Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-05 / 286. szám

1978. december 5., kedd IgHsWkfM Hátrányos helyzetű iskolásoknak segítség Békés megyei pávakörök országos minösitü bemutatója Békéscsabán A rajz, az ének, a szabad testmozgás segíti a kisisko­lásokat gátlásaik legyőzésé­ben — ezt igazolják a Ma­gyar Tudományos Akadémia pedagógiai kutatócsoportjá­nál végzett kísérletek. A ku­tatók a tudomány .eszközei­vel kívánnak segítséget ad­ni azoknak az általános is­kolás gyerekeiknek, akik kü­lönböző — családi, társadal­mi stb. — okok miatt bi­zonyos művelődési hátrány­nyal kerülnek az iskolapa­dokba. A cél: gyakorlatban kipróbált és szinte minden iskolában alkalmazható módszerek kidolgozása ah­hoz, hogy minél zokkenő- mentesebben illeszkedhesse­nek be a művelődési hát­ránnyal iskolákba kerülők a közösség életébe. Csőregh Éva vezetésével, a pedagógiai kutatócsoport munkatársai az 1976/77-es tanévben három csepeli isko­la 2. osztályosaival, az el­múlt tanévben pedig négy csepeli iskola 2. és 3. osztá­lyos tanulóival láttak hozzá a tudományos munkához. Hetenként kétszer kétórás foglalkozásokat szerveztek a tanítási időn túl a gyerekek részére. A csepeli úttörőház­ban folytatott kísérletben 25—40 gyerek vett részt. Az úttörőházon kívül is prog­ramokat szerveztek a kisis­kolásoknak; színház-, mozi-, múzeumlátogatásokat, sport­napokat, kirándulásokat. Érdekes gyakorlatokat ta­láltak ki a kutatók az érzék­szervek fejlesztésére. A fog­lalkozásokon részt vevő gye­rekeknek fel kellett sorolni­uk például, hogy milyen Szövetkezeti Télapó-estek A Békés megyei Szolgál­tató és Termelőszövetkezet­nek tíz telephelye van me­gyénkben. Az itt dolgozó kollektívák vállalták, hogy megszervezik a szövetkezeti dolgozók gyermekeinek a Télapó-estet, melynek sike­réhez a szövetkezeti bizott­ság ajándékcsomagokkal já­rul hozzá. December 4-én például Gyulán a szolgálta­tóházban gyűlt össze mint­egy 80 apróság, 10-én Bé­késcsabán jönnek össze a gyerekek, hogy átvegyék az ajándékot. A többi telephe­lyen is ezekben a napokban hívják össze a mintegy 350 kis ünnepeltet. A Télapó-es­tek programjában az ének és a játék mellett filmvetí­tés is lesz. Az ügyesebbek tapétára rajzolnak majd. A „Télapók” is új ruhá­ban „tündökölnek”, erről a békéscsabai szabók Kulich Gyula Szocialista Brigádja, valamint a békési szabó kol­lektíva gondoskodik, ők ké­szítik a jelmezeket. Békés megye országos közúthálózatán folyamat­ban levő szabályozások, munkák : Fél szélességű útlezárás: a gyula—battonya—mező- hegyesi összekötő úton az Elek és Lökösháza közötti vasúti átjáró burkolatának átépítése miatt 1978. de­cember 5., 6., 7-én 7—14 óra között. Ez idő alatt úton folyó munkák, útszűkület, és 40 km sebességkorlátozás jelzőtáblák lesznek elhelyez­ve. Meváltozik a forgalmi rend Medgyesegyházán 1978. december 6-án. A med- gyesbodzási irány elsőbbsé­ge megszűnik és a kétegy- házi, valamint a vasútállo­máshoz vezető út egyenes iránynak : elsőbbségadás kö­telező jelzőtáblával lesz alá­rendelve. hangokat hallottak az utcán, az épületben, a teremben. Más alkalommal zenei és emberi hangokat, zajután­zást, zörejeket kellett a kí­sérletben részt vevőknek fel­ismerniük. Bár a kísérletek eredmé­nyéről a kutatóknak még nincs teljes képük, az máris nyilvánvaló, hogy a fiatalok érdeklődésének felkeltésével, képességeikre való ráébresz- téssel jelentősen csökkentek a diákokban a hátrányos helyzetükből eredő gátlások, feszültségek. A mostani tanévben — a már kipróbált módszerek­kel — a csepeli Tejút utcai általános iskola 1. osztályos és 6. osztályos tanulócsoport­jaival folytatják a kísérletet. Az elképzelések szerint a kísérletsorozat 1980-ban fe­jeződik be, akkor összegzik az általános iskola minden osztályára kidolgozott mód­szereket, a kutatások ered­ményeit. A tapasztalatok ér­tékelése alapján végül is megfogalmazzák a művelő­dési hátrány kiegyenlítésére alkalmas pedagógiai progra­mot. — Fényképezze csak, mert már így is nagyon szép, pe­dig még nem készült el egészen. Körösladányban év­tizedek után ez lesz az első új és igazán szép bolt. Igaz, senki nem kért meg arra, hogy erről beszéljek, de olyan régen várunk erre az áruházra, hogy kibuggyantak belőlem ezek a szavak. Egy régi ismerősöm fogal­mazott így, miközben a szó­ban forgó kereskedelmi egy­ségben javában tartott a műszaki átadás-átvétel. Ez idő alatt Szebelédi János, a Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ elnöke a következőket mond­ta: — Valóban nagyon régen várnak a körösladányiak er­re a kereskedelmi egységre. Hogy ebben a községben ez a 640 négyzetméter alapterü­letű ABC megépüljön — amely megnyitása után mintegy 6600 ember ellátá­sát szolgálja — ehhez a kö- rösladányi szövetkezők több mint két és fél évvel ez­előtti elhatározása teremtet­te meg az alapot, ekkor egyesültek a Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ-szel. Az ABC megépítése ötmillió forintba került. És még legalább 1,5 millió forintra van szükség a berendezés megvásárlásá­hoz. Az igazsághoz tartozik: egyesült szövetkezetünk is úgy tudta e körösladányi ABC-t úgyszólván a vártnál korábban megépíttetni, hogy megyei szövetségünk 1,7 millió forinttal besegített. De még ezen túlmenően, il­letve a szövetkezet saját Vasárnap délelőtt, a bé­késcsabai művelődési köz­pontban 12 Békés megyei pávakör részvételével zaj­lott az országos minősítő verseny. A bemutatott prog­ramokat rangos zsűri érté­kelte, amelynek elnöke Ols- vai Imre, az MTA népzene- kutató csoportjának munka­társa volt, tagjai pedig Ru­dolf Péter, a KÓTA nemze­tiségi bizottságának elnöke és Locsmándiné Várady Klá­ra karnagy. A szakmai érté­kelésre a délutáni órákban került sor. A legjobban szerkesztett, régi stílusú szlovák népda­lokat feldolgozó műsort a kondorosi pávakör mutatta be. A versenyen részt vevők közül ők érdemelték ki egyedül az Országosan Ki­váló minősítést. Országosan Jó minősítést öt pávakör ka­pott: a Békésszentandrási Szőnyegszövő Háziipari és Népművészeti Szövetkezet, és a csabaszabadi pávakör, a mezőberényi művelődési köz­pont népdalköre, a szarvasi anyagi forrásaihoz is továb­bi bankhitel felvételére volt szükség. Ügy gondolom, mindaz, amit elmondtam, nagyon fontos feltétele an­nak, hogy Körösladány köz­pontjában, a 47-es főközle­kedési út mellett ez a ke­reskedelmi egység megépül­hetett és várhatóan 1979 ja­nuárjában megnyílhat. Hogy milyen is lesz a kö- rösladányiak új áruháza, ar­ról Papp András, a Szeg­halom és Vidéke ÁFÉSZ fő­osztályvezetője tájékoztatott. — Ezt a kereskedelmi egy­séget a SZÖVTERV Válla­lat Békés megyei irodája ter­vezte és műszakilag ellen­őrizte. A kivitelezést a szeg­halmi SZÖVÉPÍTÖ kollektí­vája vállalta és csinálja. Az áruházban élelmiszer-, ház­tartási-vegyi, üveg-porce­lán, papír-írószer, játékrész­leg várja majd a községbe­lieket, mintegy 1,5 millió fo­rintos árukészlettel. Továb­bá a bejáratnál kávézót ter­veztünk, ahol cukrászsüte­ményt. hűsítő italokat fo­gyaszthatnak a vásárlók. Az ABC-áruháztól 1979-ben 17 millió forintos forgalmat vá­runk, megnyitásával hat kis alapterületű és korsze­rűtlen boltot szüntetünk meg. — Az áruház megnyitásá­val egy időben bezárásra ke­rülő boltok többsége azon­ban bizonyára megnyílik a körösladányiak előtt. — Igen. A januárban be­zárásra kerülő önkiszolgáló, továbbá a háztartási és a ruházati bolt helyén jelen­művelődési központ szlovák, s a vésztői művelődési ház pávaköre érdemelte ki. Az Országosan Minősült kategó­riába került a battonyai mű­velődési központ asszony­kórusa, valamint ugyancsak a battonyai művelődési köz­pont román női kara, a bé­késsámsoni művelődési ház pávaköre, a füzesgyarmati művelődési ház pávaköre, a kardoskútiak pávaköre, és a tótkomlósi művelődési ház szlovák pávaköre. A korábbi hagyományokhoz hasonlóan, az idei országos minősítés is három évre szól. Ezt követő­en, jövőre ismét a pávakörök találkozójára kerül sor. amelyre a megye összes pá­vaköre benevezhet. A csak­nem 400 résztvevőt meg­mozgató nagyszabású prog­ram este gálaműsorral zá­rult, amelyen az országos minősítésben legjobban sze­repelt pávakörök léptek fel. A gálán vendégként mutatta be műsorát a tápéi népi együttes. tős átalakítással egy korsze­rű vegyes ruházati szakbol­tot hozunk létre. Ugyanak­kor az új áruház megnyitá­sáig működő vegyesboltot tovább bővítjük, hogy alkal­mas legyen táp- és takar­mányárusításra. Ezzel elér­jük, hogy Körösladányban az ABC megnyitásával, illetve a már említett régi boltok többségének átalakításával 340 négyzetméterrel növe­kedjék a lakosságot szolgáló kereskedelmi egységek alap­területe. Nagy Lajost, a SZÖV­TERV Vállalat Békés me­gyei irodájának beruházási osztályvezetőjét arra kértük: mondjon véleményt a kivi­telező munkájáról. — A szeghalmi SZÖVÉPl- Tö kollektívája, műszaki gárdája határidő előtt kérte az ABC műszaki átadását- átvételét. Ez önmagában is elismerést érdemel. — A jövő év januárjában Körösladány kereskedelmi hálózatának fejlesztésében az ABC megnyitása csak az el­ső lépcső. A községben hosz- szú idő óta tarthatatlan a közétkeztetés. Következik ez az étterem korszerűtlensé­géből. Megoldására azonban csak az elkövetkező években kerülhet sor. Az ilyen irá­nyú elképzeléseket bizonyít­ja az is, hogy az ABC köz­ponti fűtéséhez olyan ka­zánt szereztek be, és a víz-, illetve a szennyvízrendszert úgy építették ki, hogy ezek alkalmasak legyenek az új étteremhez is. A januárban átadásra kerülő új ABC-áruház Kép, szöveg: Balkus Imre Körösladány kereskedelmi hálózatának fejlesztéséről Légkör a napokban egy beszél­getés alkalmával ér­dekes megállapításra lettem figyelmes. A magát „ügyeletes tehetségnek” valló fiatalember valami olyasmit mondott, hogy csöppet sem törődik azzal: milyen véle­ménnyel vannak személyéről az emberek. Teszi a dolgát, s fütyül a körülötte tapso-. lók, vagy éppen ágálok tö­megére. Aligha lenne szóra érde­mes az egész, ha nem ismét­lődnének gyakran az ilyen fej tegetések. A kört kissé le­szűkítve mindjárt eljutunk a munkahelyi légkör fogalmá­hoz. Nem árt újra feltenni a kérdést: valóban közömbös­nek kell-e lennünk egymás iránt, megold ez valamit is? Nem hiszem. Egyszer a régi műhelyek hangulatáról kér­deztem az idős szakmunkást. Számomra teljesen meglepő választ adott, amikor kije­lentette: világosan látták, hogy amit előállítanak, az a tulajdonos malmára hajt­ja a vij:et, mégis örültek minden munkadarabnak, hi­szen szerették a munkájukat. A főnök figyelmesen visel­kedett, érdeklődött a család­juk felől, olykor még jutal­mat is kaptak. Olcsó érvelés lenne azt hangoztatni: a letűnt világ gyárosának, vagy megbízott képviselőjének borzasztóan nagy szíve volt, és merő jó­indulatból szorította keblére a kérges tenyerű munkáso­kat. Nem. Egyszerűen felis­merte, hogy a szakértelmen, a jó szerszámon kívül szük­ség van a dolgozók dúdoló kedvére is, amely nem ke­vés pénzt hozott a konyhá­jára. Miért mondom el mind­ezt? Azért, mert a bevezető­ben említett, és a hasonló kifakadásdk mögött rendsze­rint bizonyos elkeseredettség, lehangoltság húzódik meg. Némely vezető ugyanis nem veszi figyelembe: az alkotás, bármilyen tevékenység jó közérzet, megfelelő hangulat, felszabadultság nélkül kínzó lehet. Lógó orral, a gán­csolok bokáját kerülgetve, mindig csak a rosszindulatú megjegyzésekre figyelve bi­zony megfagy a kényszere­dett mosoly az arcokon. Hű­vös légkörben is lehet az előírt normát teljesíteni, csakhogy ez sokban külön­bözik a szívvel, lélekkel, odaadással megvalósított tel­jesítménytől. Pedig a szocia­lizmus az a társadalom, ahol a dolgozó ember képességeit az egész nép hasznára tudja kamatoztatni. Üzemeinkben, hivatalainkban egyre jobban kiteljesedik a demokrácia, amely lehetőséget teremt a nyílt eszmecserékre, a nézet- eltérések elvszerű tisztázásá­ra. Kár lenne tagadni: bonyo­lult, sokrétű, kényes témá­ról van szó. Az emberi kap­csolatok formálása, jó útra terelése sokáig napirenden marad, talán sohasem lesz vége. Nem vagyok jövőbe látó, fogalmam sincs arról : a nemtörődömség, a fölé­nyesség,. a múltból táplálko­zó magatartásformák med­dig élnek, hatnak zsigere- inkben. Egy biztos: a vad­hajtások nyesegetését vétek lenne abbahagyni. Ismerek egy fiatal lányt, aki több mint egy éve nem találja he­lyét az intézetben. Kezébe nyomták a stencilezett mun­kaszerződést, azóta senki sem törődik vele. Teng-leng az íróasztala körül, s nosz­talgiával gondol egyetemi éveire. A csoportvezetője szinte két kézzel halmozza a munkát, nehogy az „újonc” esetleg elvegye tőle és bebi­zonyítsa képességeit. Erről persze szó sincs, hiszen ap­róbb körmölésen, felesleges kimutatás elkészítésén kívül semmit sem bíznak rá. Be­ment a személyzetishez. Meg­hallgatták. Majd az osztály- vezető intézkedik. Elbeszél­gettek vele. Egyszerű az ügy : a csoportvezető a közvetlen felettese, forduljon hozzá bi­zalommal. Azóta csak kö­szönnek egymásnak, s a lány új munkahely után nézett. És most mindenki csodál­kozik. Szemtanúja voltam egy esetnek az ABC-áruházban. A tisztességes munkában megőszült kereskedőasszony egyedül szolgált ki. Mérte a felvágottat, szeletelte a ke­nyeret, talpalt a tejtermékek után. Körülötte három fia­tal szakmunkás rakosgatott a polcokon, megfontolt csi­gatempóban. A sortállók tü­relmesen csoszogtak előre. Közben megjelent az üzlet­vezető, és udvariasan szólt az egyik piszmogó eladónak, hogy váltsák le a kartárs­nőt, mert még nem reggeli­zett. Ekkor a lányok egyike flegmán kibökte: miért nem evett idejében, aki ilyen lel­kes, megérdemli, hogy éhez­zen. Tekintetén láttam: nem érdekli a bolt, a kereskede­lem. Minek van itt? Azért, hogy eggyel többen legyenek. A boltvezető kínosan elmo­solyodott, és beállt az asz- -szony helyett eladni. Miért vagyunk egymással is olyan kíméletlenek? Ke­sergünk, hogy egyre kisebbek a számok, az örökre eltávo­zott hozzátartozóink, bará­taink, munkatársaink fejfá­ján. Siránkozunk, s nem jut eszünkbe az egyre jobban kiáltó igazság: mi is hibásak vagyunk. A nagy sietségben, rohanásban nem vesszük észre, hogy lassan, de bizto­san felőröljük egymás ide­geit. Torzsalkodunk, áskáló­dunk, érdekszövetségeket kö­tünk, ahonnan a nekünk nem tetszőket kirekesztjük. Lel­künk mélyén talán érezzük e viselkedés értelmetlenségét, de a pillanatnyi hamis siker elkápráztat. Emberek va­gyunk. E védekezés nem mentheti meg fehérnek vélt lelkiismeretünket. Végered­ményben közösségre szület­tünk, a megbecsülés, a tisz­telet alapvető tulajdonsá­gunk. Mit tehetünk? Dug­juk a fejünket a homokba, hagyjuk, hogy menjen a vi­lág a maga útján, holott tud­juk: nekünk kell azt irányí­tani. T egnap megdicsérték a kollégámat. Röpke szó volt csupán, a varázsa viszont sokáig tar­tott. Az öröm nem a mon­datban rejlett, hanem ab­ban, hogy vele, a munkájá­val kapcsolatos és őszinte. Ebből is látszik: jó az, ha figyeljük, segítjük egymást: tiszta, ködmentes légkörben élünk, hiszen ezért vagyunk emberek. Seres Sándor Egy lottóbrigádnak négy négyese Eleken Ritka szerencséről kap­tunk tájékoztatást az OTP Békés megyei Igazgatóságá­tól: a 47. fogadási játékhé­ten egy 12-tagú lottózó kol­lektíva Eleken egyszerre négy négytalálatot ért el, melyek nyereménye egyen­ként 138 ezer forint. A négy négyes hét hónapig váratott magára. A csoport ugyanis hét hónapja kez­dett játszani, állandó szá­mokkal, előfizetéses szel­vényen. A számvariációt 69 szelvényen játszották meg. A 47. játékhéten azután az ötből négy szám: a 19, a 21, a 22 és a 89 „jött be”. A 69 szelvényen így négy né­gyes és 21 kettes találatot értek el, és a nyereményük együttes összege meghalad­ja a félmillió forintot. A 12-tagú lottóbrigádnak de­cember 6-án fizeti ki az OTP eleki fiókja a nyere­ményt. A szerencsés lottó­zók egyébként valamennyi­en az eleki Lenin Tsz dol­gozói.

Next

/
Oldalképek
Tartalom