Békés Megyei Népújság, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-28 / 280. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PÚJSAG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. NOVEMBER 28., KEDD Ára: 80 fillér XXXIII. ÉVFOLYAM, 280. SZÁM Befejezte munkáját a Magyarországi Románok Demokratikus ■BHÉHumHHHBMHHmiHmBmMHHmmHmmBHmii^HHHHmHmHHmHmHUBmHBmHmmmBMMmuHHHHHHmBmmmHmmmBmHmH Szövetségének V. kongresszusa ■mmHmHBmHHHmmHBmmHHmmmHmmmBmmmBmMmHaamaMHii^HmmHmi A Mátravidéki Fémműben évente háromszáznegyvenmillió fémdobozt és tubust készítenek különféle permetek, élelmi- szeripari és kozmetikai cikkek csomagolásához. A képen: a tubusgyártó üzem (MTI Fotó — Manek Attila felvétele — KS) ■*****#***##-*#******## ****** **#*#*###** **** napirenden: a tervteljesítés és a tervezés Termelési felelősök továbbképzése Bázis Ma anekdota már a né­hány évtizeddel ezelőtt meg­történt eset. Büszke hangú jelentés tudatta, hogy vala­hol egy kis országban öt év alatt megháromszorozódott a vasútvonalak hossza. Fan­tasztikus! Csakhogy: a bázis­hoz — a kiindulópontul vá­lasztott esztendőhöz — ké­pest valóban ez történt, ám a bázis az volt, hogy az il­lető ország uralkodójának téli és nyári lakhelyét kö­tötte össze tizenhat kilomé­ternyi sínpár. S mert a ten­geri kikötő, valamint a nagy feldolgozó üzem között tény­leg lefektettek harminchá­rom kilométernyi vasútvo­nalszakaszt, a bázishoz, tehát a korábbi helyzethez mérten lélegzetelállító növekedési ütemet mutathattak ki. Mennyiségeket, különböző időszakokban megállapítható teljesítményszinteken való­ban szükséges mérni, nem­csak a haladást, hanem a ta­nulságokat is összegezve. Amihez bázist — a korábbi időpontban elért teljesít­ményt, mennyiséget stb. — választunk. A metódus ak­kor válik hibássá, ha ki­zárólagossá lép elő; csak azt mutatja, ítélteti fontosnak, mi történt a bázishoz képest. A beruházások rendkívül gyors növekedése — idén szeptemberben például a vál­lalati beruházások összege 21,8 százalékkal haladta meg a tavaly szeptemberit — már-már tapsra ragadtathat­na bennünket, ha nem tud­nék, minden jóval túllép a tervezett kereteken, nehezíti az import ésszerű korlátok között tartását, növeli a be­fejezetlen beruházások állo­mányát, s vele a népgazda­ság egyensúlyi gondjait. Pe­dig, ugye a bázishoz mérten nagyon szépnek látszik a .jfejlődés”... A bázisszemlélet ugyanis bizonyos sematizmust tesz mércévé, gyakran nem ad feleletet arra, hogy ami tör­tént, az jó-e nekünk, s meny­nyiben, miért jó? A szerény, araszolgató, középszerű ha­ladásból csinál eszményt, hi­szen a bázishoz, az előző fél­évhez, évhez, öt esztendőhöz, a korábbi termelési értékhez képest nőtt a termelékeny­ség, az árbevétel, a nyereség, s nem kényszeríti ki a minő­ségi változást, a kockázta­tást, a vállalkozási készség alakítását. S fordítva: vala­mely termelőhely a bázishoz képest „visszaeshet”, vagy helyben maradhat, ám való­jában így jól teljesítette kö­telezettségeit az össztársadal­mi érdekek érvényesítésében. Erre a kétarcúságra hívta fel a figyelmet az MSZMP Központi Bizottsága 1977. ok­tóber 20-i ülésének határoza­ta — a hosszútávú külgazda­sági politikának és a terme­lési szerkezet fejlesztésének irányelveiről —, amikor kí­vánatosnak tartotta, az át­lagosnál jobb, a kiugró tel­jesítményeket az ösztönző rendszer ismerje el, érzékel­hetően jutalmazza. S mert egyre inkább arra kényszerít bennünket terme­lésünk nemzetközi megítélé­se, szigorúan elemezzük a termelési és a termékszer­kezetet, nyilvánvaló: a bá­zis mindenhatósága sem ma­radhat fenn. Kevésbé me­chanikus, nem a múlthoz, hanem a követelményekhez viszonyított teljesítményérté­kelés szükséges. Aminek irá­nyába a szabályozók terve­zett módosítása újabb lépés. Nem az első, s befejezőnek sem tartható. V. T. Vasárnap a Magyarországi Románok Demokratikus Szö­vetségének V. kongresszusá­nak második napján folyta­tódott a beszámoló feletti vi­ta. A gyulai Városi Tanács dísztermében összegyűlt 110 küldött — megbízatásának megfelelően — beszámolt a hazai románság életéről, munkájáról, gondjairól, tö­rekvéseiről. A felszólalók közös véleménye volt, hogy fontos feladat az anyanyelvi oktatás hatékonyabbá tétele, színvonalának növelése. Többen javasolták, hogy a szövetség hívjon össze olyan konferenciát, amelyen a szakemberek és a népműve­lők megvitatnák az anya­nyelv ápolásával, az oktatás jobbításával összefüggő igé­nyeket, követelményeket és lehetőségeket. Elismeréssel nyugtázták a vita résztvevői a román nyelvű könyvkiadás fejlődé­sét. Elhangzott a vitában az a kérés is, hogy a szövetség kí­sérje nagyobb figyelemmel a szegedi Juhász Gyula Tanár­A mezőgazdaság szocialista átalakulásának befejezése óta a termelőszövetkezetek egye­sülésének társadalmi méretű folyamata zajlott le, ennek során az 1961. évi 4204-ről 1978-ra 1369-re csökkent a tsz-ek száma — állapította meg hétfőn a MÉM és a TOT vezetőinek értekezlete, amely Romány Pál miniszter és Szabó István elnök vezetésé­vel ülésezett és a termelő- szövetkezetek egyesülésének eddigi tapasztalatait vitatta meg. Megállapították, hogy a képző Főiskolán tanuló ro­mán nemzetiségűek pályavá­lasztását és elhelyezkedését. A vitát Szilágyi Péter főtit­kár összegezte. A kongresszus küldöttei le­vélben fejezték ki köszöne- tüket az MSZMP Központi Bizottságának a párt követ­kezetes marxista—leninista politikájáért; az anyanyelv megőrzéséhez és ápolásához, a nemzetiségek haladó ha­gyományainak továbbfejlesz­téséhez nyújtott támogatá­sért. A levél hangsúlyozza, hogy a Magyar Népköztársa­ság román nemzetiségű dol­gozói egyenjogú állampolgá­rai a hazának, biztosított minden feltétel a sajátos nemzetiségi igények és szük­A magyar—román gazda­sági együttműködési vegyes kormánybizottság 14. ülés­szakára hétfőn Budapestre szövetkezetek egyesülése a szocialista nagyüzemi gazdál­kodás kialakításának szük­ségszerű folyamata volt, amelyet alapvetően a terme­lőerők fejlődése tesz szüksé­gessé. Az értekezleten megvitat­ták a szövetkezetek fejlesz­tésének helyzetét, a jövő évi, valamint a középtávú gaz­dasági tervek előkészítésé­nek állását, valamint a me­zőgazdasági irányítás és a szövetkezeti érdekképviselet időszerű kérdéseit is. ségletek kielégítésére. A ro­mán nemzetiségi dolgozók a magyar néppel és a többi nemzetiségekkel együtt a jö­vőben is mindent megtesz­nek a szocialista haza, a szo­cialista nemzeti egység to­vábbi erősítéséért. A kongresszus egyhangú­lag elfogadta a beszámolót és a határozati javaslatot, amely rögzíti a szövetségre váró, főbb feladatokat. Elfogadták az alapszabály módosítására előterjesztett javaslatokat is, majd megválasztották az országos választmány 39 tag­ját és a tisztségviselőket. A szövetség elnöke ismét Márk László, főtitkára Szilágyi Pé­ter, titkára Márk György lett. érkezett a román küldöttség. A delegációt Hie Verdet, a miniszterelnök első helyette­se, a román állami tervbi­zottság elnöke, a vegyes kor­mánybizottság társelnökeve­zeti. A kormánybizottság a Par­lamentben plenáris üléssel megkezdte munkáját. Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese, a bizottság társelnöke üdvözlő beszédé­ben rámutatott arra, hogy ez az ülésszak is újabb lehető­ségek feltárásával segítheti a kétoldalú együttműködés fej­lesztését. Ilié Verdet vála­szában elmondotta, hogy az ülésre előkészített témák konkrét és hasznos véle­ménycserére nyújtanak lehe­tőséget. Ezután rátértek az ülésszak napirendjében elő­irányzott témák megvitatásá­ra. Ennek megfelelően átte­kintik a gazdasági együttmű­ködésnek az előző ülésszak óta elért eredjnényeit. Tegnap, november 27-én a Békéscsabai Baromfifel­dolgozó Vállalat kultúrhá- zában gyűltek össze Békés­csaba üzemeinek, vállala­tainak és szövetkezeteinek képviselői, hogy részt vegye­nek azon a továbbképzésen és konzultáción, melyet a békéscsabai városi pártbi­zottság rendezett a termelési, illetve gazdaságpolitikai té­mával foglalkozó reszort­felelősök részére. Elsőként Zsilinszki And­rás, a városi pártbizottság titkára tartott bevezető elő­adást az időszerű gazdaság- politikai feladatokról és a szabályzórendszer változá­sairól, majd a könnyűipar, vas- és gépipar, áz építő­ipar, az élelmiszeripar és a kereskedelem területén mű­ködő vállalatok, üzemek, szövetkezetek pártmunkásai számoltak be termelőegysé­gük gazdasági helyzetéről. A több csoportban meg­tartott beszámolókon fő hangsúlyt az ez évi terme­lés és gazdálkodás tapasz­talataira, az eltelt tíz hónap eredményeire és a várható tervteljesítésekre helyez­ték. Emellett szó esett a Fürst Sándor, a magyar munkásmozgalom kiemelke­dő személyisége születésének 75. évfordulója alkalmából kószorúzási ünnepséget ren­deztek hétfőn a Mező úti te­mető Munkásmozgalmi Pan- theonjában. Az MSZMP KB nevében Jakab Sándor, a KB osztály­vezetője és Réti Lajosné, a KB tagja; a KISZ KB ré­széről Nagy Sándor titkár és Silló Katalin, a KB tagja koszorúzott. Elhelyezték a megemlékezés virágait hoz­zátartozói. volt harcostársai, munkatársai, s a nevét vi­selő úttörőcsapatok képvise­lői is. Az ünnepség az In- ternacionálé hangjaival ért véget. termelőkapacitások ki­használtságáról, az eszközök hatékonyságáról, az élőmun­kával gazdálkodás eredmé­nyeiről, s a normakarban­tartások tapasztalatairól is. Beszámoltak a termelési fe­lelősök a gyártmányfejlesz­tés és a termékszerkezet­váltás eredményeiről, a bér­politikái célkitűzések érvé­nyesüléséről és a költségté­nyezők alakulásáról is. Fontos helyet foglalt el a beszámolókban az 1979. évi tervezés és annak összhang­ja az V. ötéves terv célki­tűzéseivel. Megtárgyalták a jövő évi termelési gazdálko­dás feltételeit, a munka- és anyagelátottság problémáit, az új fejlesztések hatását, az üzem- és munkaszervezés feladatait. Helyet kapott a továbbképzésen és konzultá­ción a termeléssegítő moz­galmak támogatása, a szo­cialista munkaverseny fo­lyamatosságának biztosítása, és az üzemi demokrácia szé­lesítésének fontossága is. A sok, hasznos tapasztala­tot adó program a Békés megyei Sütőipari Vállalat új békéscsabai üzemének megtekintésével ért véget. Fürst Sándorra, a munkás- mozgalom kiemelkedő sze­mélyiségére emlékeztek va­sárnap a Vas megyei Rum községben, születésének 75. évfordulója alkalmából. A Vépi Mezőgazdasági Szak­munkásképző és Munkásto­vábbképző Intézet Fürst Sán­dorról elnevezett szocialista brigádjának kezdeménye­zésére Vas megye valameny- nyí Fürst Sándor nevét vi­selő brigádja találkozott a mártír Rum községben levő szülőházánál, amely több mint tíz éve emlékmúzeum. A brigádok megkoszorúzták a szülőházon elhelyezett em­léktáblát. Az Óbuda Mezőgazdasági és Kertészeti Termelőszövetkezet hatezer négyzetméter alapte­rületű „üvegvárosában” fóliazsákos technológiával kétszáz tonna paradicsomot termeszte­nek jövőre. A zöldségtermesztés mellett dísznövényekkel és cserepes, valamint vágottvirág- termesztéssel is foglalkoznak. A képen: virágzanak a ciklámenek (MTI Fotó — Fehérváry Ferenc felvétele — KS) 0 MÉM és a TOT vezetőinek értekezlete Magyar—román együttműkSdis Koszorúzási ünnepség Fürst Sándor születésének 75. évfordulóján

Next

/
Oldalképek
Tartalom