Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-22 / 301. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. DECEMBER 22., PÉNTEK Ára: 80 fillér XXXIII. ÉVFOLYAM, 301. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Befejezte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka Csütörtökön délelőtt, az 1979. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat vitájával folytatta munkáját a Parlamentben az országgyűlés téli ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Jelen voltak a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az első felszólaló Trethon Ferenc munkaügyi miniszter volt. Trethon Ferenc felszólalása — Nemcsak a jövő évi, hanem hosszú távú gazdasági feladataink teljesítéséhez is elengedhetetlen a foglalkoztatásban és a munketrő-gaz- dálkodásban tapasztalható ellentmondások megszüntetése, a rugalmas alkalmazkodás a népgazdiaság tényleges szükségleteihez, a megváltozott feltételekhez. Ezt a célt kell szolgálnia a bérpolitikának is — hangsúlyozta a miniszter, majd rámutatott: Társadalmunknak továbbra is alapelve a teljes foglalkoztatottság. Népköztársaságunk alkotmánya minden állampolgárnak biztosítja a munkához való jogot, amelynek gyakorlásánál azonban a jelenleginél jobban figyelembe kell venni a népgazdasági szempontokat, a munkaerőhelyzetből adódó követelményeket. Gondjainkat nem elsősorban a létszámhiány okozza, hanem az, hogy a meglevő munkaerőforrásokat nem hatékonyan használjuk fel. Sokszor elmondottuk már a munkaerőhelyzet feszültségeinek egyik nem lebecsülendő forrásaként, hogy országunkban az alacsony termelékenység miatt több a munkahely, mint a rendelkezésre álló munkáskéz. Ezért lényeges — többek között a műszaki fejlesztés, szervezés, szerkezet javítás ^eszközeivel — a létszám felszabadítása és a gazdaságtalan munkahelyek számának csökkentése. Természetesen nem mondhatunk le új üzemek, gyárak létesítéséről sem. Ezzel kapcsolatban eddig általános követelményként fogalmazódott meg, hogy egy új munkahely létesítésének együtt kell járnia egy régi megszüntetésével. Úgy vélem, ez nem elég. A munkaerőforrások és a munkaerőigény összhangját meg kell és meg akarjuk teremteni. Ennék érdékében az a törekvésünk, hogy egy új, gazdaságilag jobb üzem létrehozásával egyidejűleg egynél több régi, gazdaságtalan munkahely szűnjék meg. Gazdaságunkban jelentős tartalékok vannak. Ezek hasznosításának egyik lényeges eszköze a vállalati, ezen belül az üzem- és munkaszervezés. A rendelkezésre álló munkaerő termelékenységében, a termelési kapacitások teljesítményében, a termékek versenyképességében tapasztalható — saját lehetőségeinkhez és a nemzetközi színvonalhoz viszonyított — elmaradásunknak egyik nem elhanyagolható oka a vállalati szervező munka gyengesége. Tárgyilagosan meg kell állapítani azonban, hogy ezen a téren is vannak már figyelemre méltó eredményeink. Az utóbbi években a termelés növekedése a dolgozók változatlan, illetve egyes területeken mérsékelten csökkenő létszáma mellett a munka termelékenységének emelkedéséből származott. A tendencia egyértelműen helyes, a mérték azonban közel sem kielégítő, mert nem áll arányban a technikai felszereltség változásával, és csak kis részben a gazdálkodás szervezettsége javulásának következménye. A szervezés szükséges és időszerű feladatait a Minisztertanács ezzel kapcsolatos határozata részletesen megállapította. Külön is hangsúlyozandó- nak tartom a vezető meghatározást. Sokan ugyanis e beosztás alatt csak a vállalat igazgatóját, vagy a szövetkezet elnökét értik. Ügy vélem, hogy a munkafegyelem betartásához szükséges feltételek megteremtése — ideértve a munka megszervezését is — nem lehet egyetlen ember feladata. Kötelessége ez az irányítás minden szintjén dolgozónak, természetes része a vezetői tevékenység- nek. A munkafegyelem betartásának követelménye alól nincs kivétel, annál is kevésbé, mivel gyakran előfordul, hogy néhány ember fegyelmezetlensége miatt jelentkező zavar kifelé, végeredményben egy egész vállalat működésének hiányosságaként jelenik meg. Ezért is szükségszerű a Munka Törvénykönyve és végrehajtási rendelkezéseinek korszerűsítése abból a célból, hogy jogrendünk né egyformán kezelje a hanyag, fegyelmezetlen embereket a kötelességüket becsülettel, tisztességgel teljesítőkkel. Olyan helyzetet kell teremtenünk, hogy a jogvédelem minden előnyét azok élvezzék, akiknek munkakészsége egyenes arányban áll képzettségükkel és képességükkel. Nem lennénk tárgyilagosak, ha nem jegyeznénk meg, hogy dolgozóink döntő többsége ebbe a kategóriába tartozik. A bér- és keresetszabályzás 1979. évi módosításai mind a korábbinál, mind az 1978. évinél szerényebb mértékű átlagos bérfejlesztést tesznek lehetővé. Annak érdekében, hogy a vállalati jövedelmek és keresetek az eddigieknél jobban összhangba kerüljenek az eredményekkel, valamint a teljesítményekkel, a kiskereskedelem és a külkereskedelem kivételével megszűnik az 1,5 százalékos követelmény nélküli bérfejlesztés lehetősége. Mérsékeljük a központi bérszabályozási formába tartozó szervezetek részére en-, gedélyezett béremelés mértékét. A bérek és keresetek növelésében nagy megfontoltságra van szükség, mert a teljesítményfedezet nélküli vásárlóerő kibocsátásának felelősségét a vállalatok helyett a központi irányítás nem vállalhatja magára. A bérfejlesztés mértékét és a végrehajtás időpontját úgy kell megválasztani, hogy gazdasági megalapozottságához kétség ne férhessen. Az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani a vállalati bérpolitikában a termékek minőségének javítására és a határidők betartására irányuló ösztönzés kiterjesztésére. A gazdasági feladatok megoldása közben — s annak feltételeként mindenütt egyre nagyobb figyelmet kell fordítani az emberi tényezőkre. Ez fokozott felelősséget jelent minden vezető számára. A munkakörülmények, a munkafeltételek, a munkahelyi szociális ellátás javítása növeli a dolgozók elégedettségét, kezdeményezőkészségét, s ezzel jelentősen hozzájárulhat a termelékenység növekedéséhez. Az ák- tív vállalati szociálpolitika jelentős mértékben befolyásolhatja a pályaválasztást, pályán maradást is. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a termelésnek kivétel nélkül mindenütt a szociális ellátás javításával összefüggő kiadásókkal együtt, és nem azok nélkül kell kifizetődőnek lennie. A tervben előirányzott célok meghatározzák a követelményeket. Most az a feladat, hogy a végrehajtás során ezeket teljesítsük, és teljesítésüket következetesen számon kérjük. Ebből következik az is, hogy ha a helyes határozatok végrehajtása során feszültségék jelentkeznek, akkor nem a követelményeket kell lazítanunk, hanem céljaink elérése érdekében erőfeszítéseinket kell fokoznunk. * * * A vitában ezután felszólalt Lombos Ferenc (Győr- Sopron m., 5. vk.), Sándor Dezső (Borsod m., 15. vk.), dr. Radnai Éva (Fejér m., 8. vk), Fülöp László (Tolna m., 3. vk.). ■Mivel a költségvetési törvényjavaslathoz több hozzászóló nem jelentkezett, az elnöklő Apró Antal a vitát bezárta, s szót adott Faluvégi Lajos pénzügyminiszternek. A pénzügyminiszter vitazárója Az 1979. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat vitájában — a korábbiaknál sokkal nagyobb hangot kapott a népgazdasági összefüggések, a gazdaságpolitikai munka és a gyakorlat összetartozásának megértése — hangsúlyozta a miniszter. — Joggal mondhatta több felszólaló, hogy nem újabb összegekért emel szót, hanem azért, hogy közös munkánk még eredményesebb legyen. Faluvégi Lajos köszönetét mondott a szélesebb összefüggésekre rámutató hozzászólásokért, s megjegyezte: ezzel is megnövekedett a kormány felelőssége a terv és költség- vetés eredményes végrehajtásában. A törvényjavaslatot támogató előadói beszéd és a vita megmutatta, hogy a gazdasági munka egy újabb szakaszánál mindenekelőtt az eddig elért eredményekre támaszkodva kell a feladatokat kijelölni, az erőket összefogni. A vita arra is rávilágított: ez az év egy nagyobb gazdaságfejlesztési távlathoz, a VI. ötéves tervhez is kapcsolódik. Ez a megállapítás nem egyszerűen formális kifejezése az előretekintésnek, hanem nagyon mély átgondolása annak, hogy a nagyobb követelmények, erőfeszítések a következő tervidőszak munkáját is megalapozzák. Az előadói beszéd is szólt arról, hogy országunk jelenlegi gazdasági helyzete és a világgazdaság mai feltételei megkövetelik : gazdasági fejlesztési politikánk jobban illeszkedjék a nemzetközi együttműködés követelményeihez. Bontakoztassuk ki még jobban a KGST-országokkal folytatott együttműködés progresszív elemeit, s a külkereskedelmen keresztül még inkább nyissuk meg a gazdasági és társadalmi haladás forrásait. A tudomány és társadalom kapcsolatáról szólva a pénz(Folytatás a 3. oldalon) Gyulán, a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat cukrászüzemében ezékben a napokban két műszákban dolgoznak a cukrászok. Nincsen ünnep, különösen karácsonyi, beigli nélkül, ezért itt is 8—10 mázsát sütnek. A megtöltött tésztát gömbölyűre sodorják és tojással bekenik Fotó: Béla Ottó KlSZ-akcióprogrant az 1979—80-as évre Duna Mihály a KISZ megyei bizottság áj első titkára A KISZ Békés megyei bizottsága december 21-én, tegnap délelőtt Békéscsabán tartotta soron következő ülését. A napirendek előtt Kutas Gyula, a megyei párt- bizottság ifjúsági referense arról tájékoztatta a bizottsági ülésre meghívott városi és járási KISZ-titkárokat, hogy a KISZ megyei bizottsága december 20-án, szerdán délután Békéscsabán soron kívüli ülést tartott. Ezen részt vett Frank Ferenc, az MSZMP KB tagja, a Békés megyei pártbizottság első titkára és Deák Gábor, a KISZ KB titkára. A soron kívüli ülésen a testület hozzájárult Szabó Miklósnak, a KISZ megyei bizottság tagsági és első titkári funkciója alóli felmentéséhez. Mint ismeretes, Szabó Miklóst az MSZMP Békés megyei bi- ' zottsága titkárul választotta. A KISZ KB Intéző Bizottsága nevében Deák Gábor átnyújtotta Szabó Miklósnak eddigi kiemelkedő tevékenységéért a KISZ-Ér- demérmet, majd javaslatot tett a KISZ mb. új első titkárára, Duna Mihály személyében. A testület titkos szavazással egyhangúlag a KISZ megyei bizottság első titkárává választotta Duna Mihályt, a bizottság eddigi titkárát. A tegnapi soros ülésen ezután elsőként a KISZ 1979—80. évi akcióprogramjának megyei kiegészítése került napirendre, amelyet Kibéd.i-Varga Lajos, a megyei KISZ-bizottság titkára terjesztett elő. A dokumentum a dolgozó fiatalok KISZ-szervezetei számára a gazdasági építőmunkában való helytállást jelöli legfontosabb feladatul. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozó KISZ- szervezeteknek meghirdetik a „Nagyobb termésátlagot, jobb minőséget — kisebb önköltséggel” mozgalmat, valamint a komplett betakarítási versenyt. A bizottság az akcióprogram kiegészítés-tervezetet elfogadta. A napirendnek megfelelően ezután a KISZ mb. 1979—80. évi üléstervét, majd az úttörővezetők megyei konferenciájára ösz- szeállított beszámoló vázlatát és határozati javaslatait tárgyalta meg a testület. Tanácskozott az EDÜ szervező bizottsága A Békés'megyei és a gyulai városi KISZ-bizottság képviselői, valamint a gyulai Erkel-diákünnepség szervezésében érdekelt középiskolák igazgatói, illetve igazgatóhelyettesei vettek részt december 20-án, szerdán délután 3 órai kezdettel a gyulai művelődési központban, az EDÜ szervező bizottságának ülésén. A közös megbeszélésen körvonalazták a három és fél napos rendezvénysorozat eseményeit, amelyet április 28-án, délután 16 órai kezdettel nyitnak meg a művelődési központ előtt. Az esti program „Vendégeinké a szó” címmel, ,az Erkel Gimnázium klubjában lesz. Másnap, 29-én, egész nap és 30- án délelőtt két színpadon mennek majd a műsorok. Üjdonság lesz az idén, hogy az egyes csoportok szerkesztett műsorokkal lépnek fel. Harmincadikán délután „Sportol ,az EDÜ”. Érdekesnek ígérkezik e napon az esti előadás is, amelyben „A te színpadod” címmel, az önként jelentkező fiatalok más műfajban lépnek fel, mint amellyel beneveztek. Május 1-én, az EDÜ résztvevői közösen vonulnak fel. A legötletesebben, legmutató- sabban felvonuló iskola megkapja Gyula város díját. Ugyanezen a napon délután szabadtéri pódiumokon mutatkoznak be ,a résztvevők a város lakóinak, este pedig gálaműsor lesz. Itt osztják ki a megyei versenyek, s az Erkel-diákünnepség fesztiváldíjait. Az ülésen végül szó volt arról, hogy az öt tájegység részvevői között Bács-Kiskun megye helyett Hajdú-Bihar megye, illetve Debrecen városa vesz részt a gyulai rendezvénysorozatban.
