Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-22 / 301. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. DECEMBER 22., PÉNTEK Ára: 80 fillér XXXIII. ÉVFOLYAM, 301. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Befejezte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka Csütörtökön délelőtt, az 1979. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat vitájával folytatta munkáját a Parla­mentben az országgyűlés téli ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró An­tal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai. Jelen voltak a Központi Bizottság tit­kárai és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezető­je és tagja. Az első felszólaló Trethon Ferenc munkaügyi miniszter volt. Trethon Ferenc felszólalása — Nemcsak a jövő évi, ha­nem hosszú távú gazdasági feladataink teljesítéséhez is elengedhetetlen a foglalkoz­tatásban és a munketrő-gaz- dálkodásban tapasztalható ellentmondások megszünteté­se, a rugalmas alkalmazko­dás a népgazdiaság tényleges szükségleteihez, a megválto­zott feltételekhez. Ezt a célt kell szolgálnia a bérpoliti­kának is — hangsúlyozta a miniszter, majd rámutatott: Társadalmunknak tovább­ra is alapelve a teljes fog­lalkoztatottság. Népköztársa­ságunk alkotmánya minden állampolgárnak biztosítja a munkához való jogot, amely­nek gyakorlásánál azonban a jelenleginél jobban figye­lembe kell venni a népgaz­dasági szempontokat, a mun­kaerőhelyzetből adódó kö­vetelményeket. Gondjainkat nem elsősor­ban a létszámhiány okozza, hanem az, hogy a meglevő munkaerőforrásokat nem ha­tékonyan használjuk fel. Sokszor elmondottuk már a munkaerőhelyzet feszült­ségeinek egyik nem le­becsülendő forrásaként, hogy országunkban az alacsony termelékenység miatt több a munkahely, mint a rendel­kezésre álló munkáskéz. Ezért lényeges — többek kö­zött a műszaki fejlesztés, szervezés, szerkezet javítás ^eszközeivel — a létszám fel­szabadítása és a gazdaság­talan munkahelyek számá­nak csökkentése. Természetesen nem mond­hatunk le új üzemek, gyárak létesítéséről sem. Ezzel kap­csolatban eddig általános kö­vetelményként fogalmazódott meg, hogy egy új munkahely létesítésének együtt kell jár­nia egy régi megszüntetésé­vel. Úgy vélem, ez nem elég. A munkaerőforrások és a munkaerőigény összhangját meg kell és meg akarjuk te­remteni. Ennék érdékében az a törekvésünk, hogy egy új, gazdaságilag jobb üzem lét­rehozásával egyidejűleg egy­nél több régi, gazdaságtalan munkahely szűnjék meg. Gazdaságunkban jelentős tartalékok vannak. Ezek hasznosításának egyik lé­nyeges eszköze a vállalati, ezen belül az üzem- és mun­kaszervezés. A rendelkezésre álló munkaerő termelékeny­ségében, a termelési kapaci­tások teljesítményében, a termékek versenyképességé­ben tapasztalható — saját le­hetőségeinkhez és a nemzet­közi színvonalhoz viszonyított — elmaradásunknak egyik nem elhanyagolható oka a vállalati szervező munka gyengesége. Tárgyilagosan meg kell állapítani azonban, hogy ezen a téren is vannak már figyelemre méltó ered­ményeink. Az utóbbi évek­ben a termelés növekedése a dolgozók változatlan, illetve egyes területeken mérsékel­ten csökkenő létszáma mel­lett a munka termelékenysé­gének emelkedéséből szár­mazott. A tendencia egyér­telműen helyes, a mérték azonban közel sem kielégí­tő, mert nem áll arányban a technikai felszereltség válto­zásával, és csak kis részben a gazdálkodás szervezettsé­ge javulásának következmé­nye. A szervezés szükséges és időszerű feladatait a Minisz­tertanács ezzel kapcsolatos határozata részletesen meg­állapította. Külön is hangsúlyozandó- nak tartom a vezető megha­tározást. Sokan ugyanis e beosztás alatt csak a vállalat igazgatóját, vagy a szövetke­zet elnökét értik. Ügy vé­lem, hogy a munkafegyelem betartásához szükséges fel­tételek megteremtése — ide­értve a munka megszervezé­sét is — nem lehet egyetlen ember feladata. Kötelessége ez az irányítás minden szint­jén dolgozónak, természetes része a vezetői tevékenység- nek. A munkafegyelem be­tartásának követelménye alól nincs kivétel, annál is ke­vésbé, mivel gyakran elő­fordul, hogy néhány ember fegyelmezetlensége miatt je­lentkező zavar kifelé, vég­eredményben egy egész vál­lalat működésének hiányos­ságaként jelenik meg. Ezért is szükségszerű a Munka Törvénykönyve és végrehajtási rendelkezései­nek korszerűsítése abból a célból, hogy jogrendünk né egyformán kezelje a ha­nyag, fegyelmezetlen embe­reket a kötelességüket be­csülettel, tisztességgel telje­sítőkkel. Olyan helyzetet kell teremtenünk, hogy a jogvé­delem minden előnyét azok élvezzék, akiknek munka­készsége egyenes arányban áll képzettségükkel és ké­pességükkel. Nem lennénk tárgyilagosak, ha nem je­gyeznénk meg, hogy dolgozó­ink döntő többsége ebbe a kategóriába tartozik. A bér- és keresetszabály­zás 1979. évi módosításai mind a korábbinál, mind az 1978. évinél szerényebb mér­tékű átlagos bérfejlesztést tesznek lehetővé. Annak ér­dekében, hogy a vállalati jö­vedelmek és keresetek az eddigieknél jobban összhang­ba kerüljenek az eredmé­nyekkel, valamint a teljesít­ményekkel, a kiskereskede­lem és a külkereskedelem kivételével megszűnik az 1,5 százalékos követelmény nélküli bérfejlesztés lehető­sége. Mérsékeljük a központi bérszabályozási formába tar­tozó szervezetek részére en-, gedélyezett béremelés mér­tékét. A bérek és keresetek nö­velésében nagy megfontolt­ságra van szükség, mert a teljesítményfedezet nélküli vásárlóerő kibocsátásának fe­lelősségét a vállalatok he­lyett a központi irányítás nem vállalhatja magára. A bérfejlesztés mértékét és a végrehajtás időpontját úgy kell megválasztani, hogy gaz­dasági megalapozottságához kétség ne férhessen. Az ed­diginél nagyobb figyelmet kell fordítani a vállalati bér­politikában a termékek mi­nőségének javítására és a határidők betartására irá­nyuló ösztönzés kiterjeszté­sére. A gazdasági feladatok megoldása közben — s an­nak feltételeként mindenütt egyre nagyobb figyelmet kell fordítani az emberi té­nyezőkre. Ez fokozott fele­lősséget jelent minden ve­zető számára. A munkakörülmények, a munkafeltételek, a munka­helyi szociális ellátás javítá­sa növeli a dolgozók elége­dettségét, kezdeményező­készségét, s ezzel jelentősen hozzájárulhat a termelékeny­ség növekedéséhez. Az ák- tív vállalati szociálpolitika jelentős mértékben befolyá­solhatja a pályaválasztást, pályán maradást is. Hang­súlyozni kell azonban, hogy a termelésnek kivétel nél­kül mindenütt a szociális el­látás javításával összefüggő kiadásókkal együtt, és nem azok nélkül kell kifizetődő­nek lennie. A tervben előirányzott cé­lok meghatározzák a köve­telményeket. Most az a fel­adat, hogy a végrehajtás so­rán ezeket teljesítsük, és tel­jesítésüket következetesen számon kérjük. Ebből követ­kezik az is, hogy ha a he­lyes határozatok végrehaj­tása során feszültségék je­lentkeznek, akkor nem a kö­vetelményeket kell lazíta­nunk, hanem céljaink eléré­se érdekében erőfeszítésein­ket kell fokoznunk. * * * A vitában ezután felszó­lalt Lombos Ferenc (Győr- Sopron m., 5. vk.), Sándor Dezső (Borsod m., 15. vk.), dr. Radnai Éva (Fejér m., 8. vk), Fülöp László (Tolna m., 3. vk.). ■Mivel a költségvetési tör­vényjavaslathoz több hozzá­szóló nem jelentkezett, az elnöklő Apró Antal a vi­tát bezárta, s szót adott Fa­luvégi Lajos pénzügyminisz­ternek. A pénzügyminiszter vitazárója Az 1979. évi költségvetés­ről szóló törvényjavaslat vi­tájában — a korábbiaknál sokkal nagyobb hangot ka­pott a népgazdasági össze­függések, a gazdaságpoliti­kai munka és a gyakorlat összetartozásának megérté­se — hangsúlyozta a minisz­ter. — Joggal mondhatta több felszólaló, hogy nem újabb összegekért emel szót, hanem azért, hogy kö­zös munkánk még eredmé­nyesebb legyen. Faluvégi Lajos köszönetét mondott a szélesebb összefüggésekre rámutató hozzászólásokért, s megjegyezte: ezzel is meg­növekedett a kormány fe­lelőssége a terv és költség- vetés eredményes végrehaj­tásában. A törvényjavaslatot tá­mogató előadói beszéd és a vita megmutatta, hogy a gazdasági munka egy újabb szakaszánál mindenekelőtt az eddig elért eredményekre támaszkodva kell a felada­tokat kijelölni, az erőket összefogni. A vita arra is rávilágított: ez az év egy nagyobb gaz­daságfejlesztési távlathoz, a VI. ötéves tervhez is kap­csolódik. Ez a megállapítás nem egyszerűen formális ki­fejezése az előretekintésnek, hanem nagyon mély átgon­dolása annak, hogy a na­gyobb követelmények, erő­feszítések a következő terv­időszak munkáját is megala­pozzák. Az előadói beszéd is szólt arról, hogy országunk jelenlegi gazdasági helyzete és a világgazdaság mai fel­tételei megkövetelik : gaz­dasági fejlesztési politikánk jobban illeszkedjék a nem­zetközi együttműködés kö­vetelményeihez. Bontakoz­tassuk ki még jobban a KGST-országokkal folyta­tott együttműködés prog­resszív elemeit, s a külke­reskedelmen keresztül még inkább nyissuk meg a gaz­dasági és társadalmi haladás forrásait. A tudomány és társadalom kapcsolatáról szólva a pénz­(Folytatás a 3. oldalon) Gyulán, a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat cukrász­üzemében ezékben a napokban két műszákban dolgoznak a cukrászok. Nincsen ünnep, különösen karácsonyi, beigli nél­kül, ezért itt is 8—10 mázsát sütnek. A megtöltött tésztát gömbölyűre sodorják és tojással bekenik Fotó: Béla Ottó KlSZ-akcióprogrant az 1979—80-as évre Duna Mihály a KISZ megyei bizottság áj első titkára A KISZ Békés megyei bizottsága december 21-én, tegnap délelőtt Békéscsabán tartotta soron következő ülését. A napirendek előtt Kutas Gyula, a megyei párt- bizottság ifjúsági referense arról tájékoztatta a bizott­sági ülésre meghívott váro­si és járási KISZ-titkárokat, hogy a KISZ megyei bizott­sága december 20-án, szer­dán délután Békéscsabán so­ron kívüli ülést tartott. Ezen részt vett Frank Fe­renc, az MSZMP KB tagja, a Békés megyei pártbizott­ság első titkára és Deák Gábor, a KISZ KB titkára. A soron kívüli ülésen a tes­tület hozzájárult Szabó Miklósnak, a KISZ megyei bizottság tagsági és első titkári funkciója alóli fel­mentéséhez. Mint ismere­tes, Szabó Miklóst az MSZMP Békés megyei bi- ' zottsága titkárul választot­ta. A KISZ KB Intéző Bi­zottsága nevében Deák Gá­bor átnyújtotta Szabó Mik­lósnak eddigi kiemelkedő tevékenységéért a KISZ-Ér- demérmet, majd javasla­tot tett a KISZ mb. új első titkárára, Duna Mihály sze­mélyében. A testület titkos szavazással egyhangúlag a KISZ megyei bizottság első titkárává választotta Duna Mihályt, a bizottság eddigi titkárát. A tegnapi soros ülésen ezután elsőként a KISZ 1979—80. évi akcióprogram­jának megyei kiegészítése került napirendre, amelyet Kibéd.i-Varga Lajos, a me­gyei KISZ-bizottság titkára terjesztett elő. A dokumen­tum a dolgozó fiatalok KISZ-szervezetei számára a gazdasági építőmunkában való helytállást jelöli leg­fontosabb feladatul. A me­zőgazdaságban és az élelmi­szeriparban dolgozó KISZ- szervezeteknek meghirdetik a „Nagyobb termésátlagot, jobb minőséget — kisebb önköltséggel” mozgalmat, valamint a komplett betaka­rítási versenyt. A bizottság az akcióprog­ram kiegészítés-tervezetet elfogadta. A napirendnek megfelelően ezután a KISZ mb. 1979—80. évi üléstervét, majd az úttörővezetők me­gyei konferenciájára ösz- szeállított beszámoló vázla­tát és határozati javaslatait tárgyalta meg a testület. Tanácskozott az EDÜ szervező bizottsága A Békés'megyei és a gyu­lai városi KISZ-bizottság képviselői, valamint a gyulai Erkel-diákünnepség szervezé­sében érdekelt középiskolák igazgatói, illetve igazgatóhe­lyettesei vettek részt de­cember 20-án, szerdán dél­után 3 órai kezdettel a gyu­lai művelődési központban, az EDÜ szervező bizottságá­nak ülésén. A közös megbeszélésen körvonalazták a három és fél napos rendezvénysorozat eseményeit, amelyet április 28-án, délután 16 órai kez­dettel nyitnak meg a műve­lődési központ előtt. Az esti program „Vendégeinké a szó” címmel, ,az Erkel Gim­názium klubjában lesz. Más­nap, 29-én, egész nap és 30- án délelőtt két színpadon mennek majd a műsorok. Üjdonság lesz az idén, hogy az egyes csoportok szerkesz­tett műsorokkal lépnek fel. Harmincadikán délután „Sportol ,az EDÜ”. Érdekes­nek ígérkezik e napon az es­ti előadás is, amelyben „A te színpadod” címmel, az ön­ként jelentkező fiatalok más műfajban lépnek fel, mint amellyel beneveztek. Május 1-én, az EDÜ részt­vevői közösen vonulnak fel. A legötletesebben, legmutató- sabban felvonuló iskola meg­kapja Gyula város díját. Ugyanezen a napon délután szabadtéri pódiumokon mu­tatkoznak be ,a résztvevők a város lakóinak, este pedig gálaműsor lesz. Itt osztják ki a megyei versenyek, s az Erkel-diákünnepség feszti­váldíjait. Az ülésen végül szó volt arról, hogy az öt tájegység részvevői között Bács-Kiskun megye helyett Hajdú-Bihar megye, illetve Debrecen vá­rosa vesz részt a gyulai ren­dezvénysorozatban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom