Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-15 / 295. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek ! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. DECEMBER 15., PÉNTEK Ara: 80 fillér XXXIII. ÉVFOLYAM, 295. SZÁM Tanácskozott a megyei pártbizottság Cselekvési program az 1979. évi gazdaságpolitikai feladatokra Az MSZMP Békés megyei bizottsága tegnap ülést tartott Nagy Jenő, a pártbizottság megyei titkárának elnökletével. Az ülésen részt vett Győri Imre, a Központi Bizottság titkára, valamint a meghívott párt-, állami, társadalmi, gazdasági vezetők. A pártbizottság napirendjén az alábbi témakörök szerepeltek : 1. Az MSZMP Központi Bizottságának 1978. december 6-i üléséről Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára tartott tájékoztatót. 2. Az 1978. évi gazdaságpolitikai cselekvési program végrehajtásáról és az V. ötéves terv időarányos teljesítéséről, valamint az 1979. évi feladatok meghatározásáról szóló jelentés Csatári Béla megyei titkár előterjesztésében. 3. A pártgazdasági és ügykezelési munkáról szóló jelentés Csatári Béla megyei titkár előterjesztésében. 4. A megyei pártbizottság és munkabizottságai 1979. évi munkaterveinek jóváhagyása Gyulavári Pál, megyei titkár előterjesztése alapján. 5. Különféle kérdésekben történő állásfoglalás. Az elnökségben helyet foglalt Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, továbbá Gyulavári Pál, Nagy Jenő, Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkárai és Klaukó Mátyás, a megyei tanács elnöke Fotó: Veress Erzsi A Békés megyei pártbizottság első titkára, Frank Ferenc, részletesen tájékoztatta a pártbizottsági ülésen részt vevőket az MSZMP Központi Bizottságának 1978. december 6-i üléséről. (Az ülésről megjelent részletes közleményt lapunk december 8-i számában teljes terjedelmében -közöltük.) A megyei pártbizottság tájékoztatása teljes körű volt, s kitért az előadó azokra a feladatokra is, amelyek a Központi Bizottság határozatai alapján megyei teendőket jelentenek. A tájékoztatót a Békés megyei pártbizottság tudomásul vette. ★ A második napirend: jelentés az 1978. évi gazdaság- politikai cselekvési program végrehajtásáról és az V. ötéves terv időarányos teljesítéséről, valamint az 1979. évi feladatok meghatározása, magában foglalta a folyó gazdasági év értékelését. Ennek kapcsán felidézte ,a megye ötéves tervének célkitűzéseit, s ehhez mérten vonta meg a mérleget. Megállapította, 'hogy az elmúlt három év alatt az ipari termelés növekedése 21—22 százalék, amely megfelel az időarányos követelményeknek. Azonban a termelésnövekedésből az elmúlt években csökkenő hányaddal részesedik a termelékenység növekedése. Ebbe belejátszik az ipari foglalkoztatottak létszámemelkedése. A külkereskedelmi értékesítés az exportfejlesztő beruházások ellenére sem nőtt jelentősen. Ez összefügg azzal is, hogy vállalataink nem fordítanak kellő figyelmet a korábban biztosnak vélt exportpiac megtartására. A gazdálkodás jövedelmezőségi színvonala az idén alatta marad a tavalyinak. A jelentés ágazatonként is sorra vette az ipar idei gazdálkodási tapasztalatait, eredményeit, majd a mező- gazdaság területéről adott helyzetértékelést. Megállapította, hogy a mezőgazdasági termelés az ötéves terv első három évében 13—14 százalékkal haladta meg a IV. ötéves terv átlagát, s ezen belül az állattenyésztés növekedése a dinamikusabb. Az eredményeket a mezőgazda- sági nagyüzemek a munkatermelékenység növelésével, a foglalkoztatottak számának csökkenésével érték el. Viszont jelenleg is jelentős a gazdaságok terméseredményeiben a szóródás, nő a differenciáltság. A kedvezőtlen időjárás, a sok csapadék miatt 20 termelőszövetkezetben és két állami gazdaságban veszteség ég alaphiány keletkezett. A jelentés kellő részletességgel elemezte a közlekedés és kereskedelem, a beruházások, az életkörülmények alakulásának helyzetét. Az írásos jelentés végül összefoglalta az 1979. évi gazdasági feladatokat. A napirend vitája előtt a jelentés előterjesztője, Csatári Béla, megyei titkár szóbeli kiegészítést tett. Előadásában hangsúlyozta, hogy az előterjesztések megfelelne^ a Központi Bizottság 1978. december 6-i határozatainak, a megyei pártbizottság korábbi, idevonatkozó állásfoglalásainak. Megyénk gazdaságára jellemző kedvező tendenciákat a következőkben foglalta össze: „Az iparban s a mezőgazdaságban, tehát a legfontosabb nemzeti jövedelmet termelő ágazatokban az V. ötéves terv időarányos feladatai teljesültek. — A beruházásokkal, azok üzembehelyezésével növeltük a termelőbázisokat, amelyek megalapozását szolgálják a jövő fejlesztésének. — Javult megyénk munkásainak, szövetkezeti parasztjainak, az értelmiségieknek, az alkalmazottaknak az életkörülménye és életszínvonala. — A pártszervek és szervezetek, a kommunisták, az állami, gazdasági és társadalmi szervek, tömegszervezetek és mozgalmak jó segítői, lelkesítői a párt és a kormány által kitűzött feladatok megvalósításának. összegezve megállapíthatjuk — mondotta —, hogy megyénk dolgozói részesei hazánkban a fejlett szocialista társadalom megvalósításáért folyó harcnak és azok eredményeinek. Ezeket az eredményeket, amelyek jelentősek, tiszteletben kell tartani és továbbfejleszteni. Azonban meg kell mondani; nincs megfelelő előrehaladás az exporttermelésben, a gazdálkodás jövedelmezőségében, a készletgazdálkodásban, a beruházások gazdasági eredményeiben, nem kielégítő ai üzem- és munkaszervezés további javításának üteme, nem elegendő az ésszerű takarékosságra való törekvés, s csökkent a szocialista munkaverseny lendülete is. összességében elmondható, hogy a gazdaság számszerű növekedése mellett ,a gazdálkodás, a munka minőségi mutatói, a hatékonyság, a fegyelem nem javult kielégítően.” A továbbiakban a legfontosabb termelőágazatokban lévő problémákat vette sorba. Rámutatott, hogy az ipari termelés tervezett üteme csökkent, de a tényleges gond nem ez, hanem az exportcsökkenés. Olyan nézet is megtalálható, hogy a termelés csökkenése ne legyen összefüggésben a személyes jövedelemszinttel. Ez nyilvánvalóan helytelen. Gond, hogy még mindig sok az elaprózott, a nem termelékeny, nem hatékony ipari telephely. De egyes nagyobb vállalatoknál sem kielégítő a termelőberendezések, a munkaerő ésszerű kihasználása. A beruházások előkészítettsége, határidőre való elkészülte sem kielégítő. A megvizsgált 80 beruházásból 24 a tervezett időn túl valósult csak meg. Az exporttal ösz- szefüggésben nem elégségesek a piaci inforrftSciók, amelyekhez a vállalatok, szövetkezetek hozzájutnak. Javasolta, az illetékes szervek vizsgálják meg, hogy az eddiginél nagyobb érdekeltsége legyen — főleg a tőkés exportban — a vállalatoknak, szövetkezeteknek. Az előny ne csak a külkeresike(Foly tatás a 3. oldalon) Az Egyesült Izzó hajdúböszörményi gyárában izzólámpákhoz, rádiócsövekhez készítenek izzószálakat. Az izzószálakat Nagykanizsán, Budapesten és Vácott szerelik be a lámpákba (MTI-fotó — Oláh Tibor felvétele — KS) Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztésére határozatot hozott az 19Í9. évi népgazdasági tervről és a végrehajtással kapcsolatos feladatokról. A pénzügy- és az igazságügy-miniszter előterjesztése alapján a Minisztertanács megtárgyalta az 1979. évi állami költségvetésről szóló törvény tervezetét, amelyet az országgyűlés elé terjeszt. A Nemzeti Bank elnökének javaslatára a kormány meghatározta a jövő évi nép- gazdasági terv céljainak megvalósítását szolgáló hitelpolitikai irányelveket és hitelkereteket. A Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnöksége és a munkaügyi miniszter előterjesztése alapján a kormány rendelkezett az alacsony ösz- szegű nyugellátások felemeléséről. Marjai József, ,a Miniszter- tanács elnökhelyettese jelentést tett a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság ülésszakáról. A kormány elfogadta a jelentést és megbízta a nemzektözi gazdasági kapcsolatok , bizottságát, hogy dolgozzon ki intézkedési tervet az ülésszakon elfogadott határozatok végrehajtására. A közlekedés- és posta- ügyi miniszter javaslatára a Minisztertanács, módosította a közületi szervek gépjárműveiről szóló jogszabályokat. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. H Minisztertanács és a SZOT vezetőinek megbeszélése Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének és Gáspár Sándornak, a Szak- szervezetek Országos Tanácsa főtitkárának vezetésével csütörtökön a SZOT székházában megbeszélést tartottak a kormány és a SZOT vezetői. Megvitatták a jövő évi népgazdasági terv végrehajtásával összefüggő közös feladatokat. Megállapították, hogy a terv végrehajtása társadalmi előrehaladásunk egyik legfőbb feltétele, egybehangzó véleményük, hogy az anyagi termelésben és a népünk élet- színvonalának emelésében elért eddigi vívmányok megszilárdításához és a jövőbeni fejlődés feltételeinek jó megalapozásához elsősorban a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítására, a hatékonyság és a termelési szerkezet fejlesztésére, a ráfordítások csökkentésére van szükség. A kormány vezetői felkérték a szakszervezeteket, hogy a népgazdasági terv eredményes végrehajtása érdekében sajátos eszközeikkel segítsék elő a dolgozók alkotó kezdeményezéseinek, a szocialista munka- verseny-mozgalomnak széles körű kibontakozását, az üzemi demokrácia fórumainak hatékony működését. 1979-ben nagyobb gondot kell fordítani az élet- és munkakörülmények fejlesztését szolgáló anyagi eszközök még jobb elosztását a. A kormány és a SZOT vezetői egyetértenek abban, hogy biztosítani kell az áruellátás folyamatosságát, és a fogyasztói árak szervezett ellenőrzését. Az együttes ülésen áttekintették az üzemi demokrácia érvényesülésének főbb tapasztalatait, s kijelölték a további tennivalókat. Megállapították, hogy az üzemi demokrácia fejlesztésére hozott határozatok eddigi eredményei kedvezőek. További következetes és összehangolt munkára van szükség azonban mind az állami, mind a szakszervezeti testületek részéről, hogy a határozat, követelményeinek a továbbiakban is folyamatosan érvényt szerezzenek. A kormány és a SZOT vezetői tárgyaltak együttműködésük, valamint a minisztériumok, az országos hatáskörű és más állami szervezetek, illetve a megfelelő szakszervezeti testületek közötti kapcsolatok továbbfejlesztésének fő irányairól.
