Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-14 / 294. szám

1978. december 14., csütörtök o Tető alatt az új szarvasi óvoda Mendemondák Figyelő szemek, sürgető tekintetek kísérik az építke­zés minden mozzanatát Szarvason, az óvónőképző in­tézet tőszomszédságában, ahol már tető alá került az intézmény új, kétszázötven személyes gyakorló óvodája. A gyermekintézmény, amely az óvónőképző és az egész város számára egyaránt ége­tően fontos, városi KISZ- védnökséggel épül. Hozzávetőlegesen most ké­szült el félig a létesítmény. Köztudomású, hogy a szak­ipari munkák, a belső szere­lés, berendezés talán még több gonddal, bajjal jár egy-egy építkezésnél, mint az alapozás, falazás. Éppen ezért a KISZ szarvasi városi bizottsága kezdeményezésére december 12-én, megbeszé­lésre ültek össze az óvónő­képző intézetben a beruhá­zásban érdekelt felek képvi­selői, hogy egyeztessék a to­vábbi teendőket, s hogy a KISZ-esek megtudják: mi­ben segíthet a továbbiak­ban a védnökségi operatív bizottság, esetleg a város if­júsága. Ott volt ezen a be­szélgetésen Üjvári András, a városi pártbizottság osztály- vezetője, Koszti Pál, a városi tanács művelődésügyi osztá­lyának vezetője, Bencsik Endre, az óvónőképző inté­zet igazgatója, Sonkoly Já­nos, a KISZ városi bizottsá­gának titkára, Dékány Jó­zsef, az Állami Építőipari Vállalat művezetője, aki a szóban forgó építkezést irá­nyítja, továbbá Jancsó Mi­hály, az ÁÉV szarvasi épí­tésvezetője, Kordoványi Ju­dit, a KISZ-védnökség ope­ratív bizottságának vezetője. Jó ütemben halad a beru­házás; az ÁÉV januárban megoldja a téliesítést, s az­után a Békéscsabai Vegyes­ipari Vállalat, mint az egyik alvállalkozó megkezdheti az épületben a munkáját. A sürgető feladatok között ke­Kedden ülést tartott a Ma­gyar Agrártudományi Egye­sület Békés megyei szerveze­tének mezőkovácsházi járási bizottsága. A programban két előadás szerepelt, az egyik a konvertálható export áru­alap növelésének lehetőségei­ről szólt Dél-Békés megye élelmiszer-gazdasági terme­lésében. A másik téma az rült szóba a tűzcsaphálózat építése, előzetes megbeszélé­sek folytatása a békéscsabai vegyesiparral, továbbá a radiátorlemezek, teraszkorlá­tok beszerzése, amelyekben a védnökségi operatív bizott­ság, illetve a városi KISZ- bizottság a következő hetek­ben közreműködik, illetve közbenjárást kér. Egyetér­tettek abban is a jelenlevők, hogy most, az építkezés fél­idejében szükséges már a tűzoltóság és az egészség- ügyi hatóságok véleményét kérni, a helyszínre invitálva a szakembereket, nehogy át­adáskor derüljenek ki hiá­nyosságok, szabálytalansá­gok. Bencsik Endre elisme­réssel és köszönettel nyug­tázta, hogy a város vezeté­se, a KISZ folyamatosan fi­gyelemmel kíséri és segíti az óvodaépítés ügyét és az épí­tők munkájáról is megbecsü­léssel szólt, remélve, hogy a nyár derekára birtokukba vehetik a létesítményt. Ám Rajz-, báb- és mesefilmek a kicsinyeknek, költészet, ze­ne, sport, szórakoztató fil­mek a felnőtteknek — gaz­dag műsort kínál karácsony­ra a televízió. A gyermekeket számos kedvelt műsor: a Cimbora, a Papírsárkány, ,a Zsebtévé és mások mellett két új tévéjá­tékkal örvendezteti meg. Az egyik Priestley angol dráma­író alkotásából készült, s a világűrből érkezett különös látogató, Snuki és az őt fo­gadó gyermekek kalandjairól szól. Erich Kästner: Az em­berke című kisregényéből ele­venedik meg a képernyőn 1979. január 1-én életbe lé­pő közgazdasági szabályok ismertetése volt. Mindkét előadást Kiss Jó­zsef, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatósága élelmi­szergazdasági osztályának ve­zetője tartotta. A színvonalas, érdekes elő­adást nagyszámú érdeklődő vitatta meg. ez attól is függ, mondták a szakemberek, hogy milyen ütemben halad a leendő óvoda szomszédságában a lakások építése. Itt most kezdődött meg az alapozás, ám sok gondot okoz, hogy a tehergépkocsik nem szállít­ják pontosan, folyamatosan a betonozáshoz szükséges anyagot, így a lehetségesnél jóval lassúbb az alapozás. Márpedig amíg ez nincs kész, addig nem kezdhet munkához a toronydaru. így félő, hiába készül el időben az óvoda, amíg ott dolgozik a daru, nem népesíthetik be a gyermekintézményt. A KISZ védnökségi operatív bizottságának képviselői ez ügyben is kéréssel fordulnak tehát a következő napokban a Volánhoz, illetve az épí­tőipari vállalathoz. A megbeszélés után a helyszínen megtekintették az építkezést a résztvevők. Mákszem Matyi, minden idők legkisebb artistája. „Gyermekkrimi” is szórakoz­tatja majd az apróságokat. Az óvodásoknak szovjet rajz­filmeket vetítenek, a nagyob­bak pedig a Rejtelmes sziget további három részét, a Ro­bin Hood, valamint az Elza és kölykei című filmeket lát­hatják. Az ünnepi műsorban két útifűmet vetítenek a havan­nai VIT-ről. A programiban — hagyományosan — 'kará­csonyi hangversenyt is su­gároznak : Händel : A mes­siás című oratóriumából hangzik el részlet, s többek között Bach: D-dúr szvitjét és Beethoven IX. szimfóniá­jának IV. tételét adják elő. A három napon levetítik a francia Nyomorultak, a ma­gyar K. O. és Hattyúdal, a japán Riksakuli, valamint az amerikai Chicago újévi rock­estje, a Tarzan titkos kincse, a Mezítláb a parkban, a Cso­da olasz módra című filme­ket. Az operett kedvelőinek szól majd Kálmán Imre mű­veiből készített válogatás. A sportműsorban három alka­lommal 40—40 perces össze­foglalót sugároznak az argen­tínai labdarúgó-világbajnok­ság eseményeiről. A közönségtől elsősorban a menetjegy- és a helyjegyelő­vételt, a mentesítő járművek igénybevételét kérik a közle­kedési vállalatok annak érde­kében, hogy az év végi ünne­pi forgalom zavartalan le­hessen. A MÁV már hetek óta ké­szíti elő a járműállományt, hogy a jövő hétre, az ünne­pi forgalom kezdetére, ren- « delkezésre álljanak a szüksé­ges személykocsik. A csúcs- forgalom idejére minden pénztárt kinyitnak, megerő­sítik a pályaudvarokon ,a ha­zai és a nemzetközi infor­mációs szolgálatot. Az ünnepek előtti napok­ban a város környéki helyi forgalomban közlekedő vo­natok szerelvényeit szükség szerint egy-,két kocsival meg­erősítik. Á karácsonyi forga­lomban 174, szilveszterre és újévre 143 mentesítő vonatot indítanak a szokásosnál ne­gyedmillióval nagyobbra be­csült utastömeg elszállításá­ra. A karácsonyi csúcsot de­cember 22-én és 23-án vár­ják, ekkor 98 mentesítő vo­nat közlekedik. A :két napon a Nyugati és a Keleti pálya­udvaron például 63 mentesí­tő szerelvény fordul meg. A debreceni vonalon 41, a bé- késcsabain 25, ,a misikolcin 21 Kiállítások, vásár a képcsarnokban Számtalan érdeklődő és vásárló megfordult novem­ber 23-a és december 7-e között a képcsarnok Munká­csy Mihály termében Békés­csabán, Kovács Éva kerámi- kusművész kiállításán. Az el­múlt években nem volt még hasonló jellegű kiállítás ná­lunk. A különlegesen szép formájú, egyéni színvariáció- jú edénykészletek mellett népi ihletésű figurális kom­pozíciókat állított ki a mű­vész. A látogatók tetszését oly annyira elnyerték a kompozíciók, hogy már a kiállítás napján valamennyi darab gazdára talált. A Munkácsy teremben évente 4 festő és 2-3 ipar­művész mutatkozik be a műveivel. A legközelebbi ki­állításra már csak jövőre, februárban kerül sor. Előre­láthatóan Mácsai István, két­szeres Munkácsy-díjas, Pa­taki Ferenc, Bencs Gábor és Sz. Kárpáti Magdolna festők munkáit láthatjuk majd Bé­késcsabán. A nagy sikerű kerámiaki­állítás miatt eltolódott a képcsarnok karácsonyi ké­szülődése. Ezekben a napok­ban érkeznek a divatos ezüstgyűrűk, láncok, a báli szezon kiegészítői, bizsuék- szerék, a tetszetős kisbúto­rok és használati tárgyak, amelyek igényes választékot nyújtanak a vásárlóknak. Vasutasdinasztia Nagy László békési lakos 38 évi MÁV-szalgálat után nyugalomba vonult. A vasút „szerelmese” azonban nem hagyta abba a munkát, to­vábbra is tevékenykedik a békési vasútállomáson mint pénztáros. Nagy László ra­gaszkodása érthető: vasutas- dinasztia tagja. Vasutas volt az édesapja és a nagyapja is. Nagyapja, Nagy Gergely a századfordulón kezdte a vas­úti tevékenységet Békésen, a soványháti megállónál. Az unoka is innen vonult nyu­galomba. kisegítő szerelvény közleke­dik majd. Ugyanígy gondos­kodnak arról is, hogy a visz- szautazók időben érkezhesse­nek célhoz. A tervek sze­rint december 26-án 45, s még 27-én is 90 mentesítő tá­volsági személyvonatat állí­tanak forgalomba. A Volán Tröszt vállalatai országosan 2700 kisegítő já­ratot szerveztek a két ünnep idejére, 135 ezerrel több utas zavartalan elszállítására szá­mítanak. A vállalatok a vasúttal egyetértésben, vala­mennyi mentesítő vonathoz gondoskodtak buszcsatlako­zásról. A Volánnak különösen az ünnepek utáni forgalom meg­szervezése okoz gondot, ná­luk különösen fontos a jegy­ei őváltás, lehetőleg a visz- szaútra is — több pénztárt állítanak munkába, meghosz- szabbítják a nyitva tartási időt annak érdekében, hogy minden érintett állomáson időben tudják biztosítani a szükséges buszokat. Nagy teher hárul az En­gels téri pályaudvarra, ahon­nan a menetrendszerű bu­szokon felül a karácsonyi for­galomban, december 21—27-e között, csaknem 500 mente­sítő járat indul. M indig csodáltam a jól értesülteket, kifür­készhetetlen hírfor­rásaikkal együtt. Lélektanu­kat kutatva eddig mindösz- sze annyit sikerült megálla­pítanom, hogy mendemon­dáikkal mindig akkor igye­keznek magukat a figyelem középpontjába állítani, ami­kor valamilyen oknál fogva „biztos helyről” szerzett in­formációik híre éhes fülekre találhat. ök azok, akik a sorok kö­zött olvasnak, amikor pár­tunk Központi Bizottságá­nak határozatában az áll, hogy törekednünk kell az értékarányos árak kialakítá­sára. Amikor az Anyag- és Árhivatalban az árak alakí­tásának még csak különbö­ző változatait alakítgatják, a központi döntés előkészítése­ként, a jól értesültek már teljes részletességgel és biz­tonsággal tudják, mikor mi­nek, és mennyivel emelik az árát. Az így szárnyra kapott hí­resztelések azonban jószeré­vel még semmitmondóak ahhoz képest, amit a vájt fülűek mostanában súgnak meg nagy titkon, vagy je­lentenek ki fennhangon az őket körülrepdeső és szerin­tük a dolgok folyásából mit sem sejtő ártatlanoknak, gyanútlanoknak, naivaknak. „Hallotta már?” — emígyen vezetik be sejtelmes hangon mondókáikat, felcsigázva kí­váncsiságunkat, s a nagyobb nyomaték kedvéért, sok eset­ben közismert személyekre, a sajtóra, a rádióra, a tévé­re hivatkozva adják elő az­tán józan ésszel aligha elfo­gadható mendemondáikat. Más kérdés az, hogy a té­vé, a rádió, a sajtó furcsa módon ebben is igazolást ta­lálhat arra, hogy szerepe a közéletben jelentős, szavá­nak, kijelentésének súlya van, s ha a hírtovábbító, a jól értesült reá hivatkozik, szavának a hallgatóság min­denképpen hitelt ad. Nagyon is szemléletes példája ez — más területről kölcsönözve a hasonlatot — a márkával való visszaélésnek. De tér­jünk vissza tárgyunkhoz. „Hallotta már? Olvasta? Tud róla?” — hangzik fel buszon, vonaton, boltban, társaságban, az utcán, s ter­jed a hír, hogy „odafönn” — s ezután a jól értesültet áhí­tattal figyelő maga kényte­len eldönteni magában, hogy kiről és kikről van szó tu­lajdonképpen —, szóval, hogy odafönt úgy döntöttek, január eggyel meg kell szün­tetni, föl kell oszlatni, stb. a gazdaságtalanul termelő üze­meket. Itt aztán rendkívül okosan hangzó közgazdasági fejtegetés következik arról, hogy miért jó nekünk, ha így teszünk. Az okosan hangzó érveket hajlamosak vagyunk azonnal elfogadni. Föl se merül ben­nünk, hogy az előbbiekről szó sincs. Pedig nagyon könnyű átlátni, micsoda képtelenség a gazdasági helyzetünk erősítésére ho­zott határozatokat így ki­forgatni, félremagyarázni. Gondoljunk csak bele, mi lenne a következménye an­nak, ha máról-holnapra va­lamennyi termelőegységün­ket, amelyekben csak egyet­len olyan terméket is talá­lunk, aminek gyártása, elő­állítása nem hajt kimutat­ható hasznot, most hirtelen megszüntetnénk, feloszlat­nánk? Milyen hatással lenne ez a lakosság ellátására, Román filmművész vendé­gek érkeznek ma délután a Békés megyei Moziüzemi Vállalathoz Békéscsabára., Daneliuc Mirsa filmrendezőt és Marinescu Ion operatőrt, valamint a MOKÉP képvise­lőit a gyulai városi tanácsnál is fogadják, majd a Ma­gyarországi Románok De­mokratikus Szövetségének vendégei lesznek. nemzetközi gazdasági kap­csolatainkra. Elég csak annyit felemlíte­ni, hogy népgazdasági szin­ten vizsgálva tulajdonkép­pen veszteséggel állítják elő a tej nagy részét, a hús egy részét, a gyerekruházati cik­keket ebben az országban. S hogy ez bennünket, fo­gyasztókat különösebben nem érint, azt csak az állami tá­mogatások rendszerének kö­szönhetjük, amely így segít zökkenőmentessé tenni jogos igényeink kielégítését, illet­ve legfőbb célunk — az em­berhez méltó életszínvonal fokozatos kialakításának — elérését, tartóssá tételét. Mindennek nem mond el­lent az, hogy a jelen gazda­sági helyzetben államunk a dotációk rendszerének egy­szerűsítésére, a támogatások visszafogására törekszik. S ehhez igyekszik arra ser­kenteni a termelőket, hogy az eddigieknél jóval többet csiholjanak ki magukból a munkafegyelem szigorításá­val, a szervezés javításával, a termelés gazdaságossá té­telével, gazdaságosságának fokozásával. Nem arról van tehát szó, hogy veszteséges, gazdaság­talanul termelő üzemeinket felszámoljuk, hanem sokkal inkább arról; meg kell ta­lálnunk útját-módját annak, hogy a „haszontalanul” elő­állított, de nélkülözhetetlen termékeink gyártását hasz­not hajtóvá, a gazdaságtalan termelést gazdaságossá ala­kítsuk át. Ugyanebbe a körbe tarto­zik az a teendőnk is, amit úgy fogalmaztunk meg, hogy szilárdítani kell a munkafe­gyelmet. Emögött a tétel mögött jól értesültjeink a következőt vélik fölsejleni : itt az ideje utat nyitni an­nak, hogy kialakuljon a szo­cialista gazdasági rendszer­ben is egyfajta folyamatosan munkát kereső tartalék had­sereg, vagy mondjuk ki nyíltan : munkanélküliség. Hogy elméleti úton né­hány rendkívül „bölcs köz­gazdász” eljut eddig a pon­tig, az még úgy-ahogy ért­hető. De hogy ez a téveszme ilyen gyorsan elterjedhet, az már annál furcsább. A mun­kához való jog alkotmányos jogunk, és minden egyéb jogra is csak munkánk által tarthatunk igényt. Ez pedig nemcsak afféle mendemon­da. így van ez akkor is, ha fölmondanak egyikét em­bernek fegyelmezetlenség, munkamegtagadás, miatt, vagy egyszerűen csak azért, mert munkájával elégedet­lenek, avagy éppen szerve­zési intézkedések teszik szükségessé, hogy néhányan máshol találjanak munkát maguknak. De még közgaz­daságilag is: a jelenben ép­pen az okozza a legnagyobb gondot, hogy az átlagosnál gyorsabb fejlesztésre kije­lölt népgazdasági ágak egy­szerűen képtelenek kielégí­teni munkaerő iránti keres­letüket. M e folytassuk. Nem cé­lunk ugyanis sem népgazdasági helyze­tünket itt és most részletei­ben föltérképezni, sem pe­dig valamennyi rémhírt, kó­száló mendemondát megcá­folni. A jólértesültség ter­mészetrajzát tanulmányozva fejezzük be azzal, hogy kér­jük kedves olvasóinkat; e cikkünkből is csak annyit ol­vassanak ki, amennyi abban benne van, mendemondák Este 19 órától a gyulai Petőfi moziban román film- bemutatót rendeznek. Műso­ron a Különkiadás című film. Az ünnepi bemutatón közre­működik még a méhkeréki népi együttes és a gyulai ro­mán gimnázium művészeti csoportja. Vetítés után a filmszínház emeleti előcsar­nokában az alkotók részvéte­lével rendeznek filmankétot. mWMHHMtHiMMMHMHMVmMMMHMMHmtMH Tegnap kezdték árusítani a fenyőfákat Békéscsabán a „100- asban”. Eddig mintegy ezer darab fenyő érkezett. A vásárló­kat — mert van elég — alig győzi kiszolgálni Zsótér Ferenc- né eladó Foto; Gál Edit MflE-ülés Mezőknvácsházán Változatos karácsonyi tévéműsor Több mint 300 mentesítő vénát, 2700 kisegítő autóbuszjárat az év végi ünnepi forgalomra nélkül. Kőváry E. Péter Román filmbemutató Gyulán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom