Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-18 / 14. szám

1979. január 18., csütörtök Műanyag poharak, tégelyek Képviselői beszámoló Battonyán Az Orosházi Vas-, Mű­anyagipari Szövetkezet saját fejlesztési kollektívája tervez­te és a szövetkezet dolgozói konstruálták azt az új me­chanikai pohárgyártó mű­anyagformázó gépet, amely percenként 200 darab poha­rat présel. Teljesítménye két­szerese a korábbi kisgépnek. Egy műszakban mintegy 800 ezer darabot ad. Az elmúlt év utolsó hónapjában próba- üzemszerűen működtették, Munkában a pohárgyártó gép. A percenként 200 műanyag poharat nem győzik leszedni az »sszonyok Fotó: Veress Erzsi miután jól bevált, januártól a termelésbe állították. Ilyen és hasonló gépeket terveznek és készítenek a szövetkezet dolgozói, évente mintegy százhúszat. Ahhoz, hogy győzzék a po­hár, tejfölösflakon, zsíros­flakon gyártását, a közel­múltban egy új fóliagyártó extrudert is üzembe állítot­tak, amely háromszoros tel­jesítményű a réginél. Mint ismert, a szövetkezet látja el a megyét e poharakkal, fla­konokkal, sőt az egyes mű­anyag termékekből az ország összes vállalatának, szövet­kezetének szállítói. Műanyag termékeikkel év­ről évre nagyobb árbevételt ér el a szövetkezet kollektí­vája. Természetesen — amint azt nevük is fémjelzi — nem­csak e termékeikkel érnek el sikereket, hanem saját konst­rukciójú gépeikkel, amelyek igencsak keresették a hazai és nemzetközi piacokon. Dél-békési számvetés A Dél-Békés megyei Ter­melőszövetkezetek Területi Szövetségéhez tartozó üze­mek közül ebben az évben elsőként január 15-én a Me­zőkovácsházi Építőipari Kö­zös Vállalkozásnál tartottak zárszámadó közgyűlést. A szövetséghez tartozó 36 szö­vetkezet, 8 közös vállalkozás többségében azonban még ja­vában tartanak a zárszám­adási előkészületek. Az elő­zetes felmérésekből kiderült, hogy az elmúlt év gazdálko­dása alapján a kaszaperi Le­nin Termelőszövetkezet vesz­teséggel zárja az évet. To­vábbi öt termelőszövetkezet az alaphiány pótlását saját forrásból az amortizáció fel- használásával rendezi. A rossz időjárás miatt né­hány helyen az eredmények elmaradtak a tervezettől. A százhuszonötezer hektárból ötezer hektáron pusztította ki a vetést a belvíz, 15 ezer hek­táron pedig kisebb-nagyobb kárt okozott. A mezőkovács­házi járásban jég- és szélvi­har okozott hatalmas káro­kat. összességében a növény- termesztési ágazatban kiseb­bek voltak a termésátlagok, mint 1977-ben, ez alól kivé­telnek csak a kukorica szá­mít. Búzából négy mázsával takarítottak be kevesebbet, mint egy évvel korábban. A kukorica 40 ezer hektár át­lagában 74 mázsás átlagter­mést adott, öt mázsával töb­bet, mint 1977-ben. A szövetséghez tartozó ter­melőszövetkezetekben az egy tehénre jutó tejtermelés ta­valy 200 literrel nőtt. Nyolc­ezer hízott marhát és 161 ezer sertést értékesítettek. Különösen szembetűnő a nö­vekedés a háztáji termelte­tésben. A háztáji kisgazdasá­gok a tsz-eken keresztül az egy évvel korábbi 154 ezer hízott sertéssel szemben 1978-ban 186 darabot értéke­sítettek. összességében meg­állapítható, hogy a termelő­szövetkezetekben tavaly ke­vesebb tiszta nyereség kép­ződött, mint egy évvel ko­rábban. Az elmúlt évhez hasonlóan az idén is együtt tartják a zárszámadó és tervtárgyaló közgyűléseket. Ezek összevo­nása sikeresnek bizonyult már tavaly is. A tagok tá­jékoztatására a közgyűlések­re küldött meghívó mellé mindenütt csatolják a szövet­kezetek gazdálkodásának leg­fontosabb adatait tartalmazó írásokat. Az elmúlt év ta­pasztalatait, az 1979-es ter­veket munkahelyi értekezle­teken is megvitatják. Kiala­kult rendje a közgyűlésnek, hogy szinte mindenütt napi­rendre kerül a vezetőség, és ellenőrző bizottság beszámo­lóján kívül a döntőbizottság és a nőbizottság beszámolója. Néhány közgyűlésen a veze­tőségek pótlására is sor ke­rül, elnököt viszont az oros­házi Dózsa és a tótkomlós! Haladás Termelőszövetkeze­tekben választanak. Kedden este egy tűt sem lehetett volna leejteni a bat- tonyai művelődési házban. Még a szervezők elképzelé­sét is felülmúlta az az ér­deklődés, ami a képviselői beszámoló nagygyűlés iránt megnyilvánult. Az érdeklő­dés érthető volt, hiszen a község szülötte, országgyűlé­si képviselője, Puja Frigyes külügyminiszter számolt be választóinak munkájáról, te­vékenységéről. Palkó Lajos, a nagyközség pártbizottságának titkára kö­szöntötte a gyűlés résztvevő- is és Csulik Mihályt, a me­zőkovácsházi Járási Hivatal vezetőjét, Molnár Andrást, a tanács végrehajtó bizottsá­gának titkárát, Engi Illést, a HNF nagyközségi bizottságá­nak titkárát. Ezután felkér­te az előadót beszámolójá­nak megtartására. Az or­szággyűlési képviselő első­ként a nemzetközi életről és ebben hazánk szerepéről adott nemcsak részletes át­tekintést, hanem közérthető nyelvezeten élvezetes elő­adást Kína világuralmi tö­rekvéseiről, szovjetellenes politikájáról, a kambodzsai nemzeti front győzelméről és a világban kialakult válság­gócokról. Hazánk nemzetkö­zi szerepéről megállapította, hogy soha nem volt ilyen kedvező hazánk külpolitiká­jának megítélése, mint az el­múlt években és napjaink­ban. A belpolitikai közérzetről elmondotta, hogy hazánk la­kosságának fele — 5 millió ember — járt tavaly külföl­dön, ebből több mint egy- millióan Nyugaton, s mind­össze néhány ember tagad­ta meg a hazatérést, ami azt jelenti, hogy hazánk la­kosságának többsége egyet­ért, támogatja pártunk, kor­mányunk következetes elvi politikáját. Ennek a kedve­ző helyzetnek a kialakításá­ban nagy szerepet tulajdo­nított annak, hogy normali­zálódott kapcsolatunk az Egyesült Államokkal, a nyu­gat-európai tőkés országok­kal, amit jól elősegített Ká­dár János látogatása több nyugat-európai kormányfő­nél. Részletesen szólt gazdasá­gi életünkről, megállapítva, hogy a jelenleg fennálló, nem éppen rózsásnak mond­ható gazdasági helyzet nem kilátástalan, szervezettebb, hatékonyabb, az eddiginél jobb munkával úrrá tudunk lenni gondjainkon. Nagy te­ret szentelt hazánk, ezen be­lül Békés megye és a nagy­község fejlődésének. Elmon­dotta, hogy az utóbbi évek­f . «****» »»»»»»»»«in******************** »***»*«***»•*«.*»**«*« »(Ml************#**»«« «.«.«•** Vadászat URH-val * * A mezőgyáni Magyar—Bol- j gár Vadásztársaság eredmé- ♦ nyes évet zárt az elmúlt esz- * tendőben. Vadászaik 126 őzet í lőttek, 142 nyulat, és csak- I nem 3 ezer fácánt. Ezenki- * vül félezer nyulat és 852 élő * fácánt fogtak be, amelyet a * MAVAD-nak adtak át. A va- * dásztársaság tagjai az el- * múlt évben első ízben hat * szarvast lőttek. Természete- I sen gondoskodnak a vadállo- * mány pótlásáról is. Kilenc- J ezer-nyolcszáz fáeántojást * vásároltak, amelyet saját te- * lepükön költettek ki. Ezenki- « vül kétezer fácáncsibét Vásá- I roltak és engedtek szabadon. J A 33 tagú vadásztársaság * pénzügyi tervét is túlteljesí- * tette, több mint 900 ezer Ft * árbevételük mellett kiadásuk ‘ mindössze 600 ezer Ft volt, I Az elmúlt évtől kezdődően I korszerűsítették a vadásza- I tot. URH-rádiökészülékeket J vásároltak a vadászatok le- • vezetésére amelyeket ezen— * j kívül a terület és a vadállo- * Télen is látogatható a miskolc-tapolcai barlangfürdő. A hangulatos barlangi folyosók és 1 mány védelmében hasznosí- í vízesések szépségén kívül a teljesen pormentes levegő kiváló gyógyító hatással van a I tanak. I légzőszervi megbetegedésekre (MTI-fotó — Horling Róbert felvétele — KS) I ben különösen élénk tenni- akarás bontakozott ki Bat­tonyán. Valamikor az iparnak jó­formán hírét sem hallották és ez gyökeresen megválto­zott azóta, amióta a Magyar Optikai Művek gyárrészle­get alakított ki a nagyköz­ségben. Ez jelenleg 160 em­bernek biztosít megélhetést, de ez a szám tovább nő, hi­szen megkezdődött a bővíté­se és várhatóan 1980 végé­re már csaknem 400 mun­kást foglalkoztat. Bár még nem ismeretesek a VI. 5 éves terv célkitűzései, vár­ható, hogy ebben az idő­szakban is lehetőség nyílik a fejlődésre. Az iparosítás­nak nemcsak az új munka­helyek létesítése miatt van nagy jelentősége, hanem azért is, mert a nagyközség­ben is kialakulhat a mun­kásosztály. A tanácsi fejlesztési fel­adatokról szólva hangsú­lyozta, hogy ezek csak úgy valósulnak meg, ha a lakos­ság tevékenyen hozzájárul, összefog az egész társada­lom. Űj lakások épülnek, tervezik a községi termál­fürdőt, egy egészségügyi köz­pontot. Korszerűsíteni kell a gyermekintézményeket, ja­vítani az úthálózatot. A to­vábbfejlődésnek egyik fon­tos része, hogy megépüljön a szennyvízhálózat, ami nél­kül nem valósítható meg a közművelődési intézmények, lakások és az ipari fejlesz­tések — zárta nagy tet­széssel fogadott beszámoló­ját az országgyűlési képvi­selő. B. O. Puja Frigyes választói körében Fotó: Béla Ottó Ahol hagyomány a vöröskeresztes munka Az idei tanévben me­gyénk középiskoláiban is megalakultak a vöröskeresz­tes alapszervezetek. A Ma­gyar Vöröskereszt V. kong­resszusán született határozat célja, hogy az eddiginél szer­vezettebb formában történ­jék a fiatalok egészséges életmódra nevelése, a csalá­di életre való felkészítése, a közegészségügyi és környe­zetvédelmi feladatokra való mozgósítása. „Hiszen a vál­tozás csak formai” — mond­hatná a laikus. „Mindegy,, minek nevezzük: szakkör, vagy alapszervezet; a lé­nyeg ugyanaz”. Igen ám, csakhogy eddig tanárok irá­nyították, szervezték az is­kolai vöröskeresztes tevé­kenységet. Most viszont csu­pán a „háttérből” figyelnek. A diákokból álló vezetőség néhány középiskolában „dö­cögve” kezdte a munkát. De ott, ahol hagyományai van­nak a vöröskeresztes tevé­kenységnek, az átállás nem jelentett gondot. Ilyen pél­dául ' a békéscsabai egész­ségügyi szakközépiskola. — A vöröskeresztes munka iskolánk profiljába tartozik — mondja Sülé Istvánná, aki évekig vezette a vöröskeresz­tes szakkört. Megszaporodott tanári teendői miatt adta át az immár alapszervezetként működő / csoportot fiatalabb kollégájának, Zsabka Erzsé­betnek. — Tavaly októberben ala­kult az önálló vezetőség — mondja az új tanárelnök. — Azóta öntevékenyen dolgoz­nak a diákok. — Az önállósággal azelőtt sem volt baj — szól «közbe Sülé Istvánná. — Aki ebbe az iskolába jön, elkötelezett­séget érez az egészségügy iránt. Inkább az jelent gon­dot, hogy a tananyagban csaknem mindent megtanul­nak, így nehéz plusz isme­reteket nyújtani. — Ilyen szempontból is pozitív az öntevékenység — beszél eddigi tapasztalatai­ról Zsabka Erzsébet. — Sa­ját igényeiket, kíváncsiságu­kat elégítik ki diákjaink. Tudnék erre példát is mon­dani: az idei programunk­ban, amelyet az új vezetőség állított össze, sokkal több gyakorlati feladat szerepel, mint előadás. A 21 tagú alapszervezet tulajdonképpen csak mag, amely jóformán az egész is­kolát maga köré csoportosít­ja. Évek óta gondoznak egye­dül élő idős embereket. Az idén egyik békéscsabai szo­ciális otthonba is ellátogat­nak. Rendszeres kapcsolatot tartanak a környékbeli álta­lános iskolákkal. A novem­beri fogászati vetélkedő előtt segítettek a kisebbeknek a felkészülésben. Az óvodások­nak játékos egészségügyi elő­adásokat tartanak. Nagy si­kert aratott az idei Télapó­ünnepkor megrendezett báb­előadás az egyik óvodában. Az évfolyamok nem egy­forma aktivitással vesznek részt a vöröskeresztes fel­adatok elvégzésében. A ne­gyedévesek már az érettsé­gire készülnek, így nem ter­helhetik őket plusz tevé­kenységgel. Legtöbbet az el­sősök és a másodikosok dol­goznak. — A középiskolás korosz­tálynál igen fontos a családi életre való felkészítés — Mondja Zsabka Erzsébet. — Mivel a diákok nemcsak leendő édesanyák, de ápoló­nők, gondozónők is, akiknek munkájából adódik majd a nevelés, felvilágosítás kötele­zettsége, ez ebben az iskolá­ban különösen jelentős fel­adata a Vöröskeresztnek. Tavaly több, igen jól sike­rült, filmvetítéssel illusztrált előadáson vehettek rész tanulók. Bevezettünk ea újítást is; dobozba gyűjtöt­tük a névtelenül feltett kér­déseket, melyekre az előadó orvos válaszolt. Így őszin­tébb légkört teremtettünk Az idei programban szere­pel a gyulai csecsemőotthon meglátogatása, amely nem­csak a családi életre való fel­készítést célozza, de segít pályaválasztásban is. G. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom