Békés Megyei Népújság, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-12 / 267. szám
NÉPÚJSÁG 1978. november 12.. vasárnap o Mezőgazdasági pályázat diákoknak Forró siker a gyulai Gershwin-hangversenyen A Magyar Mezőgazdasági Múzeum az idei, 1918—19-es tanévben ismét meghirdeti a „Hazánk mezőgazdasága diák- szemmel” című pályázatot az általános iskolai tanulók számára. A pályázat célja, hogy az általános iskolai tanulók körében az élelmiszer- és fagazdaság, élelmiszeripar, erdészet, vadászat, fafeldolgozás, földmérés, térképészet, környezetvédelem iránti érdeklődést felkeltse. Az alsó tagozatos tanulóktól a mezőgazdasággal kapcsolatos rajzok, festmények készítését várják a szervezők, míg a felső tagozatos tanulóktól a rajzokon és festményeken kívül gobelineket, kisplasztikákat és textilfeldolgozásokat várnak. A pályázatra egyéni és csapatnevezéssel lehet jelentkezni, s a pályamunkákat az iskolán keresztül közvetlenül a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Népművelési Osztályára (1361 Budapest, XIV., Városliget, Széchenyi sziget, Vajda- hunyadvár) lehet beküldeni, 1919. március 1-ig. A szervezők tematikát is megadtak a tanulóknak. Ilyenek többek között az erdő állatvilága, a méhészet jelentősége, vidékünk ismert és híres élelmiszeripari termékei. Kutatótevékenységre serkenti a tanulókat az Ünnepi sütemények régen és ma című tematika. Elismerés illeti az Országos Filharmóniát, hogy a békéscsabai, gyulai és a szarvasi bérleti hangversenyék műsorát a korán elhunyt George Gershwin amerikai zeneszerző négy legismertebb* művéből állította össze, s így megismerhettük a dzsesszritmusök érvényesülését az amerikai szimfonikus és operairodalomban. Bolheritz Tamás karnagy érdeme, aki a ritmusokat „kitáncolva” a karmesteri pulpituson, úgy összefogta a sok ütőhangszerrel és szaxofonkórussal kiegészített budapesti MÁV szimfonikus zenekart, hogy a számukra szokatlan dzsesszes ritmusokat nagy koncentrációval, hatásosan tolmácsolták. A hangverseny ünnepelt hőse Varsányi László zongoraművész volt, aki mind az F-dúr zongoraverseny, mind pedig a Kék rapszódia technikailag igen bonyolult zon- goraszólamát magas hőfokon, bravúrosan tolmácsolta. A hosszan tartó, forró ünneplést egy stüszerű ráadással köszönte meg, Sudlik Mária és Begányi Ferenc, az Állami Operaház művészei a „Porgy és Bess” c. opera három népszerű részletét énekelték megérdemelt sikerrel. A fiatalokkal megtűzdelt gyulai közönség élvezettel hallgatta az igazi XX. századi muzsikát és ünnepelte a kiválóan muzsikáló zenekart. flz összehangoltabb településfejlesztésé a jövö S. Hegedűs Lászlónak, a HNF OT titkárának nyilatkozata Magyarország .-lakosságának több mint fele községekben, apró falvakban, tanyákon él. A szakemberek, a tervezők az elmúlt évtized végén, még az 1910-es évek elején is a városok további, változatlanul gyors terjeszkedésével, a kisebb települések elhalásával, elnéptelenedésével számoltak. Településpolitikánk legfontosabb kérdéseit az elmúlt időszakban rendszeresen napirendjére tűzte a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, s a területi eszmecseréket, fórumokat követően országos tanácskozásokat rendeztek a tanyák és az aprófalvak helyzetéről. Többször is megvitatták a városok szerepkörének változásait, s e központok feladatait, felelősségét a vonzáskörzetükhöz tartozó kisebb településekkel kapcsolatban. Az összefüggéseket feltáró elemző munka tanulságait S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára összegezte Mélykúti Attilának, az MTI munkatársának adott nyilatkozatában : — Az elmúlt évtizedekben a gazdasági változások két nagy hulláma érte és „mozgatta” meg az ország hagyományos településszerkezetét. Az első változást mező- gazdaságunk szocialista átszervezése jelentette, ami együttjárt a termelés korszerűsödésével, ipari jellegének erősödésével, valamint a kisebb gazdaságok egyesülésével. A nagyüzemi táblásítás a tanyák egy részét „eltörölte” a térképről, s a több ezer hektáros téeszék, állami gazdaságok kialakítása nyomán a falvak között megindult a lakosság áramlása. Főként a fiatalok igyekeztek a termelőszövetkezeti központnak helyet adó községekbe. A második nagy hullámot, a gyors, általános gazdasági, társadalmi fejlődés és az ipartelepítés indította el. Az 1960-as években — a kövesúttal, majd a Megyei közúti információ Békés megye országos közúthálózatán a közúti közlekedést érintő szabályozási munkákra kerül sor. Ezért teljes útelzárás lesz a gyula—battonya—mező- hegyesi összekötő út 17+ 850 kilométer szelvényében (Elek és Lökösháza között) levő vasúti átjáróban november 13-án (hétfőn) 10 és 12 óra között. A kijelölt terelőút: Elek—Kétegyháza —Medgyesegyháza—N agykamarás—Kevermes—Lökösháza útvonal. Ugyancsak teljes útlezárásra kerül sor a kintszig- majori bekötő út 0+605 kilométer szelvényében levő vasúti átjáróban november 14-én (kedden) 10 és 12 óra között. Az útlezárásokra vágányszabályozási és fenntartási munkálatok miatt kerül sor. A lezárások idején a megkülönböztetett jelzésű járművek és a gyalogosok közlekedése megengedett. menetrendszerű autóbuszközlekedéssel — a kis települések lakóinak is elérhető közelségbe kerültek a rohamléptékkel iparosodó vidéki városok. Családok ezrei keltek útra és költöztek a munkát adó, az „Ígéret földjének” tűnő városokba — mondotta. A továbbiakban rámutatott: — A közös tanácsokhoz tartozó társközségekbe, az aprófalvakba a IV., és a mostani ötéves tervidőszakban nagyon kicsiny központi fejlesztés jutott. Ennek ellenére, ezeknek a településeknek a zöme erőteljesen, látványosan fejlődött, amit az új családiház-sorok is bizonyítanak. Az életképességet példázza, hogy a kisebb települések fejlesztéséhez az országos átlag többszörösére rugó társadalmi munkával járulnak hozzá a lakók. A most folyó 1977—78-as falugyűlésekről egymás után érkeznek a beszámolók közös összefogással épült járdákról, utakról, parkokról, klubokról. Több helyütt óvodát, öregek napközi otthonát vagy éppen házasságkötőtermet avattak. A kisközségekben és az aprófalvakban a népfront és a tanács együttesen igyekezett — a szocialista demokrácia erősítésének — a társadalomban meglevő erőket mozgásba hozni. A lakosság azonban önmaga nem oldhatja meg az ellátás valamennyi gondját. A kereskedelmi szolgáltatások, a közlekedés és az egészségügy fejlesztésében, az egészséges ivóvizet szállító vezetékek kiépítésében az eddiginél jóval naevobb központi támogatásra van szükség. A támogatás már megmutatkozik a falvakban ingázó autóbusz-élelmiszeráru dákban és a szolgáltatások fejlesztésében. Ilyképpen is keresendő a megoldás. A városoknak egyre nagyobb szerepet kell vállalniuk a vonzáskörzetükbe tartozó települések ellátásából. A tanácsi fejlesztéseket, az új beruházásokat mind több megyei központban, nagyvárosokban már a vonzáskörzetben lakók igényeit, szükségleteit is figyelembe véve tervezik. A vizsgálatok, elemzések tapasztalatai egyértelműek : Magyarország jelenlegi településszerkezetével hosszú távon számolni kell. A távlati településpolitikai koncepciónak a gazdasági és társadalmi fejlődésen alapuló felülvizsgálata megkezdődött és jelenleg is tart. Mi ehhez az illetékes párt-, állami szerveknek a tapasztalatainkat, javaslatainkat elküldtük. Annyi már most bizonyos, hogy nem tartható fenn a jelenlegi állapot, amely a nagyvárosoknak, a megye- központoknak aránytalan fejlesztési lehetőséget biztosít. A társadalmi igazságosságnak és tényleges országos érdekeinknek megfelelően ajánlatos a VI. ötéves tervidőszakban a kiegyenlítettebb, a középfokú település- központoknak, a városoknak és vidéküknek, a községeknek és a falvaknak az eddiginél gyorsabb gyarapodást biztosítani — mondta befejezésül S. Hegedűs László. Juhász Előd röviden, de lelkesedéssel konferálta a műsort, jól segítette a művek megismerését. Dr. Márai György Újdonságok a MÓV klubkönyvlárban Nem egy új programmal lepte meg látogatóit az idén Békéscsabán, a MÁV-klub- könyvtár. Már korábban többen érdeklődtek nyelvleckelemezek, nyelvkönyvek iránt, s így született az ötlet : angol nyelvtanfolyamot indítanak. Azóta csütörtökönként 12-en gyűlnek össze az alapfokú nyelvtan- folyam foglalkozásaira. Az eszperantók baráti köre a napokban szerveződött. Célja, a vasutas eszperantisták nagy hagyományainak felelevenítése, a természetjáró szakosztály keretein belül. A fiatalabb korosztály, mintegy 32 fiú és leány jár el az ugyancsak ez évben alakított néptánccsoport próbáira. A népművészeti hagyományok ápolásának másik, csendesebb, ám legalább olyan hasznos módja a kézimunkázás. A klubkönyvtár kézimunkaszakkörébe járó 22 leány és asszony most éppen a mezőségi hímzés jellemzőivel ismerkedik. Tervezik, hogy szabás-varrás tanfolyamot is indítanak. Szegedi költőről a szegedi tévéstúdió A televízióban ma este 18 órai kezdettel sugározzák a Magyar Televízió szegedi körzeti stúdiója által készített „Késő szüret” című irodalmi műsort. Az összeállításban, amelyet Juhász Gyula emlékének szenteltek, a szegedi költő versei, két megzenésített költeménye, levelei és prózai írásai hangzanak el a Szegedi Nemzeti Színház színművészeinek előadásában. Képünkön Kovács János színművész, az est egyik közreműködője Fotó: Molnár F. János népgazdaság legfontosabb nemzetijö- vedelem-termelő és devizaszerző vállalatai túlnyomó többségükben a kohó- és gépiparhoz tartoznak. Megyénkben — bár nem tartozónk az iparilag legfejlettebbek közé — szintén évről évre növelik részesedésűiket a megye ipari termeléséből, így a KGM-vállalatok és -szövetkezetek tervteljesítése, gazdálkodása, általános helyzete a szokásosnál is nagyobb figyelmet érdemel. Ha megvonjuk az év kilenc hónapjának mérlegét, akkor abból már következtethetünk arra, miként zárja majd az 1978-as esztendőt az ágazat, milyen sikerekkel büszkélkedhetnek, vagy gondokkal küszködnek a vállalatok, szövetkezetek. Most az V. ötéves terv félidején alig túl, örömmel állapíthatjuk meg, hogy az ágazathoz tartozó termelő- egységek az országos és megyei ipari átlagot meghaladóan fejlődtek. Termelési tervüket 101,8 százalékra teljesítették, és az éves termelési érték összességében meghaladja a 4,1 milliárd forintot. Az ágazatban meghatározó súllyal — több mint 24 százalék részaránya az össztermelésből — szereplő Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat termelését évről évre dinamikusan növelte, tervét az átlagot meghaladó mértékben, 6,8 százalékkal túlteljesítette. Teljes sikerrel lezajlott a vállalatnál a termékszerkezet-váltás, a kooperációs elemek és alkatrészek gyártásáról áttértek a szemes- és szálastakarmány- betakarító gépek előállítására. Ez a termékszerkezet-váltás egyébként jórészt jellemző az ágazat megyei vállalatainak összességére is. Kézi szerszámokból például felére, sodronyfalakból minimálisra csökkent a termelés, míg a gépek csoportjába tartozó gyártmányok előállítása dinamikusan nő. Így történt ez a szövetkezeti ipar egyik legjobb egységénél, a Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezetnél is, mely 8,1 százalékkal teljesítette túl időarányos tervét, és döntő mértékben átalakította termékskáláját. Megszüntették a kályhatűzhely, üstház és kályhacsempe gyártását, ehelyett hozzáfogtak az elektromos készülékek és háztartási cikkek modem típusainak gyártásához és termelésüket ebből egyre jobban növelik. Sikeres termékszerkezet-váltás zajlott le a Szellőző Művek sarkadi gyáregységénél, ahol klíma- és légtechnikai, valamint környezetvédelmi berendezések készítésére rendezkedtek be. Lezajlott a termékszerkezet-váltás Orosházán a Kőolaj- és Gázipari Gépgyárban, ahol az olaj- és földgázbányászathoz szükséges szerelvények és háztartási gázreduktorok gyártása mellett megkezdődött a modem, nagy hatású tűzoltó-berendezések készítése. A Békés megyei Vegyesipari Vállalat az ÉTI, az Orosháza KA- ZÉP Szövetkezet a Thermo- press kazán gyártásának fejlesztésével ért el sikereket.. A Csepel Autógyár 4-es számú gyára a kezdeti nehézségek után egyenesbejött és a tavalyi, de különösen az idei évben már sikerrel dolgozik. Két új üzem is létesült a megyében, az ÉVIG Mezőkovácsházán, a MOM Battonyán telepített gyáregysége. Ezek közül az utóbbi szintén túlteljesítette termelési tervfeladatát. Az eddig nem említett vállalatok, szövetkezetek termelése a tervezett szinten alakult, egyedül a Hajtómű- és Festőberendezések Gyára maradt el a tervezett termelési célkitűzéstől 24 százalékkal. Ennek a lemaradásnak több, vállalatom kívüli oka is van, de belső tényezők is közrejátszanak a komoly lemaradásban. Sikereket éritek el megyénk KGM-vállalatai az exportban is. Az összértékesítésből az export részaránya az 1975. évi 21,3 százalékról 29 százalékra emelkedett és napjainkban évente több mint 1,1 milliárd forintot tesz ki. Időarányosan exporttervét az ágazat csak 94,4 százalékra teljesítette ugyan, de ez a lemaradás nem veszélyes, mert a vállalatok többségénél az exportkiszállítások jelentősebb része az év végére esik. Ennek ellenére túlteljesítette exporttervét a Ganz Villamossági Müvek gyulai relégyára, a Szellőző Művek sarkadi gyáregysége, valamint az Alföldi Kőolaj és Gázipari Gépgyár. Különösen jelentős a ME- ZÖGÉP-vállalat exportja, ment termelésének több mint felét külföldön adja el. A tanácsi iparban a Békés megyei Vegyesipari Vállalat exporttevékenysége számottevő. Tervfeladatát a vállalat 30,6 százalékkal túlteljesítette, és termelésének több mint 43 százalékát értékesíti külföldön. A szövetkezetek közül az Orosházi Vas-, Mű- anyagipari Szövetkezet könyvelhet el komoly exportsikereket a terv 14 százalékos túlteljesítésével. A kedvező eredmények mellett azonban látnunk kell az ágazatot érintő problémákat is. Ezek közül az egyik legfontosabb az árukibocsátás nem kielégítő ütemessége. Ebben döntő szerepet a kooperációs partnerek magatartása, a különböző rendeletek és rendelkezések késedelmes megjelenése, a vasúti szállítás vonta- tottsága és az egyes anyagok nem kielégítő minősége játszotta a döntő szerepet. Az exportszállításoknál pedig előfordult, hogy a megrendelők a készre jelentés után csak hosszú idővel jelentkeztek, így a termék szállítása hónapokat késett. Más jellegű gondja van a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezetnek, ahol a hőfoksza- bátyzós vasalók gyártását kellett időlegesen leállítani a csatlakozó kábelek minőségi hibája miatt. A gátló körülmények ellenére a gépipari ágazat megyénkben az elmúlt évihez képest 15,6 százalékkal növeli termelését és árbevételét, mely az országos átlagnak mintegy kétszerese. Ennél -az értéknél azonban figyelembe kell venni, hogy megyei vállalataink és szövetkezeteink egy, az országos átlag alatt levő műszaki, gazdasági és termelési szintről fejlődnek felfelé, így viszonylag könnyebb nagyobb ütemet elérni. Ehhez a fejlődéshez nagyban hozzájárul az a műszaki fejlesztés, melyet erre a tervidőszakra irányoztak elő az ágazat termelőegységei. Mintegy másfél milliárd forintos rekonstrukciós és egyéb fejlesztés megvalósítását irányozták elő. Különösen jelentős, hogy ebből mintegy 740 millió forintot fordítanák a vállalatok gépekre, berendezésekre. A célkitűzéseket általában időarányosan teljesítették a vállalatok, szövetkezetek. A jelentős összegből az idei évre mintegy 345 millió forint beruházást terveztek, de sajnos az év első hat hónapjában ennek csak 31 százalékát használták fel és várható, hogy az év végéig is csak mintegy 95 százalékát tudják realizálni. Ez főleg a későbbiekben okozhat majd gondot. O int a fentiekből látható, megyénk gépipara az országos átlagot meghaladóan növelte termelését, és átlagon felül teljesítette exportkötelezettségeit is. A népgazdaság egészét sújtó tényezők viszont egyre jobban kezdik éreztetni hatásukat a Békés megyei vállalatoknál, szövetkezeteknél is, így az eddigieket is meghaladó erőfeszítéseket kell tenni ahhoz, hogy egy év múlva hasonlóan kedvező eredményekről számolhassunk be. Lónyai László Jobban az átlagosnál
