Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-20 / 299. szám
1918. december 20., szerda o Feladattervet fogadott el a Körösök Vidéke Tsz-Szövetség küldöttközgyűlése II békesség titkai B kisipari szövetkezetekben 1500 nö képezi magát Az ipari szövetkezetekben dolgozó nők helyzetéről tárgyalt tegnap, december 19- én, a KISZÖV megyei nőbizottsága Békéscsabán. Az ipari szövetkezetekben dolgozók 60 százaléka nő. Ez a részarány önmagában is jelzi, hogy a szövetkezeti ipar eredményeiben a nődolgozók gazdasági, társadalmi tevékenysége meghatározó szerepet játszik. Az MSZMP KB határozatának megjelenését követően a választások alkalmával sok nődolgozó került a vezetésbe. öt év alatt az alig 20 százalékos részvételi arány 37,5 százalékra nőtt, ez azonban még mindig nem elegendő. A KISZÖV megyei nőbizottsága ezért ezt továbbra is kiemelt feladatának tekinti. Tagjai keresték annak okát, hogy miért kevés még mindig a vezetői tisztség betöltésében a nők aránya, és az okokat kutatva kiderült, hogy a szövetkezetekben dolgozó nők szakmai képzettsége nem megfelelő. A nődolgozók 17,1 százalékának ugyanis nincs meg a nyolc általánosa sem. A nők szociális helyzetével, továbbtanulási lehetőségeivel, a gyesen levő kismamákkal való törődéssel is foglalkozott a nőbizottság. Szó volt arról is, hogy állami, szakmai és politikai oktatásban több mint 1500 nődolgozó vesz részt. Ezek után szó esett az anyagi és erkölcsi megbecsülésről, valamint a munkahelyi és szociális körülményekről. A nőbizottság által jóváhagyott beszámolót és a hozzá fűzött kiegészítéseket még ebben a hónapban a KISZÖV elnöksége is megtárgyalja. Tegnap Kamuton tartotta küldöttközgyűlését a Körösök Vidéke Területi Tsz- Szövetség. Ezen 48 termelő- szövetkezet, valamint az általuk létrehozott közös vállalkozások és társulások küldöttei vettek részt. A tanácskozáson többek közt megvitatták az MSZMP KB 1978. március 15-i határozatának végrehajtását tartalmazó feladattervet és a termelőszövetkezetek gazdálkodási differenciáltságának okairól szóló előterjesztést. A feladatterv részletesen elemzi azt, hogy milyen főbb tennivalói vannak a mostani népgazdasági helyzetben a szövetség mezőgazdasági üzemeinek az V. ötéves terv hátralevő két évében. A középtávú tervben a tagszövetkezetek évi 7,4 százalékos, a társulások pedig évente 4,6 százalékos termelésnövekedést irányoztak elő. Az időarányos értékelésekből megállapítható, hogy a fejlődés a szövetkezetek többségében dinamikus volt, a terveknek megfelelően alakult. A megye északkeleti részén gazdálkodó üzemek azonban évek óta nem tudnak számottevő fejlődést elérni. Ezekben a gazdaságokban a mérleg- és alaphiány rendszeresen évről évre ismétlődik. A most következő időszak feladata az, hogy a kedvezőbb adottságú tsz-ek a tartalékok mozgósításával, a veszteséges tsz-ek pedig komplex meliorációval, a szakmai vezetés színvonalának emelésével, és ésszerű földhasználattal gyorsítsák meg a fejlődést. Már eddig is jelentős előrelépés történt, hiszen kialakultak a termelőszövetkezetek új típusú együttműködési formái, a termelési körzetek. Közös felelősségvállalás tükröződik abban, hogy tíz kedvezőtlen és tíz jó adottságú tsz kötött hosszú távú együttműködési megállapodást a veszteséges gazdálkodás megelőzésére. Ezzel párhuzamosan azon- ’ ban nem egy területen lemaradás tapasztalható. A komplex melioráció üteme nem elég gyors, az üzemek közötti differenciálódás fokozódik, a gazdálkodás hatékonyságában a hasonló adottságok ellenére is indokolatlanul nagyok a különbségek. A veszteséges tsz-ek száma nő, a közgazdasági elemző munka a kívánttól elmarad. Mindezek következtében az elért eredmények az adottságoknál szerényebbek. A jövő év egyik legfontosabb feladata a melioráció meggyorsítása. A szövetség területén 81 ezer hektáron kell elvégezni a belvízrendezést, 100 ezer hektáron a talajjavítást, és 135 ezer hektáron a mélylazítást. A talajok termőképességének fokozatos növelésére javítani kell a talajerő-gazdálkodást. Ki kell alakítani a szerves és szervetlen tápanyagok felhasználásának helyes arányát. Ez utóbbinak óriási jelentősége van, hiszen ma a növénytermesztés összes ráfordításainak mintegy 50 százalékát a tápanyagok teszik ki. Október harmadlkán Békéscsabán a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat Vandháti úti telepén, akkor még ismeretlen okok miatt felrobbant az egyik ezer köbméter befogadású víztartály. A robbanás jelentős anyagi kárral járt. Szerencsére emberéletet nem követelt. A káreset vizsgálata, a szakértők munkája most fejeződött be. A Békés megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályán elmondták, hogy a robbanást a tartály szellőző ventillátorának műszaki hibája okozta. A venA mezőgazdasági üzemek termelési szerkezetük módosításakor nem feledkezhetnek meg arról, milyen igényei vannak a feldolgozó- és élelmiszeriparnak, mely termékek exportálhatok, illetve versenyképesek. A vázolt feladatok megoldásában a jövőben jobban kell támaszkodni a termelő kollektívákra, azokra, amelyektől a tervek megvalósítása közvetlenül függ. A 48 termelőszövetkezet közül 9-ben nem működik szocialista brigád, további 9-ben pedig nem fordítanak különösebb figyelmet munkájukra. Az elkövetkező hetekben a feladat- tervben foglaltakat a tagszövetkezetek vezetőségi ülésen és munkahelyi tanácskozásokon vitatják meg. A Körösök Vidéke Területi Tsz-Szövetség küldöttközgyűlésén 14 elnöknek adták át a 15—25 éves elnöki tevékenységet elismerő oklevelet és aranygyűrűt. Ilyen elismerésben részesült Lad- nyik Mihály, a kondorosi Egyesült Tsz, Balogh Sándor, a kamuti Béke, Balázs István, az endrődi Lenin, Schupkégel Sándor, a csárdaszállási Petőfi, Petrovszki Mihály, a kétsopronyi Rákóczi, Fazekas Béla, az oká- nyi Haladás, Nagy József, a dévaványai Aranykalász, Zöldi Lukács, a kardosi Egyetértés, Kovács József, a gyulai Lenin, Kovács Sándor, a muronyi Lenin, Hra- bovszki Mihály, a békés- szentandrási Zalka, Podma- niczki István, a szarvasi Tessedik Szakszövetkezet, Frankó György, a szarvasi Ady Szakszövetkezet és Balogh László, a békési Egyetértés Tsz elnöke. — nyes — tillátor egyik lapátja, a felületes karbantartás miatt hosszabb ideje lazán kapcsolódott a tengelyhez, emiatt súrlódott a ventillátorház fémtestéhez. A súrlódás következtében szikra képződött, amely felrobbantotta a tartály légterében felgyülemlett metángázt. A rendőrség nem állapított meg bűncselekményre utaló okokat, ezért az ügyet a Békés megyei Tanács illetékes osztályához továbbította azzal, hogy hatáskörében a szükséges felelősségre vonást tegye meg. M iért olyan nehéz megőrizni a családi békét? Miért torzsalkodnak, zsörtölődnek, türelmetlenkednek egymással még olyan emberek is, akiknek összetartozása kétségbevonhatatlan, s egymás nélkül élni sem tudnának? Miért csupán karácsonykor sikerül — ha egyáltalán sikerül — némelyeknél, hogy csöppnyi nyugalmat erőszakoljanak önmagukra, s ezt óvják, mint szélben a gyertyát, míg csak pisla fényét ki nem oltja a légáramlat? Kétségtelen, a körülmények is okolhatók. A mai ember — kivált a városlakó — szűk térben van ösz- szezárva családtagjaival, összeszokni velük viszont alig jut ideje. Kimerült, hajszolt, nyugtalan emberek kerülnek össze esténként, fejükben eltérő emlékekkel, benyomásokkal ; otthon aztán levetik azt a kevéske önfegyelmet is, amit a külvilágban magukra erőszakoltak, Papucsba, pizsamába bújnak lelkileg is, és nem biztos, hogy jól áll nekik. Furcsa ellentmondás, hogy a legtöbb ember épp azok előtt a legmogorvább, legfigyelmetlenebb, akik a legfontosabbak a számára. Fordítva lenne természetes, ha a tetszetős ábrázatukat otthon öltenénk fel. Dehát akkor soha, sehol sem lehetünk elengedettek? Valóban: soha és sehol. Legalábbis nem annyira, hogy másoknak, ez terhessé és kellemetlenné váljék. Az őszinteség nem azonos a fegyelmezetlenséggel, az idegek vibrálásának szabad szik- ráztatásával. őszinteségre kinek-kinek leginkább önmagával szemben volna szüksége. Sokféle békétlenség ered az önismeret és az önvizsgálat hiányából is, hiszen olyan ellentétes érzések dúlják az emberi szíveket, melyekről sokan nem is tudnak, mások pedig nem is akarnak tudni. Az ember egyik alapérzése a féltékenység. Nemcsak a szerelemben, hanem minden emberi viszonylatban. Féltékenyek egymásra a testvérek, olykor a gyermek szeretetére a szülők, egymás barátaira a házastársak, ösz- sze-vissza mindenkire az anyósok, vők, menyek, sógornők. A féltékenység a legősibb emberi érzés — nem is csupán emberi: próbáljon csak meg egy kutyatartó séta közben megsimogatni egy idegen ebet —, a legrégibb mítoszokban, irodalmi emlékekben éppúgy föllelhető, mint napjainkban, csak a megnyilvánulási formája más. (A trójai háború Menelaosz király féltékenysége miatt tör ki; Mé- deia, a kolchisi királylány férje hűtlensége miatt öli meg gyermekeit; Odüsszeusz mind lenyilazza a kérőket, akik távollétében feleségét ostromolták; a bibliai Sára, Ábrahám felesége a pusztába űzi Hágárt, a szolgálót, annak fiával együtt — és sokáig folytathatnánk a sort az emberszív irigységének irodalmi ábrázolásairól.) A mai embernél nem ilyen viharosak a féltékenység megnyilvánulásai. Legalábbis többnyire nem. A mai Médeiák csak a szidalom szavaival ölik gyermekeiket, ha azok a hűtlenkedő férjre hasonlítanak. És ha ráadásul a szelídebb nagyszülőhöz vonzódnak, akkor mindjárt jön a jólismert lemez : a nagyszülők elkényeztetik, „elrontják” őket — és e nevelői háborgások mögött is mindig meglapul a féltékenység sárkánya. Az emberek többsége nem is tudja, ha sejti, se vallja be önmagának, mi a baja a másikkal, csak a hibát keresi benne. A férj (feleség) házsártos, kákán is csomót keres; az anya, apa, anyós, após mindenbe beleszól, a gyermek mindenféle rossz tulajdonságot örökölt (természetesen a másik családtól) — és így tovább. Pedig csak arról van szó, hogy minden családtag minden szeretetet magának szeretne, ám hogy meg is kapja, arra nem ad példát. Ha aztán ez az önző szeretet- vágy anyagi kérdésekben kap levezetést, akkor egészen elfajul, és a nyers irigység látszatát kelti. Nemcsak a családokban húzódó rejtett érzelmi erővonalak nem tudatosulnak mindig, de emberek és viszonylatok szüntelen változásai sem. A családot a legtöbb ember statikusnak tekinti, mozdulatlan, jelen időként éli meg, holott nagyon is dinamikus, mivel a családot alkotó egyének is változnak. A gyerekek nőnek, a felnőttek öregszenek ; a személyek is cserélődnek a nemzedékek ki- és belépésével, az idősek meghalnak, a fiatalok házasodnak, ' unokák, dédunokák születnek; ez mindig is így volt, de napjainkban az élet meggyorsult tempója, információ- és ingerbősége következtében egy-egy korszakon és egy-egy személyiségen belül is gyors változások zajlanak le. (Egyes házasságelméletek a korunkban járványos házasságbomlást is ezzel magyarázzák : az egymásra találáskor még ösz- szeillő emberek az életmód hatására oly gyorsan változnak, hogy egymás változásaival nem tudván lépést tartani, érzelmi egyensúlyukat elvesztik.) Valóban nehéz a változások sebes iramában megtartani az érzelmi kapcsolatok állandóságát, és csak akkor sikerül, ha a felnőtt családtagok figyelnek egymásra, és igyekeznek összehangolni lépéseiket, együtt változni, s elfogadni egymás új arcát, ha új meg új kifejezést rajzol rá a gyorsuló idő. Hiszen a gyermekeink iránti szeretetünk sem csökken attól, hogy pillanatról pillanatra változnak, alakulnak és hozzájuk fűződő kapcsolatunknak is folyton alkalmazkodnia kell megújult lényükhöz. A család érzelmi egyensúlya, harmóniája: legdrágább kincsünk. Az otthon az erőgyűjtés színhelye, a család (közelebbi és távolabbi) tagjai jelentik azt az emberi közösséget, amely nélkül menthetetlenül magányosak lennénk. Minden más kapcsolat törékeny és múló, csak a családi kötelék olyan erős, hogy kibírja az ellentéteket is, az összetűzéseket is. Aki le tudja győzni (vagy legalábbis pórázra fogni) szívének sárkányait, aki önmagában keresi a hibát, és családjának tagjait gyarlóságaikkal együtt fogadja el ; aki otthon sem ereszti el magát, hanem értékeli annyira szeretteit, hogy kedvükért szintoly vidám, kedves, illedelmes arcot ölt, akárha társaságban menne, - az megkapja az otthon melegének jutalmát, s olyan példával indítja útnak gyermekeit, amelyet követve, az ő öregkorát is megszépítik majd. K arácsonyra készülünk, ajándékok után lohol mindenki. Csak vigyázzunk: a futkosás, ci- pekedés, költekezés izgalmai el ne űzzék a béke angyalát. Mert a karácsony nem országos vásár, az egész évi iparcikkszükséglet beszerzési alkalma, hanem a család és az összetartozás ünnepe. Nem az a fontos, hogy a karácsonyfa alatt mi lapul, hanem hogy akik körülveszik, megtalálják egymást. Ha ez sikerül, akkor és csak akkor lehetnek vonzók a külső környezet számára, és akkor képesek kifelé is megépíteni a hidat, mely lélektől lélekig ível. Bozóky Éva flz Egészségügyi Tudományos Tanács tájékoztatója Az elmúlt években a közvéleményt élénken foglalkoztatták a Béres-féle cseppek. Az Egészségügyi Tudományos Tanács december 11-i ülésén értékelte és összegezte a rendelkezésre álló adatokat. Dr. Béres József mezőgazdasági mérnök, növénybiológus kisvárdai lakos először 1965-ben kereste meg beadványával az Egészségügyi Tudományos Tanácsot. Elképzeléseivel az ETT foglalkozott, de az általa beadott dokumentációt, szakmai elképzeléseket tudományosan megalapozatlannak minősítette. Ezt követően több alkalommal kerültek beadványai az ETT különböző szakértői és bizottságai elé, azonban dr. Béres József többszöri felhívás ellenére hosszú ideig nem adott kísérleti anyagot, hogy tudományosan megalapozott vizsgálatok történjenek a gyógyszerként ajánlott cseppjeivel. Ugyanakkor a különböző daganatos megbetegedésekben szenvedő betegeknek adott az általa készített csep- pekből. Előfordult, hogy a betegek ezért saját kárukra kivonták magukat az orvosi gyógykezelés alól, bízva a Béres-féle cseppékben. Ennek a veszélyére 1977-ben az Egészségügyi Minisztérium közleményben hívta fel a figyelmet. Az ETT-nek rendelkezésére álló információk szerint a cseppek először 1976-ban kerültek tudományos megalapozottságú farmakológiai és toxikológiai (méregtan) vizsgálatra. Megállapítást nyert, hogy az állatkísérletekben a szer a daganatok növekedését egyáltalán nem befolyásolta, de ugyanakkor toxikológiai szempontból ártalmatlannak bizonyult. 1977-ben dr. Béres József lehetővé tette az általa készített cseppek klinikai kipróbálását is. Az Országos Onkológiai Intézetben, az Egészségügyi Világszervezet és a KGST daganatellenes szerekkel foglalkozdó egyik koordinációs központjában, a nemzetközi előírásoknak megfelelően elvégzett klinikai farmakológiái vizsgálata^ alapján most már megállapítható volt, hogy a Béres-féle cseppek daganatellenes hatást emberen sem fejtenek ki. Ezenkívül lehetővé vált több olyan beteg sorsáról adatokat szerezni, akiket korábban e szerrel állítólag eredményesen kezeltek. Szakembereink 17 ilyen beteg sorsát vizsgálták meg. Közülük 4 külföldi állampolgárról nem sikerült egyértelmű adatokat szerezni, 13 kezelt betegből 9 elhunyt és az életben maradt 4 közül két esetben bebizonyosodott, hogy nem volt daganatos betegsége, 2 pedig folyamatos orvosi gyógykezelés alatt állt. Ezen adatok .alapján sem volt megállapítható a szer daganatellenes hatása. Figyelembe véve a Béresféle cseppekkel korábban kialakult várakozásokat, az Egészségügyi Tudományos Tanács szükségesnek tartja felhívni a lakosság és a kezelő orvosok figyelmét arra, hogy a Béres-cseppeknek daganatellenes hatása nincs, és az orvostudomány által elfogadott daganatellenes gyógykezelések és gyógyszerek al- kalmazás,a a beteg gyógyítása érdekében nélkülözhetetlen. Egyébként a „Béres-csepp” a Herbaria Országos Gyógynövényforgalmi Közös Vállalat szaküzleteiben 1978. novemberében fogalomba került, a használati utasítás szerint erősítő szerként. (MTI) Újfajta könyvespavilon várja a vásárlókat Békéscsabán, az István király téren. Az új pavilont vasárnap állították fel, s a vegyesipari vállalat KISZ-alapszervezetének fiataljai árusítják a könyveket. Az érdeklődés már az első napon igen nagy volt, különösen a mese- és kifestőkönyvet vették igen sokan. A pavilon egy hétig tart nyitva, könnyítve a város könyvesboltjainak nagy karácsonyi forgalmán Fotó: Kovács Erzsébet Műszaki hiba okozta a víztartályrobbanást