Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-16 / 12. szám
Több pék- és teasntemény készül Tegnap, hétfőn Békéscsabán, a Lapkiadó Vállalat székházában tájértekezletet rendeztek három — Csongrád, Bács és Békés — megye lapkiadó vállalatai igazgatóinak részvételével. Részt vett a tájértekezleten Rózsa István a Szegedi Postaigazgatóság vezetője, Muhoray Sándor, a KHI és Vass Henrikné a Lapkiadó Vállalat igazgatóhelyettese. Az értekezlet résztvevői megvitatták a lapterjesztés elmúlt évi eredményeit és az idei legfontosabb feladatokat. ' Fotó: Béla Ottó Közérdekű javaslatok megvalósítása A békési Városi Tanács az elmúlt évben 110 közérdekű javaslat megvalósítását tervezte. A tanácstagi beszámolókon, jelölőgyűléseken elhangzott óhajok, kérések teljesítésére a költségvetésből 4,8, a fejlesztési alapból 56, társadalmi munkából 2,9 millió forint állt rendelkezésre. Mire futotta a milliókból ? Jelentős út- és járdaépítésre került sor a városban. Több mint 4 ezer méter járdát újítottak fel, aszfaltoztak. Az úthálózat, bővítése ugyancsak sürgető feladat, hiszen a gépkocsik száma egyre nő. A javításokon kívül aszfaltburkolattal látták el a piacteret, a Csabai utcát. örvendetes, hogy terven felül 510 ezer forintot fordítottak ilyen célokra. Folytatták a belvízelvezető árkok, csatornák létesítését, felújítását, amelynek költsége csaknem egymillió forintot tett ki. Megkezdték a malomasszonykerti közvilágítás bővítését, korszerűsítették a Bánvég utca világítását. Sokan kifogásolták a közutak tisztaságát. Megoldódott az egészségügyi előírásoknak is megfelelő locsolás, portalanítás. Javultak a szemétszállítási körülmények. Konténereket vásároltak, szeméttartókat helyeztek el a város különböző pontjain. A javaslatoknak megfelelően bővültek a szolgáltatások. Az Endrődi Cipész Szövetkezet boltot nyitott, elkezdődött a tisztítószalon építése. A lakosság társadalmi munkában 3200 fát és díszcserjét, 30 ezer egynyári palántát ültetett el a Kút, a Hőzső, a Karacs Teréz utcában, s parkosították a fürdősétányt is. Ezenkívül felújították a padokat, a játszótéri eszközöket. A Békés megyei Tanács 2. sz. (gyomai) Sütőipari Vállalatának az 1978. évi árbevétele 3 százalékkal, a termelése értékben 2,5 százalékkal volt magasabb a tervezettnél. Az 1977. évihez képest több kenyér fogyott, ami a jó minőségnek tulajdonítható, és annak, hogy rendszerint frissen jutott a boltokba. Nőtt a kereslet a péksütemény, valamint a sós és édes teasütemény iránt is. A nyereség várhatóan két és fél millió fbrint, ami hasonló az 1977. évihez. Az egy főre jutó termelési érték jelentősen nőtt, ami a süteményüzem fejlesztésének, a szervezettebb, fegyelmezettebb munkának és a szocialista brigádmozgalom keretében tett vállalások teljesítésének tudható be. Az idei termelési terv 5,8 százalékos növekedést irányoz elő. Főleg péksüteményből, valamint sós és édes teasüteményből készül a fogyasztók igényeinek megfelelően több. Az idén kezdődik és 1980- ban fejeződik be a szarvasi sütőüzem rekonstrukciója, melynek költsége mintegy 12 millió forint. A korszerűen berendezett üzemben lehetővé válik, hogy a város fejlődésének megfelelően több kenyér és péksütemény készüljön, és a választékot is bővítik majd. Rongálásért nyolc hénap A napokban tárgyalta az Orosházi Járásbíróság Ada- mik György, Tótkomlós, Kossuth út 5. szám alatti lakos bűnügyét. A 38 éves férfi rongálás és azzal összefüggésben elkövetett garázdaság miatt került a vádlottak padjára. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat orosházi üzeménél dolgozott. December -31-én a délutáni műszak befejezése után hazafelé indult. Éjfél volt mire Tótkomlósra ért. Ahelyett, hogy a családjához ment volna, betért a Komló étterembe. Hajnali két óráig italozott. Ezt követően kiment az étterem előtt levő gépkocsi-parkírozó helyre. Elővette a zsebkését és nyolc személygépkocsinak kiszúrta a kerekét. Cselekményével több mint 7500 forint kárt okozott a sértetteknek. A járásbíróság Adamik Györgyöt nyolc hónap szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésként egy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A szabadságvesztést börtönben kell letöltenie. A bíróság súlyosbítóként értékelte, hogy a vádlottat cselekményének elkövetése előtt néhány hónappal rongálás miatt már felelősségre vonták. Az ítélet nem jogerős. A vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. Öj TÜZÉP-szaküzlet Lapunk kulturális mellékletének írói, költői, képzőművészei tegnap, a januári klubdélutánon a Fiatal Alkotók Körének tagjait látták vendégül. A szerkesztőség klubjában rendezett találkozón Kőváry E. Péter beszélt a FÁK tevékenységéről, majd Mezei Annamária és Lengyel István színművészek olvastak fel a kör tagjainak műveiből. A FÁK képzőművészeinek kamarakiállítását Varsa Zoltán költő vezette be Fotó: Gál Edit Üjabb kereskedelmi egységgel gazdagodott a megyeszékhely. Tegnap, január 15-én délelőtt átadták Békéscsabán az Alföldi TÜZÉP Vállalat mintaboltját a Tanácsköztársaság útján. Az ünnepélyes megnyitón megjelent dr. Selmeczi Lajosné belkereskedelmi miniszterhelyettes, a megyei tanács kereskedelmi, ÉKV- osztályának, a városi tanácsnak, az ipari és a nagykereskedelmi vállalatoknak a képviselői. .Szép Károly, az Alföldi Tüzelőszer- és Építőanyag Kereskedelmi Vállalat igazgatója elmondotta, hogy az 1960-as évek végén javult az építőanyagok és a különféle fürdőszoba-berendezések kínálata. Éppen ezért született meg az a gondolat, hogy a lakáskultúra fejlődésével párhuzamosan a vállalat is keresi azokat az eladási formákat, amelyek a vásárlók között is sikert aratnak. Kecskeméten hozták létre még 1970-ben az első mintaboltot, amely abban az évben 11 millió forint forgalmat bonyolított le. Ugyanebben az üzletben tavaly 71 millió forint értékű áru talált gazdára. A külföldi tapasztalatokat is felhasználva még 3 helységben nyitottak hasonló boltot, a békéscsabai az ötödik a sorban, Az eladótér 170, a raktár 193 négyzetméter, ahol — a tervek szerint — 30 millió forint forgalmat érnek el évente. A 4,5 millió forint költséggel létrehozott mintateremben komplett fürdőszobákat helyeztek el. Megfelelő a választék villany- és gázbojlerekből. Kapni lehet csaptelepeket, szerelvényeket, csempét, padlóburkolólapot. Természetesen vállalnak házhoz szállítást is, kedvezményes fuvartérítéssel. A jövő mindenképpen az ilyen üzleteké. A TÜZÉP- telepek és a mintaboltok jó együttműködése, az információs rendszer bővítése, az anyagbiztosítási szerződések megkötése révén kevesebb gondot okoz a kislakásépítés megyénkben is. — S. S. — Az új szakbolt évi forgalma eléri majd a 30 millió forintot Fotó: Demény Gyula Hatékonyság a munka nyelvén L ám, egyre több értekezleten beszédtéma a munka hatékonyságának növelése, a minőség javítása. Aki mondja, tudja, hogy hallgatói, akik az ipar és a mezőgazdaság üzemeinek vezető beosztású dolgozói, értik miről is van szó. Telnek a jegyzetfüzet lapjai, az előadó szinte minden gondolatköré, sőt alkalmanként beszédének egy-egy frappáns mondata szó szerint kerül a papírlapra, hogy majd odahaza, a vezetői megbeszélésen divatos szóhasználattá válva, a munka alsóbb régióiba kerülhessen. Megmondom őszintén, nekem kezd gyanússá és a beszédben egyenesen vezetői zsargonná válni a hatékonyság szó, különösen olyan összetételben, amikor azt mondjuk: dolgozzunk jobban, hatékonyabban. Ilyen általános fogalmazás hallatán az jut eszembe, hogy a hatékonyabb munkavégzés szükségességét még nem sikerült mindenhol lefordítani a munka nyelvére. Ennek jó megértésére szükség lenne annak megítélésére, hogy eddig ki hogyan dolgozott, vagy dolgozhatott volna, ha az anyagszállítóka negyedévi termeléshez szükséges anyagokat nem a következő negyedév végére ígérik, hanem a rendnek és fegyelemnek megfelelően, egykét héttel a negyedév kezdete előtt azt már a helyszínen raktározhatják. Tessék csak elképzelni, milyen hajrá kivágását kérik ezekben az esetekben a munkásoktól, akik kezéből — ilyen körülmények között — csak sok minőségi hibával kerül ki az áru. Azután jön a kereskedelem és a vevő észrevétele: „nem ilyen lovat akartam”. Olykor a gyártmányokon előforduló hibákból is lehetne tanulni, ha az üzem vezetése egyszer-kétszer odafigyelne a piacra, azaz, ha hitelt adna a vásárló véleményének. A hiba megszüntetésével javulna a minőség. Közben pedig azzal is lehetne fokozni a termelést, ha okos célszerszámok szerkesztésével, a korszerű műszaki megoldások alkalmazásával, munkahelyenként anyag- és energiamegtakarítással, javítanak a termelés ütemén, így is lehet növelni a jövedelmet. Ehhez azonban le kell jutni a műhelybe, vagy a szerelőcsarnokba, le egészen a munkahelyig. Elsősorban a termelés közvetlen irányítóinak : a művezetőknek, brigádvezetőknek kell látniuk a termelés tartalékait, megnyerni dolgozótársaikat ezek igénybevételére, áruvá alakítására. Semmi sem történik egyszerűen és önmagáért az életben. A munkapadon vélemények csatáznak addig is, amíg a megmunkálandó nyersanyag oda kerül, és azután is. Néha érdes felületek súrlódnak egymáshoz, keresetlen szavak röpködnek a levegőben, pedig a jó szó, egy kis segítség, de főként a fegyelem — minden területen — hatalmas, erős hidat képes alkotni, és visszavezetni az életet a maga normális kerékvágásába. Ennek viszont elengedhetetlen feltétele egymás és a feladat alapos ismerete. Röviddel ezelőtt hallottam, hogy az egyik csabai gyár köszörűsműhelyében olyan automatagéppel dolgoznak, mellyel a korábbinál fele annyi idő alatt lehet teljesíteni a műszaknormát. Mit csinál a dolgozó munkaidejének második felében? Elhúzódik az üzem egyik csendes sarkába, és hajnalig alszik. Így is 120 százalékot teljesít! Vajon mit csinál az éjszakai művezető akkor, amikor a munkás éjfél után leállítja a gépet? Nyilván ő már korábban elmegy aludni. Érdekes, hogy ott még senkinek sem jutott eszébe az egyes műszakokban nyújtott teljesítmények összevetése. Micsoda meglepő különbségeket lehetne tapasztalni, ha valaki a munkaszervezés és a teljesítmény oldaláról vizsgálná meg a különböző műszakokat? Pontosan miért ' is lenne szükség ilyesmire? Egyszerűen azért, mert az új műszaki berendezések üzembe helyezése utáni hónapokban és években a kibocsátott termék mennyisége nem növekszik olyan ütemben, mint azt a műszaki fejlesztéssel kapcsolatos előterjesztésekben fogalmazták. S ott, ahol engedélyezték a műszaki fejlesztést, nagyon is számon tartják a korábbi ígéreteket. Ezért gyakran visszakérdeznék az elmaradásra, sőt magasabb szinten ismételten megfogalmazzák a követelményeket. Vajon hányszor kell még újból és újból elismételni: miért szükséges jobban, eredményesebben dolgozni mindenhol, amikor ennyire adottak az elemzésre váró tények. Ám a hasonlat sántít, mégis érdemes arra, hogy a valós helyzetet egy kicsit jobban érezzük. Még az 1970- es tiszai árvédekezésnél Csongrád bajban volt. Az emeletnyi magas tiszai árvédelmi töltés erősítésére egy uszály terméskövet irányítottak a térségbe. Amikor az uszályt kikötötték, a védekezésre kivezényelt csongrádiak egy része hazament, kilátástalannak látta a helyzetet. A kő viszont nagyon kellett. A védelmi vonal vezetője 5-6 embert visszaparancsolt, akik egy darabig csak nézték az uszályt meg a sok követ, mire a mérnök így szólt: „Rakják már kifelé azt a követ, mert különben a Tisza leöblíti a térképről Csongrádot!”... És a kövek valósággal röpködtek az uszályból. Ugyanez a népgazdaságra - vonatkoztatva is elmondható. Az ország költségvetésének forrásoldala hiányos, a népgazdaság egyensúlyi helyzete nem kielégítő. A kötelességek teljesítése alacsonyabb színvonalon áll, a jogok gyakorlása viszont... az igények erőnket meghaladják. összefügg ezzel a nyugati országok mélyülő, hosz- szan elhúzódó válsága, néhány piac beszűkülése termékeink előtt, másrészt az exportlehetőségek kissé rugalmatlan érzékelése, az import sok esetben indokolatlan hajszolása. Szóval adott itt minden, amiért jobban kell dolgoznunk. A külföld válságos helyzetben is képes volt lépést váltani, emelni a követelményeket termékeinkkel szemben. Csak a mi lépésváltásunk lassú, mert egyesek nem akarják tudomásul venni a piac változását, a kor kérő, parancsoló szavát: minőségi árut, gazdaságosan! D rákói szigor alkalmazása ez esetben is távol áll politikánk- lényegétől. Helyzetünk, fejlődési irányunk megértésében mi az értelemre apellálunk. Eszébe sem juthat senkinek, hogy feladataink megoldását a dolgozók létbizonytalanságának megteremtésével érjük el. Az ilyen út idegen tőlünk. Társadalmi rendszerünk lényegéből fakad az egymásról, a társadalomról, és a társadalomnak önmagáról való gondoskodása, amiért szükséges és kell jobban, eredményesebben dolgoznunk! Dupsi Károly
