Békés Megyei Népújság, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-05 / 262. szám

•1978. november 5., vasárnap o EHEZSIE} Évi közgyűlést tartott a Békés megyei Múzeumbaráti Kör A pártalapszervezet elvtársi közösség November 4-én, tegnap délután a békéscsabai Mun­kácsy Mihály Múzeumban tartotta meg a sorban 5. évi közgyűlését az egyre tartalmasabb munkát vég­ző Békés megyei Múzeum­baráti Kör. Elsőként dr. Vass István, a békéscsabai múzeum igazgatóhelyettese tartott előadást a KMP Bé­kés megyei tevékenységére vonatkozó szakirodalom és kutatások problémáiról, eredményeiről. Előadásában értékelte az eddig megje­lent Békés megyei és me­gyén kívüli történetkuta­tás erényeit és hibáit, majd röviden összefoglalta a to­vábblépés lehetőségeit. Utalt a Békés megyei Ta­nács helytörténeti munka- közössége által most készü­lő „Békés megye a két vi­lágháború között” című tör-. téneti munkájára, amely valószínű, a KMP megala­kulásának, tevékenységének Békés megyei vonatkozásait is tartalmazza majd. Ezt követően az 1978. évi 26. néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázat, s a valami­vel később induló pálya­munkák értékelésére, s a díjak kiosztására került sor. Néprajzi témakörben öt pályamű érkezett be, s ahogyan az országos tapasz­talatok is mutatták, az if­júság köréből a korábbiak­nál is kevesebb dolgozat érkezett be. Dr. Grin Igor, a múzeum osztályvezetője Hagyomány már a Hidas­háti Állami Gazdaságban, hogy évente megrendezik a dolgozók hobbikiállítását. Az idei kiállítás megnyitására november 4-én délután ke­rült sor a gazdaság IV. ke­rületében, a vizesfási kultúr- házban. Ez alkalommal nyolc szocialista brigád és kilenc egyéni kiállító küldte el munkájának gyümölcsét. A kiállítás arról tanúsko­dik : rendkívül hasznosan töltik a szabad időt a gazda­ság dolgozói. Egyebek között szebbnél szebb kézimunká­kat: kalocsai, beregi kereszt­szemes, békési szűrhímzés és egyéb tájjellegű hímzéssel készült térítőkét, párnákat, futókat látni a kiállításon. A vadgazdálkodás Március 21. Szocialista Brigádja az erdő életét igyekezett bemu­tatni, a szépen kidolgozott trófeák, a preparált mada­rak eredményes munkájuk­ról „vallanak”. Danes István, a Kilián Szocialista Brigád tagja faragott csillárokkal, beégetéssel készült fumérle- mez tájképekkel szerepel a kiállításon. A vállalat kiváló brigádja, a Gagarin Szocia­elemezte a díjazott pálya­munkákat, majd a díjakat dr. Köteles Lajos, a megyei tanács művelődésügyi osz­tály főelőadója adta át. Első díjat nem adtak ki, második díjban részesült Papp Zsigmond, Koppányi János és Szuromi Józsefné. Könyvjutalomban részesült még Sártói Ambrus. Az if­júsági kategóriában Miklya Zsolt szeghalmi diák érde­melte ki dolgozatával az első díjat. Helytörténeti témakörből 9 pályázó 12 dolgozata ér­kezett be. A pályamunkákat a múzeumbaráti kör hely- történeti szekciójának ve­zetője, dr. Czeglédi Imre történész értékelte. A fel­nőtt pályázók közül első díjban részesült dr. Berecz- ki Imre és Rácz Lajos, má­sodik díjban pedig Dedinsz- ky Gyula. Ugyanakkor, kü­lönösen a fiatal pályázók közül, többen könyvutal­ványban részesültek. Ezután Kozák Mária, a múzeumbaráti kör titkárá­nak az éves munkát elem­ző beszámolójával folyta­tódott a közgyűlés. A be­számolóban kiemelte a mú­zeumbaráti kör szépen nö­vekvő létszámát. Ebben az évben 100 diák, 100 tagdíj- fizető és 68 nyugdíjas volt a baráti kör tagja. Több vállalat, közösség is csatla­kozott a múzeumbaráti kör munkájához. Így a Békés­csabai Állami Gazdaság, a lista brigád — amely véd­nökséget vállalt a kiállítás felett — sok szép munkával járult hozzá a bemutató si­keréhez. Virág Rafael, a brigád vezetője öreg motoro­kat gyűjt, szabad idejében ezeket javítja. Évjárat sze­rint mutatta be a régi moto­rokat, a legöregebbet 1909- ben gyártották. Valamennyi motor üzemképes. Koppárdi Imre, a brigád tiszteletbeli tagja, a gazdaság nyugdíjasa saját készítésű mini eszter­gapaddal szerepel a bemu­tatón. Egyébként intarziabetétes faliképeket, subaszőnyegeket, festett tányérokat, fonott üvegeket és egyéb olyan termékeket látni, amelyek sok gondot és örömet sze­reznek az alkotóknak. Van­nak természetesen kertész­kedő hobbisok is, ők almá­val, körtével és egyéb gyü­mölccsel remekelnek. Az ünnepi megnyitón Cse- lényi Demeter, a gazdaság szb-titkára köszöntötte a vendégeket, majd a legsike­resebb munkák alkotói kö­zött tíz tárgyjutalmat osztott szét. Kner Nyomda, az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ, a Gyulai Szabók Ksz., a gyulai ha­risnyagyár, valamint a bé­késcsabai Megyei Művelő­dési Központ nyugdíjas klubja. Ugyanakkor több vállalat és üzem jelezte már, hogy a jövő évben szándé­kozik belépni a kör tagjai, közé. Majd Kozák Mária elemezte az egyes szekciók éves munkáját. Befejezé­sül javaslat hangzott el — növekvő aktualitása miatt — a műemléki szekció meg­alakítására. Az éves mun­káról megvont mérleg bi­zonyítja a múzeumbaráti kör egyre színvonalasabb tevékenységét. B. S. E. Mezőkovácsíházán az OTP mellett működő tanácsadó testület az elmúlt napokban ünnepi ülést tartott. Itt La- luska Mi'hályné, a helyi OTP-fiók vezetője adott tá­jékoztatást a betétállomány alakulásáról. Elmondta töb­bek között, hogy a fiókhoz tartozó községek takarékbe­tét-állománya meghaladja a 191 millió forintot. Ez az összeg mintegy hétmillió fo­rinttal több, mint amennyi a múlt év végén volt. Széles körű a fiók hiteltevékenysé­ge is; főként lakásépítési és értékesítési hiteleket nyújt az ügyfeleknek. Árokszállási A MÁV Szegedi Igazga­tóság vésztői csomópont­ján elavult körülmények között dolgoztak a forgalmi és vontatási részleg mun­kásai. Ebben az évben jelentősen megváltoztak a munkakörülmények. Az idén adtak át egy artézi kutat, s jelenleg épül a kö­zel 800 ezer forint értékű A Békés megyei Szolgál­tató és Termelőszövetke­zet békéscsabai szolgálta­tóházának, valamint az Univerzál Nagyáruház szo­cialista brigádjainak kö­zös rendezésében november 6-án, hétfőn délután 15.30 órai kezdettel fodrász-, koz­metikus- és divatbemutató lesz a szolgáltatóházban. A bemutatót a szövetkezet ál­tal patronált 10-es iskola diákjainak irodalmi össze­állítása nyitja. Ezt követően mintegy 40 modell vonul fel, s mutat be koktél, nap­pali és színházi kikészítést. Az érdeklődők ezenkívül láthatják azokat a frizurá­kat is, amelyek díjat nyer­tek az októberi, X. Alföld Kupán, Szegeden. A rendezvény második ré­Ünnepi ügyelet a GELKÜ-nál A háromnapos ünnep ide­jén a GELKA szervizei — Békéscsabán, Orosházán, Szeghalmon, Gyulán, Me- zőkovácsházán és Békésen — ünnepi ügyeletet tarta­nak. Ma, vasárnap szomba­ti munkarend szerint tarta­nak nyitva a fiókok. Hét­főn, november 6-án és ked­den, november 7-én 8—14 óráig ügyeleti szolgálatot tartanak, s a szerelők a sür­gős javításokat azonnal el­végzik. fl megyében elsőként Tegnap délelőtt Békéscsa­bán, a megyei pártbizottság székházában meleg hangu­latú ünnepség zajlott le, melyre meghívást kapott a Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iro­da egész kollektívája. Nagy Jenő, az MSZMP megyei bi­zottságának titkára megem­lékezett november 7-ről, majd méltatta a TÜSZSZI munkáját, a kollektíva ál­dozatos tevékenységét. Ezt követően átadta az MSZBT elismerő oklevelét és arany­koszorús jelvényét. A me­gyében elsőként kapott a TÜSZSZI kollektívája ilyen elismerést. Az iroda dolgozói nevében Szemenkár Mátyás, az iroda vezetője mondott köszönetét az elismerésért. József, az OTP Békés megyei Igazgatóságának képviselője az országos és megyei taka­rékossági eredményeket is­mertette, majd elismeréssel szólt a tanácsadó testület működéséről, arról a törek­véséről, hogy a takarék- pénztár közelebb kerüljön a lakossághoz. Végül Bartha Bálint, a ta­nácsadó testület elnöke szólt a testület munkájáról, majd tevékenységű k bizonyítékául 54 megkötött if júságitakarék- betét-megállapodást nyújtott ’ át Laluska Mihályné fiókve­zetőnek. szociális létesítmény. Ebben az épületben lesz pihenő­hely, étkező, mosdó a dol­gozóknak. Ezután pedig még ez év­ben elkezdik a felújítási munkálatokat, melyeknek befejezési határideje a ter­vek szerint 1979 decembere lesz. Ez előreláthatóan két­millió forintban kerül majd. szében a szakma műhely­titkaiba avatják be a kö­zönséget: fodrászok és koz­metikusok tartanak bemu­tatót a sasson-vágás és az arckikészítés fortélyaiból. A rendezvény filmvetítéssel zárul. A férfirészlegben azokat a filmeket vetítik le, amelyek a közelmúltban megrendezett fodrászverse­nyeken készültek. A Békés megyei Szolgál­tató és Termelőszövetkezet azt tervezi, hogy a jövőben megyénk más városaiban is rendeznek hasonló bemuta­tókat, az ottani szocialista brigádok bevonásával. Leg­közelebb februárban, Gyu­lán láthat a lakosság fod­rász-, kozmetikus- és divat- bemutatót. Kiállítást rendez a KIOSZ A KIOSZ Békés megyei és békéscsabai vezetősége Bé­késcsabán, a KIOSZ székhá­zában jubileumi kiállítást rendez, amely november 6- án délelőtt 10 órakor nyílik meg, és 11-éig (naponta reg­gel' 9-től délután 4 óráig) tart nyitva. A kiállításon kis­ipari termékeket — fa-, vas-, textil-, bőr- és szőrmeárut, dísztárgyakat — láthat 3 közönség. Fényképeken, tab­lókon mutatják be a szolgál­tatás fejlődését. Lesznek hiánycikkeket pótló termé­kek is. O pártalapszervezetek — a párt szervezeti egységei —r egyben kommunista emberi közös­ségek is, olyanok, amelyek­nek meghatározó szerepük van abban, hogy tagjaik a szó legteljesebb értelmé­ben kommunistává válja­nak. Persze mindez rendkí­vül összetett folyamatok közepette valósul meg. Jelentős szerepe van ebben a pártalapszervezetek ideo­lógiai-politikai nevelőmun­kájának, a sokoldalú és állandó képzésnek, minde­nekelőtt a közösen végzett munkának, mivel elsősorban ez minősít minden kommu­nista közösséget. A pártalapszervezet ered- ■ ményes munkájának alap- feltétele, hogy a párttagok aktív részt vállaljanak az általános tevékenységből, hogy eleget tegyenek párt­megbízatásaiknak, a párt­tagságból eredő kötelezett­ségeiknek. * Mindezt azon­ban nemcsak a kötelesség­érzet, hanem egyéb érzelmi motívumok is befolyásolják. Ebből a szempontból igen fontos dolog, hogy a pártve­zetőség mennyiben igényli a párttagok munkáját, hogy azok érzik-e, tapasztalják-e munkájuk és megbízatásuk fontosságát, érzékelik-e munkájuk gyümölcsét ab­ban a formában, hogy ész­revételeiket, javaslataikat a vezetés az intézkedések­ben, határozatokban fel­használja, érvényesíti. Ezért arra kell törekedni, hogy a pártmegbízatásokat a végrehajtás folyamatában rendszeresen is értékel­jük. Az ilyen alkalom­mal nyújtott elismerő sza­vaknak rendkívüli jelen­tősége van a további munka szempontjából. Űjabb tel­jesítményekre buzdít, bi­zonyságát adja annak, hogy hasznos és nem felesleges az a dolog, amelyet a párt­tag végez, jók a megválasz­tott. módszerei, helyesek vé­leményei. A jól végzett pártmunka elismerésében lényegében a párt politikájának valóra váltásában dolgozók mun­kájának megbecsülése jut kifejezésre. Ha az alap­szervezetben a pártmunka értékelését, a jól dolgozó kommvnisták munkájának elismerését rendszeressé tesszük, akkor ez a további eredményes munka közvet­len ösztönzőjévé válik. A végzett munka rend­szeres értékelése, a jó munka elismerése azonban nemcsak önmagáért való, hanem jelentős kihatással van a kommunista egyéni­ség fejlődésére, a párttag­ság nevelésére is. A párton belüli elvtársi-politikai lég­kör, a pártegység, a párt egész ütőképessége nagy­mértékben függ az egymás­hoz való tartozás, a kölcsö­nös felelősség érzetének helyzetétől, állapotától. Ma is igaz és tanulságos az a lenini gondolat, hogy a párt felelős tagjaiért, s minden egyes kommunista is felelős a pártért. Ennek állandó figyelembevétele, érvényesítése nagymérték­ben befolyásolja a kom­munista közösség személyi­ségformáló tevékenységét, kisugárzó hatását a környe­zetére. Az elvi alapon nyug­vó elvtársi kapcsolatok feltételezik egymás mun­kájának figyelemmel kísé­rését, megbecsülését, a se­gítőkészséget, az őszinte bí­rálatot. A tagkönyvcsere során le­folytatott személyes beszél­getések ilyen érte mben is lényeges tanulságokat hoz­tak számunkra. Bizonyítot­ták, hogy a kommunisták felelősséget éreznek egy­más iránt, a párt iránt. Bi­zonyították, hogy a pártta­gok döntő többségének munkája, magatartása, pél­damutatása megfelelő. Ez erőt, ösztönzést ad mind­annyiunk számára a további munkához. A tagkönyvcse­re azonban hozott más irá­nyú tapasztalatot is. A pártból ez alkalommal ki­kerültek számát nem te­kintjük magasnak. Mégis intő tanulság számunkra, minden egyes kommunista közösség számára, hogy sok elvtársunk élete, sorsa más­képpen alakult volna, ha az első hibánál, az első botlás­nál figyelmeztetjük, vagy felelősségre vonjuk őket — tekintet nélkül beosztásuk­ra — elsősorban saját érde­kükben. Ezek a tapasztala­tok újra figyelmeztetnek bennünket : erősítsük pár­tunkban a bírálat és önbírá­lat szellemét. Ehhez a kom­munistáknak olyan légkört kell biztosítani, ahol a bí­rálatot nem veheti senki személyeskedésnek, ahol az önkritikát nem valamiféle divatjamúlt „ötvenes évek módszerének” tekintik. A hibák, a fogyatékosságok, a torzulások ellen határozot­tan kell fellépni, és egysége­sen cselekedni megszünte­tésük érdekében. A párttagoknak nem le­hetnek előjogaik, kiváltsá­gaik, de azért, mert pártta­gok, nem részesülhetnek jogtalanul hátrányban sem. A kommunisták a társada­lomtól csak azért, mert párttagok, nem igényelhet­nek — és nem is igényelnek — megkülönböztetett bá­násmódot, ez igazságtalan lenne, de a pártvezetőségtől, a kommunista vezetőktől fi­gyelmességet, törvényes ke­retek közötti és az erkölcsi normáknak megfelelő gon­doskodást és segítséget a személyes ügyeik intézésében — igen. A kommunisták emberek, bizonyos események, gaz­dasági, vagy társadalmi ha­tások, érzelmi motívumok stb. reájuk is ugyanolyan hatással vannak, mint a tár­sadalom más tagjaira. Sok esetben kerülnek olyan ne­héz helyzetbe, amit náluk sem lehet annyival elintézni, hogy „neked ezt meg kell érteni, hiszen párttag vagy”. Ezeknek a tényezőknek fel­tárása fontos feltétele lehet az aktivitás növelésének, végső soron pedig a párt­egység erősítésének. L egyen az alapszervek vezetőinek és a kü­lönböző területeken dolgozó kommunista veze­tőknek gondja arra, hogy amikor az egyes párttagok munkájukkal, helytállásuk­kal azt kiérdemelték, hoz­zájussanak mindazon ja­vakhoz, szükségletekhez, amelyeket ilyen esetekben a társadalom valamennyi tagjának biztosítunk. Ne engedjék meg, hogy prob­lémájukat, segítség iránti kérésüket a belátásra vagy az öntudatra való utalással tussolják el. Helyes, ha a jogos segítségben nem vár­juk meg, amíg az érintett elvtárs jelentkezik — hi­szen ezt többen szerénység­ből nem is teszik —, hanem a vezetés tartsa számon, hogy ki mikor, mire vált érdemessé, jogosulttá és biz­tosítsa azt. Más szóval: az alapszervezet vezetőségének, a pártcsoportok vezetőinek nemcsak a panaszok és ké­relmek folytán kell intézni az ilyen jellegű gondokat, hanem állandóan és figyel­mesen kell vizsgálni, keres­ői a kölcsönös segítségadás lehetőségét. Dr. Latos István, az MSZMP KB alosztályvezetője Hagyomány i már a Jókai Színházban, hogy minden be­mutató alkalmával egy-egy megyénkben élő képzőművész kiállítását is megrendezik a színház előcsarnokában. Pénte­ken este fiatal szobrászművész, Varga Géza műveivel is­merkedhetett a premier-közönség. Ambrus Zoltán, a me­gyei tanács közművelődési csoportvezetője nyitotta meg a kiállítást; a képünkön középen álló Varga Gézát Bede László menedzser mutatta be a nézőknek. Fotó: Kovács Erzsi Hobbibemutató Vizesfáson Ötvennégy újifjúságitakarékbetét-megállapodás Uj szociális létesítmény Vésztön Divatbemutató Békéscsabán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom