Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-31 / 307. szám

O 1978. december 31., vasárnap SPORT SPORT SPORT Megjutalmazták a legeredményesebb MHSZ-sportolókat A sportvilág egy éve Kedves hagyomány már, hogy ilyenkor, az év utolsó napjaiban az MHSZ megyei vezetősége aktívaértekezletet rendez, amelyre meghívják a szövetség legeredménye­sebb Békés megyei sportoló­it. így volt ez pénteken dél­után is, .amikor a legjobbak Békéscsabán, a honvédelem házában találkoztak. A megyei titkár, Ivicz Im­re alezredes rövid beszédé­ben méltatta az idei év eredményeit. Szégyenkezésre semmi okuk nincs, hiszen az MHSZ Békés megyei spor­tolói kitűnő, sok esetben nemzetközi rangú eredmé­nyekkel büszkélkedhetnek. Hogy csak néhányat említ­sünk ezek közül. Az ejtőer­nyősportban Tímár Vince ért el kiemelkedő eredmé­nyeket olyannyira, hogy az idén másodszorra érdemelte ki az Év Sportolója meg­tisztelő címet. Vitorlázó re­pülésben Halasi Gábor büsz­kélkedhet, kitűnő teljesít­ménnyel. A repülőmodelle­zők között a gyulai csapat vívott ki rangos helyezést nemzetközi versenyeken, köztük Szegedi Sándor vi­lágcsúcstartó lett. A rádiósok közül Nagy Béla sarkadi amatőr tagja a válogatott keretnek. Országos bajnok­ságot nyert sportpisztoly- lövészetben Serkédi—Felegyi —Szűcs alkotta csapat. A katonai tömegsportban a legjobbak között jegyzik Bányai Gábort, a békési tar­talékos klub tagját. Ezen az aktívaértekezle­ten vette át az aranyplaket­tet a békéscsabai rádióklub, amely 50 ezer összeköttetést teremtett egy év alatt. Ezüst­plakettet kapott Gál János békéscsabai és Wlasits Nán­dor gyulai amatőr tízezer összeköttetéséért, ötezer ösz- szeköttetést teremtett és bronzplakettet kapott Su- tyinszki János és Kalina Pál békéscsabai, valamint Szűcs Árpád orosházi rádióamatőr. Balinszki János mezőberé- nyi amatőr pedig országos URH-versenyen bronzérmet szerzett. Az elismeréseket Ivicz Imre alezredes adta át és 13 sportoló kapott pénz­jutalmat B. O. Képes Sport Kupa Harmadszor a Videoton A győri sportcsarnokban pén­teken délután a harmadik for­duló két mérkőzésével befejező­dött a Képes Sport teremlabda­rúgó-tornája. Három együttes volt még esélyes a kupa elnye­résére — s végül is a vezető Videoton megmaradt az első he­lyen. A Videoton újabb sikerével méltán nevezhető a hazai te­remlabdarúgás legjobbjának, a hetedik alkalommal rendezett Képes Sport Kupában harmad­szor diadalmaskodtak. A két mérkőzés eredménye; Ferencváros—Rába ETO 3:2 (2:0), Videoton—Tatabánya 3:2 (1:2). A HETEDIK KÉPES SPORT KUPA VÉGEREDMÉNYE : 1. Videoton 3 3 - 5-3 8 2. Ferencváros 3 2 1 8-5 6 3. Tatabánya 3 12 9-11 3 4. Rába ETO 3-3 6-9 1 Ebben az évben a francia AFP hírügynökség bizonyult a leggyorsabbnak; 1978 leg­jobb sportolóiról ő közölte először a félhivatalos véle­ményt. Listáját mind a nők­nél, mind a férfiaknál atléta vezeti, s ez nem is nagyon csodálható, hiszen a sportok királynőjének képviseletében könnyű felhívni a rangsoro­lók figyelmét. Nem is kell hozzá más, mint valakinek nő létére először túlszárnyal­ni a hétméteres álomhatárt (Vilhelmina Bardauskene), vagy rövid néhány hónap alatt megjavítani az öt- és tízezer méter, valamint a háromezer méteres akadály­futás világcsúcsát (Henry Rono). Gyanítható, hogy ket­tőjük nemcsak a franciák névsorában kerülték, illetve kerülnek majd ilyen előkelő helyre, hisz’ eredményeik va­lóban a sportvilág kiemelke­dő teljesítményei között tart­hatók számon. Igaz, kiemelkedő teljesít­ményekben ebben az évben sem volt hiány, s hogy a szakértői és szurkolói érdek­lődés egyaránt mintha az át­lagosnál is fokozottabb mér­tékben nyilvánult volna meg a küzdőterek eseményei iránt, az sem írható a vélet­len számlájára. A két olim­pia közötti páros esztendő mindig is különleges figyel­met keltett, úgymond: ez az időszak a legalkalmasabb a felmérésre és a hiteles elő­rejelzések elkészítésére. Ilyenkor még van lehetőség új emberek kipróbálására, de már minden tervszerűen dol­gozó országban, sportágban kialakulóban vannak az olimpiai csapatok, vagyis: csak meg kell hosszabbítani az eredőket, s meg lehet kí­sérelni a reális prognózisok el készítését. A magyar sport is így te­kintette 1978-at. Hogy azon­ban nyugodt szívvel is te­kinthet-e az 1980-as moszk­vai olimpia elé, az már ko­rántsem mondható el. Saj­Röviden Groningenben a junior sakkozók Európa-bajnoksá- gán a hetedik fordulót bo­nyolították le. A magyar Károlyi Tibor világossal le­győzte a holland De Bőért, és 4 pontjával jelenleg a 8— 10. helyen áll. A versenyben a szovjet Dolmatov vezet 5 (2) ponttal. * * * A szovjet sportújságírók szavazatai alapján megvá­lasztották 1978. legeredmé­nyesebb tíz szovjet sporto­lóját. Amint az várható volt, az elsőséget a sakk­világbajnok, Anatolij Kar­pov szerezte meg. A magas­ugró Vlagyimir Jascsenko és a tornász Nyikolaj And­rianov előtt. * * * Befejeződtek a junior ké­zilabdatorna csoportselej­tezői. A magyar színeket képviselő Debreceni Dózsa fiataljai megnyerték a „B” csoport küzdelmeit, miután 16:12 (10:6) arányban ver­ték a VSZ Kosice, és 23:11 (12:4) arányban a Mihalov- ce együtteseit. A másik cso­portban a csehszlovák Sla- via Praga ugyancsak pont­veszteség nélkül szerezte meg az elsőséget: * * * A női kézilabdatornát az NDK-beli Magdeburg pont­veszteség nélkül nyerte. Mind a négy mérkőzésen győzött. A Bakony Vegyész negyedik lett, egy győzel­met aratott, mégpedig a lengyel Aks Chorzow ellen 20:14 (12:7) arányban. Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem kül­dünk vissza. nos. A magyar sport idei leg­egyértelműbb sikereit ugyan­is nem olimpiai sportágakban érte el, ami persze nem je­lenti azt, hogy me örültünk volna ezeknek a sikereknek. Novemberben az egész világ tapsolt Portisch Lajoséknak, akik ötvenévi szünet után hozták haza az aranyérmet az argentínai sakkolimpiáról; s ha kevesebb emberhez szólt is, mégis szép siker volt fogathajtóink százszázalékos szereplése a kecskeméti vi­lágbajnokságon. De hát igaz, ami igaz: olimpiai szemüveg­gel „csak” vívóink, kajakozó- inik és Magyar Zoltán világ- bajnoki, valamint birkózók, súlyemelők EB-győzelmeit szabad néznünk, és bizony be kell vallanunk, hogy 1978- ban meglehetősen mérsékelt volt a „termés”. Egy-egy si­kerre a kudarcok sokasága jutott. Csöppet sem lesz irigylésre méltó az év őszén hivatalba lépett új sportve­zetés dolga, amikor el kell majd készítenie az esemé­nyek elemző értékelését. Ha a sakkolimpiát is ide­számítjuk: négy nagy sport­ág világversenyét rendezték meg ebben az évben. Az em­lített mellett a labdarúgó VB-t, az atlétikai EB-t, va­lamint az úszó- és vízilabda VB-t. Nagyszabású esemé­nyek, rengeteg élmény, ér­dekesség, s mindez a sze­münk előtt, hiszen a televí­ziós közvetítések révén a nagy sportesemények világ­méretű közügyék lettek. Mennyi álmos szemű ember kezdte júniusban nálunk a munkanapot! Igazán, egy ki­csit tekintettel lehettek volna rájuk a „fiúk”. De, mint tud­juk, nem voltak, s bár a szurkolót igen könnyű szép reményekbe ringatni, a Mun- dial igen gyors ébresztőt ho­zott. Tizenkét évi szünet után ott voltunk ugyan ismét a VB-n, de minden idők egyik leggyászosabb szerep­lését tudhatja maga mögött válogatottunk. (És hogy nem pillanatnyi kisiklásról volt szó, igazolja az Európa-baj- noki ősz két további, talán még a VB-nél is jobban fájó veresége: Finnország, Görög­ország...) Nem hozták meg immár hagyományos aranyukat a ví­zilabdázók sem Nyugat-Ber- linből, s bár vannak, akik ezt kifejezetten jó jelnek vé­lik, mondván, hogy a mont­reali győzelmet is egy világ- bajnoki vereség előzte meg (Cali), a többség ezúttal is inkább a borúlátásra hajla­mos. No, nem pusztán az el­vesztett arany, sokkal inkább az egyéb „jelek” miatt, ame­lyek úgy látszik, nem vélet­lenül szaporodnak az utóbbi években a világverő vízilab­dacsapat körül. (Faragó em­lékezetes pofozkodása csak egy a sok közül...) Ami pedig a prágai atlétikai EB-t illeti, arról jobb nem is beszélni. Bár talán mégis, hiszen vé­gül — ha nem is a zöld gye­pen, de a zöld asztal mellett — a magyar sport is hozzá­jutott egy aranyéremhez- miután ötpróbában dopping­használat miatt megsemmisí­tették a Papp Margitot le­győző Tkacsenko eredmé­nyét. Mindezek után furcsa, hogy még egy olyan versenyen sem játszották el végül a ma­gyar himnuszt, ahol az ered­ménnyel erre rászolgáltak versenyzőink. Buenos Aires­ben a rendezők az elhagyott himnusszal próbálták meg ki­fejezni nemtetszésüket a ma­gyar győzelem miatt. És ez az eset arra is jó, hogy em­lékezzünk rá: 1978 sem volt „politikamentes” év a világ sportjában. A FIFA elkészített például egy olyan olimpiai selejtező sorsolást, amelyben a szocia­lista országok válogatottjait egy csoportba osztotta. (Mit neki olimpiai színvonal!) A Karpov—Korcsnoj sakkvilág­bajnoki párosmérkőzésen is voltak pillanatok, amikor a rosszízű kísérőjelenségek már-már eltakarták a spor­tot. És, úgy látszik, hiába ha­lad minden a menetrendnek megfelelően a moszkvai olimpia előkészületeiben, mindig akad az ellentábor­ban egy-két hivatásos „kétel­kedő”. Igaz, persze, nemcsak po­litika van a sportban, de van — sportpolitika is. És utóbbi olykor nem kevesebb gondot okoz az érintetteknek, mint az előző. Az év legnagyobb — és kétes értékű — sportpoli­tikai szenzációja vitathatatla­nul az 1984-es nyári olimpiai játékok helyszínének kijelö­lése körüli huzavona volt. Emlékezetes, hogy végül is egyetlen jelentkező akadt a rendezésre, Los Angeles vá­rosa, amelynek gazdái úgy érezték, hogy ebben a kénv- szerhelyzetben ráerőltethetik saját elképzeléseiket a Nem­zetközi Olimpiai Bizottságra. Los Angeles feltételeket sza­bott, amelyeket a NOB nem fogadott el, majd a NOB sza­bott feltételeket, amelyeket meg Los Angeles utasított el. Voltak pillanatok, amikor úgy tűnt, hogy azoknak a borúlátóknak lesz igazuk, akik már München idején megkongatták a vészharan­got, s meghirdették az olim­piai eszme vereségét. Vajon olimpia nélkül marad a vi­lág? Valljuk be, a kérdés még a világ ezernyi gondja között is foglalkoztatta az embereket, s elszomorította az esetleges lehetőség. Végül is azonban minden jóra for­dult: Los Angeles engedett, megadta a szükséges biztosí­tékokat, 1984-ben is lesz te­hát olimpia. A gondok újabb négy esztendőre megoldód­tak, s vélhetően akkor már nem a termetes ír úrnak kell velük foglalkoznia, te­kintve, hogy Lord Killanin az idén véglegesítette szándé­kát : Moszkvában lemond tisztségéről. A sport nem tűri a szo­morúságot, de ha erről az évről beszélünk, szükségkép­pen fel kell idéznünk ilyen pillanatokat is. A durvaság, az erőszak egyre jobban el­uralkodik a világ sportpá­lyáin. És egyre gyakoribb a halál is. Az olasz Perugia—Fioren- tina bajnoki labdarúgó-mér­kőzés mérlege október 15-én: két lábtörés, egy agyrázkó­dás (egy néző üveggel dobta fejbe a Fiorentina kapusát), hat játékos és nyolc rendőr könnyebb sérülése a mérkő­zés után kitört tömegvereke­désben, harminc letartózta­tás. November végén egy Bosznia—Hercegovina-i járá­si bajnoki mérkőzésről röpí­tették világgá a hírügynöksé­gek: a vendégszurkolók meg­ölték Ante Bosnyak játékve­zetőt. Igen, a halál... A szeptem­beri monzai Forma 1-es fu­tamrészvételért a svéd Ron­nie Peterson fizetett az éle­tével. Az olasz Angelo Jaco- pucci a ringben szenvedett halálos sérülést. (A ringvilág nyolcadik halottja volt 1978- ban!) A sport halálos játék a világ nem egy országában. És elsirattuk saját halot- tainkat is: köztük a magyar sport nagy öregjét, Hegyi Gyulát. A százszoros váloga­tott Bozsik Cucut például, akinek a játékért élő szíve éppen a világbajnoki rajt előtt szűnt meg dobogni. Nem nézhette már a nagy­szerű csatákat, s nem lehe­tett ott azon a banketton sem, amelyen szűk körben az 1953. november 25-i világra­szóló diadalra emlékeztek a hajdani résztvevők. Csöndes, indokolatlanul csöndes ünnep volt ez a „hathármas” emlé­kezés, vagy hagyjuk az em­lékeket? Valóban: jelen ba­jainkon mit sem segít a „ré­gi dicsőség” felemlegetése. fl Népújság Körkérdése Ma ismét közöljük közvéleménykutató szelvényünket, s kérjük olvasóinkat, döntsék el, kik a megye legjobb női és férfi sportolói, s melyik csapatot tartják az 1978-as esztendő legeredményesebb együttesének? A szavazás végeredményét lapunk január 7-i, vasárnapi számában hozzuk nyilvános­ságra. A közvélemény-kutatásban részt venni a lapunkból kivá­gott szavazócédulával lehet. Ezeket borítékban, vagy leve­lezőlapra ragasztva, január 4-ig kell eljuttatni szerkesztő­ségünk sportrovatához (5601 Békéscsaba, Postafiók 111.). A NÉPÚJSÁG KÖZVÉLEMÉNY-KUTATASA Ki volt Békés megye legjobb női sportolója 1978-ban? 1. 2. 3. Ki volt Békés megye legjobb férfi sportolója 1978-ban? 1. 2. 3. Melyik volt Békés megye legeredményesebb csapata 1978-ban? 1. 2. _________~_______ 3 . A szavazó neve, pontos címe: Egészségünkért Most, az ünnepek alatt és után se feledkezzünk meg arról, hogy saükségünk van egy kis mozgásra. 1. gyakorlat: Alapállás a kiindulóhelyzet, 4 lépés helyben futás, (1—4 ütem), 4 lépés, helyben futás, magas térd emeléssel (5—8 ütem). 2. gyakorlat: Álljanak ter­peszállásba, ujjfűzés a test mögött, törzshajlítás előre háromszor, karlendítéssel hátra (1—3 ütem), kiinduló­helyzet (4. ütem). A gya­korlatot nyolcszor ismétel­jék! 3. gyakorlat: Alapállás, kéz a csípőn, törzshajlítás hátra 3-szor kamyújtással oldalt. (1—3 ütem), kiinduló­helyzet (4 ütem). A gyakor­latot nyolcszor ismételjék! o 4. gyakorlat: Terpeszállás a kiindulóhelyzet, kar ol dalsó középtartásban, bal térdhajlítással és karnyú tással magastartásba, törzs- hajlítás jobbra 3-szor (1—3 ütem), kiindulóhelyzet (4 ütem), jobb térdhajlítással és kamyújtással magastar- tásba, törzshajlítás balra háromszor (5—7 ütem), ki­indulóhelyzet (8 ütem). 1 5. gyakorlat: Ismét ter­peszállás a kiindulóhelyzet, kar magastartásban, törzs­hajlítás előre, kéz a térden (1 ütem), törzshaj lításban jobb kamyújtás előre, talaj­érintéssel (2 ütem), törzshaj­lítás előre, kéz a térden (3 ütem), kiindulóhelyzet (4 ütem). A gyakorlatot ellen­kező karral is végezzék. Is­métlés négyszer! 6. gyakorlat: Álljanak alapállásba, térdrugózással bal karlendítés előre és jobb kar hátra (1 ütem), térdrugózással karcsere (2 ütem). 7. gyakorlat: Terpeszál­lás a kiindulóhelyzet, bal kar magastartásban, kartar- táscsere 4-szer (1—4 ütem), törzsdöntésben kartartás- csere 4-szer (5—8 ütem). Egészségünkre ! P. T. BÉKÉS MEGYEI Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Enyedi G. Sándor. Főszerkesztő-helyettes: Rocskár János. Szerkesz­- - - tőség: Békéscsaba Pf: 111. Munkácsy u. 4. szám, 5601. Telefon: 12-196, 12-035, főszerkesztő: 11-021. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba KlFPl 1 l^k/VTj Pf: Hl. Munkácsy u. 4. szám, 5601. Telefon: 11-051. Felelős kiadó: Lehoczki Mihály. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivata­loknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 forint. Dürer Nyomda, Békéscsaba, Szerdahelyi u. 2/A, 5600. Igazgató : Háromszé k! Pál. INDEX: 25054 ISSN 0133—0055

Next

/
Oldalképek
Tartalom