Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-20 / 299. szám

1918. december 20., szerda o Feladattervet fogadott el a Körösök Vidéke Tsz-Szövetség küldöttközgyűlése II békesség titkai B kisipari szövetkezetekben 1500 nö képezi magát Az ipari szövetkezetekben dolgozó nők helyzetéről tár­gyalt tegnap, december 19- én, a KISZÖV megyei nőbi­zottsága Békéscsabán. Az ipari szövetkezetekben dol­gozók 60 százaléka nő. Ez a részarány önmagában is jelzi, hogy a szövetkezeti ipar eredményeiben a nő­dolgozók gazdasági, társa­dalmi tevékenysége meg­határozó szerepet játszik. Az MSZMP KB határoza­tának megjelenését követően a választások alkalmával sok nődolgozó került a ve­zetésbe. öt év alatt az alig 20 százalékos részvételi arány 37,5 százalékra nőtt, ez azonban még mindig nem elegendő. A KISZÖV megyei nőbizottsága ezért ezt továbbra is kiemelt fel­adatának tekinti. Tagjai keresték annak okát, hogy miért kevés még mindig a vezetői tisztség betöltésében a nők aránya, és az okokat kutatva kiderült, hogy a szövetkezetekben dolgozó nők szakmai képzettsége nem megfelelő. A nődolgo­zók 17,1 százalékának ugyanis nincs meg a nyolc általánosa sem. A nők szociális helyzeté­vel, továbbtanulási lehető­ségeivel, a gyesen levő kis­mamákkal való törődéssel is foglalkozott a nőbizottság. Szó volt arról is, hogy álla­mi, szakmai és politikai ok­tatásban több mint 1500 nődolgozó vesz részt. Ezek után szó esett az anyagi és erkölcsi megbecsülésről, va­lamint a munkahelyi és szociális körülményekről. A nőbizottság által jóváha­gyott beszámolót és a hoz­zá fűzött kiegészítéseket még ebben a hónapban a KISZÖV elnöksége is meg­tárgyalja. Tegnap Kamuton tartot­ta küldöttközgyűlését a Kö­rösök Vidéke Területi Tsz- Szövetség. Ezen 48 termelő- szövetkezet, valamint az ál­taluk létrehozott közös vál­lalkozások és társulások küldöttei vettek részt. A ta­nácskozáson többek közt megvitatták az MSZMP KB 1978. március 15-i határoza­tának végrehajtását tar­talmazó feladattervet és a termelőszövetkezetek gaz­dálkodási differenciáltságá­nak okairól szóló előterjesz­tést. A feladatterv részletesen elemzi azt, hogy milyen főbb tennivalói vannak a mostani népgazdasági hely­zetben a szövetség mezőgaz­dasági üzemeinek az V. öt­éves terv hátralevő két évében. A középtávú terv­ben a tagszövetkezetek évi 7,4 százalékos, a társulások pedig évente 4,6 százalékos termelésnövekedést irá­nyoztak elő. Az időarányos értékelésekből megállapít­ható, hogy a fejlődés a szö­vetkezetek többségében di­namikus volt, a terveknek megfelelően alakult. A me­gye északkeleti részén gaz­dálkodó üzemek azonban évek óta nem tudnak szá­mottevő fejlődést elérni. Ezekben a gazdaságokban a mérleg- és alaphiány rend­szeresen évről évre ismétlő­dik. A most következő idő­szak feladata az, hogy a kedvezőbb adottságú tsz-ek a tartalékok mozgósításával, a veszteséges tsz-ek pedig komplex meliorációval, a szakmai vezetés színvonalá­nak emelésével, és ésszerű földhasználattal gyorsítsák meg a fejlődést. Már eddig is jelentős előrelépés tör­tént, hiszen kialakultak a termelőszövetkezetek új tí­pusú együttműködési for­mái, a termelési körzetek. Közös felelősségvállalás tükröződik abban, hogy tíz kedvezőtlen és tíz jó adottságú tsz kötött hosszú távú együttműködési meg­állapodást a veszteséges gazdálkodás megelőzésére. Ezzel párhuzamosan azon- ’ ban nem egy területen le­maradás tapasztalható. A komplex melioráció üteme nem elég gyors, az üzemek közötti differenciálódás fo­kozódik, a gazdálkodás ha­tékonyságában a hasonló adottságok ellenére is indo­kolatlanul nagyok a különb­ségek. A veszteséges tsz-ek száma nő, a közgazdasági elemző munka a kívánttól elmarad. Mindezek követ­keztében az elért eredmé­nyek az adottságoknál sze­rényebbek. A jövő év egyik legfonto­sabb feladata a melioráció meggyorsítása. A szövetség területén 81 ezer hektáron kell elvégezni a belvízren­dezést, 100 ezer hektáron a talajjavítást, és 135 ezer hektáron a mélylazítást. A talajok termőképességének fokozatos növelésére javí­tani kell a talajerő-gazdál­kodást. Ki kell alakítani a szerves és szervetlen táp­anyagok felhasználásának helyes arányát. Ez utóbbi­nak óriási jelentősége van, hiszen ma a növénytermesz­tés összes ráfordításainak mintegy 50 százalékát a tápanyagok teszik ki. Október harmadlkán Bé­késcsabán a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat Vandháti úti telepén, akkor még ismeretlen okok miatt felrobbant az egyik ezer köbméter befogadású víztar­tály. A robbanás jelentős anyagi kárral járt. Szeren­csére emberéletet nem köve­telt. A káreset vizsgálata, a szakértők munkája most fe­jeződött be. A Békés megyei Rendőr-főkapitányság vizs­gálati osztályán elmondták, hogy a robbanást a tartály szellőző ventillátorának mű­szaki hibája okozta. A ven­A mezőgazdasági üzemek termelési szerkezetük módo­sításakor nem feledkezhet­nek meg arról, milyen igé­nyei vannak a feldolgozó- és élelmiszeriparnak, mely ter­mékek exportálhatok, illetve versenyképesek. A vázolt feladatok megoldásában a jövőben jobban kell támasz­kodni a termelő kollektívák­ra, azokra, amelyektől a ter­vek megvalósítása közvetle­nül függ. A 48 termelőszö­vetkezet közül 9-ben nem működik szocialista brigád, további 9-ben pedig nem for­dítanak különösebb figyel­met munkájukra. Az elkö­vetkező hetekben a feladat- tervben foglaltakat a tagszö­vetkezetek vezetőségi ülésen és munkahelyi tanácskozáso­kon vitatják meg. A Körösök Vidéke Terüle­ti Tsz-Szövetség küldöttköz­gyűlésén 14 elnöknek adták át a 15—25 éves elnöki te­vékenységet elismerő okleve­let és aranygyűrűt. Ilyen el­ismerésben részesült Lad- nyik Mihály, a kondorosi Egyesült Tsz, Balogh Sándor, a kamuti Béke, Balázs Ist­ván, az endrődi Lenin, Schupkégel Sándor, a csár­daszállási Petőfi, Petrovszki Mihály, a kétsopronyi Rá­kóczi, Fazekas Béla, az oká- nyi Haladás, Nagy József, a dévaványai Aranykalász, Zöldi Lukács, a kardosi Egyetértés, Kovács József, a gyulai Lenin, Kovács Sán­dor, a muronyi Lenin, Hra- bovszki Mihály, a békés- szentandrási Zalka, Podma- niczki István, a szarvasi Tessedik Szakszövetkezet, Frankó György, a szarvasi Ady Szakszövetkezet és Ba­logh László, a békési Egyet­értés Tsz elnöke. — nyes — tillátor egyik lapátja, a fe­lületes karbantartás miatt hosszabb ideje lazán kapcso­lódott a tengelyhez, emiatt súrlódott a ventillátorház fémtestéhez. A súrlódás kö­vetkeztében szikra képződött, amely felrobbantotta a tar­tály légterében felgyülem­lett metángázt. A rendőrség nem állapított meg bűncselekményre utaló okokat, ezért az ügyet a Bé­kés megyei Tanács illetékes osztályához továbbította az­zal, hogy hatáskörében a szükséges felelősségre vonást tegye meg. M iért olyan nehéz meg­őrizni a családi bé­két? Miért torzsal­kodnak, zsörtölődnek, tü­relmetlenkednek egymás­sal még olyan emberek is, akiknek összetartozása két­ségbevonhatatlan, s egymás nélkül élni sem tudnának? Miért csupán karácsonykor sikerül — ha egyáltalán si­kerül — némelyeknél, hogy csöppnyi nyugalmat erősza­koljanak önmagukra, s ezt óvják, mint szélben a gyer­tyát, míg csak pisla fényét ki nem oltja a légáramlat? Kétségtelen, a körülmé­nyek is okolhatók. A mai ember — kivált a városla­kó — szűk térben van ösz- szezárva családtagjaival, összeszokni velük viszont alig jut ideje. Kimerült, hajszolt, nyugtalan embe­rek kerülnek össze estén­ként, fejükben eltérő emlé­kekkel, benyomásokkal ; otthon aztán levetik azt a kevéske önfegyelmet is, amit a külvilágban magukra erőszakoltak, Papucsba, pi­zsamába bújnak lelkileg is, és nem biztos, hogy jól áll nekik. Furcsa ellentmondás, hogy a legtöbb ember épp azok előtt a legmogorvább, legfigyelmetlenebb, akik a legfontosabbak a számára. Fordítva lenne természetes, ha a tetszetős ábrázatukat otthon öltenénk fel. Dehát akkor soha, sehol sem lehe­tünk elengedettek? Valóban: soha és sehol. Legalábbis nem annyira, hogy mások­nak, ez terhessé és kelle­metlenné váljék. Az őszin­teség nem azonos a fegyel­mezetlenséggel, az idegek vibrálásának szabad szik- ráztatásával. őszinteségre kinek-kinek leginkább önmagával szem­ben volna szüksége. Sokféle békétlenség ered az önisme­ret és az önvizsgálat hiá­nyából is, hiszen olyan el­lentétes érzések dúlják az emberi szíveket, melyekről sokan nem is tudnak, má­sok pedig nem is akarnak tudni. Az ember egyik alapérzé­se a féltékenység. Nemcsak a szerelemben, hanem min­den emberi viszonylatban. Féltékenyek egymásra a testvérek, olykor a gyermek szeretetére a szülők, egymás barátaira a házastársak, ösz- sze-vissza mindenkire az anyósok, vők, menyek, só­gornők. A féltékenység a legősibb emberi érzés — nem is csupán emberi: pró­báljon csak meg egy kutya­tartó séta közben megsimo­gatni egy idegen ebet —, a legrégibb mítoszokban, iro­dalmi emlékekben éppúgy föllelhető, mint napjaink­ban, csak a megnyilvánulási formája más. (A trójai há­ború Menelaosz király fél­tékenysége miatt tör ki; Mé- deia, a kolchisi királylány férje hűtlensége miatt öli meg gyermekeit; Odüsszeusz mind lenyilazza a kérőket, akik távollétében feleségét ostromolták; a bibliai Sára, Ábrahám felesége a pusztá­ba űzi Hágárt, a szolgálót, annak fiával együtt — és sokáig folytathatnánk a sort az emberszív irigységének irodalmi ábrázolásairól.) A mai embernél nem ilyen viharosak a féltékenység megnyilvánulásai. Legalább­is többnyire nem. A mai Médeiák csak a szidalom szavaival ölik gyermekei­ket, ha azok a hűtlenkedő férjre hasonlítanak. És ha ráadásul a szelídebb nagy­szülőhöz vonzódnak, akkor mindjárt jön a jólismert le­mez : a nagyszülők elké­nyeztetik, „elrontják” őket — és e nevelői háborgások mögött is mindig meglapul a féltékenység sárkánya. Az emberek többsége nem is tudja, ha sejti, se vallja be önmagának, mi a baja a másikkal, csak a hibát ke­resi benne. A férj (feleség) házsártos, kákán is csomót keres; az anya, apa, anyós, após mindenbe beleszól, a gyermek mindenféle rossz tulajdonságot örökölt (ter­mészetesen a másik család­tól) — és így tovább. Pe­dig csak arról van szó, hogy minden családtag minden szeretetet magának szeret­ne, ám hogy meg is kapja, arra nem ad példát. Ha aztán ez az önző szeretet- vágy anyagi kérdésekben kap levezetést, akkor egé­szen elfajul, és a nyers irigység látszatát kelti. Nemcsak a családokban húzódó rejtett érzelmi erő­vonalak nem tudatosulnak mindig, de emberek és vi­szonylatok szüntelen válto­zásai sem. A családot a leg­több ember statikusnak te­kinti, mozdulatlan, jelen idő­ként éli meg, holott nagyon is dinamikus, mivel a csa­ládot alkotó egyének is vál­toznak. A gyerekek nőnek, a felnőttek öregszenek ; a személyek is cserélődnek a nemzedékek ki- és belépésé­vel, az idősek meghalnak, a fiatalok házasodnak, ' uno­kák, dédunokák születnek; ez mindig is így volt, de napjainkban az élet meg­gyorsult tempója, informá­ció- és ingerbősége követ­keztében egy-egy korszakon és egy-egy személyiségen belül is gyors változások zajlanak le. (Egyes házas­ságelméletek a korunkban járványos házasságbomlást is ezzel magyarázzák : az egymásra találáskor még ösz- szeillő emberek az életmód hatására oly gyorsan változ­nak, hogy egymás változá­saival nem tudván lépést tartani, érzelmi egyensúlyu­kat elvesztik.) Valóban ne­héz a változások sebes ira­mában megtartani az érzel­mi kapcsolatok állandósá­gát, és csak akkor sikerül, ha a felnőtt családtagok fi­gyelnek egymásra, és igye­keznek összehangolni lépé­seiket, együtt változni, s el­fogadni egymás új arcát, ha új meg új kifejezést rajzol rá a gyorsuló idő. Hiszen a gyermekeink iránti szerete­tünk sem csökken attól, hogy pillanatról pillanatra változnak, alakulnak és hoz­zájuk fűződő kapcsolatunk­nak is folyton alkalmazkod­nia kell megújult lényükhöz. A család érzelmi egyen­súlya, harmóniája: legdrá­gább kincsünk. Az otthon az erőgyűjtés színhelye, a csa­lád (közelebbi és távolabbi) tagjai jelentik azt az emberi közösséget, amely nélkül menthetetlenül magányosak lennénk. Minden más kap­csolat törékeny és múló, csak a családi kötelék olyan erős, hogy kibírja az ellen­téteket is, az összetűzéseket is. Aki le tudja győzni (vagy legalábbis pórázra fogni) szívének sárkányait, aki önmagában keresi a hibát, és családjának tagjait gyar­lóságaikkal együtt fogadja el ; aki otthon sem ereszti el magát, hanem értékeli annyira szeretteit, hogy kedvükért szintoly vidám, kedves, illedelmes arcot ölt, akárha társaságban menne, - az megkapja az otthon me­legének jutalmát, s olyan példával indítja útnak gyer­mekeit, amelyet követve, az ő öregkorát is megszépítik majd. K arácsonyra készülünk, ajándékok után lo­hol mindenki. Csak vigyázzunk: a futkosás, ci- pekedés, költekezés izgalmai el ne űzzék a béke angyalát. Mert a karácsony nem or­szágos vásár, az egész évi iparcikkszükséglet beszerzési alkalma, hanem a család és az összetartozás ünnepe. Nem az a fontos, hogy a karácsonyfa alatt mi lapul, hanem hogy akik körülve­szik, megtalálják egymást. Ha ez sikerül, akkor és csak akkor lehetnek vonzók a külső környezet számára, és akkor képesek kifelé is megépíteni a hidat, mely lélektől lélekig ível. Bozóky Éva flz Egészségügyi Tudományos Tanács tájékoztatója Az elmúlt években a köz­véleményt élénken foglalkoz­tatták a Béres-féle cseppek. Az Egészségügyi Tudományos Tanács december 11-i ülésén értékelte és összegezte a ren­delkezésre álló adatokat. Dr. Béres József mezőgaz­dasági mérnök, növénybioló­gus kisvárdai lakos először 1965-ben kereste meg bead­ványával az Egészségügyi Tudományos Tanácsot. El­képzeléseivel az ETT foglal­kozott, de az általa beadott dokumentációt, szakmai el­képzeléseket tudományosan megalapozatlannak minősí­tette. Ezt követően több al­kalommal kerültek beadvá­nyai az ETT különböző szak­értői és bizottságai elé, azon­ban dr. Béres József többszö­ri felhívás ellenére hosszú ideig nem adott kísérleti anyagot, hogy tudományosan megalapozott vizsgálatok tör­ténjenek a gyógyszerként ajánlott cseppjeivel. Ugyanakkor a különböző daganatos megbetegedések­ben szenvedő betegeknek adott az általa készített csep- pekből. Előfordult, hogy a betegek ezért saját kárukra kivonták magukat az orvosi gyógykezelés alól, bízva a Béres-féle cseppékben. En­nek a veszélyére 1977-ben az Egészségügyi Minisztérium közleményben hívta fel a fi­gyelmet. Az ETT-nek rendelkezésé­re álló információk szerint a cseppek először 1976-ban ke­rültek tudományos megala­pozottságú farmakológiai és toxikológiai (méregtan) vizs­gálatra. Megállapítást nyert, hogy az állatkísérletekben a szer a daganatok növekedését egyáltalán nem befolyásolta, de ugyanakkor toxikológiai szempontból ártalmatlannak bizonyult. 1977-ben dr. Béres József lehetővé tette az általa készí­tett cseppek klinikai kipró­bálását is. Az Országos On­kológiai Intézetben, az Egész­ségügyi Világszervezet és a KGST daganatellenes szerek­kel foglalkozdó egyik koordi­nációs központjában, a nem­zetközi előírásoknak megfe­lelően elvégzett klinikai far­makológiái vizsgálata^ alap­ján most már megállapítható volt, hogy a Béres-féle csep­pek daganatellenes hatást emberen sem fejtenek ki. Ezenkívül lehetővé vált több olyan beteg sorsáról adatokat szerezni, akiket ko­rábban e szerrel állítólag eredményesen kezeltek. Szakembereink 17 ilyen be­teg sorsát vizsgálták meg. Közülük 4 külföldi állam­polgárról nem sikerült egy­értelmű adatokat szerezni, 13 kezelt betegből 9 elhunyt és az életben maradt 4 közül két esetben bebizonyosodott, hogy nem volt daganatos be­tegsége, 2 pedig folyamatos orvosi gyógykezelés alatt állt. Ezen adatok .alapján sem volt megállapítható a szer daganatellenes hatása. Figyelembe véve a Béres­féle cseppekkel korábban ki­alakult várakozásokat, az Egészségügyi Tudományos Tanács szükségesnek tartja felhívni a lakosság és a ke­zelő orvosok figyelmét arra, hogy a Béres-cseppeknek da­ganatellenes hatása nincs, és az orvostudomány által elfo­gadott daganatellenes gyógy­kezelések és gyógyszerek al- kalmazás,a a beteg gyógyítá­sa érdekében nélkülözhetet­len. Egyébként a „Béres-csepp” a Herbaria Országos Gyógy­növényforgalmi Közös Válla­lat szaküzleteiben 1978. no­vemberében fogalomba ke­rült, a használati utasítás szerint erősítő szerként. (MTI) Újfajta könyvespavilon várja a vásárlókat Békéscsabán, az István király téren. Az új pavilont vasárnap állították fel, s a vegyesipari vállalat KISZ-alapszervezetének fiataljai árusítják a könyveket. Az érdeklődés már az első napon igen nagy volt, különösen a mese- és kifestőkönyvet vet­ték igen sokan. A pavilon egy hétig tart nyitva, könnyítve a város könyvesboltjainak nagy karácsonyi forgalmán Fotó: Kovács Erzsébet Műszaki hiba okozta a víztartályrobbanást

Next

/
Oldalképek
Tartalom