint a távol-keleti korsónak. Szántó Péter A kitüntetéseket dr. Ábel László vezérőrnagy adta át Fotó: Béla Ottó patzászlót hozó díszegység előtt Dezső Gyula őrnagy ol­vasta fel Tóth Imre vezérőr­nagy, a BM Határőrség or­szágos parancsnokának pa­rancsát a megtisztelő cím odaítéléséről. A díszes zász­lót az ugyancsak háromszo­rosan kiváló katona, V. Sza­bó József őrnagy, a FEP pa­rancsnoka vette át. Kiváló Rajparancsnok, Kiváló Kato­na kitüntetést kapott Hopka József tizedes, akit ebből az alkalomból soronkívül sza­kaszvezetőnek léptettek elő. Háromszoros kiváló katona Hajdú József főhadnagy, FEP-beosztott. Kétszeres ki­váló katona lett Kun Lajos főtörzsőrmester. Rajtuk kí­vül többen kaptak „Élenjá­ró” és „Kiváló” címet, juta­lomszabadságot és pénzjutal­mat a sorállomány tagjai kö­zül.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom