Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-21 / 300. szám
1978. december 21., csütörtök o Fejlesztik az ÁÉY központi telepét A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat központi telepének a kialakítását 1977 novemberében kezdték el. Tavaly 46, az idén 59 millió forintot fordítottak a fejlesztésére, jövőre pedig ugyancsak 59 millió forint az előirányzott összeg. Lajtai Lajos beruházási osztályvezető tájékoztatása szerint eddig 74 millió forint értékű gépet vásároltak, így többek között két nagy teljesítményű autódarut, 14 betonkeverő-szállító gépkocsit, 15 billenős tehergépkocsit, két szerelvény trélert nagy gépek és elemek szállítására, egy műhelygépkocsit és számos kisgépet. Elkészült a betongyár, az út-, a térburkolat-, a vízvezeték-, a csatorna-, a villanyhálózat, és néhány raktár épült. Jövőre főként üzemi épületek létesülnek és elkészül az' iparvágány. Gépeket is vásárolnak még. Nagy segítséget jelent a vállalatnak; hogy a DÉMÁSZ — megfelelő ellenszolgáltatásért — a békéscsabai hőerőműből biztosítja a telep hőellátását. Nem kell tehát külön kazánházat építeni és üzemeltetni. A termelés 1979-től kezdMiért nem ve — a fejlesztéshez való hozzájárulás ellenében — lehetővé teszi más építőipari vállalatok, üzemek betonnal és félkész gyártmányokkal való ellátását. A vállalat erre már szerződést kötött a DÉMÁSZ-szal, és várható, . hogy más építőipari szervezetek is igénybe veszik ezt a szolgáltatást, ami 20—25 kilométeres körzetben gazdaságos. Gondot jelent, hogy a vállalatnak rövid idő alatt kétszeresére nőtt az építőipari, gépállománya, a javítás azonban nincs biztosítva. Üj gépjavító bázisra van tehát szükség, amire azonban nem áll rendelkezésre elegendő pénz. Ezért más vállalatok, üzemek bevonásával egyesülést szeretne létrehozni. Ha ez beruházási keret hiánya miatt nem valósulhat meg, kiváló? A KERMI ellenőrzése megállapította, hogy a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat terméke, a színezett gerinccserép eltér a kiváló minősítést kapott szabványtól, színezőrétege lényegesen vékonyabb az eredetinél, s hiányzik róla a felerősítéshez szükséges fúrat is. A minőségi kifogások miatt a Kiváló Aruk Fórumának titkársága az idén elfogadott terméktől a kiváló tulajdonságokat tanúsító jelzés használati jogát megvonta. Ezzel kapcsolatban Kóti Imre, a vállalat termelési osztályának vezetője ad néhány kérdésre választ: — Mi az oka a minőségi romlásnak? — A festést csak 20 fokon felüli hőmérsékleten lehet alkalmazni, amire utólag jöttünk rá. Leállíthattuk volna a gyártást, de a tetőfedő cseréphez gerinccserép is kell. Az egyiket csak a másikkal együtt lehet eladni. — A fúrat hiánya, pontosabban a nem megfelelő fúrat a gép hibájából eredt. — Miért kérték a kiváló minősítést, ha még nem volt kellő gyártási tapasztalatuk? — Az első próbák sikerültek, huzamosabb ideig azonban nem tudtuk a minőséget tartani. Hibát követtünk el, hogy amikor ezt láttuk, nem állítottuk le a gyártást. — Mit tesznek azért, hogy visszaszerezzék a jó hírnevet? — Ezentúl csak húsz fokon felüli hőmérsékleten gyártjuk majd a színezett gerinccserepet, és előre annyit készítünk, hogy legyen elegendő egész évre. A gépet megfelelően átalakítottuk, s így a fúrat is kifogástalan lesz. Jövőre ismét kérjük majd ehhez a termékünkhöz a kiváló tulajdonságokat tanúsító jelzés használati jogát, mint ahogy kiváló áru a vállalat testetlen és festett tetőcserepe is. Persze valamennyiünknek gondosabban kell dolgoznunk. P. B.: az ÁÉV kénytelen lesz a gépjavító üzemét szerényebb keretek között saját maga fejleszteni és más építőipari szervezetek gépjavítása továbbra is megoldatlan marad. Az új gépék kezeléséhez és javításához olyan szakemberekre van szükség, akik továbbképzésben vesznek részt, és vizsgát tesznek. Tavaly — mint ahogy azt Majoros Béla, a gép- és járműgazdálkodási osztály vezetője elmondta — az építőipari könnyű- és kisgép'kezelői tanfolyamot 70-en végezték el, köztük más vállalatok, üzemek dolgozói is. Az idén három nehézgépkezelőt képeztek ki, jelenleg pedig 35-en könnyű- és kisgépkezelői tanfolyamra járnak. A képzés tovább tart. A telep feljesztésének I. üteme 1980-ra fejeződik be, s ettől kezdve a vállalat éves termelése értékben mintegy 700—800 lakásnak, vagy például a békéscsabai cserép- gyárnak megfelelő méretű ipari létesítményinek felel meg. P. B. Ha jó, bejön Megtervezni az időjárást? Ma még utópiának tűnik, pedig nem az. Mezőgazdasági üzemeinknél ,a tervezés időszaka az év utolsó hónapja. Ilyenkor a kollektívák megtervezik állattenyésztésük termelését, növénytermesztésük hozamát — ez utóbbiam életében különösen fontos az éghajlat, időjárás szerepe. Áttételesen azt lehet mondani: amikor egy üzem tervbe veszi, hány mázsa búzát termel, egyúttal betervezi az esőt, napfényt. így értelmezve már nem tűnik túlzásnak a bevezetőben felvetett kérdés. A termelőszövetkezeti éves terv készítéséről beszélgettünk Szűcs Józseffel, a déva- ványai Aranykalász Tsz elnökhelyettesével. — Milyen súllyal szerepel a tervben az időjárás, mi az, amit megtervezhetnek és mi az, amit nem? — Az egyes növények hozamának tervezésénél átlagos időjárási viszonyokat veszünk figyelembe. Nem vehetünk tervbe jégkárt, belvízkárt és az ezekért, bekövetkezésük esetén járó biztosítási összeget. Viszont a befizetett biztosítási díj kiadásaink között szerepel. Ezenkívül megtervezzük a hozamokat, ráfordításokat, mindent, ami a termeléssel kapcsolatos. — Kik készítik a tervet? — Én úgy mondanám, mindenki, aki írni, olvasni tud. És ez nem túlzás. Szövetkezetünkben is kialakultak ,a munkahelyi közösségek, nyilvánvaló, hogy az adott munkahely dolgozói ismerik legjobban lehetőségeiket. Számítunk rájuk, megkérdezzük véleményüket, s azt a tervezésnél figyelembe is vesszük. A tulajdonképpeni tervezés a szövetkezet tervezési és közgazdasági osztályának a feladata, felelősei ennék a két osztálynak a vezetői. Szerencsések vagyunk ebből a szempontból: megfelelő létszámú és képzettségű apparátus áll rendelkezésünkre a munka ellátásához. így is egy hónapig tart, amíg elkészülünk és közgyűlés elé vihetjük a tervet. — Ismert, hogy az éves terv része az ötéves középtávú tervnek. Készítésekor mennyiben veszik figyelembe az ötéves célkitűzéseket? — Nem tudjuk jelentősen figyelembe venni. Az ötéves terv készítése óta eltelt időszakban sok minden megváltozott. A népgazdaság és a mi szövetkezetünk helyzete is. összehasonlítva az eddig elért eredményekkel az ötéves célokat, látható, hogy szinte mindenben meghaladtuk az évente tervezett növekedést. Sajnos az eredményekkel együtt rohamosan nőttek a költségek is, így az elért tiszta jövedelem alig emelkedett. Különösen elmondható ez az idei évről, ami köztudott mostohán bánt — főként velünk, északi szövetkezetekkel. Évtizedek óta most először zárunk alaphiánnyal. — Mennyiben módosítja jelenlegi helyzetük és a jövő évtől életbe lépő, új, alapképzési rendelet a tervkészítést? — Azt lehet mondani, hogy a korábbi éveknél még súlyozottabban kell figyelembe venni ,az adottságokat. Az 1979 januárjában életbe lépő alapképzési rendelet tovább csökkenti eddig is szűkös fejlesztési lehetőségeinket. Csökkenteni kell a kiadásokat, ami azt jelenti, hogy kevesebbet fektethetünk be a jövő évi termés érdekében. Kevesebb ráfordításnál pedig kevesebb hozam várható, ezért csökkenteni kell a tervezett bevételt is. — Ellenőrzi a terv végrehajtását valaki, vagy elteszik a nagy szekrénybe és minden megy a maga útján? — Tulajdonképpen egyetlen hivatalos szerv sem jön ki hozzánk, hogy számomkér- je, hogyan halad a terv végrehajtása. De nincs is erre szükség. A terv akkor jó és akkor jön be, ha reális, megalapozott. Már a készítéskor ügyelünk rá, hogy olyan legyen, amit teljesíteni tudunk, hiszen megtartása elsősorban a mi érdekünk. Ezért havonta és negyedévenként az üzemgazdasági csoport elemzést készít a pillanatnyi helyzetről, s ha valami rendellenességet találunk — pazarlást, hanyagságot — azonnal közbelépünk. Természetesen pénzügyileg szövetkezetünket is ellenőrzi ,a Magyar Nemzeti Bank. — Mint agrár-közgazdász, hogyan értékeli a tervezést? — Ahogy mondtam, az a jó terv, amelyik reális, mennyiségileg és pénzügyileg egyaránt. Alapos, valóban mérnöki munkát igényel az elkészítése. Egy jó adottságú üzemben a fantáziának is teret adhatnak a készítők, bátran gondolhatnak ki merész újításokat. A mi üzemünkről ez sajnos nem mondható el, itt a 'körülmények kényszere az, ami munkánkat jelentősen meghatározza. Tervezni csak ezeknek az adottságoknak alárendelve lehet. M. Szabó Zsuzsa Dr. Szentkereszty Tamás, Békés megyei képviselő felszélalása az országgyűlésen Tisztelt Országgyűlés! Tudom, nem könnyű feladatra vállalkoztam, amikor népgazdaságunk 1979. évi költségvetésének vitájában szólásra jelentkeztem. Nem vagyok közgazdász, a számok embere — orvos vagyok —, s hogy mégis szólásra jelentkeztem, ennek oka, hogy a költségvetésben foglalt feladatokkal egyetértek, átérzem ezek jelentőségét, s azt mind a magam, mind a Békés megyei képviselőcsoport nevében támogatom. Megértését elősegítette a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1978. december 6-i ülésén elfogadott határozata, melyben a Központi Bizottság áttekintette és értékelte eddigi gazdasági eredményeinket és megjelölte azokat a legfőbb feladatokat, melyeket a következő költségvetési évben mindannyiunknak szem előtt kell tartani. Munkánkat e feladatok végrehajtásának szolgálatába kell állítani. Tisztelt Országgyűlés! Ennek kapcsán engedjék meg, hogy foglalkozzam szőkébb hazám, Békés megye egészségügyi helyzetével. Megyénkben az V. ötéves terv eddig eltelt időszakában szerény mennyiségi, de jelentős minőségi fejlődés következett be. Az ágazat költségvetése, a működő intézmények orvostechnikai eszközellátására biztosított fejlesztési fedezet emelkedett. Épül a békéscsabai kórház 310 ágyas pavilonja. Országos gondon is segít az 1979- ben, „a gyermekek évében” Békéscsabán átadásra kerülő egészségügyi gyermekotthon, mellyel 240 fogyatékos gyermek korszerű elhelyezése oldódik meg. A továbbiakban szólt a járóbeteg-szakellátásról, a munkaerőhelyzetről, a bér- intézkedés tapasztalatairól, majd így folytatta: A lakosság alapellátását körzeti orvosi, üzemorvosi és körzeti fogorvosi hálózatunk biztosítja. Alap- és szakellátás vonatkozásában az országos mezőnyben középhelyet foglalunk el, annak ellenére, hogy megyénkben viszonylag magas a betöltetlen körzeti orvosi, és fogorvosi állások száma. Helyi tanácsaink a működés feltételeit megfelelően biztosítják, de a sokszor szűkös fedezeti források nehézségeket okoznak. Nagy feszültségek vannak a letelepítésekben, ami miatt az évek során nehézzé vált a megye északkeleti településeinek fogászati ellátása. Lakásgondjaink nemcsak az alapellátásban vannak. Kórházi orvosaink letelepítése nem megoldott : egyedül a megyeszékhelyen tudtunk a pályakezdőknek ebben az évben lakást biztosítani. A megyében 7 rendelőintézet működik. Ezek kórházi hátterét csak részben biztosítja a 3 kórház: Békéscsabán, Gyulán és Orosházán. A 10 000 lakosra jutó ágyszám megyénkben 65, szemben ,az országos 88 ággyal. A számok is mutatják, hogy ágyellátás tekintetében az utolsók között vagyunk, s a gyulai megyei kórházban ez év augusztusa óta kialakult helyzet miatt a feszültség tovább fokozódott. A kórház legnagyobb épületében, amely a századfordulón épült, s a kórház műtéti tömbjét képezi, a födémszerkezet életveszélyessé vált, ezért ki kellett üríteni. Ez csaknem 300 ágyat érintett, melyből 180 ágy kiesése tartósnak mutatkozik. Az eszközölt áttelepítésekkel, átszervezésekkel az érintett szakmák csak egy része tudja feladatát ellátni. A még meglevő feszültségek megoldására az intézkedések folyamatban vannak, az ehhez szükséges fedezetek soron kívüli biztosítására kormányzatunk ígéretet tett. Az ellátás hiányaiból adódó társadalmi problémákkal hosz- szabb távon számolnunk kell. Fekvőbeteg-ellátás szempontjából — az előbb elmondottak mellett — legfontosabb feladat a békéscsabai célcsoportos kórház- beruházás kivitelezésének meggyorsítása, mert ellenkező esetben a pénzügyi fedezetek biztosítása ellenére sem tartható az 1980. évi befejezés. Gondot okoz, hogy a kivitelező Békés megyei állami Építőipari Vállalat egyébként is szűk kapacitását az országos építkezésekhez való kirendelések toBékésen, az ipari szakmunkásképző intézetben úgynevezett információs sarok áll a diákok rendelkezésére, hogy az iskolával kapcsolatos legfrissebb eseményekről tájékoztassa a tanulókat. Ugyanakkor, rendszeresen ötféle folyóiratból és napilapból értesülhetnek az olvasósarokban a világ és az ország eseményeiről. Képünkön: Várszegi Erzsébet ésVág- ner Éva harmadéves férfiszabó szakmunkástanulók tanítás után végigfutnak a legfrissebb híreken Fotó: Gál Edit vább csökkentették. Ezért az évi ütemezéshez képest jelentős a lemaradás. Az építkezésben 14 alvállalkozó érdekelt, így a gondok tovább gyűrűznek. A békéscsabai kórházfejlesztés első ütemének időarányos teljesítésével lehetőség adódna a szülőintézmé- nyek bővítésére is. Megyénkben súlyos probléma a szülészeti ágyszám, mert már 1962/64-ben, a demográfiai mélypont idején sem volt elegendő. Azóta lényeges változás nem történt, sőt a gyulai kórházban kialakult helyzet miatt ez súlyosbodott. A három kórházi osztályon kívül megyénkben 5 szülőotthon működik, elavult, szűkös körülmények között, melyek nehezen felelnek meg a korszerű, higiénés követelményeknek. A szociális otthoni helyek száma nem követi az elhelyezésre várók számának növekedését. A meglevő otthonok nagyobbik része korszerűtlen, zsúfolt. Tisztelt Országgyűlés! Tisztában vagyok azzal, hogy megyénk egészségügyi ellátási helyzetéből adódó gondokkal országosan is találkozunk. Az elmondottakkal nem kívánságlistát szerettem volna átnyújtani, hanem betekintést megyénk egészségügyi problémáiba. Tudom, hogy kormányzatunk még a mai gazdasági gondok mellett is az egészségügy kiemelt fejlesztését tartja szükségesnek. Ezt tükrözi népgazdaságunk 1979. évi költségvetése is, melyet elfogadok és a tisztelt képviselőtársaimnak is elfogadásra ajánlom. Köszönöm figyelmüket. Módszertani nap Békésen Módszertani napot rendezett a közelmúltban Békésen a Körös Szövetkezeti Ifjúsági Klub, a város KlSZ-alap- szervezetei képviselőinek. A városi KISZ-bizottságan mintegy 30 fiatallal megtartott rendezvényen, Szabó András népművelő indított közös vitát. Ezt követően Gábor Ila és együttese „Emlékezzetek” címmel zenés ösz- szeállítást mutatott be. „Mi így csináljuk” címmel a helyi pedagógusiklub és a Körös Klub módszertani bemutatója után, végül Bitó Ferenc vezetésével a makramécsomózással ismerkedtek a fiatalok.
