Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-28 / 23. szám

Városépítési fórum a Tízek Klubjában 1979. Január 28., vasárnap Araczki János, Csaba Márton a Tízek klubestjén A házi­gazda: Hevesi József klubvezető volt Fotó: Gál Edit Nők az KBC-ben Fontos vendégeket vártak csütörtökön este Békéscsa­bán, a Tízek Ifjúsági Klub­jába. Araczki János Bé­késcsaba városi Tanácsának elnöke és Csaba Márton, a városi tanács műszaki osz­tályának vezetője válaszolt a fiatalok kérdéseire. Közös volt a klubest a III. kerület, a világjáró és a Természetbarát Kör fiatal­jaival, közös lett a sok ér­tékes ismeret is, amelyet városunk fejlődéséről meg­tudtunk. Araczki János el­A békéscsabai Ingatlanke­zelő Vállalat a megyeszékhe­lyen több mint egymilliárd forint állami ingatlan meg­óvásáról, fenntartásáról és üzemeléséről gondoskodik. Ez mintegy 3600 lakást és 400 egyéb bérleményt jelent. A békéscsabai IKV az or­szágban szinte egyedülálló feladatot vállalt nyolc évvel ezelőtt: 1970-től a lakások felújítása is feladatuk között szerepel. Ez a felújítási és karbantartási forma a ko­rábbihoz viszonyítva lénye­gesen 'kedvezőbb. Egy-egy több szintes lakóházat átla­gosan 3 hónap alatt újjá­Napirenden a balesetek megelőzése A Békés megyei Állami Építőipari Vállalatnál (ÁÉV- nél) az elmúlt évben emel­kedett az üzemi balesetek száma és egy halálos végű baleset is történt. A Szak- szervezetek Békés megyei Tanácsának munkavédel­mi bizottsága a január 24-i ülésen megvitatta az ÁÉV igazgatójának a balesetek vizsgálatáról szóló beszá­molóját, a megelőzésre, va­lamint a balesetet szenve­dett dolgozók kártérítésé­re tett intézkedéseket. A bizottság felhívta a fi­gyelmet a leggyakoribb ve­szélyforrások megszünteté­sére, a munkakörülmények, a rend és a fegyelem javí­tására. Tudvalevő, hogy a dolgozók munkából való kiesése nemcsak egyénileg, hanem társadalmilag is je­lentős veszteséggel jár, mert akadályozza a felada­tok végrehajtását. Tárgyalt a bizottság a megyében dolgozó csaknem 1700 olajbányász helyzetéről is. Megállapította, hogy az elmúlt időszakban a mun­kakörülményeik javultak és jobb az ellátásuk. Célszerű, hogy a munkaversenyben kötelezővé tették a munka- védelmi vállalásokat is. sóként a kialakítandó új városközpontról mondta el, hogy 9 tervjavaslatot vá­sároltak meg, s ezekből ál­lítják össze a legcélszerűbb megoldást. Nagy feladato­kat kell magára vállalnia a nyolc éve felsőfokú köz­pontként élő városnak, amely az utóbbi 15 évben fejlődik igazán erőteljesen. Nap mint nap látjuk a sza­nálások, bontások, építé­sek kevésbé esztétikus, de fejlődést mutató nyomait. Békéscsabának 66 ezer ál­varázsolnak a vállalat dolgo­zói. Az elmúlt években a költségek is csökkentek; la­kásonként a korábbi 200— 230 ezer forint helyett ma mintegy 100 ezer forintot for­dítanak a felújításra, s jobb minőségben adják át a bér­lőknek a lakásokat. Az In­gatlankezelő Vállalat tavaly mintegy 90 állami lakást újított fel, s ezekre mintegy 8 millió forintot költöttek. Az egyéb bérlemények kar­bantartására mintegy tízmil­lió forintot fordítottak. Az IKV-nél 27 szocialista brigád dolgozik, csaknem va­lamennyi vállalásában szere­pel a munka minőségének javítása. Ennek is az ered­ménye, hogy az utóbbi évek­ben úgymond teljesen meg­szűnt a munkákban talált ki­fogások száma. Vésztő Január 26-án délután tar­tották Vésztőn az ez évi első tanácsülést, ahol a nagyköz­ségi tanács költségvetési és fejlesztési terve volt a fő na­pirendi pont. Ezután megvi­tatták a tanács cselekvési programját, valamint az el­nök értékelte a végrehajtó bizottság elmúlt évi munká­ját. Az ez évi költségvetési terv kiemelten foglalkozik a leg­időszerűbb társadalompoliti­kai feladatokkal, elsősorban a körzeti orvosi ellátásra, bölcsődei, óvodai általános is­kolai fejlesztésekre téve a hangsúlyt. Az elmúlt évhez viszonyítva a költségvetés bevétele 40,5 százalékkal nő az idén. A gazdasági ágaza­ton belül főként az utak. hi­dak helyreállítására, felújítá­sára fordítanak nagy gondot. Hangsúlyos feladat a szolgá­lati lakások fenntartása, kar­bantartása is. A szociális és egészségügyi ellátás területén landó, 5200 ideiglenes (kollé­gisták, munkásszálláson élők) lakója van, s tízezer ember jár ide naponta dol­gozni, a másik tízezer pe­dig ügyes-bajos dolgait in­tézni érkezik a megyeszék­helyre. Közel 90 ezer ember szolgáltatási, igazgatási igé­nyét kell ellátnia a nappali órákban városunknak. Tud­juk, hogy még a város kör­nyéki községek 25 ezer lakó­jának ellátását is hozzá kell számítanunk a többihez, ez a lélekszám pedig a megye lakóinak egynegyedét je­lenti. A klubos fiatalok írásban szerkesztett „rázós” kérdé­seire részletesen és őszin­tén válaszolták a vendégek. „Terítékre kerültek” a mindnyájunkat legjobban foglalkoztató gondok; a la­kás-, óvoda-, iskola- és pos­taépítés, az utak állapota, a kórházbővítés, a közvilágí­tás, a hóeltaka'rítás, a Len- csési úti mammutlakótelep szolgáltatási gondjai. Bár mi magunk is nap mint nap elégedetlenkedünk, a város vezetőit hallgatva beláttuk, hogy több türelemmel kel­lene lennünk. Pontosan olyan jól, sőt jobban tud­ják, látják, átélik a szolgál­tatás, a közlekedés, a keres­kedelem viszontagságait, mint bármelyik városlakó. A pénzeszközök, a munka­erő (s csak az irányításban részt vevők tudják, még mi minden más) akadá­lyozza, korlátozza az egész fejlődést. Néhány gondo­latot idézünk a tanácselnök és a műszaki osztályvezető válaszaiból: hiányos, elma­radott a város közművelődé­si és sportintézmény-ellá- tottsága. Ezen a gondon enyhít majd az iskolacent­rum közelében, a szeszfőz­de helyén épülő városi sportcsarnok, s az új köz­pontban kialakítandó Me­gyei Művelődési Központ, a KPVDSZ-kultúrház és az új mozi. A távolabbi jövőben lakóterületenként szervez­nek nevelési központokat, ahol nemcsak az iskolás ko­rúak oktatásáról, a szabad idő eltöltéséről gondoskodnak, hanem a délutáni és esti órákban a felnőtteket is ide várják majd. Beszélget­tünk a Körös-csatorna „szagtalanításáról”, az üze­mek szennyvízelvezetési gondjairól, a nélkülözhetet­len szennyvíztisztító-telep építéséről, a parkolási lehe­tőségekről, a kerékpárosok jövőjéről. Három térképen szemlél­hettük Békéscsaba városré­szeinek alapítási tervét, a Lencsési lakótelep fejlesz­tési elképzeléseit, a lakás­építések területeit. Meg­szívlelendő a tanácselnök egyik mondata: „A város­építést nemcsak a tervezők­kel, hanem a város lakóival együtt lehet megoldani.” az elmúlt évben községi fog­orvosi szolgálat jött létre. A párt- és országgyűlési hatá­rozatok alapján emelkedik ez> évben is a szociális segélyek összege. Az elmúlt évi 630 ezer forintról 762 ezer fo­rintra növelték a segély ösz- szegét Vésztőn. Ebben az évben készül el az új művelődési ház kivi­telezési terve, így a kulturá­lis ágazat 992 ezer forintra növelte tervét. Üj költség­ként jelentkezik a hátrányos helyzetű tanulók segélyezése. Erre 20 ezer forintot fordít a nagyközség. : A fejlesztési alap ebben az évben 2 millió 870 ezer fo­rint, ami azonos az ez é*vi összes bevételi tervvel. Szennyvíztároló építésére 500 ezer, a művelődési ház kivi­telezési tervére 356 ezer fo­rintot fordít a község. Járda­felújításra 200 ezer forintot tervezett a községi tanács. A tanácsülés a vásárokról, piacokról hozott tanácsi ren­delet elfogadásával, valamint bejelentésekkel ért véget. (ELŐZMÉNY) Telefonálni kellene. A szá­mot viszont nem találom a telefonkönyvben. Persze! — csapok a homlokomra, hi­szen a békéscsabai ÁFÉSZ József Attila lakótelepi ABC- áruházát 5 évvel ezelőtt ad­ták át, s csupán másfél esz­tendővel ezelőtt szerelték fel (hivatalosan szólva) a táv­beszélőt. o (ÚTKÖZBEN) Zötykölődünk a 17-es bu­szon. Hatalmas tócsákat csapnak szét a jármű kere­kei. Egy fiatalasszony cso­magokkal bíbelődik. — A telepen lakik? — Igen, a városban vol­tam bevásárolni. — Ez nem város? — Ahogy vesszük, nekem inkább külterület, ahol nyu­galmasan él az ember. o (KÖRNYEZET) Feltűnnek a tízemeletes házak. A jobb oldalon ha­talmas gödröket ásnak, az­besztcement- és vascsövek hevernek szanaszét. A virág­árus pavilon mellett műhely­kocsi áll, körülötte geren­dák, lécek. Utoljára fenyő­fát árultak itt, méterét 31 forintért. A bolt ajtajában három diáklány kacarászik, vállukon reklámszatyor. Az üvegen kézírásos cetli: vala­ki albérleti szobát hirdet. Q (SZÁMOK) Márton János, az üzlet ve­zetője éppen telefonál. Míg várakozom, megnézem a jegyzetemet. Országosan a kereskedelmi dolgozók 70 százaléka nő, és majdnem fele 30 éven aluli. — Mi a véleménye az itt dolgozó nőkről? — A lehető legjobb. Azt mondták, ha telefonálni aka­runk ássuk ki az árkot a ve­zetéknek. Nekiálltunk és kiástuk. Pedig van tennivaló az üzletben is, elhiheti. — Most alig vannak a boltban. — Na látja, ez a baj. A gyesen levő kismamák és nyugdíjasok is este jönnek vásárolni, holott ők napköz­ben jobban ráérnek. Csúcs­időben bizony kapkodhatjuk a fejünket. Az elmúlt évben 36,2 millió forint értékű árut adtunk el. Annak idején a havi forgalmat 1,2 millióban állapították meg. Tavaly de­cemberben ez a szám elérte a 3,8 millió forintot. o (MÁZSÁK) Az udvarra vezető folyo­són rekeszek, zsákok. A drót­tal elkerített raktár előtt ZÖLDÉRT-es kocsi áll. Koczka Gyuláné, a Március 15. Szocialista Brigád veze­tője bokáig érő vízben to­porog. A kocsikísérő rászól: — Katika, ne áztassa el a számlát! A zsákból kiaurul néhány káposzta, az esőcseppek el­mázolják a papíron levő szá­mokat. betűket. — Gondolom, nincs jóked­ve. .. — Ilyenkor elkáromkodom magam, benn az üzletben pedig rámosolvgok a vevőre. Mert a vásárlót nem érdek­li az én lelkiállapotom. — Előírás szerint csak 20 kilót szabad emelni... — Ugyan, mindenki any- nvit cipekszik, amennyit el­bír. Nem várhatunk min­dent a férfiaktól. A 29 össz­létszámból 22 nő, jelenleg is öten hiányoznak, hárman gyesen vannak. o (FÉRFI ÉS NÖ) Félve nyitok be az öltöző­be. Biztatnak, üljek csak le, ez az egyetlen hely, ahol nyugodtan beszélgethetünk. A lányoknak, asszonyoknak nincs idejük bemászkálni; körmöt reszelni, szempillát festeni. A lemezszekrények ajtaja nyitva: rajtuk kabá­tok, szatyrok, nadrágok. — Van idejük a brigád­életre? — Ami azt illeti nem sok — mondja Sfuber Sámuelné, szakszervezeti bizalmi. — De kell valami, ami összetart bennünket. A mi társadalmi munkánk nagy része a bolt­ban bonyolódik le. Itt mara­dunk műszak után és rend­be tesszük az üzletet, a rak­tárakat, amiért egy fillért sem kapunk. Képzelje el, há­romszor annyi üvegbetétet hoznak vissza, mint ameny- nyit eladunk. Sok a szak­képzetlen dolgozó, a velük való törődés ugyancsak bri­gádfeladat. — És az anyagi megbe­csülés? — Nem panaszkodhatunk. Véleményem szerint az egyenlő munkáért, egyenlő bért elvével vannak bajok. Vajon miért keres többet a férfi és kevesebbet a nő, ha azonos munkát végez? — Konkrétan, kikre gon­dol? — Például a hentesekre. Általában kevesebbet dol­goznak, mint a csemegések, vagy a zöldségesek, mégis több a fizetésük. o (NEVELÉS) A brigád 1977-ben alakult, Koczka Gyuláné a második brigádvezető. Huszonkilenc éve kereskedő. — A szocialista címet már elérték, de nem sikerült előbbre lépni. Miért? — Nagy sora van annak. Elég, ha azt mondom: az el­múlt év júniusában tetemes leltárhiányunk volt. Ez pe­dig. .. Mit mondjak, két év alatt 25-en mentek és jöt­tek. .. Egyszóval, elkesered­tünk egy kicsit, remélem ez az esztendő jobban sikerül. Könnyű volna kiválogatni a város legjobb kereskedőit. A mi dolgunk az, hogy olya­nokból, amilyenek éppen va­gyunk neveljünk becsületes embereket. o (HANGNEM) A kicsiny csemegepult a világa. Sajtok, szalámik, fel­vágottak. A sornak soha A Békés megyei Mezőgaz­dasági Ellátó Vállalatnál, közismert nevén az AGRO- KER-nél 1976-ban alalkult meg a Vöröskereszt-alap- szervezet. Tavaly a vállalat dolgozóinak mintegy fele vett részt a vöröskeresztes mun­kában. A 92 tagú alapszerve­zet kétéves tevékenysége alatt jelentős eredményeket ért el. Csaknem 50 nő vett részt a tavalyi rákszűrésen, melyet népszerűsége miatt az idén is megszerveznék. Ez évben rendszeres fogászati vizsgálatot is terveznek. Ta­valy több egészségügyi elő­adást hallgathattak meg az AGROKER dolgozói. Tájéko­zódhattak a rákos megbete­gedésekről, a dohányzás ár­nincs vége. Jönnek a vevők, a kosarak. Számok, félresi­került köszönömök... — Sohasem haragszik a vevőkre? Baukó Hona csodálkozva néz rám. — Nem, soha. Tudom, hogy mindig a vásárlóknak van igazuk. — Ezt tanulta valahol, de így is hiszi? — Engem csak egy dolog érdekel: minél hamarabb ki­szolgáljak. Minden ember más. Ha megtalálom a meg­felelő hangot, már nyert ügyem van. — Nagyon magabiztos... — Gyerekkori álmom volt, hogy kereskedő legyek. Ez sikerült, nem szeretnék pá­lyát változtatni. o (SZAKMASZERETET) — Mit tud a brigádmozga­lomról? — Nem sokat. Néha el­megyünk moziba, színházba. Egyébként jó dolognak tar­tom, csak nagyobb összefo­gásra volna szükség. Jantyik Éva, pénztáros 1977-ben végzett Mezőtúron, az emelt szintű szakmunkás- képzőben. Átlagosan 80 ezer forintot üt be műszakonként a pénztárgépbe. Másik ke­zével mázsákat emelget. Fáj a háta, a karja és mégis sze­reti a szakmáját. — Miért ne szeretném. Ha tévedek, elnézést kérek a vevőtől és folytatom a mun­kát. Persze, ellenőrizni is szoktak, de én nem félek tő­le, hiszen tiszta a lelkiisme­retem. o (KÖVETKEZTETÉS) Ebben az esztendőben az áruház forgalma 41 millió forint. Hogy a tervszámok évente emelkednek, termé­szetes. A dolgozók is tisztá­ban vannak vele: a na­gyobb forgalom, több kere­setet jelent. Csak nem mind­egy, milyen körülmények között. Elgondolkoztató: most már hatodik éve csaknem 10 ezer ember élelmiszer-ellátá­sáról gondoskodnak, a lehe­tőségekhez képest nem is rosszul. Viszont az emberi teljesítőképességnek határai vannak. Az egyik élelmiszer- áruházát már építik a lakó­telepen, a másikhoz remél­hetőleg ez évben hozzákez­denek. Mindez jó hatással lesz az itt lakókra és4 a régi üzlet dolgozóira. A sorok rendezése sürgető, hiszen egy tettre kész kollektíva jövő­jéről van szó. A nagyobb se­gítséget, elismerést minden­képpen megérdemlik. talmairól, a korszerű táplál­kozásról és más aktuális egészségügyi témákról. Jó kapcsolatot építettek ki a megyei egészségnevelési cso­porttal, ahonnan plakátokat, ismeretterjesztő filmeket kaptak. Szerveztek nyugdí­jastalálkozót, és meglátogat­ták a gyermekgondozási se­gélyen levő kismamákat. Az ősszel megrendezett tisztasá­gi nap olyan sikeres volt a vállalatnál, hogy azt az idén is megtartják. Tavaly húsz dolgozó két alkalommal vett részt véradónapon. Az idei tervek megvalósításában a Vöröskereszt- al apszervezet továbbra is számít a párt, a KISZ. a szakszervezet és a szocialista brigádok segítsé­gére. Egymilliárd forint értékű ingatlan Bedé Zsóka Tanácsülésről jelentjük Seres Sándor Vöröskereszt az ÜGROKER-nél

Next

/
Oldalképek
Tartalom