Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-16 / 12. szám

Több pék- és teasntemény készül Tegnap, hétfőn Békéscsabán, a Lapkiadó Vállalat székházában tájértekezletet rendeztek három — Csongrád, Bács és Békés — megye lapkiadó vállalatai igazgatóinak részvételével. Részt vett a tájértekezleten Rózsa István a Szegedi Postaigazgatóság vezetője, Muhoray Sándor, a KHI és Vass Henrikné a Lapkiadó Vállalat igazgatóhelyettese. Az értekezlet résztvevői megvitatták a lapterjesztés elmúlt évi eredményeit és az idei legfontosabb fel­adatokat. ' Fotó: Béla Ottó Közérdekű javaslatok megvalósítása A békési Városi Tanács az elmúlt évben 110 közérdekű javaslat megvalósítását ter­vezte. A tanácstagi beszá­molókon, jelölőgyűléseken el­hangzott óhajok, kérések tel­jesítésére a költségvetésből 4,8, a fejlesztési alapból 56, társadalmi munkából 2,9 millió forint állt rendelke­zésre. Mire futotta a milli­ókból ? Jelentős út- és járdaépí­tésre került sor a városban. Több mint 4 ezer méter jár­dát újítottak fel, aszfaltoz­tak. Az úthálózat, bővítése ugyancsak sürgető feladat, hiszen a gépkocsik száma egyre nő. A javításokon kí­vül aszfaltburkolattal látták el a piacteret, a Csabai ut­cát. örvendetes, hogy ter­ven felül 510 ezer forintot fordítottak ilyen célokra. Folytatták a belvízelvezető árkok, csatornák létesítését, felújítását, amelynek költsé­ge csaknem egymillió forin­tot tett ki. Megkezdték a malomasszonykerti közvilá­gítás bővítését, korszerűsí­tették a Bánvég utca világí­tását. Sokan kifogásolták a közutak tisztaságát. Megol­dódott az egészségügyi elő­írásoknak is megfelelő lo­csolás, portalanítás. Javul­tak a szemétszállítási körül­mények. Konténereket vásá­roltak, szeméttartókat he­lyeztek el a város különböző pontjain. A javaslatoknak megfele­lően bővültek a szolgáltatá­sok. Az Endrődi Cipész Szö­vetkezet boltot nyitott, el­kezdődött a tisztítószalon építése. A lakosság társadal­mi munkában 3200 fát és díszcserjét, 30 ezer egynyári palántát ültetett el a Kút, a Hőzső, a Karacs Teréz utcá­ban, s parkosították a für­dősétányt is. Ezenkívül fel­újították a padokat, a ját­szótéri eszközöket. A Békés megyei Tanács 2. sz. (gyomai) Sütőipari Vál­lalatának az 1978. évi ár­bevétele 3 százalékkal, a ter­melése értékben 2,5 száza­lékkal volt magasabb a ter­vezettnél. Az 1977. évihez képest több kenyér fogyott, ami a jó minőségnek tulaj­donítható, és annak, hogy rendszerint frissen jutott a boltokba. Nőtt a kereslet a péksütemény, valamint a sós és édes teasütemény iránt is. A nyereség várhatóan két és fél millió fbrint, ami ha­sonló az 1977. évihez. Az egy főre jutó termelési ér­ték jelentősen nőtt, ami a süteményüzem fejlesztésé­nek, a szervezettebb, fe­gyelmezettebb munkának és a szocialista brigádmozga­lom keretében tett vállalá­sok teljesítésének tudható be. Az idei termelési terv 5,8 százalékos növekedést irá­nyoz elő. Főleg péksüte­ményből, valamint sós és édes teasüteményből ké­szül a fogyasztók igényei­nek megfelelően több. Az idén kezdődik és 1980- ban fejeződik be a szarvasi sütőüzem rekonstrukciója, melynek költsége mintegy 12 millió forint. A korszerű­en berendezett üzemben le­hetővé válik, hogy a város fejlődésének megfelelően több kenyér és péksütemény készüljön, és a választékot is bővítik majd. Rongálásért nyolc hénap A napokban tárgyalta az Orosházi Járásbíróság Ada- mik György, Tótkomlós, Kos­suth út 5. szám alatti lakos bűnügyét. A 38 éves férfi rongálás és azzal összefüg­gésben elkövetett garázdaság miatt került a vádlottak pad­jára. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat orosházi üzeménél dolgozott. December -31-én a délutáni műszak befejezése után ha­zafelé indult. Éjfél volt mi­re Tótkomlósra ért. Ahe­lyett, hogy a családjához ment volna, betért a Komló étterembe. Hajnali két óráig italozott. Ezt követően ki­ment az étterem előtt levő gépkocsi-parkírozó helyre. Elővette a zsebkését és nyolc személygépkocsinak kiszúrta a kerekét. Cselekményével több mint 7500 forint kárt okozott a sértetteknek. A járásbíróság Adamik Györgyöt nyolc hónap sza­badságvesztésre ítélte. Mel­lékbüntetésként egy évre el­tiltotta a közügyek gyakor­lásától. A szabadságvesztést börtönben kell letöltenie. A bíróság súlyosbítóként érté­kelte, hogy a vádlottat cse­lekményének elkövetése előtt néhány hónappal rongálás miatt már felelősségre von­ták. Az ítélet nem jogerős. A vádlott és védője enyhí­tésért fellebbezett. Öj TÜZÉP-szaküzlet Lapunk kulturális mellékletének írói, költői, képzőművé­szei tegnap, a januári klubdélutánon a Fiatal Alkotók Kö­rének tagjait látták vendégül. A szerkesztőség klubjában rendezett találkozón Kőváry E. Péter beszélt a FÁK tevé­kenységéről, majd Mezei Annamária és Lengyel István színművészek olvastak fel a kör tagjainak műveiből. A FÁK képzőművészeinek kamarakiállítását Varsa Zoltán köl­tő vezette be Fotó: Gál Edit Üjabb kereskedelmi egy­séggel gazdagodott a me­gyeszékhely. Tegnap, ja­nuár 15-én délelőtt átadták Békéscsabán az Alföldi TÜZÉP Vállalat mintabolt­ját a Tanácsköztársaság út­ján. Az ünnepélyes megnyi­tón megjelent dr. Selmeczi Lajosné belkereskedelmi miniszterhelyettes, a megyei tanács kereskedelmi, ÉKV- osztályának, a városi ta­nácsnak, az ipari és a nagy­kereskedelmi vállalatoknak a képviselői. .Szép Károly, az Alföldi Tüzelőszer- és Építőanyag Kereskedelmi Vállalat igaz­gatója elmondotta, hogy az 1960-as évek végén javult az építőanyagok és a külön­féle fürdőszoba-berendezé­sek kínálata. Éppen ezért született meg az a gondolat, hogy a lakáskultúra fejlő­désével párhuzamosan a vállalat is keresi azokat az eladási formákat, amelyek a vásárlók között is sikert aratnak. Kecskeméten hoz­ták létre még 1970-ben az első mintaboltot, amely ab­ban az évben 11 millió fo­rint forgalmat bonyolított le. Ugyanebben az üzletben tavaly 71 millió forint ér­tékű áru talált gazdára. A külföldi tapasztalato­kat is felhasználva még 3 helységben nyitottak hasonló boltot, a békéscsabai az ötö­dik a sorban, Az eladótér 170, a raktár 193 négyzetmé­ter, ahol — a tervek sze­rint — 30 millió forint for­galmat érnek el évente. A 4,5 millió forint költséggel létrehozott mintateremben komplett fürdőszobákat he­lyeztek el. Megfelelő a vá­laszték villany- és gázbojle­rekből. Kapni lehet csapte­lepeket, szerelvényeket, csempét, padlóburkolóla­pot. Természetesen vállal­nak házhoz szállítást is, ked­vezményes fuvartérítéssel. A jövő mindenképpen az ilyen üzleteké. A TÜZÉP- telepek és a mintaboltok jó együttműködése, az informá­ciós rendszer bővítése, az anyagbiztosítási szerződések megkötése révén kevesebb gondot okoz a kislakásépítés megyénkben is. — S. S. — Az új szakbolt évi forgalma eléri majd a 30 millió forintot Fotó: Demény Gyula Hatékonyság a munka nyelvén L ám, egyre több érte­kezleten beszédtéma a munka hatékonyságá­nak növelése, a minőség ja­vítása. Aki mondja, tudja, hogy hallgatói, akik az ipar és a mezőgazdaság üzemei­nek vezető beosztású dolgo­zói, értik miről is van szó. Telnek a jegyzetfüzet lapjai, az előadó szinte minden gon­dolatköré, sőt alkalmanként beszédének egy-egy frap­páns mondata szó szerint ke­rül a papírlapra, hogy majd odahaza, a vezetői megbe­szélésen divatos szóhaszná­lattá válva, a munka alsóbb régióiba kerülhessen. Meg­mondom őszintén, nekem kezd gyanússá és a beszéd­ben egyenesen vezetői zsar­gonná válni a hatékonyság szó, különösen olyan össze­tételben, amikor azt mond­juk: dolgozzunk jobban, ha­tékonyabban. Ilyen általános fogalmazás hallatán az jut eszembe, hogy a hatékonyabb munka­végzés szükségességét még nem sikerült mindenhol le­fordítani a munka nyelvére. Ennek jó megértésére szük­ség lenne annak megítélésé­re, hogy eddig ki hogyan dolgozott, vagy dolgozhatott volna, ha az anyagszállítóka negyedévi termeléshez szük­séges anyagokat nem a kö­vetkező negyedév végére ígé­rik, hanem a rendnek és fe­gyelemnek megfelelően, egy­két héttel a negyedév kez­dete előtt azt már a helyszí­nen raktározhatják. Tessék csak elképzelni, milyen haj­rá kivágását kérik ezekben az esetekben a munkásoktól, akik kezéből — ilyen körül­mények között — csak sok minőségi hibával kerül ki az áru. Azután jön a kereske­delem és a vevő észrevétele: „nem ilyen lovat akartam”. Olykor a gyártmányokon előforduló hibákból is lehet­ne tanulni, ha az üzem ve­zetése egyszer-kétszer odafi­gyelne a piacra, azaz, ha hi­telt adna a vásárló vélemé­nyének. A hiba megszünteté­sével javulna a minőség. Közben pedig azzal is lehet­ne fokozni a termelést, ha okos célszerszámok szerkesz­tésével, a korszerű műszaki megoldások alkalmazásával, munkahelyenként anyag- és energiamegtakarítással, ja­vítanak a termelés ütemén, így is lehet növelni a jöve­delmet. Ehhez azonban le kell jutni a műhelybe, vagy a szerelőcsarnokba, le egé­szen a munkahelyig. Elsősor­ban a termelés közvetlen irá­nyítóinak : a művezetőknek, brigádvezetőknek kell látni­uk a termelés tartalékait, megnyerni dolgozótársaikat ezek igénybevételére, áruvá alakítására. Semmi sem történik egy­szerűen és önmagáért az életben. A munkapadon vé­lemények csatáznak addig is, amíg a megmunkálandó nyersanyag oda kerül, és az­után is. Néha érdes felületek súrlódnak egymáshoz, kere­setlen szavak röpködnek a levegőben, pedig a jó szó, egy kis segítség, de főként a fegyelem — minden terüle­ten — hatalmas, erős hidat képes alkotni, és visszave­zetni az életet a maga nor­mális kerékvágásába. Ennek viszont elengedhetetlen fel­tétele egymás és a feladat alapos ismerete. Röviddel ezelőtt hallottam, hogy az egyik csabai gyár köszörűsműhelyében olyan automatagéppel dolgoznak, mellyel a korábbinál fele annyi idő alatt lehet teljesí­teni a műszaknormát. Mit csinál a dolgozó munkaide­jének második felében? El­húzódik az üzem egyik csen­des sarkába, és hajnalig al­szik. Így is 120 százalékot teljesít! Vajon mit csinál az éjszakai művezető akkor, amikor a munkás éjfél után leállítja a gépet? Nyilván ő már korábban elmegy aludni. Érdekes, hogy ott még sen­kinek sem jutott eszébe az egyes műszakokban nyújtott teljesítmények összevetése. Micsoda meglepő különbsé­geket lehetne tapasztalni, ha valaki a munkaszervezés és a teljesítmény oldaláról vizs­gálná meg a különböző mű­szakokat? Pontosan miért ' is lenne szükség ilyesmire? Egyszerű­en azért, mert az új műszaki berendezések üzembe helye­zése utáni hónapokban és években a kibocsátott ter­mék mennyisége nem növek­szik olyan ütemben, mint azt a műszaki fejlesztéssel kap­csolatos előterjesztésekben fogalmazták. S ott, ahol en­gedélyezték a műszaki fej­lesztést, nagyon is számon tartják a korábbi ígéreteket. Ezért gyakran visszakérdez­nék az elmaradásra, sőt ma­gasabb szinten ismételten megfogalmazzák a követel­ményeket. Vajon hányszor kell még újból és újból el­ismételni: miért szükséges jobban, eredményesebben dolgozni mindenhol, amikor ennyire adottak az elemzésre váró tények. Ám a hasonlat sántít, mégis érdemes arra, hogy a valós helyzetet egy kicsit jobban érezzük. Még az 1970- es tiszai árvédekezésnél Csongrád bajban volt. Az emeletnyi magas tiszai ár­védelmi töltés erősítésére egy uszály terméskövet irá­nyítottak a térségbe. Amikor az uszályt kikötötték, a vé­dekezésre kivezényelt csong­rádiak egy része hazament, kilátástalannak látta a hely­zetet. A kő viszont nagyon kellett. A védelmi vonal ve­zetője 5-6 embert visszapa­rancsolt, akik egy darabig csak nézték az uszályt meg a sok követ, mire a mérnök így szólt: „Rakják már kifelé azt a követ, mert különben a Tisza leöblíti a térképről Csongrádot!”... És a kövek valósággal röpködtek az uszályból. Ugyanez a népgazdaságra - vonatkoztatva is elmondha­tó. Az ország költségvetésé­nek forrásoldala hiányos, a népgazdaság egyensúlyi hely­zete nem kielégítő. A köte­lességek teljesítése alacso­nyabb színvonalon áll, a jogok gyakorlása viszont... az igények erőnket meghalad­ják. összefügg ezzel a nyu­gati országok mélyülő, hosz- szan elhúzódó válsága, né­hány piac beszűkülése ter­mékeink előtt, másrészt az exportlehetőségek kissé ru­galmatlan érzékelése, az im­port sok esetben indokolat­lan hajszolása. Szóval adott itt minden, amiért jobban kell dolgoznunk. A külföld válságos helyzet­ben is képes volt lépést vál­tani, emelni a követelménye­ket termékeinkkel szemben. Csak a mi lépésváltásunk lassú, mert egyesek nem akarják tudomásul venni a piac változását, a kor kérő, parancsoló szavát: minőségi árut, gazdaságosan! D rákói szigor alkalma­zása ez esetben is tá­vol áll politikánk- lé­nyegétől. Helyzetünk, fejlő­dési irányunk megértésében mi az értelemre apellálunk. Eszébe sem juthat senkinek, hogy feladataink megoldását a dolgozók létbizonytalansá­gának megteremtésével érjük el. Az ilyen út idegen tőlünk. Társadalmi rendszerünk lé­nyegéből fakad az egymásról, a társadalomról, és a társa­dalomnak önmagáról való gondoskodása, amiért szüksé­ges és kell jobban, eredmé­nyesebben dolgoznunk! Dupsi Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom