Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-21 / 17. szám

1979. január 21., vasárnap SZÜLŐFÖLDÜNK Gyermeküdülő — Parádsasváron Csabacsüd A művelődési házban elsőként alakítottak ki sziikségtomatermet Télen, nyáron fogadja a gyerekeket a parádsasvári SZOT- gyermeküdülő. A beutalásnál előnyben részesítik a beteg­ségből felépült tanulókat. A pihenés, a szórakozás mellett a kis beutaltak a tanulást sem hanyagolják el. Az üdülőben szakképzett pedagógusok foglalkoznak a gye­rekekkel Szikrázik a napsütés a fe­hér havon. A 44-es főútvonal már száraz, de ahogy beka­nyarodunk róla, és rátérünk a csabacsüdi utakra, azok bi­zony még havasak, síkosák. Dermesztő a hideg, hiába süt a nap. Nem is járkálnak so­kan az utcákon, de nemcsak ezért, hanem azért is, mert reggelenként a munkásszál­lító buszokon mintegy fél­ezren utaznak a szarvasi munkahelyre. Persze marad­nak még jócskán a faluban, ahol a lélekszám 2700 körül van. A település „életkorát” tekintve a fiatalabbak közé tartozik, hiszen az 1920-as évék közepére tehető létre­jötte. Rendezett község benyo­mását kelti. Szép most is, de nyáron még szebb, hiszen szélesek az utcák, aránylag sók a fa és a virág, a zöld terület. A tanácsháza bejá­rata melletti falon centená­riumi emléktábla, amelyet 1948-ban helyeztek el, de ott van a község felszabadulási évfordulóját megörökítő em­léktábla is. Fákkal körülvett kis épület a községháza. Bent vidáman duruzsol a tűz az olajkályhákban. Kint az előtérben egy férfi és egy asszony hajol a kis asztal fölé. Egy íven rubrikákat töl­tenek ki figyelmesen. Állat- kísérő lap. Van baj vele, kü­lönösen azoknak, akik elő­ször töltenék ki ilyen ok­mányt. Belépünk az egyik ajtón, a tanácselnököt keres­sük. — Nincs bent — mond­ják —, de a vb-titkámő itt van. — Varga Mihályné vagyok — mutatkozik be a fiatalasz- szony, és beljebb tessékel az irodájába. — Nálunk aztán még a leg­kritikusabb szemű asszony sem mondhatja, hogy nem valósult meg a nőpolitika — szól mosolyogva, és sorolja a vezető beosztásban levő nőket. A tanácselnök asszo­nyon és rajtam kívül nő még a körzeti orvos, a gyógyszer- tár vezetője, a fogorvos, a pedagógusok 80 százaléka, és az evangélikus egyház lelké­sze is. — Sok új házat láttunk, nagy az építkezési kedv? — Különösen az 1960-as évek óta egyre többen épí­tenek új házat. Mondhat­nánk, hogy azóta szinte a fél falu új házakból áll. Van vi­zünk, ezért már természetes, hogy az új lakások fürdőszo­bával épülnek. Igaz, az el­múlt nyáron a csúcsidőben akadozott a vízellátás, de az idén már nem lesz ilyen gond, hiszen a Békés megyei Víz- és Csatornamű Válla­lat egy új kutat fúrt. — És a kereskedelmi ellá­tottság? — Lehetne jobb is. Nem mondom, az alapvető élelmi­szercikkekből jó az ellátás, de például a vasműszaki cikkekért már Szarvasra kell utazni. Az ÁFÉSZ többet is törődhetne Csabacsüd ellátá­sával annál is inkább, mivel nem vagyunk nagyon távol a várostól, kitűnő az ideve­zető út is. Ügy gondolom, hogy azért túlságosan nem panaszkodhatunk, mert tu­dunk olyan hozzánk hason­ló nagyságú településről, amelyike még rosszabb hely­zetbén van. Varga Mihályné vb-titkár: egyre többen építenek új há­zat Szeretnénk egy (kicsit rész­letesebben hallani a falu ki­alakulásának történetéről. A közelben levő általános isko­la igazgatója erről jóval bő­vebbet tud mondani, hiszen előszeretettel kutatgatja, gyűjti a helyi emlékeket. — Érdekességként megem­lítem — kezdi Torda Lajos, az intézmény vezetője — hogy 1924-ben egy rádióri­port alapján ebből a telepü­lésből „mintaközséget” akar­ták létrehozni. Valamennyi kétszobás, fürdőszobás lakó­ház előtt egyméteres virágos­kert is lett volna, sőt a mai iskola helyén még strandfür­dőt is akartak építeni. A terv valóra váltását azonban a szarvasi téglagyárosok meg­hiúsították... — Honnan ered a Csaba­csüd elnevezés? — Erre két feltevés is van: az egyik szerint itt he­lyezkedett el a csabai vár előretolt helyőrsége. A má­sik szerint valamikor itt volt egy vadász leshelye... Ugyan­csak mint kuriózumról szó­lok; 8—10 évvel ezelőtt itt járt Molnár Gábor író, aki Brazília ősrengetegében va­dászva bukkant rá a Tapajós folyó mentén élő indiántörzs- re, amely a „Csabacsüd” ne­vet viselte. Természetesen semmiféle kapcsolat sincs a mi településünk, valamint az Amazonas menti őslakók kö­zött, a név csupán véletlen egybeesésnek tekinthető. — Találtak-e valamilyen régészeti leleteket a község­ben? — Igen. Jó pár évvel ez­előtt egy kora honfoglalás­beli sírt tártak fel a békés­csabai múzeum munkatársai. Az igazgató elővesz egy bekeretezett képet. Az üveg alatt több, különböző nagysá­gú, az 1500-as évek közepé­ről származó ezüst- és bronza érmék láthatók. Az ismertető szövegből megtudjuk, hogy 1962-ben szántás közben ta­lálták a 340—350 érmét tar­talmazó leletet, s amelyet va­lószínű egy marhakereskedő ásott el a török martalócok Torda Lajos iskolaigazgató: Brazíliában is élnek „csaba- csfidiek” Fotó: Béla Ottó elől... A helytörténet és hon­ismeret iránti vonzalom má­sik bizonyítékát a folyosón láttuk. Egy kis asztalkán ré­gi taneszközök (palatáblák, tolltartók, könyvek stb.) idé­zik a múlt emlékeit. Egyébként az L-alakú is­kolaépület újnak látszik, de a szemléltetőeszközöknek alig van helye. A diákok tíz éve járnak a művelődési ház­ba testnevelési foglalkozások­ra. B. O.—B. I. Erdőgazdálkodás és turisztika Üj fogalom terjedt el az erdészetben: a jóléti erdő- gazdálkodás. Az a feladata, hogy az erdő anyagi hasznán túl értékesüljön az erdő esz­mei értékei is, különösen az erdő közjóléti hatásainak a megőrzése, ápolása és foko­zása. A turisztikai igények ter­mészetesen — az utakon kí­vül — bizonyos építmények létrehozását követelik meg a jóléti erdőgazdaságtól. Ilye­nek például a forrásfoglala­tok, a tűzrakóhelyek kiala­kítása, padok, asztalok fel­állítása. Igen kellemes, ha az erdőjáró, a fárasztó út után az erdei ösvényről le­térhet egy tisztásra megpi­henni, ahol tüskökből készí­tett asztalok, kidőlt fatör­zsekből kialakított padok várják. A környezet, amely­be ezek a berendezések ke­rülnek, egyszerű, primitív külsőt kíván. Lényege, hogy ezek a környezettel harmo­nikus egységben legyenek el­helyezve és kivitelezéskor a helyi anyagokat használják fel. Az erdei, patakok környé­két vonzóvá, széppé tehetik a mesterségesen létesített kis vízesések. Esőházakat, me­nedékkunyhókat ott építe­nek, ahol több erdei ösvény, turistaút fut össze, és a leg­közelebbi turistaház még több órányi járásra van, s így a kirándulók rossz idő­ben menedéket találhatnak. Rendszerint fából, szolid ácsmunkával készítik őket. „Az alacsonysághoz nem alacsonyuló, a haladással együttfutó, a magyarságot emberségnek érző, az igaz­ságot a szabadsággal páro­sító, a szépet a jótól, az egyén örömét a köz haszná­tól elválasztani nem tudó magyarok hulltak el e kor­ban. Gyilkolásuk a világ- szemlélet volt...” — így tiszteleg Bóka László a ma­gyar mártír írók antológiá­ja bevezetőjében a végtelen sor előtt. Végtelen és gaz­dag a sor: Bálint György, Gelléri Andor Endre, Gu­lyás Pál, Halász Gábor, Ka­rácsony Benő, Pap Károly, Radnóti Miklós, Salamon Ernő, Szerb Antal, Zsig- mond Ede és Barátos Endre. E sorban szinte ismeret­lenül szerénykedik Barátos Endre neve. Nővérén kívül kevesen ismerik még a so­mogyi tájon is, pedig költő­vé érésének, szellemi kibon­takozásának tizenkét eszten­deje e tájhoz kötődik. Szülőföldjén, Békés me­gyében, még szűkebb pátriá­jában, Mezőhegyesen talán senki sem hallott róla. Pe­dig Vallomás című versében így ír: „Magyar állampolgár [vagyok, Születtem Mezőhegyesen, december hó hatodikán időre és törvényesen...” Valóban, a mezőhegyesi anyakönyv 1913. december 8-án felvett, 399. számú be­jegyzése őrzi Bruder Endre (Barátos Endre) születési adatait. Apja az első világ­háború elején bevonult, orosz fogságba esett és csak 1918-ban került haza. Édes­anyja még az évben meg­halt. Az alig ötéves kisfiút apjának a testvére, Bruder Ignác békéscsabai vaskeres­kedő neveli egy rövid ideig. 1920-ban apját áthelyez­ték a kaposvári MIR üzem­be. A fiatal félárva gyer­A pihenő (MTI-fotó — Manek Attila felvétele — KS) mek a Mezőhegyesen vég­zett két elemi után a kapos­vári Anna utcai elemi nép­iskola tanulója lett. A ka­posvári Somsich Pál Főgim­náziumban érettségizik, majd 1932 szeptemberétől a Pécsi Tudományegyetem olasz— magyar szakos hallgatója. Az egyetem 1932. szeptem­ber 15-én kiállított 1055. számú leckekönyve szerint kollokviumai jelesek, olasz­ból kitűnő. Ennek köszönhe­tő, hogy már az első nyáron hathetes tanulmányutat te­hetett Olaszországban. 1930-ból maradtak fenn első versei és tanulmányai az „Írás” című, színes virá­gokkal ékesített táblájú is­kolai füzetében. Ebben ta­lálható az alábbi önvallo­mása is magáról: „Néha óri­ási írnivágyás tört rám. Ilyenkor szeretnék írni min­dent: verset, novellát, re­gényt, drámát.” A pécsi egyetem bölcsész­karán ismerkedett meg és kötött örök barátságot Weö­res Sándorral és Tatay Sán­dorral. Weöres Sándor ba­rátságukról így ír: „ ... a pécsi egyetemen, bölcsészka­ron ismerkedtem meg vele, olasz—magyar szakos volt. Hamarosan összebarátkoz­tunk, hárman: Tatay Sán­dor, Bruder Endre, meg én. ... Sokat jártuk együtt a pé­csi utcákat, a mecseki erdő­ket ... Többnyire irodalom­ról, költészetről beszélget­tünk ...” Illyés Gyula a verseit így értékelte: „Versei értékesek, de az érték még úgy van bennük, mint az ércben a fém: csillog, de nem jön ki tökéletesen. Azt hiszem, fej­lődésének útját tanulással, elmélyedéssel meggyorsít­hatná. Próbálja átvenni Jó­zsef Attila költészetét a ha­tás elkerülésével persze — költészetünket ő vitte arra a legmagasabb csúcsra, ahonnan van továbbíve- lés ... ” Barátos Endre megfogad­ja a jó tanácsot. „Érés köz­ben” megjelent kötetében — 1942 — határozottan fel­ismerhető Ady Endre és Jó­zsef Attila hatása. Kritikusai igen elismerő hangon szólanak a kötetről. „Meglepő színes és mély verseket találunk ebben a könyvben ... néhol nem tud egészen szabadulni József Attila lenyűgöző nagyságá­nak hatásától. Ez nem je­lenti azt, hogy utánzó len­ne,-csak azt, hogy ugyanaz a levegő csapja meg, ami a nagy halott költőt, és ugyan­azok az érzések keresnek ki­fejezést Barátos Endre tol­lán is” — írja egyik kriti­kusa. Munkaszolgálatosként a hírhedt szekszárdi halálszá­zadok egyikében kivitték az orosz frontra. Átélte a vo­ronyezsi áttörést, és a már számos könyvben feltárt 1942—43. téli visszavonulás minden rémségét. 1943. feb­ruár 2-án Gronja nevű köz­ség környékén végelgyengü­lésben meghalt. Barátos 'Endre neve nem szerepel egyetlen lexikonban sem, kimaradt a magyar irodalomtörténetből is — de nem tehetsége híján, hanem mert korának világnézetté váló gyűlölete nem engedte megérni, és „érés közben” kitaszították az élők sorá­ból. Csak a magyar mártír írók antológiájának első kö­tete („S két szék között a hallgatás” Bp. 1970. Magve­tő, 1. köt. 118—120 1.) emlé­kezik róla egy rövid élet­rajzzal és egy verssel, és Markovits Györgyi az El­süllyedt költészet c. tanul­mányában. (Irodalomtörté­neti Közlemények. 72. 1968. 696—697. 1.) Weöres Sándor a Magyar Csillag (1944. 238. 1.) tömör, szép nekrológgal vett búcsút egykori barátjától. Születésének 65. évfordu­lója alkalmából az emléke­zés mécsesét tápláljuk mi szülőföldjén, Mezőhegyesen. Balogh György w . I CSABACSÜD £ KÖZSÉG LAKÓ! . I 1 ­Táblák a tanácsháza falán Barátos Endre 1913-1943

Next

/
Oldalképek
Tartalom