Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-31 / 307. szám

NÉPÚJSÁG 1978. december 31., vasárnap fl nemzetközi gyermekév műsorai Az okos gyermekszeretet, a szocialista családeszmény, valamint a világ nehéz sor­ban élő népeinek gyerme­keivel való szolidaritás je­gyében — felnőtteknek és gyermekeknek szóló műsor- raival — kapcsolódik a Ma­gyar Televízió a nemzetközi gyermekév eseményeihez. Már megkezdődött, s a következő negyedévben folytatódik a „Hogy nálam különb legyen” című, 13 részes sorozat, amely — sok hasznos tanácsot adva — a gyermek személyiségének fejlődésével foglalkozik az újszülött kortól a késő ka­maszkorig. A műsorhoz kap­csolódva a Vöröskereszt­szervezetek vitákat, beszél­getéseket szerveznek: Részletesen ismertetik majd a gyermekek jogairól, védelméről, 1979. február­jában rendezendő hazai konferencia eseményeit és beszámolnak arról a nem­zetközi tanácskozásról is, amelyet az ENSZ képvise­lőinek és a különböző orszá­gok kormányszakértőinek részvételével, júniusban tar­tanak meg Budapesten. A nemzetközi stúdió a gyermekek iránti felelősség­ről — más földrészek meg- hívottaival — vitaműsort készít. 1979-ben megújul a „Családi kör”. Túl azon, hogy más időpontban sugá­rozzák, módszerében is meg­változik. Az új adásokkal arra törekednek majd, hogy — dokumentumok felhasz­nálásával — inkább viták alakuljanak ki, semmint ta­A Mezőkovácsházi Tö- VÁLL munkájának nagyobb hányadát évek óta a 13 tag­szövetkezet adja. Minden esztendőben számos új me­zőgazdasági létesítményt épí­tenek és adnak át. Erre az évre 40 millió forintos épí­tési tervet tűztek célul. Év közben az eredeti tervet 50 millió forintra módosították. A feszített tervet, a felada­tokat azonos létszámmal, a termelékenység fokozásával, belső szervezéssel az elmúlt napokban teljesítette a kö­zös vállalkozás kollektívája. Ez egyben azt is jelenti, hogy az 1977-ben elért 42,6 millió forintos termelési ér­téket az idén 7,4 millió fo­rinttal túlszárnyalták. Ebben az évben egyebek között átadtak Kevermesen egy 270 férőhelyes szarvas­marha-istállót, Magyarbán- hegyesen befejezték a BAR- TÖV-keltető építését, Kar- doskúton, a Rákóczi Tsz-ben elkészült két, egyenként hat- száz vagonos siló, befejezték az üzemi utak építését, és a szarvasmarhatelep térburko­lását. Mezőhegyesen, az ál­lami gazdaságban a közel­múltban elkészült a szárító alapozása is. A TÖVÁLL-nak ez évben több munkája volt Batto- nyán. Egyebek között átad­ták az impozáns községi könyvtárat, s elkészült a Május 1. Tsz-ben egy 64 fé­rőhelyes fiaztató. Ugyancsak Battonyán befejezték a MOM második ütemben épülő üzemcsarnok, valamint a községi tornacsarnok alapo­zását. Mezőkovácsházán is több létesítményt adtak át. Ezek közül a legnagyobbak: az MHSZ-kiképzőbázis, a konténeres gázcseretelep, s elkészült az ÉVIG 2300 négy­zetméteres üzemcsarnoka. A jövő évi tervek még nem véglegesek. Eddig 44 millió forintnyi építőipari beruházásra kötöttek kivite­lezői szerződést. 1979-ben Battonyán, a Május 1. Tsz- ben folytatják a sertéstelep rekonstrukcióját, mely egy­magában 30 millió forint. Ugyancsak Battonyán foly­tatják a MOM üzemcsarno­náckok tömkelegét „zúdít­sák” a szülőkre. Az UNESCO kezdeménye­zésére nemzetközi sorozatot készítenek a gyermekek éle­téről 9 ország — köztük ha­zánk — részvételével. Az elkészült filmeket jövő év júniusában Párizsban szem­lén mutatják be, s ezután láthatják majd a magyar nézők is a 9 alkotást. Feb­ruár 7-én szórakoztató — neves hazai művészek köz­reműködésével — gálaestet sugároz a televízió. A gála­est közvetítési díját a gyer­mekszolidaritási alapra utal­ják át. A tv-műsorok nemcsak a gyermekekről, hanem a gyermekeknek is szólnak. A gyermekek nemzetközi éve nemzeti bizottsága, a Kultu­rális Minisztérium és a Ma­gyar Úttörők Szövetsége pályázatot hirdetett gyer­mekdalok, színdarabok, fil­mek írására. A legjobb pá­lyamunkákat a televízió is bemutatja majd. Májusban megrendezik a 3. kőszegi te­levíziós gyermekműsor és filmszemlét. Itt nem csupán a 15—20 alkotást 'kitevő „évi termést” láthatják majd a szakértők, hanem vitákat, játékokat, találkozó­kat is szerveznek a kicsi­nyeknek és nagyobbaknak, hogy megismerjék igényei­ket, véleményüket és kriti­kát kapjanak tőlük. Nyáron sorozatot indíta­nak 30 év magyar gyermek­filmjeiből. A Pál utcai fi­úktól a Keménykalap és krumpliorrig sok kedves is­merőst üdvözölhetnek a képernyőn az apróságok. kának építését, Mezőkovács­házán befejezik az ÉVIG bő­vítését. Az elkövetkező, a téli hó­napokban 3 munkahelyet té­liesítettek: Mezőkovácshá­zán az ÉVIG beruházásán, Battonyán, a Május 1. Tsz sertéstelepi rekonstrukcióján és a MOM építkezésén fog­lalkoztatják a létszám 60— 70 százalékát, míg a többi építő belső felújítási munká­kat végez a különböző meg­rendelőknek. A Mezőkovácsházi Tö- VÁLL január 1-től az Épí­tőipari Szövetkezeti Közös Vállalat — ÉSZV — nevet veszi fel. Nem feledkeznek meg a gyermeknapi juniálisról sem, amikor Vitray Tamás irányításával körkapcsolá- sos játékműsor is lesz. Ter­vezik gyermekeknek szóló új tévéjátékok, -filmek, közöttük a legszebb magyar népmesékből készült J3 ré­szes rajzfilmsorozat bemu­tatását. Megjelennek a kép­ernyőn a gyermekvilág „cso­dái”, többek között a rosz- tovi közlekedési park, a chorzowi ősállatpark, a dá­niai játékvároska és a son- nenbergi játékmúzeum. A Magyar Televízió mun­katársai helyszíni közvetíté­sen számolnak be júliusban a Budapesten tartandó európai nemzetközi gyer­mektalálkozó eseményeiről és több filmet készítenek „Barátság 38 nyelven” cím­mel. Több olaj A kőolajbányászok az idén a korábban feltárt, új kőolajmezők bekapcsolásá­val és a régebbi mezők ter­melésének intenzifikálásá- val növelték teljesítményü­ket, amelynek eredménye­ként az év utolsó hetében az 1978. évi előirányzaton felül 50 ezer tonna kőolajat bocsátottak népgazdasá­gunk rendelkezésére. Ez a többlet mintegy 5 millió dollárba került volna, ha az igények kielégítése érdeké­ben külföldről kell besze­rezni. Az olajbányászok ka­rácsonykor sem pihentek, s szilveszter éjjelén is dolgoz­nak. Ezen az éjszakán, te­hát a szombatról vasárnap­ra virradóan várják, hogy a kőolajkutakból — a hazai termelés megkezdése óta ebben az évben először — felszínre kerüljön a kétmil­liomodik tonna fekete arany. Ezenkívül a földgáz­termelő kutakból felszínre áramló légnemű energiahor­dozó feldolgozásának ma­radéktermékeként hozzájut­nak a 200 ezredik tonna ga­zolinhoz, vagyis az úgyne­vezett fehér kőolajhoz is. A tröszt vállalatai, üze­mei túlteljesítették kőolaj­feldolgozási és gázellátási előirányzatukat is. Ebben az évben a tervezett 126 7.00 helyett 139 000 háztartást láttak el propán-bután .gáz­zal, illetve palackkal. fgy már az idén propán-bután gázhoz jutott a kétmilliomo­dik háztartás, ami azt jelen­ti, hogy teljesítették azt az előirányzatot, amit az ötéves' terv 1980-ra ütemezett. Mintegy 1200 darab rétes kel el naponta Békéscsabán, a vendéglátóipari vállalat 49-es számú rétesboltjában. Külö­nösen ünnepek táján nő a forgalom, múlt szilveszterkor például mintegy 8000 rétest vásároltak, s az idén sem volt kevesebb. Képünkön: Zleovszki György cukrász sütőbe teszi a rétest „ .. „. ____ F oto: Gal Edit Eredményes évet zárt a Mezőkovácsházi TÖVŐLL Csak a minőség révén juthatunk előbbre Beszélgetés Csatári Béla megyei titkárral néhány gazdasági problémárél A mögöttünk levő hónapban sok szó esett a népgazdaság helyzetéről, a gazdasági egyensúly érdekében teendő intézkedésekről. Méltán nagy érdeklődés kísérte a Közpon­ti Bizottság december 6-i határozatait, az országgyűlés legutóbbi ülésének állásfoglalá­sait. Megfogalmazásra kerültek a megyei feladatok is, amelyeket aktívaüléseken is megvitattak. Mindezekről lapunk be is számolt. Ez alkalommal Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára válaszolt néhány kérdésünkre. Szándékunk ezzel az volt, hogy az egységes értelmezést és ennek alapján az egységes és következetes cselekvést ily módon is elősegítsük a feladatok sikeres A Központi Bizottság december 6-i hatá­rozatából, a megyei pártbizottság december 14-én elfogadott cselekvési programjából többen azt olvasták ki, mintha a termelés­ben a mennyiség és a minőség szembeke­rült volna egymással. Valóban így van? Nem! Nem így van! A mennyiség és a mi­nőség elszakíthatatlan dialektikus egységben van egymással — így van ez gazdasági éle­tünkben is. Természetesen a mennyiség és a minőség az általánoson belül mindig konkrétan megjelenő tényező. A nemzetközi piaci cserearányok számunk­ra romlottak — nőttek a népgazdaság veszte­ségei. A beruházások és a készletek gyorsabb növekedése miatt romlott az eszközök kihasz­nálásának hatékonysága. Az 1Ç78. évben az alacsony hatékonyságnövekedés egyik fontos tényezője, hogy a termelés anyaghányada lé­nyegesen emelkedett. Ezért is kisebb a ter­vezettnél a nemzeti jövedelem növekedése. A belső felhasználás a tervezett mérséklődés helyett lényegesen bővült. Mi a tennivaló egy ilyen helyzetben? — tette fel a Központi Bi­zottság a kérdést, melyre egyértelműen vála­szol is: a gazdaság törésmentes fejlődésének biztosítása, az elért eredmények megszilárdí­tása, a gazdálkodás hatékonysági követelmé­nyeinek jobb érvényesülése a korábbi évek­hez viszonyított csökkenő ütem, illetve javuló minőség mellett. A következő években — nemcsak 1979- ben — a gazdasági egyensúly javítása áll központban. Ennek érdekében csökkenteni kell a belföldi felhasználást és dinamiku­san növelni az exportot. Milyen problémák és konkrét megyei'tennivalók vannak.ezen a téren? A párt gazdaságpolitikájának változatlansá­gát fenntartva, éppen annak érvényesítése érdekében — 1979-ben és az azt követő évek­ben — gazdasági életünk homlokterébe kerül a népgazdaság egyensúlyi helyzetének hely­reállítása. Ezt kell szolgálnia a megváltozta- l^ndó gazdaságpolitikai és a gazdaságirányí­tási gyakorlatunknak — a népgazdasági és üzemi terveknek, a hatékonyságnak, a minő­ségnek, az üzem- és munkaszervezésnek, a gazdasági szabályozóknak, az állami irányítás és pártpolitikai módszereknek, a szocialista munkaversenyeknek, a szocialista brigádmoz­galmaknak, egyszóval minden gazdasági lépé­sünknek. Vagyis: a termelés növekedési üte­mének összhangba kell kerülnie az import-, elsősorban a szocialista importlehetőségek bő­vítésével; továbbá: a termelés dinamikus nö­velésére lehetőség csak a gazdaságos export esetén és a hatékonyan dolgozó vállalatoknál legyen. Megyénk ipara számára a 4 százalékos ütemnövekedés 1979-ben azt jelenti, hogy ha például termékeinek jó piaca van szocialista relációjú nyersanyag-behozatalból, és ha a nem ’rubelelszámolási export lehetősége nö­vekszik, akkor növelhető a termelés dinami­kája a kívánt lehetőség határáig. Amennyi­ben egy vállalat drágán tudja a nyersanyagot beszerezni és különösen a készterméket nem tudja jól értékesíteni a külpiacon, annak ter­melésütemét csökkentenie kell, vagy ha a ter­méke nem értékesül, az ilyen termék előállí­tását gazdaságossá kell tenni, vagy megszün­tetni. Mindehhez a vállalatnak ismernie kell a piaci lehetőségeket, a nyersanyag és kész­termék frontján egyaránt. Tehát nemcsak a külkereskedelmi vállalatnak, hanem a ter­melő vállalatnak is szüksége van kielégítő piaci ismeretekre és az azt ösztönző anyagi érdekeltségre. A megyei pártbizottság is megállapította, hogy gondjaink vannak a beruházások meg­valósításának tervszerűségében. Ez többek között az építőipari kapacitás krónikus hiá­nyával, a megyei építőipar műszaki színvo­nalával is összefügg. A gazdaságosság a gyorsan megvalósított beruházásokat igé­nyelné. Várható-e itt javulás? Megyénk általános és benne gazdasági elő­rehaladásának egyik kulcskérdése az építő­ipari kapacitás növelése, és szervezett, ész­szerű kihasználása. A beruházások egy tekin­télyes hányada nem lép be a tervezett időben a termelés szolgálatába. Emiatt elmarad a tervezett termelés, a szolgáltatás, s az elma­radás gazdasági veszteségeket és bosszúságot okoz. Éppen a napokban folytattunk tárgya­lást az érdekelt szervek vezetőivel, képvise­lőivel, hogy hogyan kell és lehet ezen változ­tatni. Mindenekelőtt jobb tervszerűség, szer­vezettség, összehangoltság, s az egyes beru­házások fontosságának megfelelő rangsorolá­sa — a beruházó, tervező-, kivitelező vállala­tok, szervezetek közötti jobb együttműködés szükséges. A BÁÉV biztosítja a megye építőipari ka­pacitásának döntő hányadát (kétharmadát). A vállalat termelő kapacitásának fejlesztése van napirenden, amely jelentős és kedvező változást fog eredményezni. A szegedi DÉLÉP Vállalat fontos szerepet játszik a megye ter­melő és városépítő tevékenységében. A jövő­ben is számolunk e vállalat eredményes mun­kájára. összegezve elmondhatjuk, hogy várható a javulás a beruházások előkészítése, megvaló­sítása, rendeltetésének megfelelő üzembe helyezése érdekében. A termőtalaj védelme és termőképességé­nek fokozása alapvető feladat a mezőgaz­daságban. A meliorációs távlati terv hogyan realizálódik és ez milyen feladatot ró az érintett mezőgazdasági üzemekre? ­A mezőgazdasági termelés alapvető eszköze a föld. A föld termőképessége, fenntartása és fokozása a mezőgazdasági termelés növelésé­nek egyik fontos eszköze. A termelés színvo­nala és mennyisége lehetne nagyobb, ameny- nyiben a föld termelésre való alkalmasságát tovább növeljük. Éppen ezért helyez a me­gyei vezetés nagy figyelmet e feladat megol­dására. Eddig is történt egy és más ebben a kér­désben, de az elvégzett munka üteme nem kielégítő. 1979-től gyorsabb ütemű megvalósí­tással. kell számolni. Ehhez adva van g na­gyobb kormányzati támogatás, valamint lét­rejött a talajvizsgálat szükséges bázisa, fej­lődött a kivitelezési kapacitás. Most arra van szükség, hogy a rendelkezésre álló eszközök és lehetőségek jól ki legyenek használva. Ennek feltétele: jól megválasztani a komplex melioráció végrehajtásának területeit, ezen belül az egyes üzemekben elvégzésre váró fel­adatokat, koncentrálni a rendelkezésre álló eszközöket, hogy minél előbb kézzelfogható eredmények szülessenek. Igen jelentős megyénkben a termésered­mények szóródása az egyes mezőgazdasági üzemek között. Ez végső soron a vezetési, szakember-ellátottsági problémákra vezet­hető vissza? A termelési eredmények szóródásának sze­rintem három alapvető oka van: az eltérő természeti adottságok; az eltérő eszközellá­tottság ; az eltérő vezetési, szakember-ellá­tottsági színvonal. A helyzeten való javítás módja mindenekelőtt a felismerésben van. Az adott üzemben, az adott helyzetben lehet el­dönteni, mit kell tenni. Ehhez kétségtelenül szükséges bizonyos külső segítség, azonban a belső felismerés és ennek alapján a kivezető út megjelölése, a feltételek biztosítása adja csak a megoldást. Azt kell mondani, hogy megyénkben nincs annyi természeti adottságbeli eltérés, hogy egy hektárra vetítve 40 mázsa búza, vagy 50—55 métermázsa kukorieátermés-eítérés le­gyen. Ezzel választ adtunk arra is, hogy-, a terme­lés anyagi, technikai és személyi feltételeinek biztosításától nagyban függnek a hozamok, az eredmények. A jövedelem és a termelés, a bérek és a ténylegesen végzett hasznos munka között az eddigieknél szorosabb kapcsolatot, köl­csönös . függést kell teremteni. Milyen fel­adataink vannak ezen a területen? Pártunk Központi Bizottsága december 6-i határozata világosan fogalmazott e kérdésben is: a belső felhasználás a nemzeti jövedelem­nél mérsékeltebben nőjön — a lakossági jö­vedelmek emelkedése és a fejlesztési források bővülése a termelés hatékonyságának javu­lásával szoros összhangban alakuljon. Ez azt jelenti, hogy vége szakad a követel­ményekhez nem kötött bérnövekedés auto­matizmusának. Nem tartható, hogy a bérek nagyobb ütemben növekedjenek, mint a ter­melés. A termelés minőségi növekedésének, a termékek kedvező áron való értékesítésének nagyobb mértékben legyen függvénye a bér- növekedés. Ebből egyenesen következik, hogy lesznek munkahelyi kollektívák és egységek, ahol az életkörülmények növekedni fognak, ■lesznek, ahol jelentős arányban szinten ma­radnak és lesz, ahol átmenetileg csökkenni fog. összességében a lakosság reáljövedelme 1979-ben 2 százalékkal nő. Ilyen körülmények között, ilyen jövedelemszerkezettel és -növe­kedéssel elégedettek lehetünk. A gazdaságve­zetésnek, a párt- és szakszervezeti szervek­nek egységes cselekvése e témakörben is el­engedhetetlen. Enyedi G. Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom