Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-21 / 17. szám
1979. január 21., vasárnap SZÜLŐFÖLDÜNK Gyermeküdülő — Parádsasváron Csabacsüd A művelődési házban elsőként alakítottak ki sziikségtomatermet Télen, nyáron fogadja a gyerekeket a parádsasvári SZOT- gyermeküdülő. A beutalásnál előnyben részesítik a betegségből felépült tanulókat. A pihenés, a szórakozás mellett a kis beutaltak a tanulást sem hanyagolják el. Az üdülőben szakképzett pedagógusok foglalkoznak a gyerekekkel Szikrázik a napsütés a fehér havon. A 44-es főútvonal már száraz, de ahogy bekanyarodunk róla, és rátérünk a csabacsüdi utakra, azok bizony még havasak, síkosák. Dermesztő a hideg, hiába süt a nap. Nem is járkálnak sokan az utcákon, de nemcsak ezért, hanem azért is, mert reggelenként a munkásszállító buszokon mintegy félezren utaznak a szarvasi munkahelyre. Persze maradnak még jócskán a faluban, ahol a lélekszám 2700 körül van. A település „életkorát” tekintve a fiatalabbak közé tartozik, hiszen az 1920-as évék közepére tehető létrejötte. Rendezett község benyomását kelti. Szép most is, de nyáron még szebb, hiszen szélesek az utcák, aránylag sók a fa és a virág, a zöld terület. A tanácsháza bejárata melletti falon centenáriumi emléktábla, amelyet 1948-ban helyeztek el, de ott van a község felszabadulási évfordulóját megörökítő emléktábla is. Fákkal körülvett kis épület a községháza. Bent vidáman duruzsol a tűz az olajkályhákban. Kint az előtérben egy férfi és egy asszony hajol a kis asztal fölé. Egy íven rubrikákat töltenek ki figyelmesen. Állat- kísérő lap. Van baj vele, különösen azoknak, akik először töltenék ki ilyen okmányt. Belépünk az egyik ajtón, a tanácselnököt keressük. — Nincs bent — mondják —, de a vb-titkámő itt van. — Varga Mihályné vagyok — mutatkozik be a fiatalasz- szony, és beljebb tessékel az irodájába. — Nálunk aztán még a legkritikusabb szemű asszony sem mondhatja, hogy nem valósult meg a nőpolitika — szól mosolyogva, és sorolja a vezető beosztásban levő nőket. A tanácselnök asszonyon és rajtam kívül nő még a körzeti orvos, a gyógyszer- tár vezetője, a fogorvos, a pedagógusok 80 százaléka, és az evangélikus egyház lelkésze is. — Sok új házat láttunk, nagy az építkezési kedv? — Különösen az 1960-as évek óta egyre többen építenek új házat. Mondhatnánk, hogy azóta szinte a fél falu új házakból áll. Van vizünk, ezért már természetes, hogy az új lakások fürdőszobával épülnek. Igaz, az elmúlt nyáron a csúcsidőben akadozott a vízellátás, de az idén már nem lesz ilyen gond, hiszen a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat egy új kutat fúrt. — És a kereskedelmi ellátottság? — Lehetne jobb is. Nem mondom, az alapvető élelmiszercikkekből jó az ellátás, de például a vasműszaki cikkekért már Szarvasra kell utazni. Az ÁFÉSZ többet is törődhetne Csabacsüd ellátásával annál is inkább, mivel nem vagyunk nagyon távol a várostól, kitűnő az idevezető út is. Ügy gondolom, hogy azért túlságosan nem panaszkodhatunk, mert tudunk olyan hozzánk hasonló nagyságú településről, amelyike még rosszabb helyzetbén van. Varga Mihályné vb-titkár: egyre többen építenek új házat Szeretnénk egy (kicsit részletesebben hallani a falu kialakulásának történetéről. A közelben levő általános iskola igazgatója erről jóval bővebbet tud mondani, hiszen előszeretettel kutatgatja, gyűjti a helyi emlékeket. — Érdekességként megemlítem — kezdi Torda Lajos, az intézmény vezetője — hogy 1924-ben egy rádióriport alapján ebből a településből „mintaközséget” akarták létrehozni. Valamennyi kétszobás, fürdőszobás lakóház előtt egyméteres virágoskert is lett volna, sőt a mai iskola helyén még strandfürdőt is akartak építeni. A terv valóra váltását azonban a szarvasi téglagyárosok meghiúsították... — Honnan ered a Csabacsüd elnevezés? — Erre két feltevés is van: az egyik szerint itt helyezkedett el a csabai vár előretolt helyőrsége. A másik szerint valamikor itt volt egy vadász leshelye... Ugyancsak mint kuriózumról szólok; 8—10 évvel ezelőtt itt járt Molnár Gábor író, aki Brazília ősrengetegében vadászva bukkant rá a Tapajós folyó mentén élő indiántörzs- re, amely a „Csabacsüd” nevet viselte. Természetesen semmiféle kapcsolat sincs a mi településünk, valamint az Amazonas menti őslakók között, a név csupán véletlen egybeesésnek tekinthető. — Találtak-e valamilyen régészeti leleteket a községben? — Igen. Jó pár évvel ezelőtt egy kora honfoglalásbeli sírt tártak fel a békéscsabai múzeum munkatársai. Az igazgató elővesz egy bekeretezett képet. Az üveg alatt több, különböző nagyságú, az 1500-as évek közepéről származó ezüst- és bronza érmék láthatók. Az ismertető szövegből megtudjuk, hogy 1962-ben szántás közben találták a 340—350 érmét tartalmazó leletet, s amelyet valószínű egy marhakereskedő ásott el a török martalócok Torda Lajos iskolaigazgató: Brazíliában is élnek „csaba- csfidiek” Fotó: Béla Ottó elől... A helytörténet és honismeret iránti vonzalom másik bizonyítékát a folyosón láttuk. Egy kis asztalkán régi taneszközök (palatáblák, tolltartók, könyvek stb.) idézik a múlt emlékeit. Egyébként az L-alakú iskolaépület újnak látszik, de a szemléltetőeszközöknek alig van helye. A diákok tíz éve járnak a művelődési házba testnevelési foglalkozásokra. B. O.—B. I. Erdőgazdálkodás és turisztika Üj fogalom terjedt el az erdészetben: a jóléti erdő- gazdálkodás. Az a feladata, hogy az erdő anyagi hasznán túl értékesüljön az erdő eszmei értékei is, különösen az erdő közjóléti hatásainak a megőrzése, ápolása és fokozása. A turisztikai igények természetesen — az utakon kívül — bizonyos építmények létrehozását követelik meg a jóléti erdőgazdaságtól. Ilyenek például a forrásfoglalatok, a tűzrakóhelyek kialakítása, padok, asztalok felállítása. Igen kellemes, ha az erdőjáró, a fárasztó út után az erdei ösvényről letérhet egy tisztásra megpihenni, ahol tüskökből készített asztalok, kidőlt fatörzsekből kialakított padok várják. A környezet, amelybe ezek a berendezések kerülnek, egyszerű, primitív külsőt kíván. Lényege, hogy ezek a környezettel harmonikus egységben legyenek elhelyezve és kivitelezéskor a helyi anyagokat használják fel. Az erdei, patakok környékét vonzóvá, széppé tehetik a mesterségesen létesített kis vízesések. Esőházakat, menedékkunyhókat ott építenek, ahol több erdei ösvény, turistaút fut össze, és a legközelebbi turistaház még több órányi járásra van, s így a kirándulók rossz időben menedéket találhatnak. Rendszerint fából, szolid ácsmunkával készítik őket. „Az alacsonysághoz nem alacsonyuló, a haladással együttfutó, a magyarságot emberségnek érző, az igazságot a szabadsággal párosító, a szépet a jótól, az egyén örömét a köz hasznától elválasztani nem tudó magyarok hulltak el e korban. Gyilkolásuk a világ- szemlélet volt...” — így tiszteleg Bóka László a magyar mártír írók antológiája bevezetőjében a végtelen sor előtt. Végtelen és gazdag a sor: Bálint György, Gelléri Andor Endre, Gulyás Pál, Halász Gábor, Karácsony Benő, Pap Károly, Radnóti Miklós, Salamon Ernő, Szerb Antal, Zsig- mond Ede és Barátos Endre. E sorban szinte ismeretlenül szerénykedik Barátos Endre neve. Nővérén kívül kevesen ismerik még a somogyi tájon is, pedig költővé érésének, szellemi kibontakozásának tizenkét esztendeje e tájhoz kötődik. Szülőföldjén, Békés megyében, még szűkebb pátriájában, Mezőhegyesen talán senki sem hallott róla. Pedig Vallomás című versében így ír: „Magyar állampolgár [vagyok, Születtem Mezőhegyesen, december hó hatodikán időre és törvényesen...” Valóban, a mezőhegyesi anyakönyv 1913. december 8-án felvett, 399. számú bejegyzése őrzi Bruder Endre (Barátos Endre) születési adatait. Apja az első világháború elején bevonult, orosz fogságba esett és csak 1918-ban került haza. Édesanyja még az évben meghalt. Az alig ötéves kisfiút apjának a testvére, Bruder Ignác békéscsabai vaskereskedő neveli egy rövid ideig. 1920-ban apját áthelyezték a kaposvári MIR üzembe. A fiatal félárva gyerA pihenő (MTI-fotó — Manek Attila felvétele — KS) mek a Mezőhegyesen végzett két elemi után a kaposvári Anna utcai elemi népiskola tanulója lett. A kaposvári Somsich Pál Főgimnáziumban érettségizik, majd 1932 szeptemberétől a Pécsi Tudományegyetem olasz— magyar szakos hallgatója. Az egyetem 1932. szeptember 15-én kiállított 1055. számú leckekönyve szerint kollokviumai jelesek, olaszból kitűnő. Ennek köszönhető, hogy már az első nyáron hathetes tanulmányutat tehetett Olaszországban. 1930-ból maradtak fenn első versei és tanulmányai az „Írás” című, színes virágokkal ékesített táblájú iskolai füzetében. Ebben található az alábbi önvallomása is magáról: „Néha óriási írnivágyás tört rám. Ilyenkor szeretnék írni mindent: verset, novellát, regényt, drámát.” A pécsi egyetem bölcsészkarán ismerkedett meg és kötött örök barátságot Weöres Sándorral és Tatay Sándorral. Weöres Sándor barátságukról így ír: „ ... a pécsi egyetemen, bölcsészkaron ismerkedtem meg vele, olasz—magyar szakos volt. Hamarosan összebarátkoztunk, hárman: Tatay Sándor, Bruder Endre, meg én. ... Sokat jártuk együtt a pécsi utcákat, a mecseki erdőket ... Többnyire irodalomról, költészetről beszélgettünk ...” Illyés Gyula a verseit így értékelte: „Versei értékesek, de az érték még úgy van bennük, mint az ércben a fém: csillog, de nem jön ki tökéletesen. Azt hiszem, fejlődésének útját tanulással, elmélyedéssel meggyorsíthatná. Próbálja átvenni József Attila költészetét a hatás elkerülésével persze — költészetünket ő vitte arra a legmagasabb csúcsra, ahonnan van továbbíve- lés ... ” Barátos Endre megfogadja a jó tanácsot. „Érés közben” megjelent kötetében — 1942 — határozottan felismerhető Ady Endre és József Attila hatása. Kritikusai igen elismerő hangon szólanak a kötetről. „Meglepő színes és mély verseket találunk ebben a könyvben ... néhol nem tud egészen szabadulni József Attila lenyűgöző nagyságának hatásától. Ez nem jelenti azt, hogy utánzó lenne,-csak azt, hogy ugyanaz a levegő csapja meg, ami a nagy halott költőt, és ugyanazok az érzések keresnek kifejezést Barátos Endre tollán is” — írja egyik kritikusa. Munkaszolgálatosként a hírhedt szekszárdi halálszázadok egyikében kivitték az orosz frontra. Átélte a voronyezsi áttörést, és a már számos könyvben feltárt 1942—43. téli visszavonulás minden rémségét. 1943. február 2-án Gronja nevű község környékén végelgyengülésben meghalt. Barátos 'Endre neve nem szerepel egyetlen lexikonban sem, kimaradt a magyar irodalomtörténetből is — de nem tehetsége híján, hanem mert korának világnézetté váló gyűlölete nem engedte megérni, és „érés közben” kitaszították az élők sorából. Csak a magyar mártír írók antológiájának első kötete („S két szék között a hallgatás” Bp. 1970. Magvető, 1. köt. 118—120 1.) emlékezik róla egy rövid életrajzzal és egy verssel, és Markovits Györgyi az Elsüllyedt költészet c. tanulmányában. (Irodalomtörténeti Közlemények. 72. 1968. 696—697. 1.) Weöres Sándor a Magyar Csillag (1944. 238. 1.) tömör, szép nekrológgal vett búcsút egykori barátjától. Születésének 65. évfordulója alkalmából az emlékezés mécsesét tápláljuk mi szülőföldjén, Mezőhegyesen. Balogh György w . I CSABACSÜD £ KÖZSÉG LAKÓ! . I 1 Táblák a tanácsháza falán Barátos Endre 1913-1943
