Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-02 / 284. szám
1978. december 2., szombat NÉPÚJSÁG A kulisszák mögött A festötárban varrják a „kupolát" is, amely a díszletszoba mennyezete lesz. Ide kerül majd az asztalostárból a szoba faváza is, itt „öltöztetik” igazi szobává a fakereteket Egedy Edit jelmeztervező szigorú kritikusa önmagának, a terveinek, de Felkay Eszter alakjára nem nehéz csinos ruhát alakítani, (ezt mondják a nőiszabótár ügyes kezű varrónői is) A fényszabályozó vezérlőpultnál irányítják a színpadi fények, reflektorok bekapcsolását Vaszkó György asztalosmester az utolsó szögeket illeszti már a színpadi szobabelső díszletajtajába Ifjúsági és úttörőházban „Pávások” a színpadon Hosszú az út, amíg egy színdarab a műsorra tűzéstől a közönség elé kerül. Sok száz láthatatlan kéz dolgozik a kulisszák mögött, amelyek közül ha néhány nem végzi lelkiismeretesen a dolgát, az egész előadás, a mű újraalkotása sokat veszíthet sikeréből. Pillantsunk be most a színfalak mögé, látogassuk meg a műhelyeket, tárakat, a közönség számára titkos, talán titokzatos helyeket! A színház bemutatóra készül. Ilyenkor mindig nagy a nyüzsgés a szabótárakban is. Egedy Edit jelmeztervező már hosszú ideje figyelte a boltokban kapható szöveteket, selymeket, egyéb kelméket; miből, hogyan gazdálkodhat, milyen irányban engedheti szabadjára a fantáziáját, amikor Hubay—Vas— Ránki művéhez, az Egy szerelem három éjszakájához megtervezi a kosztümöket. Az anyagi határokhoz kell a legjobban alkalmazkodni, hiszen 1—1 ruha több ezer forintba is belekerülhet! A legfontosabb a kor, amelyben a cselekmény játszódik, a műfaj és a színész, akinek kérését, igényét, testi adottságait sem lehet figyelmen kívül hagyni. Miután a terv kész, és ha egyetért a rendező is, kezdődik a munka a női és férfi szabótárban. A jelmeztervező ide is elkíséri alkotásait, javít, segít, ha kell. A díszleteket most Suki Antal elképzelése alapján ácsolják, építik, festik. Az asztalosok pontos tervrajz szerint készítik el a szobabelsőt, majd a festőtárban kerül a helyére minden kárpit és festék, ami a színpadon egy valóságos szobabelső illúzióját kelti. Kelléktár, fodrásztár, a világosítók birodalma és a többi nélkülözhetetlen munkafolyamat otthona, megvalósítója; az ügyelő, a súgó, a hangosító berendezés kezelője, a díszletmunkás. A néző számára ismeretlenek maradnak mindig, de munkájuk nélkül nem lenne színház a színház. Ezúttal képeken ismerkedünk velük. A képes séta érdekes, tanulságos : ilyen a színház „túloldala”, amit a néző sohasem lát. B. Zs. Kovács Józsefné szép frizurát varázsol egy parókából Fotó: Gál Edit December 3-án, vasárnap országos minősítő fesztiválon mutatkoznak be Békéscsabán az ifjúsági és úttörőházban megyénk pávakörei és asszonykórusai. Délelőtt 9-től 12 óráig rendezik a minősítő bemutatókat, ahol a battonyai, békéssámsoni, békésszent- andrási, csabaszabadi, füzesgyarmati, kardoskúti, kon- dorosi, mezőberényi, sartka- di, szarvasi, tótkomlósi és vésztői asszonyok énekelnek. Vendégként a tápéi népdalkor szórakoztatja a közönséget. Az eredmény- hirdetést követően délután 4-től 6-ig gálaműsorban lépnek fel a legjobb együttesek. MOZI Olyan mint otthon Az ember nézi ezt a filmet, Mészáros Márta rendező és Koródy Ildikó forgatókönyvíró alkotását, és körülbelül a felénél rájön, hogy művészi élmény egyetlen csatornán jut csak el hozzá, az operatőr, Koltai Lajos csodálatos, megragadó, lenyűgöző képei által. Olyany- nyira, hogy ezek a képek, premier-plánok, kis-totálok, nagy-itotálok önálló életre kelnek, függetlenítik magukat a történettől, és érdemessé teszik a másfél órát, amit a moziban eltöltünk. Különös vélemény, tudom, ha azt kénytelen írni a kritikus, és feltehetően, azt kénytelen mondani a néző: a képekért, az operatőri művészetért volt érdemes megnézni az Olyan mint ott- hon-t. Lehet persze túlságosan is sarkított ez a vélemény, de ha elkezdjük magyarázni, hogy azért mégis, szóval nemcsak a képsorok, hanem az írói-rendezői munka is rávilágított arra, hogy ... a társadalmunkban ..., hogy valakihez tartozni kell... a magány feloldása. .. és a többi ; de ha már magyarázni kell: akkor baj van. Van is. Bőven. Mert ugyan közhírré tették az alkotók és a forgalmazók is, hogy „mindenki maga kell, hogy feloldja a kérdőjeleket, amelyeket a rendező ki-' sérleti műhelyében művészi érzékkel feloldhatatlanokká érlelt.” Értem én, hogy „kísérleti műhely”, bárt azt is tudom, hogy ez a bizonyos meghatározás milyen kapóra jön sökszor, hogy leplezze a zavarosságot, az esetlegességet és társait; azt is értem, hogyan lehet kérdőjeleket „művészi érzékkel feloldhatatlanokká érlelni”, csak azt nem értem, miért nem születik végre több olyan magyar film, amelyeket nem szükséges efféle flastromokkal szépítgetni, magyarázni, amelyet igazi műalkotások, és nem kell. azokat a „kísérlet” jótékonyan szétterülő és mindent elfedő leplével takargatni. Szeretném elmondani, hogy igazán sajnálom, hogy az Olyan mint otthon sikerületlen, rossz film lett. Mert közben, ahogy néztem, formálisan drukkoltam, hogy most töri át az agyommagya- rázás labirintusait, feledteti a zavarosságot, kilábal valamerre és felragyog. Sorra- rendre csalódtam. Nem lábalt ki semerre sem, topogott egy helyben a történetét és lélektanát tekintve is, járt körbe-körbe, hol kisebb köröket róva, hol nagyobbakat, ezzel azonban csak az unalom rádiusza növekedett, de azon kívül semmi. Sem a megértésé, sem a hatásé, sem a kibontakozásé. Szegény András, ez a furcsa főszereplő (mi mindent nyújthatott volna egy igazi filmben a kitűnő Jan No- wicki) maga sem tudja, mit akar. Ügy tűnik, alkotói sem, mert a lombikfigura lombikhelyzeteivel nem tudnak mit kezdeni. Kedves, bájos és megrázó pillanatokat kelt a kis Czinkóczi Zsuzsa, egy-két mellékszereplő is emlékezetes, csak az egész, az van elhibázva. A végén, eltelve a gyönyörű fényképezéstől, mégsem bosszankodtunk nagyon. Ma már ez is valami. Sass Ervin 0 Eber Antal műszaki felügyelő és Kabódi Sándor szcenikus megbeszélik a díszlettervek kivitelezésének módját, méreteit A kosztümös darabok ruháit jobban szereti varrni Kecskeméti Ferenc, a férfiszabótár vezetője. Képünkön egy katonai egyenruha szabásvonalát igazítja
