Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-06 / 287. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. DECEMBER 6., SZERDA Ára: 80 fillér XXXIII. ÉVFOLYAM, 287. SZÁM Hatvan évvel ezelőtt jelent meg a Vörös Újság Megemlékezés a magyar sajtó napjáról Hatvan esztendővel ezelőtt jelent meg az első magyar legális kommunista lap, a Vörös Újság. Az évfordulón, amely egyben a magyar sajtó napja, kedden a MUOSZ székházában ünnepi ülést tartott a Magyar Újságírók Országos Szövetségének választmánya. Pálfy József elnök köszöntötte az ülés résztvevőit és meghívottjait, majd Vadász Ferenc, a Népszabadság rovatvezetője mondott ünnepi beszédet. Az ünnepi ülésen első alkalommal adták át az idén alapított arany emléktolla- kat. Hárs István, az újságíró szövetség elnökségének tagja, a Magyar Rádió elnöke adta át az emléktollakat, amelyekkel a MUOSZ választmánya a nyugdíjba vonult újságírók kiemelkedő tevékenységét, a szocialista ■ újságírásban végzett munkáját, életútját ismeri el. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének választmánya a Vörös Újság megjelenésének 60. évfordulója, a magyar sajtó napja álkalmából arany emléktol- lat adományozott Antalffy Gyulának, a Magyar Nemzet nyugdíjasának, aki 43 évet töltött el aktív munkával a haladó újságírás szolgálatában; Földes Györgynek, a Ludas Matyi nyugdíjas főszerkesztő-helyettesének több évtizedes újságírói, közéleti tevékenységéért ; Gárdonyi Jenőnek, a Magyar Nemzet nyugdíjasának 62 esztendős újságírói munkássága elismeréseként ; Kenuját Irénnek, a MUOSZ alelnökének, a munkásmozgalom, a szocialista újságírás területén hat évtizeden át végzett kiemelkedő tevékenységéért; Koncsek Lászlónénak, a Népszabadság nyugdíjasának, négy évtizedes újságírói, szerkesztői munkásságáért a párt megyei központi lapja szolgálatában; Kör- nyei Eleknek, az MTI nyugdíjasának, fél évszázados újságírói életút jáért; Lovas Mártonnak, a Figyelő nyugdíjasának, 54 évig végzett kiemelkedő újságírói tevékenységéért; Nemes Györgynek, az Élet és Irodalom nyugalmazott főszerkesztőjének, az újságírás, a társadalmi élet területén elismert életút jáért; Poll Júliának, a Magyar Szemle nyugdíjasának, a szocialista újságírás területén végzett negyedszázados tevékenységéért; Rév Miklósnak, a Népszabadság nyugdíjas rovatvezetőjének, kiemelkedő fotóriporteri munkásságáért; Ritter Aladárnak, az Esti Hírlap nyugdíjasának, tipográfiai munkásságáért, a tördelőszerkesztők képzésében végzett tevékenységéért; Székely Bélánénak, a Magyar Televízió nyugdíjas rovatvezetőjének, a tv-híradóban két évtizeden át készített riportjaiért; Vaád Ferencnek, à Népszava nyugalmazott rovatvezetőjének, négy évtizedes újságírói tevékenysége elismeréséül és Várnai Vilmosnak, a Magyar Rádió nyugdíjasának, a szocialista újságírás, a magyar rádiózás területén végzett négy évtizedes munkájáért. Ezután az újságíró szövetség Rózsa Ferenc-termében Kamját Irén, a szövetség al- elnöke ünnepi beszédben emlékezett meg az évfordulóról. Koszorúkat helyeztek el a Vörös Újság márvány emléktáblájánál, a forradalmár elődök emléke előtt tisztelegve, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala, a Népszabadság, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Szakszervezete, a Művészeti Dolgozók Szak- szervezete, valamint a Magyar Újságírók Országos Szövetsége képviselői. Az ünnepséget követően a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala és az újságíró szövetség a sajtónap alkalmából fogadást adott, amelyen részt vettek a lapok és a sajtószervek vezető munkatársai. A Vörös Újság megjelenésének 60. évfordulójáról bensőséges ünnepségen emlékeztek meg az MSZMP központi lapja, a Népszabadság székházában. Az épület előcsarnokában Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára ünnepélyesen felavatta Vigh Tamás szobrászművész alkotását, a Vörös Újságot olvasó munkást ábrázoló bronz emlékművet. Beszédében méltatta a forradalmi újságírás hat évtizedes múltját. Ezután koszorúkat helyeztek el az emlékműnél az MSZMP Központi Bizottsága nevében Győri Imre, valamint Grósz Károly és Katona István, a KB osztályvezetői; a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala részéről Várkonyi Péter államtitkár, elnök és Lengyel László elnökhelyettes ; a Népszabadság szerkesztő bizottsága, párt- és KISZ-szervezete nevében Rényi Péter főszer- kesztő-helyettes, Vadász Ferenc, a pártbizottság titkára és Oláh Ágnes KISZ-titkár; a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Szakszervezete képviseletében Lux János titkár és Szántó Jenő, Nevelőszülői felügyelők tanácskozása Gyulán Tegnap és ma, két napon át tartó tanácskozáson vettek részt a második gyermekvédelmi körzet — Bács- Kiskun, Csongrád, Szolnok, Pest és Békés megye — nevelőszülői felügyelői. A közel 80 résztvevőt tegnap, a Vendéglátók nevében Jász József, a Békés megyei Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézet igazgatója köszöntötte, majd Deák Ferenc, a megyei tanács művelődésügyi osztály helyettes vezetője tartott rövid megnyitó beszédet. A továbbképzés-jellegű tanácskozáson elsőként Jász József igazgató „A nevelőszülői felügyelők szerepe az állami és társadalmi szervekkel kialakítandó kapcsolatban” címmel tartott előadást. Ebben hangsúlyozta, hogy a nevelőszülőknél élő állami gondozottak felügyeletével, támogatásával megbízott felügyelők nehéz és sokrétű feladatot. végeznek. Munkájuk eredményességét azonban befolyásolja az a tény, hogy milyen kapcsolatokat képesek teremteni az állami és társadalmi szervekkel. Hiszen — mondotta — a gyermekvédelem állami feladat, de csak az egész társadalom tevékeny részvételével végezhető eredményesen. A továbbiakban elemezte a gyámhatóságokkál, az ezen belül az iskolákban működő ifjúságvédelmi felelősökkel, a tanácsokkal, a rendőrséggel, az orvosokkal, a munkahelyekkel, a párt- és tömegszervezetekkel kialakított és kialakítható együttműködés gyakorlati hasznát, jelentőségét. Külön kiemelte a tanácsok gyermek- és ifjúságvédelmi albizottságainak jelentős szerepét, a nevelőszülői felügyelők munkájának támogatását. Az előadást követő vitából kiderült,- hogy az előbb említett állami és társadalmi szervek — az utóbbi évek tagadhatatan eredményei ellenére —, még mindig nem vesznek elég hatékonyan részt az állami gondozott fiatalok nevelésében, a felügyelők munkájának támogatásában. Délután az ez év szeptemberében bevezetett gyermek- és ifjúságvédő intézetek rendtartását tárgyalták meg. A témában először Szénási László, a Csongrád megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatója tartott vitaindítót az új rendtartásban megfogalmazott nevelőszülői felügyelők feladatairól. Ma, szerdán délelőtt Patkós Gyula, a Szolnok megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatója tartott előadást „önjogúvá váló állami gondozottak és intézeti elhelyezettek életkezdésének támogatása” témakörben. Ebben az árvajáradék megállapításával, a családi pótlék folyósításával, az ösztöndíjak odaítélésével kapcsolatos kérdéseket vitatták meg gyakorlati példákon keresztül. A kétnapos tanácskozás utolsó előadását dr. Simon Lajos, Pest megyei igazgató tartotta, amelyben a nevelőszülőknél élő gyermekek beiskolázásáról, a beiskolázott, középfokú oktatási intézményekben tanuló és kollégiumokban élő gyermekek gondozásáról, tanulmányainak segítéséről, valamint a téli, tavaszi, nyári szünidei foglalkoztatás és elhelyezés lehetőségeiről beszélt. B. S. E. az elnökség tagja koszorúzott. Elhelyezte a megemlékezés koszorúját a Magyar Újságírók Országos Szövetsége nevében Gyurkó Géza alelnök és Pásztor János főtitkárhelyettes, valamint a Hírlapkiadó Vállalat képviseletében Csollány Ferenc igazgató, Kapitány Gyula, a pártbizottság titkára és Losonczi Éva, a KlSZ-szer- vezet titkára. Az ünnepségen részt vett Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője. A zajos géphez fülvédő is szükséges. Az Orosházi Vas-, Mű- anyagipari Szövetkezetben a műanyag flakonok gyártása során sok szélanyag marad vissza, amit egy darálón granulátummá őrölnek, s újra fólia lesz belőle. Röviden: anyagtakarékosság ! Fotó: Veress Erzsi Ölési tart az MSZMP KI A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését december 6-ra összehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztató és az 1979. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveire vonatkozó előterjesztés megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. (MTI) A mezőgazdaság feladatairól tárgyaltak a MÉM és a megye vezetői Az idei év időjárása nem kényeztette a megye mező- gazdaságát. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok dolgozóinak lelkiismeretes, becsületes munkáját dicséri az, hogy a növényi kultúrákat ért jelentős víz- és viharkárok ellenére is a tájegység élelmiszergazdasága növelni tudta termelését az elmúlt évhez képest. Erről szólt elismerőleg dr. Dénes Lajos MÉM-miniszterhelyet- tes, akinek vezetésével tegnap, december 5-én délelőtt szakemberekből álló csoport érkezett Békéscsabára a minisztériumból, hogy a megye vezetőivel tárgyaljanak azokról a feladatokról, amelyeknek megoldása jövőre, illetve az azt követő években válik időszerűvé. A vendégeket dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese köszöntötte, majd Murányi Miklós, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője tájékoztatta az értekezletet a legutóbbi egyeztető tárgyalás óta eltelt időszakban elért eredményekről. Elmondta, hogy a megye gabonagazdasága jó úton halad az átlagon felüli teljesítmények állandósításában, sikeres évet zárnak a cukorrépa-termesztők, előbbre lépett a zöldségtermesztés ágazata, ugyanakkor még mindig sok a gond a napraforgótermesztésben, kiváltképp a rizstermesztésben. A rét- és legelőgazdálkodás fejlesztése, a szarvas- marha-, illetve juhtenyésztés színvonalának növelésével együttesen oldható meg, s ebben még mindig igen nagyok a megye tartalékai. A sertéstenyésztésben, amely ebben az esztendőben ugyancsak szép eredményeket produkált, legfőbb feladat az, hogy a nagyüzem átvegye a vezető szerepet a háztáji gazdaságoktól. Az állattenyésztés teljesítményeit a jövőben a minőségi munka színvonalának emelésével, a takarmánygazdálkodás javításával kell megoldani. A tájékoztatóból, majd az ezt követő vitából egyértelműen kiderült, hogy a megye mezőgazdaságának és élelmiszergazdaságának legalapvetőbb gondját a megye északi felében gazdálkodó termelőszövetkezetek kedve- vezőtlen adottságai okozzák. Az értekezleten részt vevők egyetértettek abban, hogy az összefüggő és kiterjedt körzeteket átfogó teljes meliorációs programot gyorsítani szükséges, s hogy mindez nem képzelhető el központi támogatás nélkül. Már a melioráció feladatainak tárgyalásakor kitűnt, ami a tervegyeztetés folyamán méginkább bizonyossá vált; továbblépni csak az adottságokhoz igazodó termeléssel lehet, ez az, ami az alapját kell, hogy képezze a termelési tájkörzetek kialakításának. Ebben egyébként a Körös-vidéki termelőszövetkezetek vállaltak úttörő szerepet, megteremtve az alapot a táj termelés mintakörzeteinek kialakításához. Természetesen a belvízrendezéssel, a talajok termőképességének fokozásával egy időben jó néhány olyan tennivaló adódik még a megye mezőgazdaságában és élelmiszergazdaságában, amelyeknek megoldásához központi erőket is társítani kell. Ilyen többek között a zöldség- és gyümölcsfeldolgozás kapacitásának növelése, a felfutó tésztatermeléshez kapcsolódó malomipari rekonstrukció, illetve a gabona-, valamint a zöldség- és gyümölcstermesztésre egyaránt érvényesen a tárolótér bővítése. Amint azt a vitát összegezve dr. Vágó József, a párt Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának képviseletében is kifejtette, egyetértve Csatári Bélának, a megyei párt- bizottság titkárának a tájékoztatóhoz fűzött kiegészítőjével. K. E. P. Segítik a házépítőket A korábbinál egyszerűbb eljárással segíti a sajátházépítőket az építésügyi és városfejlesztési miniszter új rendelete. Az új jogszabály nemcsak a lakásépítésre vonatkozik, hanem üdülők, horgásztanyák létrehozására, valamint melléképületek, gazdasági épületek építésére, továbbá a fenntartási, az átalakítási és a korszerűsítési munkálatokra is, amelyeket házilagosan végez az építtető vagy az állampolgárok építőközössége, illetve a lakás-, üdülő- vagy garázsszövetkezet. Korábban kétszintes és hatlakásosnál nagyobb lakóházat az építési engedélyen túl csak külön hatósági hozzájárulás alapján építhettek házilagosan. Az új jogszabály lehetővé teszi, hogy külön engedély nélkül négyszintes — tehát háromemeletes — lakóházat, üdülőt, vagy horgásztanyát hozzanak létre házilagos kivitelezésben. Nagyobb távlatokra is előremutató intézkedése az új rendeletnek, hogy a házilagos építési munkának minősíti a gyárilag előállított, tehát a házgyári termékekből összeszerelt, vagy az éptőipari szervezetek által készített félkész házak befejező munkáit is, amennyiben azt, vagy annak túlnyomó részét az építtető maga végzi el. Ebben természetesen a munkáltató segítségét is igénybe veheti. A rendelet 1979. január 1-én lép hatályba.
