Békés Megyei Népújság, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-04 / 261. szám

1918. november 4., szombat o IgNílDl-fiM Nagy számú közönség gyűlt össze november 2-án, délután 5 órakor Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Teremben- Ekkor nyitotta meg Fodor József festőművész kiállítását dr. Bor- báth Árpád igazgató főorvos. A Képcsarnok Vállalat által rendezett kiállítást november 16-ig láthatják az érdeklődők Fotó: Gál Edit Kereskedelmi is vendéglátóipari KISZ-fiatalok vetélkedője Csehszlovák újságíró Legyen mindenki gondja A közelmúltban Kondoro­son a járási KISZ-bizottság és a helyi ÁFÉSZ szervezé­sében bonyolították le a községi kultúrotthonban a KISZ-fiatalok élelmiszer­eladóinak és felszolgálóinak szakmai vetélkedőjét. Az if­júsági szervezet újszerű kezdeményezésének alap- gondolata az volt, hogy rá­irányítsa a figyelmet a kis­kereskedelemben és a ven­déglátásban dolgozó fiatal szakmunkások tevékenysé­gére, amely a szövetkezeti kereskedelem ellátási szín­vonalának alapvető fokmé­rője. A verseny az izgalmakon kívül nem nélkülözte a fia­talok közötti jó hangulatot. A járás alapszervezeteinek fiataljai, akik hasonló szak­területen dolgoznak, barát­ságokat kötöttek, szakmai eszmecseréket folytattak. A politikai, a szakmai és a gyakorlati kérdéseket, illet­Tegnap, november 3-án ünnepséget rendeztek Békés­csabán, a Békés megyei Gyógyszertári Központban, melyen dr. Fűzi István, az Orvos- Egészségügyi Dolgo­zók Szakszervezetének fő­titkára a békemozgalomban nyújtott tevékenységükért az Országos Béketanács emlék­plakettjét adományozta a gyógyszertári központ ének­karának. A negyedszázada alakult kórus igen fontos szerepet töltött be az intéz­mény széles körű, hazai és külföldi kapcsolatainak ki­alakításában. Az énekkar I SZEMÉLYGÉPKOCSIK Átvételi sorszáma 1978. HOYEMBER 3-AN: Trabant Hycomat 7511 Trabant Limousin (Bp.) 15050 Trabant Limousin (Győr) 6675 Trabant Special (Bp.) 22273 Trabant Special (Győr) 14313 Trabant Combi (Bp.) 3666 Trabant Combi (Győr) 1063 Wartburg de Luxe 12367 Wartburg Limousin 11087 Wartburg de Luxe tolót. 4021 Wartburg Limousin tolót. 2546 Wartburg Tourist 3839 Skoda 105 — S (Bp.) 1199 Skoda 105 — S> (Debrecen) 140 Skoda 105 — S (Győr) 255 Skoda 120 (Bp.) 4002 Skoda 120 (Debrecen) 1593 Skoda 120 (Győr) 1735 Zsiguli 2101 (Bp.) 96948 Zsiguli 2101 (Debrecen) 47910 Zsiguli 21011 (Bp.) 11005 Zsiguli 21011 (Debrecen) 6253 Zsiguli 2103 18885 Zsiguli Combi 12587 Polski Fiat 126 13248 Dacia 10803 Polski Fiat 1500 13768 Zaporozsec 27179 Moszkvics 2140 3257 ve versenymunkákat a já­rási KISZ-bizottság titkára és a MÉSZÖV kereskedelmi osztályának munkatársai értékelték, Nagy érdeklődést tanúsítottak a résztvevők a látványos felszolgáló és pénztárversenyen, valamint a hidegkonyhai cukrászter­mékek bemutatóján. A 8 csapatból álló mezőny ér­deklődéssel várta az ered­mény kihirdetését. Kalmár Gyula, a zsűri elnöke a versenyben kialakult pont­számok sorrendjének meg­felelően ismertette az ered­ményeket, majd zárszavá­ban méltatta a fiatalok jó felkészültségét, és egyben azt kérte, hogy a versenyen bizonyított tudásukat min­dennapi munkájukban is hasznosítsák. Legeredményesebbek vol­tak a kondorosi, a gyomai és az endrődi alapszerveze­tek csapatai. működésének 25 éve alatt számos elismerésben része­sült. Nemrég kapta meg a SZOT emlékplakettjét, és a Szocialista Kultúráért kitün­tetést. Nemcsak országos fesztiválokon, de külföldön is sikerrel szerepelt. Az Or­szágos Béketanács elismerése azért is jelentős, mert egész­ségügyi kórus az országban eiső ízben kapta meg az em­lékplakettet. Békéscsabán November 3-án, pénteken kedves vendég érkezett a Népújság szerkesztőségéhez: Jozef Valentiny újságíró Prágából, az ORBIS Sajtó- agentúra szerkesztője. A ven­déget Rocskár János, a Bé­kés megyei Népújság fő­szerkesztő-helyettese fogadta, és tájékoztatást adott a lap munkájáról. Részt vett ezen Kocsi Margit, a Központi Sajtószolgálat külpolitikai osztályának munkatársa. A szerkesztőség megtekintése után Jozef Valentiny elláto­gatott a szlovák általános is­kolába és gimnáziumba, ahol Tegnap, november 3-án délelőtt Békéscsabán, a MESZÖV-székházban ta­nácskoztak az ÁFÉSZ-ek ke­reskedelmi vezetői. Ez eset­ben nem kisebb feladatról volt szó, mint az 1979-es esztendő kereskedelmi terv- készítéséről, ezen belül is a lakossági árukészlet megte­remtéséről. E fontos tenni­való kidolgozásához nyújtott jó alapot Oláh Gábornak, az ÁFÉSZ-titkárság helyettes vezetőjének tájékoztatója, melyben a közelmúltban Bu­Két esztendővel ezelőtt hirdette meg a Magyar Rá­dió, az Országos Pályavá­lasztási Tanácsadó Intézet, a Magyar Úttörők Szövet­sége Békés megyei Elnöksé­ge, a Gyulai Húskombinát és a Békés megyei Pályavá­lasztási Tanácsadó Intézet közösen, a „Mesterségünk címere” rádiós pályaválasz­tási vetélkedőt. A megyei döntőn tavaly három Bé­kés megyei őrs biztosította jó szereplésével a továbbju­tást az 1978. november 9- én, délelőtt megrendezésre kerülő .területi döntőre. A körkapcsolásos vetélkedő színhelye Somogy megyében Kaposvár, Csongrád me­Chlebniczki János igazgató és Krett György helyettes adott tájékoztatást az isko­la életéről, munkájáról. Ezután a szlovák kollégi­umba vezetett az út, itt Kiszely Mihály igazgató mutatta be a kollégiumot. A szlovák újságíró ugyanis el­sősorban a Magyarországon élő nemzetiségiek helyzetét és a hagyományápolást ta­nulmányozta. Á délutáni órákban a szlovák tájházat tekintette meg, amelyet Grin Igor, a Munkácsy Mi­hály Múzeum munkatársa mutatta be. dapesten megtartott országos értekezleten elhangzott irányelveket ismertette. Ez­után Fekete Imre és Kalmár Gyula csoportvezetők adtak részletes elemzést a megye szövetkezeti kereskedelmé­nek jelenlegi helyzetéről, a soron következő tennivalók­ról. A tájékoztatót élénk vita követte. Ugyanis az ÁFÉSZ- ek kereskedelmi vezetői a megnövekedett feladatok is­meretében gondjaikat is szóvá tették. Ba',kus _ gyében Szeged, Békés me­gyében pedig Gyula lesz. A három megye legjobb csa­patai a húsfeldolgozó szak­mából vetélkednek. A fel­készülés hajrájában, csütör­tökön a Békés megyei Pá­lyaválasztási Tanácsadó In­tézet és a Gyulai Húskombi­nát szakembereivel közösen mini fórumon vettek részt az új Gyulai Húskombinát­ban a Békés megyei csa­pat tagjai. A decemberben közvetítésre kerülő vetél­kedőn a békéscsabai Pad- rah Lajos Általános Iskola Mazsola őrse, a mezőhegye- si általános iskola Delfin őrse és a Békéscsabai 3-as számú Általános Iskola Par­tizán őrse szerepel. M egszokott, magától ér­tetődő dolog, hogy a munkahelyi vezetők és a dolgozók rendszeresen tanácskozzanak közös gond­jaikról: a munkahelyi fel­adatokról, a kijavításra vá­ró hibákról. Ezek az eszme­cserék, akár hivatalos fóru­mon, akár szűkebb körű kötetlen megbeszélések ke­retében zajlanak le, igen gyümölcsözőek, ha valóban érdemi, konkrét kérdések­ről szólnak, ha hasznos ja­vaslatok születnek. De hogy valóban ilyenek legye­nek, ennek egyik lényeges előfeltétele a dolgozók tá­jékozottsága, alapos isme­rete nemcsak saját, szű­kebb munkaterületükről, hanem az üzem, a vállalat munkájának egészéről. Nem véletlen, hogy oly erősen igénylik a dolgozók a sokoldalú, az alapos tá­jékoztatást. Ma jobban magukénak érzik a gyárat, mint tegnap, növekedett szakmai dudásuk, műveltsé­gük, s nem utolsósorban egész politikánk, közéle­tünk szelleme beleszólásra, javaslatokra biztat. Gyakran tapásztalni azonban, hogy miközben a helyi vezetők buzdítják a dolgozókat a véleménynyil­vánításra, az érdemleges, az alkotó beleszólásra, nagyon gyéren csörgedezik a tájé­koztatás forrása. Pedig enél- kül felelősen, érdemben bírálni, javasolni aligha lehet. Hogyan gondolkodik erről a munkás? íme egy vélemény : „Azt mindig pontosan tudom, hogyan vé­geztem el a munkámat. De hogy mi van a műhelyben, vagy a gyár másik sarká­ban, arról már keveset tu­dok. Időnként vannak ugyan értekezletek, de az­után hosszú ideig semmi. Ha most körül kellene ve­zetnem valakit a gyárban és be kellene számolnom a termelési problémákról, bi­zony zavarba jönnék.” Persze, egyetlen munkás, de még mérnök sem lehet annyira tájékozott, hogy a „kisujjában” legyen mind­az, amit a gyárról, a mun­kahelyéről tudni lehet, s amit kell, például az igaz­gatónak, vagy a párttitkár­nak. A rendszeres, alapos tájékoztatás azonban jelen­tősen megnöveli a dolgozók aktivitását, sőt hozzáértését is. S nem utolsósorban a rendszeres tájékoztatás je-, lentősen befolyásolja a dol­gozók politikai hangulatát, politikai „közérzetét”. Ta­pasztaljuk például, hogy a túlzott derűlátásnak, vagy az indokolatlan pesszimiz­musnak éppen a tények hiá­nyos ismerete, vagy félreis­merése a forrása. S hozzá­tehetjük: néha hasonló for­rásból táplálkozik a passzi­vitás, a közömbösség, oly­kor még a cinizmus is. Gyakran a tények puszta feltárása, a pontos helyzet- és feladatismertetés már ön­magában is mozgósító erő­nek bizonyul. Milyen hibákkal találko­zunk ma a munkahelyi tá­jékoztatásán? Még mindig akadnak olyan vezetők, akik az üzem egyes problémáit „üzleti titokként” kezelik. Ügy gondolják, az egyszerű dolgozók nem illetékesek ar­ra, hogy bepillantsanak az „üzleti könyvekbe”, vagy egyszerűen nem bíznak bennük, hogy képesek okos, ésszerű javaslatokat tenni, s nem utolsósorban erőfe­szítéseket a legnehezebb feladatok megoldá- 'ra. Igaz, sokszor talán egyesek ön­célú kíváncsiskodása tartja vissza őket. Valóban akad­nak még olyan dolgozók, akiknek az információ csak azért kell, hogy csemegéz­zenek” rajta, hogy kérked­jenek jólinformáltságuk- kal. A dolgozók zöme azon­ban nem valamiféle szenzá­ciót vár, hanem olyan tájé­koztatást igényel, amely őszinte a tények feltárásá­ban és határozott a munka- program ismertetésében. Vajon szem előtt tarjuk-e ezeket a kívánalmakat a tájékoztatásban? Hallani olyan beszámolókat a mű­hely, a gyár munkájáról, melyek nem felületesek, nem őszintédének, mégis, a munkás úgy kel fel a szék­ről, hogy nem kapott konkrét segítséget a munká­jához. Zúg a feje a sok számadattól, de nem látja az összefügéseket, nem is­merte meg pontosan a fel­adatokat. Igen, mert a tájé­koztatás csak regisztrált, nem elemzett. Hibákat álla­pított meg, de nem bírált konkrétan, elemzően. Szólt a feladatokról, de csak ál­talánosságban. De hogy konkrétan mit kell tenni a gyárban, a műhelyben, a gép mellett — erről nem be­széltek. Persze, egy-egy tanácsko­zás nem ölelheti fel a mű­hely minden problémáját, nem igazíthat el a gyár összes dolgaiban. De az is igaz, hogy a tájékoztatás nem lehet csupán a hivata­los tanácskozások feladata. Hiszen a dolgozóktól nem­csak ilyen alkalmakon vár­juk a javaslatokat, az alko­tó beleszólást, hanem minden nap. Legyen tehát a rendszeres tájékoztatás is a gazdasági, politikai munka elválaszthatatlan része. Agitációs munkánknak ma éppen ez az egyik legfőbb feladata. Minden agitációs beszélgetés egy-egy fontos láncszeme a dolgozók isme­retei gyarapításának, a hoz­záértés javításának. A vi­lágosan feltárt tények, a gyengeségek megmutatása, az új és új feladatok meg­ismertetése — ezek a leg­vonzóbb, a legagitatívabb, a leginkább mozgósító érvek ma, amikor a szocialista építésnek valóban bonyolult, valóban nagy hozzáértést követelő feladatait oldjuk meg. Hány és hány példa van rá, hogy az egyik munka- terület dolgozói tudnak se­gíteni a másiknak, nem az­zal, hogy elvégzik helyettük a munkát, hanem mert tud­ják miért, miben maradtak el, okos javaslatokkal áll­tak elő, vagy példájukkal igyekeztek hatni. És mennyi példa van rá, hogy egy-egy munkáskollektíva tagjai, mert a tények ismeretében megértették, mit jelent a gyors és a jó munka a má­sik műhelyben, a másik gyár vagy éppen az egész népgazdaság számára, ket­tőzött erőfeszítéssel dolgoz­nak. Vajon ugyanígy dolgoz­nának akkor is, ha nem lát­nák és nem értenék, mi­lyen drágán termel urüt, ' mi- lye arányban a fejlett or­szágokhoz képest, mit jelent az adott gyár vagy a nép­gazdaság számára az ön­költségnek akár egy ezre- léknyi leszorítása is. N em lehet a gazda fe­lelősségét és igyeke­zetét beleoltani a dolgozóba, ha csak a maga munkájának problémáját látja, ha látóköre nem ter­jed túl a műhelyen. A tá­jékozottság már önmagában is bizonyos fokú felkészült­séget jelent. Ha a dolgozó egyben szakmailag is igyek­szik növelni hozzáértését, nemcsak a feladatok pusz­ta végrehajtója lesz a ma­ga területén, hanem érezni fogja_ a gazda gondjait és felelősségét is, s ennek meg­felelően fog segíteni min­denben, amiben csak tud. K. F.-4WMWWWWHMM4WWWWTO44W4VWW4MMWM4MWTOWMWWVMWWW A robbantás pillanata Alig három hete költözhettek új szociá­lis épületbe a Baromfifeldolgozó Vállalat békéscsabai gyárának női dolgozói. A kor­szerű, új öltöző-mosdó szükségtelenné tet­te a régi, elavult épületet. Éppen ezért tegnap délután néhány perccel egy óra után a tűzszerészek felrobbantották az el­Fotó: Veress Erzsi aggott épületet. Robbantás előtt néhány perccel lezárták az Orosházi út elejét. A robbantásra azért volt szükség, mivel a régi épületnek olyan vastag tetőszerke­zete volt, amelyet kézi erővel nem tud­tak volna ilyen rövid idő alatt elbontani. Képünkön a robbantás pillanata és a ve­le járó sűrű vakolat- és porfelhő látható. Emlékplakettet kapott a gyógyszertári központ óoekkara napirenden az 1979. évi lelkészülés Vezetők a MESZÖV-hen Békés megyei őttörők szereplése a rádióban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom