Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-17 / 297. szám

1978. december 17., vasárnap Barátaink életéből Egy évvel a határidő előtt Sínek a hágón túl A Bajkál—Amur vasúti fővonal építői egy évvel a kitűzött határidő előtt befe­jezték a sínek fektetését az irkutszki területre eső sza­kaszon. A Davan-hágót meg­kerülve, egy 16,5 kilométeres ideiglenes vonalat is építet­tek, mivel a hágót átszelő alagút csak később készül el. Ebből az alkalomból kereste fel az APN tudósítója a BAM nyugati szárnyának építőit. Autóbuszunk lassan ka­paszkodik fel a hegyre, meg­csúszva a friss hóban. Cso­dálatos panoráma tárul elénk: a Bajkál-hegység, melynek csúcsait fehér hó- sapkák borítják. — Látják azt a sötét fol­tot — hívja fel a figyelmün­ket Valerij Szkurszkij, az építő-szerelő vonat vezetője, az egyik csúcsra mutatva. — Ott van a 6,7 kilométer hosz- szúra tervezett bajkáli ala­gút nyugati bejárata. Az ala­gút elkészültével a vonat át­szeli a csúcsok közti szűk szorost és 700 méteres ten­gerszint fölötti magasságban eltűnik a hegy gyomrában. Ez azonban még messze van. Amíg az alagút épül, dupla mozdonyok küzdik le a Da- van-hágón át vezető ideigle­nes vonalon a meredélyt. Október végén, a Komszo- mol 60. évfordulóján találko­zott az irkutszki és a burját építőbrigád a Davanon. Ez­zel újabb láncszemeket kö­töttek össze a fővonalon, hogy tovább hatoljanak kelet felé, Csarához és az udokáni rézlelőhelyhez. — Eredetileg ezt a jövő év végére tűzték ki — folytatja Valerij Szkurszkij —, de a fiatal építők módosították a terveket. Davan határt ké­pez az Irkutszki terület és a Burját Autonóm Köztársa­ság között. A vasútvonalnak a Bajkálon túli, 550-ik kilo­' méternél levő szakasz (a BAM egyik legnehezebb ré­sze) a legnagyobb hatású építő-szerelő munkák szín­helye. Három földalatti fo­lyosót kell kialakítani a nagy szibériai partmenti hegy fo­kaiban, majd a csaknem 16 'kilométeres észak-mujszki alagút következik. Az itt dol­gozó építőcsoportok munká­jának összehangolására Sze- verobajkálszk városban ál­landó operatív csoportot szerveztek. A hágón átvezető vasút szállítja a mind nagyobb mennyiségben érkező építő­anyagokat, felszabadítva ez­zel a gépkocsikat és csök­kentve az építkezés költsé­geit. A vasút már működő sza­kaszai hatékonyságának űz INTRANSZMAS Az INTRANSZMAS bolgár —magyar közös vállalat fennállása óta több mint 3000 tervet dolgozott ki az üze­men belüli szállítás korszerű megoldására. Az INTRANSZ­MAS által tervezett és kivi-- telezett gépékből 1978-ban az előző évinél kétszerié többet szállították a megrendelők-: nők — szocialista és tőkés országoknak. Termelését a hetedik bolgár ötéves terv­időszakban előreláthatóan 40 százalékkal növeli a közös vállalat. A raktározás gondjait kor­szerűen megoldó lehetőség az INTRANSZMAS automati­zált raktárhelyisége. Ebből tizennyolcat szállítanak 1978 végéig a szovjet KAMAZ autógyárba. A raktártér pol­cait két programvezérlésű manipulátor, elosztórendszer és a szállítás irányítását se­gítő számítógép szolgálja ki. ■ H mmmmm Hídépítés a Bajkál—Amur vasúti fővonalon (Fotó: APN — KS) szemléletes példája Kunyer- ma, a hágó előtti utolsó ál­lomás. — Szeptember 1-től, ami­kor megérkezett ide az első szerelvény —, meséli az ál­lomás vezetője —, egy hó­nap alatt sók ezer talpfát, sínt és más rakományt szál­lítottak át itt: több mint há­romszáz nehéz tehervagont fogadtunk. E szállítások gép­kocsikkal történő lebonyolí­tásához mintegy kétezer tíz­tonnás teherkocsira lett vol­na szükség. Az irkutszkiak és a Burját földről érkezettek együtt dol­goztak az ideiglenes szárny­vonalon, egyszerre három helyen. A hegycsúcson Alek­szandr Tomilov brigádja se­rénykedett. — Mi a részegység össze­szerelő bázishoz tartozunk, de amikor megtudtuk, hogy a Davannál szakmánkbeliek- re van szükség, valamennyi­en ideutaztunk — mondja a brigádvezető. — Közösen dolgoztuk ki a sínfektetés optimális ütemtervét. ... Az autóbusz megáll a hágó csúcsán, ahol egy út­jelző tábla nyilai az ir­kutszki terület, illetve a Burját ASZSZK felé mutat­nak. Az új vonalon átrobo­gó első szerelvény éles füty- tyel adja hírül, hogy új nap kezdődött Észak-Bajkál éle­tében. Pavel Sinkarenko Csehszlovákia és a KGST Három eredményes évtized Az elmúlt három évtized­ben Csehszlovákia a gazda­ságilag fejlett országok so­rába emelkedett. Nemzeti jövedelme majdnem hatszo­rosára, ipari termelése több mint tízszeresére növekedett, s gyorsan fejlődött mező- gazdasága is. Amikor Csehszlovákiában ezekről az eredményekről beszélnek, természetes, hogy hangsúlyozzák a KGST je­lentőségét, hozzájárulását az ország fejlődéséhez. 1948. februárjában a csehszlovák nép a reakciós erők felett aratott győzelmével megte­remtette a szocialista építés belső feltételeit. 1949. január 23-án Csehszlovákia is részt vett a KGST létrehozásában, s ezzel a gazdasági fejlődés­hez szükséges külső feltéte­leket is biztosította. Cseh­szlovákia a KGST megala­kulása óta sokoldalúan ve­szi ki részét annak tevé­kenységéből. 1962 óta nyitva áll a KGST kapuja az Európán kívül fekvő országok előtt is. Csehszlovákia külkereske­delme ezekkel a tagállamok­kal csak a hetvenes években kezdett jelentősebben fej­lődni, de így is figyelemre­méltó a növekedés. így pél­dául Csehszlovákia kereske­delmi forgalma Kubával az 1960—1977-es években 84 millió koronáról 570 millió­ra, Vietnammal 70 millióról 230 millióra, Mongóliával pedig 87 millióról 170 millió koronára növekedett. Figye­lemreméltó a forgalom Ju­goszláviával is, amely a hat­vanas évek elején kapcsoló­dott be a KGST szervei te­vékenységébe. A csehszlo­vák—jugoszláv kereskedelmi forgalom az 1960. évi 350 millió koronáról 1970-ben 1870 millióra, s 1977-ben pe­dig 3742 millió koronára nőtt. A leningrátli opera A Kirov nevét viselő le- ningrádi állami akadémiai opera- és balettszínház szik­rázó kristály csillárjai és gyönyörű freskói méltóak a Néva-parti város építészeti együtteséhez. A csaknem 200 évvel ez­előtt „tragédiák és komé­diák előadására” alapított színház korábban a Marinsz- ki nevet viselte. Éz a szín­ház kiemelkedő orosz zene­szerzők, balettmesterek és színészek pódiuma lett. Az orosz opera olyan mester­műveinek tartották itt ős­bemutatóit, mint Muszorg­szkij : Ivan Szuszanyin, Glin­ka: Borisz Godunov, Csaj­kovszkij : Pikk dáma, Boro- gyin: Igor herceg és Rubin­stein: Démon című műve. Itt virágzott ki Petip Má­riusz lángelméje, akit az orosz koreográfia reformáto­raként tartunk nyilván. El­ső rendezéseivel — Csaj­kovszkij : Hattyúk tava, Csipkerózsika és Glazunov: Rajmonda a szimfonikus ba­lett új korszakát indította el. A színház őrzi hagyomá­nyait, de nem reked meg a régi formáknál. A jelenlegi színészgárda folytatja a mű­vészet új útjainak keresését. A színház balettcsoportját jelenleg a tehetséges koreog­ráfus, Oleg Vinogradov ve­zeti, akinek szovjet és kül­földi színpadokon is alkal­mazzák koreográfiáit. Jelen­leg Petip: Giselle balettjé­nek koreográfiáját újítja fel. Az előző bemutató Morisz Zsapp „A párizsi Notre Da­me” című balett volt, me­lyet a híres francia koreog­A színház nézőtere (MTI külföldi A Kirov nevét viselő állami akadémiai opera- és balettszín­ház képszolgálat — TASZSZ — KS) ráfussal, Rolan Petit-vei kö­zösen rendeztek. Rolan Pe­tit az első francia koreográ­fus, aki szovjet színpadon rendezett. ... A színház nemzetközi kapcsolatai a jelenben még jobban kiszélesedtek és meg­erősödtek. Előzetes együtt­működési megállapodást ír­tak alá a római operaház­zal és elvben megegyeztek az 1978—80-as években tör­ténő kölcsönös vendégsze­replésekről. Folytatják azt a gyakorla­tot, hogy külföldi szakem­bereket hívnak meg az elő­adások rendezésére. Például: Richard Strauss Rózsalovag című operáját Drezdából ér­kező kollégák rendezik le- ningrádi színpadon. Az együttműködés jól be­vált formái közé tartozik a tagállamok ötéves terveinek koordinációja. A KGST tag­országai ezzel biztosíthatják a szükséges fűtőanyag-, nyersanyag-, termelési be­rendezés- és fogyasztásicikk- szállításokat és tisztázhatják exportlehetőségeiket is. Eb­ből a szempontból igen je­lentős, hogy szépen fejlődik a szervezeten belül a gyár­tási szakosítás is. így például a prágai Tátra Vagongyár nem csupán ha­zai megrendelésre gyárt vil­lamoskocsikat, hanem az NDK és a Szovjetunió több városa, sőt újabban Ma­gyarország számára is. A vállalat lényegében ennek köszönheti, hogy évente ezer villamoskocsija talál vevő­re, s hogy a városi közleke­dési eszközök gyártásában ma már a világ élvonalához tartozik. Hasonló eredmé­nyek születtek a gépiparban is. Csupán tavaly tizennyolc új többoldalú szerződést és huszonhárom kétoldalú sza­kosítási egyezményt kötött Csehszlovákia a KGST-álla­mokkal és Jugoszláviával, s az idén 130 kétoldalú és 100 többoldalú megállapodás jön létre ezen a területen. A csehszlovák Tatra-Koprivni- ce vállalat például a KGST- tagállamok egyetlen, 12 ton­na teherbírású nehéz tere­pen való közlekedésre is al­kalmas tehergépkocsi szállí­tójává fejlődött. Egy másik megállapodás alapján a csehszlovák gépipar szállítja a szovjet VAZ-gépkocsik fényszóróit. Az atomerőmű­vek berendezéseinek gyártá­sára vonatkozó egyezmény alapján Csehszlovákia fogja gyártani a szovjet tervezésű erőművek atomreaktorait, gőzgenerátorait és más be­rendezéseit. Csehszlovákia a KGST más tagállamaival együtt részt vesz a közös beruhá­zásokban is, amelyek a cseh­szlovák népgazdaság számá­ra is segítséget jelentenek majd. Bekapcsolódott példá­ul az orenburgi „Szövetség” gáztávvezeték építésébe is. Most fejeződnek be a szov­jetunióbeli Vinnyica és a magyarországi Albertirsa kö­zött épülő 750 kilovoltos távvezeték munkálatai. Csehszlovákia, amely szin­tén részt vesz ebben az építkezésben, az új vezeték közvetítésével évente 1,2 milliárd kilowatt villamos energiát kap majd. Csehszlovákia és a KGST gazdasági együttműködése formáinak felsorolása ezzel még korántsem merült ki. Ez a nem teljes áttekintés azonban kétségen kívül bi­zonyítja, hogy a KGST har­mincéves fennállása során mennyit fejlődött, hatalmas nemzetközi gazdasági szerve­zetté vált, amely nélkül hosszú ideje elképzelhetet­len a szocialista országok, köztük Csehszlovákia gazda­sági célkitűzéseinek megva­lósítása. Zdenek M. Vesely Kuba Carpentier, a novellista Alejo Carpentier, a 73 éves kubai író nemrégiben meg­kapta a Cervantes-díjat. A hazája határain túl is jól is­mert író a novellaírás mes­tere. A nagy érdeklődésre való tekintettel újra megjelentetik jó néhány művét, amelyek közül több már számos ki­adást ért meg. Carpentier ma a legolva­sottabb kubai író. A „szom­bati könyvnap” elnevezésű eseménysorozaton rajongói hosszú sorokban várják, hogy kedvenc írójuk újonnan meg­jelent könyvét megvásárol­hassák. Egy-egy ilyen alka­lom valódi író-olvasó talál­kozó, ahol írótársak és olva­sók beszélnek értő szeretet­tel a nagy író életművéről. Mongólia Hun temetkezési helyek A tr ans zm öngól i ai vasúti fővonal északi szakaszának az építésénél értékes régé­szeti leletekre bukkantak. Szalkit vasútállomásánál hun temetkezési helyet ta­láltak. Az ása-táisok során ritka, nagy értékű leleteket hoztak napvilágra : bronz­tárgyakat, agyagedényeket, drágaköveket, sőt régi kel­méket. Találtak az időszámí­tás előtti 186—140. évekből származó érméket is. A fel­tárt sírok tartalma újabb adalékokkal szolgál a Mon­gólia őslakosainak tartott hu­nokról. Románia Elektronika a népgazdaságban A technológiai folyamato­kat irányító elektronikus gé­peket és az adatok központi regisztrálására szolgáló be­rendezéseket egyre gyakrab­ban hasznosítják a román népgazdaságban. Megtalál­hatók a kohászatban, az energetikai iparban, a vegy­iparban, a bányászatban és az építőiparban. Az ipari automatikák több mint 80 százalékát ma a hazai ’ diaiatok állítják elő. Az ötéves terv végére ez a termelés az 1975-ös évehez viszonyítva háromszorosára nő. A nemzetközi együttmű­ködés kiszélesítését is terve­zik. A szépülő Bukarest Bukarestben az idén re­kord mennyiségű lakás épül. Háromszorosára bővül a szállodai helyek száma. Űj iskolák, gyermek- és egész­ségügyi intézmények, áru­házak kezdik meg működé­süket. A parkok területe 150 hek­tárral nő a román főváros­ban. A város zöldövezete 35 ezer dísz- és gyümölcsfával, több százezer bokorral, több tízmillió virággal gazdago­dik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom