Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-15 / 295. szám
1978. december 15., péntek o *\C1 Tanácskozott a megyei pártbizottság (Folytatás a 1. oldalról) delmi vállalatoknál jelentkezzék. Szólt az előadó a műszaki és a közgazdasági szemlélet közötti különbségről. A „mennyibe kerül”, a „menynyi eredményt hoz” nézet nem ivódott még be kellően a vezetés munkagyakorlatába. Nem tartható, hogy ,az állami dotáció utáni járkálás megelőzze a belső tartalékok feltárását és termelésbe állítását. A mezőgazdaságról szólva kifejtette Csatári Béla megyei titkár, hogy „összességében teljesítette termelési célEkkora természetbeni eltérés nincs, de van a szervezési, a vezetési rátermettségben. A föld termőképességének növelése jelentős tartalékot jelent. A melioráció ennek fontos, megyénkben nem nélkülözhető eszköze. A KB Titkárság 1976-os határozatának megfelelően a MÉM 1979-re közel kétszeresére növeli a meliorációra fordítható összeget. Ez ,a megyei és a helyi vezetés számára nagy felelősséget jelent, hogy jó előkészítéssel, a kapacitások összpontosításával realizálni lehessen ezt a lehetőséget. A továbbiakban szólt arAz idén júniusban kezdte meg üzemszerű működését az ország hatodik — békéscsabai — talajvizsgáló laboratóriuma, amely több mint 14 millió forintos költséggel valósult meg, s a MOM által gyártott legkorszerűbb berendezésekkel szerelték fel kitűzéseit. Újra bizonyította, hogy ,a kedvezőtlen természeti tényezők hatásai jól szervezett emberi munkával, korszerű technológia alkalmazásával mérsékelhetők. — Szinte egész évben az átlagostól eltérő időjárás uralkodott. A kalászosok hozamai csökkentek. A három év eredményei ennek ellenére a célkitűzéseknek megfelelők. Az őszi betakarítású növények közül kukoricából rekordtermést takaríthattunk be. Ugyancsak minden eddigit meghaladó cukorrépatermelés volt, növekvő cukortartalommal. A növény- termelés eredményeit jól kiegészítette az állattenyésztés, ahol a növénytermesztésnél nagyobb növekedés valósult meg. A jövő évek számára is ígéretesen magas az állatállomány és kedvező az ösz- szetétele. De a mezőgazdaságban is vannak problémák, amelyek gátolják a termelés növekedését, eredményességét.” A gondok közül első helyen foglalkozott az azonos, vagy közel azonos adottságú mezőgazdasági üzemek eltérő hozamaival, eredményeivel. Egyes esetekben 40 mázsás búza, 50—55 mázsás kukoricatermés-eltérés is előfordul egy hektárra vetítve. ról is, hogy egyes növények termesztésénél bizonyos megtorpanás tapasztalható. Ilyen a rizs, a napraforgó stb. Az előadó a közlekedésről, a kereskedelemről, a szolgáltatásról külön-külön nem tett elemző megjegyzéseket, mert az előbbiek a többi népgazdasági ágazatokra is lényegében vonatkoznak. A szóbeli kiegészítés befejező részében javaslatot tett megyei aktívák tartására a jelen témakörből, valamint, hogy a jövő év során a megyei pártbizottság végrehajtó bizottsága tárgyaljon valamennyi jelentős tröszt és országos vállalat vezetőivel megyei vállalataik' és gyáraik helyzetét illetően. A szóban elhangzottakkal kiegészített jelentés felett a pártbizottság vitát nyitott. A vállalatok megváltozott helyzetéről beszélt felszólalásában Körösfalvi Pál, és a megváltozott helyzethez való alkalmazkodás gondjairól. Az építőiparban meglevő problémák közül a munkaerő kedvezőtlen megoszlásáról, a termelési szerkezetváltás információhiányáról, a beruházó, tervező, kivtelező gyenge kapcsolatáról, a fővállalkozói rendszer meghonosodásának akadályairól szólt. Győri Imre felszólalása A Központi Bizottság titkára felszólalásának elején tolmácsolta a Központi Bizottság üdvözletét. Kifejtette, hogy az elhangzott referátumokat hallgatva meggyőződött ez alkalommal is arról, hogy a Központi Bizottság határozatai csorbítás nélkül jutnak el a pártbizottsághoz, a megye kommunistáihoz. Ezt lényeges körülménynek ítélte, mert feltétele a jó végrehajtásnak. Az első napirendi témához kapcsolódva a Központi Bizottság legutóbbi ülésén szereplő néhány témakört részletesebben érintett, annák összefüggéseire utalt, segített a teljesebb megértésben, annak politikai felhasználásában. A gazdasági kérdésekről szóló előterjesztést a megye viszonyaira illőnek minősítette. Hangsúlyozta, hogy elveinkben nincs valamiféle új szakaszról szól. Utalt Kádár János elvtárs többször hangoztatott megállapítására, hogy most olyan helyzet van a szocializmus építésében Magyarországon, hogy a fő feladat az eddigi eredményeket megőrizni, megszilárdítani és ezzel együtt a további előrehaladás feltételeit megteremteni. Nem lebecsülendő színvonalat értünk el. Népünk jogosan ragaszkodik az elért eredményekhez. Sokan ezt úgy fogalmazzák meg — utalva gondjainkra —, hogy rosszabb ne legyen. Persze, vannak, akik helyzetén mindenképpen javítani kell. Elsősorban a régen nyugdíjba vonultak helyzetén. A továbbiakban szólt arról, hogy előrehaladásunk mértékét lassítani kell, hogy eredményeinket megszilárdíthassuk. De semmiképpen nem úgy, hogy stagnálást vagy nadrágszíjmeghúzást eredményezzen. Visszalépést nem akarunk. Sok ország szívesen elcserélné helyzetét velünk. Lényegében tehát arról van szó, hogy adottságainkkal jobban gazdálkodjunk, hogy többet hozzunk ki lehetőségeinkből a nép, a kollektívák, az egyén számára. Saját jól felfogott érdekeinkben most olyan helyzetet kényszerítünk a gazdasági egységeinkre, hogy ebbe az irányba tudjanak lépni. Az irányítás eszközei sók hézagot hagyták, hogy a fejlődés nem ebbe az irányba haladt. A politikai munka feladata, hogy lássa mindenki: az ország, a nép, az egyén számára hasznos, amit most tennünk szükséges. Ezt követően arról beszélt, hogy a gazdálkodás minőségi tényezőit kell felszínre hozni. Azok a vállalatok kapjanak a fejlődéshez szabad utat, amelyek eredményt tudnak nyújtani. Tehát minden kollektíva előtt nyitott az út a fejlődéshez, ha eleget tesz a gazdaságosságnak, ha termékei jól értékesülnek a piacokon. Ma különösen helytelen lenne azt állítani a központban, hogy a bér emelkedni fog, azt kell magyarázni, hogy miként emelkedhet. És ennek csak a gazdaságosság lehet a meghatározója. El kell érnünk, hogy ne legyen olyan vállalat — mondotta —, amely a társadalom terhére él. Vagyis a bérezést nagyon komolyan kötni kell a termeléshez. A vállalatok értékelésének szemléletén is változtatni szükséges. Nem mindig az a jó vállalat, amely mondjuk öt százalékkal növelte termelését, azzal szemben, amelyik ugyan szinten maradt, de a termelése gazdaságosabb. Felszólalása befejező részében szólt Győri elvtárs az árkérdésekről is. Kijelentette, hogy a fogyasztói ár- szint nem fog jobban emelkedni, mint ahogyan az idén. Az árváltozások túlnyomó többsége nem érinti az alapvető életszükségleti cikkeket A mi árszisztémánk az — fejtette ki —, hogy értékarányos árak alakuljanak ki. Amikor majd ennek teljes körű bevezetésére sor kerül, akkor sem lesz egyetlen társadalmi réteg sem, amelynék adott életszínvonaláról visz- sza kelljen lépnie. Mi az értelme akkor az egésznek? — vetődik föl sokakban a kérdés. Az, hogy világosabbá tegyük a mérést, hogy melyik termék vagy vállalat gazdaságos. Befejezésül azt a meggyőződését fejezte ki, hogy arra a tapasztalatra építve, amely szerint az elmúlt évtizedekben számos komoly feladatot voltunk képesek megoldani, mint amilyen a hatalom, megszerzése, az ellenforradalom következményeinek fölszámolása, a mezőgazdaság átszervezése, most is képesek vagyunk a gazdasági fronton a Központi Bizottság határozataiban megjelölt irányba előrelépni. Nem követünk csapkodó gazdaságpolitikát, és ha tudatosabban, határozottabban tesszük amit kell, a siker biztosított — fejezte be felszólalását Győri Imre, a Központi Bizottság titkára. Cselekvési program A megyei pártbizottság a napirend tárgyalásának befejezéséként cselekvési programot fogadott el az 1979. évi gazdaságpolitikai feladatok végrehajtására. A cselekvési program hangsúlyozza, hogy alapvető feladat megyénkben is a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását szolgáló döntések maradéktalan végrehajtása, a termelési szerkezet korszerűsítésének gyorsítása, a jobb gazdálkodás. E érni a termékeknél — különösen az exportra kerülőknél — az egyenletes minőséget és a szállítási határidők betartását. Gyorsítani kell a folyamatban levő fejlesztések megvalósítását, a termékszerkezet korszerűsítését. Növelni kell a hatékonyságot. A kooperációs fegyelem javítása mellett szélesíteni kell az önálló tevékenységben kevésbé hatékony, kisebb egységek kooperációs tevékenységét. Nemcsak a hazai boltokban vásárolják a Békéscsabai Kötöttárugyár temékeit, hanem külföldön — a tőkés piacon — is igen keresettek a szabadidős ruházkodási és bébi kötöttáruik feladatoknak kell alárendelni a termelést, a beruházást, és a jövedelmek növekedését. El kell érni, hogy a megye ipari termelése 1979-ben átlagosan 4%-kal növekedjék. Ennek érdekében fokozni kell a népgazdasági egyensúly javításában jelentős termelőkapacitások kihasználását, a termelékenység növekedésének ütemét, a rekonstrukcióknál a műszaki színvonal emelését, a termelés gazdaságosságát. El kell A cselekvési program a továbbiakban ágazatonként határozza meg a legfontosabb feladatokat. Így az építőanyagiparban a munkaerőt kiváltó és rekonstrukciós fejlesztéseket, a gépiparban a gyártmánykorszerűsítést, a szükséges munkaerő szakmai felkészítését, a könnyűiparban a meglevő kapacitások gazdaságos kihasználását, a piaci igényekhez való jobb és rugalmasabb alkalmazkodást, az élelmiszeriparban a A megye egyik legfontosabb takarmánynövénye a kukorica. Az idei esztendő is jó termést hozott Fotó: Veress Erzsi termelés 5—5,5 százalékos növekedését, a feldolgozottsági fok és a minőség javításával az exportképes áruk arányának kedvezőbbé tételét, a megye építőiparában a termelés növekedésének 3— 4 százalékos emelését, a határidők betartását, a beruházók, tervezők, kivitelezők közötti együttműködést, a kapacitásbővítő fejlesztést kell kiemelt feladatként kezelni. A mezőgazdaságban a cselekvési program a termelésnövekedést az idei évhez képest 3—3,5 %-ban állapította meg úgy, hogy az össztermelésen belül a növénytermesztés termelése legyen nagyobb ütemű. Ez a növekedésnek mintegy kétharmadát biztosítsa. Búzatermelésben az átlagtermések szóródásának csökkentésére, a minőségi arányok javítására, a zöldség- termesztésben a tavalyi szint elérésére, napraforgó és rizs hozamainak lényeges növelésére, cukorrépa-termelésben a hektáronkénti 360 mázsa feletti hozam biztosítására, valamint a rét-, legelőgazdálkodás fejlesztésére hívja fel a figyelmet az elfogadott cselekvési program. Az állattenyésztésben a szarvasmarha-állomány termelése tovább növekedjen. A tejhozam haladja meg az idei szintet. A felvásárlásra magas szinten kell tartani a kisgazdaságok hizlalótevékenységét. A juhtenyésztésben ki kell használni az élenjáró üzemek vezetésével megalakult társulás előnyeit. A baromfitenyésztésben a jóváhagyott programhoz kell igazodni. A kisgazdaságok termelésének növekedését a fogyasztói és feldolgozói igényekkel összhangban szerződéses keretek között kell biztosítani. Az alacsony termelési színvonalú és veszteséges, vagy alaphiányos gazdaságok felzárkózását társadalmi segítséggel is gyorsítani kell. A közlekedésben elsősorban a személyszállítás ellátottságát és menetrendszerűségét kell javítani. Az áru- szállításban a rakodás gépesítésével, a hosszú távú együttműködés kialakításával kell előrelépni. Tovább kell folytatni a közúthálózat és a vasút korszerűsítését. A kereskedelem és vendéglátás üzlethálózat bővítéssel, rugalmasabb kereskedelmi munkával biztosítsa a forgalom jövedelemarányos növekedését. Biztosítania kell a bővülő idegenforgalmi igényekhez kapcsolódó ellátás fejlődését. A megye beruházási feladatának végrehajtásával kapcsolatban kiemeli a cselekvési program a fegyelem és tervszerűség erősítését, a folyamatban levő beruházások mielőbbi befejezését, az előrelépés szükségességét a fővállalkozási rendszer megyei megvalósításában. Majd sorra veszi a program ágazatonként, fő feladatonként a beruházási tevékenységgel kapcsolatos teendőket. Végül a gazdaságirányító-szervező munka feladatait összegzi a megyei pártbizottság által jóváhagyott cselekvési program. Ezt követően a megyei pártbizottság a pártgazdasági és ügykezelési munkáról szóló jelentést vitatta meg, majd elfogadta a megyei pártbizottság és munkabizottságainak 1979. évi munkaterveit. Döntés személyi kérdésekben A pártbizottság személyi kérdésekben is állást foglalt. Hozzájárult és tudomásul vette Klaukó Mátyás elv- társnak, a Békés megyei Tanács elnökének — saját kérésére, megromlott egészségi állapotára való tekintettel — érdemeinek elismerése mellett nyugállományba helyezéséhez. A pártbizottság méltatta KlauTFó Mátyás elvtársnak a mozgalomban végzett több évtizedes munkásságát. Megállapította, hogy mindenkor nagy felelősséggel, hozzáértéssel, kommunista emberséggel dolgozott ott, ahová a párt állította. Az MSZMP politikájának terjesztésében, védelmében és végrehajtásában jelentős szerepet vállalt magára, következetesen harcolt az attól eltérő nézetek és gyakorlat ellen. Példamutató munkájával, szerénységével, a nép szolgálatában végzett tevékenységével kivívta a megye párttagságának, s lakosságának bizalmát, tiszteletét és megbecsülését. Mindezeknek elismeréseként az Elnöki Tanács Klaukó Mátyás elvtársat a Szocialista Magyarországért érdemrend kitüntetésben részesítette. A kitüntetést Győri Imre elvtárs, a Központi Bizottság titkára adta át. Gyulavári Pál elvtársat — érdemeinek elismerése mellett — más, fontos beosztásba kerülése miatt felmentette a megyei pártbizottság titkári tisztségéből. Szabó Miklós elvtársat, a KISZ Békés megyei bizottságának első titkárát megválasztotta az MSZMP Békés megyei bizottsága titkárának. Baukó Mihály elvtársat, a pártbizottság osztályvezetőjét — érdemeinek elismerése mellett — más fontos beosztásba történő kinevezése miatt felmentette funkciójából, s egyidejűleg megválasztotta a megyei pártbizottság tagjának. Kiss Sándor elvtársat, osztályvezető-helyettest kinevezte a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztály vezetőjének. Duna Mihály elvtársat, a KISZ Békés megyei bizottságának titkárát megválasztotta a megyei pártbizottság tagjának.
