Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-29 / 305. szám

Emlékülés a Fáklya Klubban Delegáció utazott Bumedien temetésére Hatvan évvel ezelőtt, 1918. december 30-án ült össze az ország pedagógusainak ne­vében 630 küldött, hogy megalakítsa a Magyar Ta­nítók Szakszervezetét. Az év­forduló alkalmából emlék­ülés kezdődött ma délelőtt Budapesten, a Fáklya Klub­ban, a pedagógusok szak- szervezetének rendezésében. Voksán József, a szakszerve­zet főtitkára bevezető elő­adásában hangsúlyozta: visz- szatekintve a szakszervezet hat évtizedes múltjára, jog­gal mondható el, hogy az gazdag volt sikerekben. Az eredmények mindig a társa­dalmi haladás szolgálatában, a marxizmus—leninizmus igazságainak követésében születtek. Sikerek, eredmé­nyek a jövőben is csak ak­kor kísérhetik a nevelő­szervezet mozgalmának erő­feszítéseit, ha erről sohasem feledkeznék el. Az emlékülésen tudomá­nyos előadások hangzottak el a többi között a tanítómoz­galmak történetéről, a peda­gógusok részvételéről az el­ső magyar szocialista forra­dalomban és a szakszervezeti mozgalom felszabadulás utá­ni tevékenységéről. A moz­galom 60 éves ' történetét ki­állítás mutatja be a Fáklya Klubban. ★ Huari Bumediennek, az Al­gériai Demokratikus és Né­pi Köztársaság elhunyt el­nökének temetésére Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke vezetésével tegnap magyar küldöttség utazott Algírba. A delegáció tagja dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, valamint Széphe­Biszku Bélának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának vezetésével magyar párt- és állami küldöttség utazott csütörtökön Havannába, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Ku­bai Köztársaság államtaná­csa és minisztertanácsa meg­hívására. A_ küldöttség részt vesz a kubai forradalom győzelme 20. évfordulója al­kalmából rendezendő ünnep­ségeken. A küldöttség tagja: Raffai Sarolta, az országgyű­lés alelnöke, Trethon Ferenc munkaügyi miniszter, Po­csék József vezérőrnagy, lyi Zoltán, hazánk algíri nagykövete. A küldöttség búcsúztatásá­ra a repülőtéren megjelent Borbándi János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Katona Imre, az Elnöki Ta­nács titkára, Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi mi­niszter, Kárpáti Márta és Nánási László, az Elnöki Ta­nács tagjai. honvédelmi miniszterhelyet­tes és Jakus Jenő, a Magyar Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, aki Havannában csatlakozik a küldöttséghez. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Győri Imre, az MSZMP KB titkára, Péter János, az országgyűlés alel­nöke és Sághy Vilmos bel­kereskedelmi miniszter bú­csúztatta. Jelen volt J. A. Tabares, a Kubai Köztársa­ság, valamint S. Garda de Pruneda, Spanyolország rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete. Magyar küldöttség Kubában Dr. Szabó Sándor tartott vitaindító előadást Mérsékeltebb ütemben — nagyobb hatékonysággal Cél: a népgazdasági egyensúly helyreállítása Ipari aktívaértekezlet Békéscsabán Csütörtökön délelőtt a pe­dagógusok szákszervezetének Gorkij-fasori székházá'ban ünnepélyesen megkoszorúz­ták az 1919-es mártír peda­gógusok emléktábláját. Az eseményre az évforduló al­kalmából került sor. Közös érdekeltség és kockázatvállalás Üj társasági szerződés alá­írásával kezdi az új eszten­dőt a TERIMPEX Külkeres­kedelmi Vállalat. Második legnagyobb partnerével, a Baromfifeldolgozó Vállaia­A Magyar Hirdető békéscsabai kirendeltségében 150-féle kártyanaptárt készítenek az idén. Országosan 15 millió nap­tár készin, ebből Békéscsabán mintegy kétmillió darabot gyártanak. Előreláthatólag karácsonyig minden megrendelő­nek leszállítják a naptárakat. Képünkön: özv. Czejtler Jó- zsefné a kész naptárakat csomagolja Fotó: Gál Edit tok Trösztjével köt megálla­podást. Ez azt jelenti, hogy 1979-ben exportjának már csaknem 90 százalékát az iparral hozott együttes dön­tések, a közös érdekeltség és kockázatvállalás alapján bo­nyolítja le. Ennek előnyeiről tájékoztatta az MTI munka­társát Vörös Imre vezérigaz­gató. — Fél esztendővel ezelőtt kötöttük meg az első társa­sági szerződést legnagyobb ipari partnerünkkel, az Ál­latforgalmi és Húsipari Tröszttel. Bár fél esztendő nem hosszú idő, a tapasztala­tok mégis igen kedvezőek. A társasági szerződés megköté­se óta nagyobb a betekinté­sünk a mezőgazdasági ter­melésbe, és az ipari feldol­gozásba is. Ugyanakkor az ipar az eddiginél sokkal ér­dekeltebb a külpiaci igé­nyekre való gyors reagálás­ban. — A társasági szerződés lehetőséget biztosít arra is, hogy kevesebb külkereskedő és több műszaki szakember utazhasson külföldre, s így a gyártók személyesen talál­kozhassanak áruikkal a kül­földi piacokon. Ennek nem­csak az a haszna, hogy köz­vetlenül értesülnek az árut ért kifogásokról, 'hanem az is, hogy megismerik az ot­tani tárolás, értékesítés mód­jait is. Ugyanakkor meg kell te­remteni a magyar élelmisze­rek külföldi „szervizét”, amit a nagy nyugati cégek már régen megvalósítottak, hogy az esetleges hibás, mi­nőségileg kifogásolható áruk ne rontsák tovább a magyar termékek hírnevét. Ezenkí­vül a szerződés annak a le­hetőségét is megteremtette, hogy több kikötőt kapcsol­hassunk be az élőállat-szállí­tásokba, így a torlódásokat, esetleges akadályoztatásokat gyors átcsoportosítással a jö­vőben elkerülhetjük. Az MSZMP Békés megyei bizottsága december 14-i ülésén elemezte a megye gazdaságpolitikai helyzetét, s ebből kiindulva a KB de­cember 6-i határozata alap­ján alakította ki az 1979-es gazdasági feladatokat. E fel­adatok egységes értelmezésé­re hívták össze tegnap dél­előttre Békéscsabára, az if­júsági és úttörőházba a me­gye ipari aktívaértekezletét, amelynek résztvevőit Csatá­ri Béla, a megyei pártbizott­ság titkára köszöntötte, fel­kérve dr. Szabó Sándort, a megyei tanács általános el­nökhelyettesét a vitaindító megtartására. Beszédében dr. Szabó Sán­dor abból indult ki, hogy 1978-ban a népgazdaság egyensúlyhelyzetének javítá­sa, a termelési szerkezet kor­szerűsítése és a hatékonyság növelése volt a legfőbb fel­adat. Ennek alapján vizsgál­va eredményeinket azt kell összességében megállapítani, hogy a számokkal is jelez­hető gazdasági növekedéssel egy időben a gazdálkodás a munka minőségi mutatói és a hatékonyság nem javultak a várakozásoknak megfele­lően. A vállalatoknál és szövet­kezeteknél ez évben a ter­melés az előre jelzettnél is nehezebb körülmények kö­zött folyt. Az ipar termelés- növekedése 4-5 százalékot ért el, elmaradva a terve­zettől. A külkereskedelmi ér­tékesítés az exportfejlesztő beruházások ellenére sem nőtt jelentősen. Elmaradt a remélttől a gazdálkodás jövedelmezőségi színvonala is, megfelelő eredményekről egyértelműen csak a gépipari ágazatban és egy-két könnyűipari szövet­kezetnél lehet beszélni. A nehéziparban kedvező, hogy a termelésnövekedés csak­nem egészében a termelé­kenység javulásának kö­szönhető, vonatkozik ez el­sősorban az Orosházi Üveg­gyárra és a MEZŐGÉP Vál­lalatra. A termékszerkezet­váltás jó eredményekkel járt a Szellőző Művek sar- kadi gyáregységénél, a szeg­halmi Csepel-Autónál, illet­ve a Szarvasi Vas-, Fémipa­ri Szövetkezetnél. A könnyűipari ágazatok­nál a fejlődési ütem lelas­sulása, és a készletek növe­kedése a jellemző 1978-ban. Az építőiparban lassú a kor­szerűsödés, nincs fejlődés a kapacitások összpontosításá­ban. A közlekedésben, az áru- és személyszállításban a Vo­lán munkája emelhető ki, amely szervezetten oldotta meg az elmúlt évinél 6 szá­zalékkal több áru fuvarozá­sát. A kereskedelem a for­galmat a tervezettnek meg­felelően növelte, nagyot lé­pett előre a szolgáltatás is, amely azonban a rendkívül gyorsan növekvő igényekkel nehezen tud ütemet tartani. A beruházási tevékenysé­get elemezve az előadó arról szólt, hogy ebben az eszten­dőben újabb jelentős terme­lőkapacitások léptek üzembe, olyanok, mint a Békéscsabai Kötöttárugyár békési telep­helye, a harisnyagyár szeg­halmi üzeme és a Szellőző Művek új sarkadi üzemcsar­noka. Legnagyobb gond, hogy az építőipari kapacitás és az építési igények közötti feszültség továbbra sem eny­hül. Az 1978-as eredmények taglalását a vitaindító az életszínvonal alakulását, a munkaverseny-mozgalmat, illetve a párt-,-' az állami, társadalmi szervezetek sze­repét részletezve zárta, majd rátért a jövő évi feladatok megfogalmazására. Fő fel­adat továbbra is a népgaz­daság egyensúlyi helyzetének javítását szolgáló döntések végrehajtása, a termelési szerkezet korszerűsítésének gyorsítása, a hatékonyabb gazdálkodás. A termelést, a beruházást és a jövedelem növekedését mind e feladat- csoportnak kell alárendelni. A megye ipari termelését átlagosan 4 százalékkal kell növelni 1979-ben, gyorsítva a folyamatban levő fejleszté­sek megvalósítását, a ter­mékszerkezet korszerűsítését. Az energiahordozók termelé­(Folytatás a 3. oldalon) Ipari üzemeink vezetői a vitaindítót hallgatják Fotó: Veress Erzsi BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS II MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. DECEMBER 29., PÉNTEK Ára: 80 fillér XXXIII. ÉVFOLYAM. 305. SZÁM A december 23-án, szombaton megtartott megyei mezőgazdasági aktívaértekezletet köve­tően tegnap, december 28-án, délelőtt ültek ösz- sze ipari üzemeink gaz­dasági és pártvezetői, hogy értékeljék az 1978- as eredményeket és meg­vitassák a jövő évi teen­dőket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom