Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-02 / 284. szám

1978. december 2., szombat IljfiTH 1-------------------------­Gyula A HNF a városról és vonzáskörzetéről Pénteken délután Gyu­lán, a TIT-székházban ülést tartott a Hazafias Nép­front városi elnöksége, ame­lyen több fontos napirendet vitattak, illetve fogadtak el. Elsőként Banadics Már­ton, a népfront városi el­nöke értékelte azt a mun­kát, amelyet a HNF városi bizottság és elnökség vég­zett a népfront VI. kong­resszusa óta. Kijelölték azokat a mozgalmi feladato­kat is, amelyeknek elvégzé­se tovább javítja a testületi munka hatékonyságát. Ezek között említette meg a fo­kozottabb mozgósítást, a lakosság széles rétegében az V. ötéves terv feladatai­nak végrehajtására. A vá­ros- és körzetpolitikai mun­ka erősítését, a társadalmi munka szélesebb körben való kiterjesztését is fontos­nak ítélte meg. Javítani kell az őszi-téli szervezett politikai tájékoztató minő­ségi színvonalát. Ugyan­csak javítani kell a város vonzáskörzetében levő köz­ségek népfronttestületeivel a kapcsolatot, valamint az együttműködési megállapo­dás szellemében Békéscsa­ba és Békés népfronttestü­, létéi vei a hatékonyabb mun­kát. Szó volt a népfront­mozgalom előtt álló jövő évi célkitűzésekről is. A népfrontbizottság és elnök­ség sokoldalúan kívánja elősegíteni a nemzeti és mozgalmi ünnepek megren­dezését. Hangsúlyozottan foglalkoznak a Magyar Ta­nácsköztársaság kikiáltásá­nak 60. évfordulója, vala­mint a város felszabadulá­sának 35. évfordulója mél­tó megünneplésének elő­készítésével. Nagy figyelmet szentelnek a nemzetiségi szövetségek kongresszusán hozott állásfoglalások, ja­vaslatok megvalósításának. A beszámoló megvitatása és jóváhagyása után meg­hallgatták Balogh Imrének, a Hazafias Népfront városi bizottság titkárának ismer­tetését, az elnökség és bi­zottság 1979. évi programjá­ról és munkatervéről, majd Nagy Lajosné, a HNF alel- nökének és Tarcsi Lászlóné, a nő- és rétegpolitikai bi­zottsági titkárának tájékoz­tatóját a város nőmozgal­mának tevékenységéről. A Hazafias Népfront városi elnökségének ülése bejelen­tésekkel ért véget. Emelt fővel Zalaegerszegen avatták fel az ország első fazekasházát, ahol a Czugh család tagjai: Czugh Dezső népművész, Nagy Zol- tánné Czugh Gyöngyi és Czugh Miklós, az egykori őrségi fazekascsalád leszármazottai készítik a már országszerte hí­res Czugh-féle kerámiákat (MTI-fotó: Kiss Ferenc felvétele — KS) Hogyan dolgoznak az ügyvédek? Beszélgetés dr. Bereczki Lajossal, a békéscsabai ügyvédi kamara elnökével A jogszabályok dzsungelében olykor még a szakember is nehezen igazodik el. Nem csoda, ha a laikus, amikor ügyes-bajos dolgának elintézéséhez lát, szakember útba­igazítása nélkül sokszor úgy érzi, mintha útvesztőbe ke­rülne. Még egy ingatlan átírása sem tartozik az egyszerű ügyek közé. Hát még a különböző szomszédviták, a kisa­játítási, kártalanítási ügyek, vagy a lelket ölő házassági perek? A polgári perekben a képviseletet, büntető eljá­rásokban pedig a védelmet az ügyvédi munkaközösségek tagjai látják el. De hogyan is dolgoznak megyénkben az ügyvédek? Milyen szerepet töltenek be a munkaközös­ségek a szocialista igazságszolgáltatásban? Erről beszél­gettünk dr. Bereczki Lajossal, a békéscsabai ügyvédi kamara elnökével. — Az ügyvédség, a bíró­ság és az ügyészség mellett az igazságszolgáltatás elis­mert harmadik tényezője. Ennek megfelelően nyújta­nak segítséget az állampol­gároknak a jogvitás és a pe­ren kívüli ügyek elintézésé­hez. Igen gyakran fordul elő, hogy ügyvédeink a jog­vitás ügyeket a bírói eljárás mellőzésével, megegyezéssel járják le. Ha pedig külön­böző okok miatt a megegye­zés nem jön létre, a felek által érvényesíteni kívánt igényt megfelelő jogszabályi utalást tartalmazó kereset- levélben terjesztik a bírósá­gok elé. A büntető eljárá­sokban pedig mint védők azon munkálkodnak, hogy a vádlott javára szolgáló men­tő és enyhítő körülményeket a bíróság elé tárják. A pe­rek alapos előkészítése az ítélkezés időszerűségét is nagyban előmozdítja. — Hány ügyvéd és ügyvédjelölt tevékeny­kedik megyénk munka- közösségeiben? Milyenek a munkahelyi feltéte­lek? — Megyénkben 59 ügyvéd és négy ügyvédjelölt dolgo­zik. Az ügyvédek és a jelöl­tek tevékenységüket az egész megyét behálózó nyolc mun­kaközösségben és 12 állandó jellegű kirendeltségben fej­tik ki. Egyes munkaközössé­gek olyan községben, ahol önálló kirendeltség sem mű­ködik, hetenként ügyeletet tartanak. A munkahelyi fel­tételek jók. Biztosítva van a színvonalas ügyvédi munka tárgyi feltétele. Valamennyi közösségünk és kirendeltsé­günk szakmai folyóiratokkal és könyvtárral van felsze­relve. — Hogyan segíti a kamara az ügyvédek to­vábbképzését? Miként oldották meg az ügyvéd- jelöltek pályára való fel­készítését? Kapnak-e a fiatalok szociális támo­gatást? — Az ügyvédek politikai, szakmai továbbképzéséről a kamara gondoskodik. Van ügyvédünk, aki a marxista— leninista esti egyetem sza­kosító tagozatát végzi. Töb­ben az Országos Ügyvédi Tanács által Budapesten és az Igazságügyi Minisztérium által Szegeden szervezett po­litikai továbbképzésen vesz­nek részt. Rendszeres poli­tikai továbbképzés folyik a békéscsabai kamaránál is. Szakmai továbbképzés' ugyancsak a kamara szék­helyén szervezett konzultá­ciókon történik, melyet egy- egy nagyobb jelentőségű új jogszabály megjelenése, vagy módosítása kapcsán az arra legilletékesebb szakemberek vezetnek. Az ügyvédjelöltek pályára való felkészítése gyakorlati és elméleti okta­táson keresztül valósul meg. A gyakorlati oktatást a jelöl­tet foglalkoztató munkakö­zösség vezetője irányítja. "Rz elméleti felkészítés a Szege­den szervezett oktatási köz­pontban történik. Az ügyvé­di pálya minden nehézsége ellenére vonzó a fiatal jogá­szok számára. A jelöltek számának csökkenése azzal magyarázható, hogy a más pályán elhelyezkedő fiatalok több szociális juttatást kap­nak. A kamara családi pót­lékot helyettesítő juttatást, különböző segélyeket, jöve­delemkiegészítést, fizetett tanulmányi szabadságot he­lyettesítő juttatást, jutalmat és lakásépítési kölcsönt fo­lyósíthat. — Hogyan látják el polgári perekben a kép­viseletet? Évente hány ügyben járnak el? Be­kapcsolódtak-e a jogse­gélyszolgálatba? — Polgári perekben ügy­védeink elsősorban megbí­zás, kisebb részben hatósá­gok, bíróságok kirendelése alapján mint pártfogó ügy­védek járnak el. Évente a békéscsabai kamara irányí­tása alatt álló munkaközös­ségek és kirendeltségek meg­bízás alapján mintegy 2400, kirendelés alapján pedig csaknem '570 polgári ügyben járnak el. Az ügyvédi ka­mara nágyon jó kapcsolatot tart a Szakszervezetek Bé­kés megyei Tanácsával. Az SZMT kezdeményezésére kapcsolódtunk be a jogse­gélyszolgálatba. Ügyvédeink nyolc vállalat jogsegélyszol­gálatát látják el. — Közismert, hogy milyen nagy jelentősége van a védelemnek a büntető perekben. Meg­van-e a lehetőség arra, hogy az ügyvédi teendő­ket már a nyomozati szakban is megfelelően ellássák? — A büntetőeljárás alá vont személyek védelmét ügyvédeink ugyancsak meg­bízás, vagy kirendelés alap­ján látják el. A múlt évben 433 ügyben megbízás, 780 ügyben pedig kirendelés alapján jártak el. A bünte­tőeljárásról szóló törvény le­hetővé teszi, hogy az ügy­véd már a nyomozati szak­ban is részt vegyen, sőt bi­zonyos esetekben a részvétele kötelező is. Az előzetes letar­tóztatásban levő gyanúsítottal korlátlanul érintkezhet az ügyvéd, és amennyiben az a nyomozás sikerét nem veszé­lyezteti, ellenőrzés nélkül is beszélhet vele. Az iratokat áttanulmányozhatja, a nyo­mozás kiegészítésére pedig indítványt tehet. Saját gya­korlatomban fordult elő az alábbi eset. Egy közúti bal­eset okozója már a helyszín­ről értesítést küldött szá­momra. A nyomozó hatóság­gal egyszerre érkeztem a helyszínre, így minden álta­lam lényegesnek vélt moz­zanatot is rögzítettek. — Húsz évvel ezelőtt jöttek létre hazánkban az ügyvédi munkaközös­ségek. Milyen kapcsolat van a kamara és a munkaközösségek kö­zött? — Az ügyvédi munkakö- ! zösségek közvetlenül a jog­kereső közönség megbízásai, illetve a bíróságok, hatósá­gok kirendelései látják el. | Az ügyvédi kamara viszont az ügyvédi munkaközösségek felügyeletét ellátó érdek-1 képviseleti és fegyelmi ható­sága. A békéscsabai ügyvédi kamarához ügyvédeink te­vékenységével kapcsolatban évente számos bejelentés ér­kezik. Ezeknek többsége azonban a bíróságok és ha­tóságok intézkedéseivel, il­letve döntéseivel kapcsola­tos. Érkezik azonban évente 5-6 olyan megalapozott pa­nasz is, amely ügyvédi mű­hibából, adminisztrációs fe­gyelem megsértéséből, eset­leg az ügyvéd emberi maga­tartásából adódott. Vala­mennyi bejelentést kivizs­gáljuk, megalapozottság ese­tén pedig fegyelmi eljárást indítunk. Ügyvédeink több­sége becsülettel látja el oly­kor igen nehéz, sokrétű fel­adatát. Serédi János Ablaktörlőm, mondd meg nékem, ki lopott le tegnap éjjel? Ha költői természet lennék — már pedig nem va­gyok az —, valahogy így fohászkodtam volna néhány nappal ezelőtt, a Trabantomon meredező csonka kis vasbütyökhöz, amelyről az éjszaka folyamán eltűnt az ablaktörlő. Méltánytalan dolog lenne, saját bajommal untatni a kedves olvasókat, de csak szűk ismerettségi kö­römben három hasonló esetről tudok már, és hallottam eltüntetett gépkocsiajtókról is, tehát szó sincs „egyedi akcióról”. Bevallom, nemcsak azért rendített meg az eset, mert az olcsó kis eszköz híján a ködös, esős időben nem hasz­nálhattam autóm, ami mellesleg munkaeszközöm is, ha­nem az igények kielégítésének efféle módja egyszerűen elképeszt. Milyen ember lehet az, aki a sötétben, előre megfontolt szándékkal, zsebében csavarhúzóval, egysze­rűen lopni megy? Nem hiszem, hogy nekem, vagy a velem azonos módon gondolkodóknak kellene szégyenkeznie az utóbbi kifeje­zés használata miatt. Bármily megértőek vagyunk is — mert tudjuk, hogy jó ideje nem lehet Trabanthoz ablak­törlőt kapni —, azzal nem érthetünk egyet, hogy a szük­ségletek kielégítésének ez az egyetlen módja maradna az autósok számára. De nézzünk mélyére a dolgoknak! ■ Azt lassan „megszokjuk”, hogy egyesek a közös, az állam vagyonát Csáki szalmájaként, minden lelkifurda­lás nélkül dézsmálják. Amúgy önkényes bélkiegészítés­nek. De a^szervizekbe mégsem juthat be mindenki. Ma­rad tehát az egyetlen mód: a „csillaggarázsban” seny­vedő autók fosztogatása. Elég ezt egyetlen embernek elkezdeni. Mert még mindig akadnak mások, akik meg­rövidülésük jogos bosszújaként tovább folytatják a meg­kezdett sort... S . az egészben az az elszomorító, hogy a „csak azt szerzem vissza, ami az enyém” elvet eluta­sítókat tartják balekoknak, élhetetleneknek. Én úgy döntöttem, inkább az utóbbiak táborához tar­tozom. És még azt is hadd súgjam meg, hogy szánom azokat, akik emberi méltóságukból kivetkőzve, a far­kastörvények szerint élnek inkább. Bizonyára észrevették, írásom nem egyszerűen ablak- itörlő-sinató. Inkább apropó arra, hogy elelmélkedjek, s másokat is elgondolkodásra késztessek, ha csak néhány percre is. Mert mit tapasztalunk az országutakon? Elharapódzott az erőszakos, a tudatosan szabályt sértő, a mások életét gondolkodás nélkül kockára tevő magatartás. És ne rin­gassuk magunkat illúziókban! Akik volán mellett ülve így mernek élni, azok az autókból kiszállva sem cselek­szenek másként. Az önzés, az egyes szám első személy uralma, lassan rátelepszik életünkre, s egyre gyérebbé váló társas kapcsolatainkra Megbénítva az egymásért élni, tenni, gondolatából fakadó cselekvést, egyúttal be­zárva és elzárva mindenkitől. Szabad utat enged viszont a könyöklésnek, a tudatos — és leggyakrabban sikerrel járó —, erőszakos egyéni érvényesülésnek, háttérbe szorítva az igaz értékeken alapuló emberi magatartást. Az eddigi szemlesütések, belső pirulások helyett hatá­rozottabb és együttes fellépésre volna szükség! Tudjuk, ez a nehezebb. De lehajtott fejjel — s különösen másök miatt — nem lehet élni. Végül is a tartásunk sínylené meg. B. S. E. 600 ezer kiesett munkanap A termelőszövetkezetek­ben évek óta csökken a bal­esetek száma, nyolc évvel ezelőtt még 35 ezer, tavaly 24 ezer 600 üzemi baleset történt a gazdaságokban. A halálos balesetek száma 212-ről 107-re csökkent és lényegesen kevesebb a csonkulásos baleset is. Vi­szont még az elmúlt évben is 600 ezer munkanap esett ki a gazdaságokban a bal­esetek miatt, s ez arra int, hogy a munkavédelmi elő­írások betartására a közös gazdaságokban az eddiginél nagyobb gondot kell fordí­tani — ezt állapította meg a termelőszövetkezetek II. munkavédelmi tanácskozása, amely pénteken, a ME- DOSZ székházában ele­mezte a balesetek csökken­tésének lehetőségeit. Meg­állapították, hogy jó ütem­ben alakulnak meg a téeszek munkavédelmi szervezetei, és a téeszek területi szö­vetségei is mind hatéko­nyabban segítik útmutatás­sal, szaktanáccsal a mező- gazdasági munkavédelem korszerűsítését. A szigetszentmiklósi szakmunkásképző és szakközépiskola a Csepel Autógyárral közösen pályaválasztási kiállítást nyitott. Autó- és repülőgép-szerelő tanulók vizsgamunkái mellett, az iskolával kapcsolatban álló vállalatok termékeit, munkaeszközeit is bemutatják (MTI-fotó, Fehér József felvétele — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom