Békés Megyei Népújság, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-26 / 279. szám

1978. november 26., vasárnap Értekezlet az ítélkezési gyakorlatról „...Fiirstre emlékezz, proletár” A Magyar Jogász Szövet­ség gyulai helyi csoportja napirendre tűzte a bírósági eljárás egyszerűsítésével és gyorsításával kapcsolatos feladatok megbeszélését. A napokban tartott értekezle­ten dr. Hartay Henrik, az Igazságügyi Minisztérium bírósági főosztályának ve­zetője a Békés megyében működő polgári, büntető, gazdasági és munkaügyi bí­róságok tevékenysége alap­ján értékelte 1977 és 1978 első felének ítélkezési gya­korlatát. Az értékelés szerint a Gyulai megyei Bíróság, va­lamint a megyénkben mű­ködő városi és járási bírósá­gok az időszerűség vonat­kozásában az ország legjobb bíróságai közé tartoznak. Igen kedvezően alakult a Gyulai megyei Bíróság bün­tető és polgári fellebbezési bíróságainál az ítélkezés időszerűsége. Az országos adatokhoz képest lényegesen kevesebb volt a hatályon kívül helyezett ügyek ará­nya. Dr. Márai György A Kiváló Vállalat eredményeiben a fiataloknak is része van Ifjúsági parlament a Volánnál Tegnap Békéscsabán, a MÁV-klubkönyvtárban tar­tották ifjúsági parlamentjü­ket a Volán 8-as számú Vál­lalat fiataljai. Részt vett ezen Kutas Gyula, az MSZMP megyei bizottságának mun­katársa, Sasala János, az MSZMP városi bi­zottságának titkára, Kibédi Varga Lajos, a KISZ megyei bizottságának titkára, a Vo­lán Tröszt, a városi tanács és a KISZ, valamint a szak- szervezet képviselői. A Him­nusz elhangzása után az 1-es számú általános iskola és a Kemény Gábor Gimnázium és Szakközépiskola tanulói műsorral köszöntötték a par­lament részvevőit. Ezután Vándor Pál igazgató adott szóbeli kiegészítést az írásos beszámolóhoz a 138 küldött­nek. A megye egyik legnagyobb vállalatában 1548 fiatal dol­gozik, ami az összdolgozók 45 százaléka. Éppen ezért je­lentős az ifjúsági parlament témája, amelyen az igazgató beszámolt az eddig elért eredményekről, a fiatalok Munkában, harcban az elsők A 80 éves Betkó Pálné Fotó Gál Çdit Betöltötte életének 80. évét Betkó Pálné munkás- mozgalmi veterán, a Békés- csaba-szerte Mariska néni néven ismert munkásasz- szony, a Kner Nyomda nyug­díjasa. A születésnapon szé­pen berendezett, patikatiszta otthonában kerestük fel Bet­kó mamát, aki mostanában beteg férje miatt ritkábban megy el hazulról. Beszélge­tés közben felelevenítettük az elmúlt évtizedek legizgal­masabb eseményeit: — Ha újra kezdeném és pontosan tudnám, hogy mi vár rám, akkor is mindent szívesen csinálnék — mond­ja erről a galambősz hajú munkásasszony. — Pedig nem volt könnyű életem. Jó szervezőkészségemet, har­cosságomat szülővárosomból, Budapestről hoztam. Az 1919-es események idején a Láng Gépgyár szervezett munkása voltam, mindenütt ott voltam, ahol szükség volt rám. Munkában és harcban az elsők között. Aztán több mint fél évszá­zaddal ezelőtt férjhez men­tem, így kerültem Békéscsa­bára. Férjem, Betkó Pál a viharsarki földmunkásmoz­galom veteránja. Nagyon jól megértettük egymást, sokat dolgoztunk együtt. Én a Te­van Nyomdában dolgoztam, ha volt hely, akkor üzemi munkás voltam, ha nem, ak­kor bedolgozóként keresetni a kenyerem. A felszabadulás előtti nehéz években bizony sokat zaklatták a férjemet is, aki különösen a szakszerve­zetben tevékenykedett sokat. Amikor a kitüntetésekre terelődik a beszélgetés, Ma­riska néni azt sem tudja, hogy melyiket mutassa első­nek. Hiszen Békéscsabán, az 1950-es évek elején Sitz Györggyel együtt elsőnek kapták meg a sztahanovista oklevelet. Az akkorihan igen nagy szó volt, hiszen tartó­san kimagasló munkateljesít­ményért adták. A szocialista munkáért kétszer kapott ok­levelet, többszörös kiváló dolgozó, elnyerte a könnyű­ipari miniszter elismerő ok­levelét, és ki győzné felso­rolni a sok-sok erkölcsi el­ismerést, amiben harcos éle­te során része volt. Tagja, sőt titkára volt so­káig az MNDSZ-nek, a nő­tanácsnak. A MEDOSZ-nak húsz éve aktívan dolgozó bi­zalmija, a Békéscsaba és Vi­déke ÁFÉSZ igazgatóságának évtizedekig volt tagja, a bé­késcsabai Városi Bíróságon pedig kerek két évtizedig ül- nökösködött. Mint népi ül­nök igyekezett a bíráknak se­gíteni abban, hogy a szociá­lisát igazságszolgáltatás ér­vényesüljék. — Sokan úgy tartják, hogy a közösségért dolgozni hálát­lan feladat — magyarázza Betkó Pálné. — Én ezt így nem mondanám. Igen sokat dolgoztam a munkahelye­men is a közösségért. Arra pedig kényesen vigyáztam, hogy a munkateljesítmé­nyemben mindig az élen jár­jak, akkor hallgatnak a sza­vamra, tisztelettel néznek fel rám. Fáradt öregasszony va­gyok, kezem, lábam csupa bütyök a reumától. Szabad időmben sokat olvasok, hall­gatom a rádiót, nézem a te­levíziót. Egyetlen vágyam, hogy legyen béke és nyuga­lom. Azt szeretném, hogy a mai fiatalok energiájuk javát ne olyan harcokra fordítsák, amilyenekre nekünk szüksé­günk volt a szegénység, o nyomor idején. Alkotó, te­remtő munkára fordítsák, hogy az emberiség még jobb körülmények között éljen, még boldogabb legyen. A. R. munkájáról és szólt a továb­bi feladatokról is. A válla­lat az elmúlt évi munkájá­nak eredményeképpen el­nyerte a Kiváló Vállalat cí­met, s ebben nem kis részük van a fiataloknak. Jelentős munkát vállaltak a felada­tok végrehajtásában, sőt igen sokszor példát is mutattak. A szocialista brigádmozga­lomban tevékenyen részt vesznek. Az 1284 szocialista brigádtagból 560 a 30 éven aluliak száma. Jelenleg 14 ifjúsági önálló szocialista brigád van, 187 taggal. Kü­lönösen jó példát mutatott a munkában a műszaki üzem Erkel Ferenc ifjúsági bri­neveztek ki magasabb beosz­tásba. A tapasztalat az, hogy a vezetői munkakörökben megállják a helyüket. Az anyagi és erkölcsi elismerés­re jellemző, hogy tavaly pél­dául 66 ifjú kapta meg a Kiváló Dolgozó kitüntetést, az idén már 74, ezenkívül több százan pénzjutalomban részesültek. Jól működnek a KlSZ-alap- szervezetek. Jelenleg össze­sen 14 alapszervezet van, s a KISZ-esek létszáma 480. A vállalat KISZ-bizottsága ki­magasló munkájáért tavaly elnyerte a KISZ KB vörös vándorzászlaját. Az idén pe­Indi Zoltán menetirányító kezdte a vitaindító felszólalást. Rajta kívül még húszán mondták el véleményüket és javas­latukat az ifjúsági parlamenten _ ,, „.... Foto: Béla Vali gádja, amely elnyerte a Me­gye Kiváló Ifjúsági Brigádja címet. Egy kollektíva arany-, 5 ezüst- és 3 bronzérmet szerzett. Ugyanígy egy kol­lektíva a szocialista brigád­zászlót kapta meg és van egy kiváló. munkabrigád is. Példamutatóan vettek részt a különböző társadalmi mun­kaakcióban. A kommunista műszakokon például 1200-an tevékenykedtek az elmúlt év­ben, s az idén is részt vettek az október 21—22-én meg­rendezett kommunista mű­szakon. Emellett részt vesz­nek az Építsük-szépítsük vá­rosunkat mozgalomban vala­mennyi telephelyen. Ebben összesen 450 fiatal vállalt munkát és 2000 órát dolgo­zott. Óvodák, bölcsődék épí­tésében, a vállalat központi sporttelepén, a szanazugi üdülő építésében összesen 300-an dolgoztak 1500 mun­kaórát. A Volán 8-as számú Vál­lalat nagy gondot fordít a fiatalok képzésére, munká­juk elismerésére. 1978-ban 331 fiatallal kötöttek tanul­mányi szerződést. A gépjár­művezetői tanfolyamokon 450-en vettek részt. Politikai oktatásban az 1977—78-as tanévben 368-an jeleskedtek. A munka elismerését jel­lemzi, hogy az elmúlt két évben — a legutóbbi ifjúsági parlament óta — 9 fiatalt dig a KISZ KB Kiváló KISZ-szervezete kitüntetést. Az orosházi alapszervezet di­csérő oklevelet kapott. Ma­gasabb kitüntetésben — a Közlekedés Kiváló Dolgozója, miniszteri dicséret stb. — összesen 9-en részesültek. A vitában a korosztályra jellemző nyíltsággal mondták el véleményüket, javaslatai­kat a küldöttek. Nem takar­gatva a hibákat sem, de el­ismerve az eredményeket. Ez utóbbiak közül a legjellem­zőbb, hogy a két évvel ez­előtti parlament óta az itt elhangzott javaslatokat csak­nem megvalósította és telje­sítette a vállalat. De a fej­lődéssel új problémákat is jelentettek. Ezekről is szól­tak jó néhányan: Szó volt a továbbképzésről, annak szükségességéről, amihez többen kértek segítséget. Az ösztönző bérezésről Kovács Zoltán orosházi gépkocsi- vezető és még néhány társa szólt, mondván, ez nagyon szükséges. Felszólalt Kibédi Varga Lajos és Sasala János is. Mindketten elismerően szóltak a fiatalok munkájá­ról, elsősorban a KISZ-ta- gokról. A parlament elfogad­ta a beszámolót és a válla­lat intézkedési tervét. Ez­után kultúrműsor emelte a tanácskozás színvonalát. Kasnyik Judit 1 tárgyalóteremből Táppénzcsalis B. Erzsébet múlt év augusztusában lett az oros­házi Városi Tanács kórhá­zának nővértanulója, majd hamarosan átkerült az SZTK rendelőintézetébe. Augusz­tus 13-án Kárpáti Zoltán (Orosháza, Zrínyi u. 20. sz. alatti lakos) elmondta a 18 éves lánynak, hogy bulgáriai nyaralása miatt két nap igazolatlan mulasztása van munkahelyén. B. Erzsébet megígérte, hogy a rendelő- intézetből igazolást szerez. Ígéretét hamarosan bevál­totta. A kitöltött orvosi iga­zolást átadta a fiúnak, az pedig ráhamisította az or­vos nevét. A táppénzigazo­lást munkahelyén, az Oros­házi Üveggyárban leadta. A hamisítást azonban észre­vették. Marton Zoltán (Orosháza, Kertész u. 15. sázm alatti lakos) is hason­lóképpen járt. ö is kapott két napra igazolást a lány­tól. Igaz korábban már be­szerzett Budapestről, a Pé- terffy Sándor utcai SZTK- rendelőintézetből két orvosi igazolást. Ezek közül egyet felhasznált a repülőgépes szolgálatnál, ahol dolgozott. A többire azonban nem ke­rült sor, mert a visszaélésre hamarosan fény derült. Az orosházi járásbíróság közokirat-hamisítás miatt B. Erzsébetet és Marton Zoltánt 10-10 hónap javító­nevelő munkára ítélte. Kár­páti Zoltánt pedig 2500 fo­rint pénzbüntetéssel sújtotta. Az ítélet jogerős. Fürst Sándor, a magyar kommunista mozgalom már­tírja 1903. november 27-én, a Vas megyei Rum község­ben született. Falusi szatócs édesapja mind a négy fiát taníttatta, értelmiségi pályára szánta őket. Sándor is előbb szombathelyi, majd 1916-tól, a család Budapestre költözé­sétől fővárosi középiskolába járt, és kereskedelmi iskolai érettségit tett, 1922-től a Ruggyantagyár tisztviselője- ként dolgozott, egészen poli­tikai okokból történt elbo­csátásáig. A munkásmozgalommal 1919 őszén jegyezte el ma­gát: a 16 éves középiskolás belépett a Szociáldemokrata Pártba. Mozgalmi tevékeny­sége azonban majd 1926-tól válik igazán jelentőssé. Ek­kor már a Kommunisták Ma­gyarországi Pártjának tagja, és részt vesz a párt legális fedőszervének, a Magyaror­szági Szocialista Munkás­pártnak tevékenységében is. S egyben dolgozik a szociál­demokrata vezetésű Magyar- országi Magántisztviselők Szövetségében, ahol a vegyé­szeti szakosztály titkára Az ellenforradalmi rend­szer nem sokáig tűrte legá­lis forradalmi munkáspárt jelentkezését Magyarorszá­gon. Az 1927-es nagy letar­tóztatások, a KMP itthoni vezetőségének elfogása, az MSZMP és a KIMSZ szerve­zeteinek lefejezése — het­venkét kommunista bebör­tönzése — a „Vági párt” vé­gét is jelentették. Fürst Sán­dor ezt a letartóztatást még elkerülte. Legális tevékeny­séget ebben az időben két fontosat is végez. Egyrészt az SZDP ún. Rendezőgárdájá­nak helyettes vezetője, a le­gendás Stromfeld Aurél he­lyettese és politikai biztosa, másrészt és ugyanakkor a XIV. kerületi SZDP-szerve- zet titkára. Ez a szervezet különben az 1928-as pártkongresszuson azzal tűnt ki, hogy osztály­harcos alapon bírálta a szo­ciáldemokrata vezetőség tak­tikáját, a parlamenti küzde­lem egyoldalú előtérbe he­lyezését. A Horthy-rendszer erő­szakszervezeteivel való ösz- szecsapást azonban Fürst sem kerülhette el. 1928-ban kom­munista propagandaanyagok terjesztésének vádjával le­tartóztatták, de bizonyítékok hiányában pár nap múlva el­engedték. Életében mégis sorsdöntő ez a rendőrséggel való első drasztikus találko­zás: munkahelyéről — ahol hat éve becsületesen dolgo­zott — elbocsátották. Ezen­túl hivatásos forradalmár­ként, a KMP Központi Bi­zottságának tagjaként, a KIMSZ pártösszekötőjeként dolgozik; szerepe volt a szo­ciáldemokrata ifjúsági szer­vezet létrehozásában, s ab­ban, hogy ennek vezető szerve, az Országos Ifjúsági Bizottság már kezdettől erős kommunista befolyás alatt működött. 1929-ben újabb ,,preventív” letartóztatás részese: febru­árban, a Tanácsköztársaság 10. évfordulójának előestéjén a politikai rendőrség be­gyűjtötte a kommunistagya­núsakat. A toloncházból ugyan a „veszély” elmúltá­val szabadult, de augusztus­ban újra letartóztatják, s hosszú vizsgálati fogság után két és fél évre ítélik. 1931 januárjában ideiglenesen sza­badlábra kerül, s rögtön il­legalitásba vonul. Ebben az évben szeptem­ber 12-én volt az ominózus biatorbágyi merénylet Egy őrüli; gyárigazgató sokadik vonatrobbantása 22 halálos áldozatot követelt. Bár a tettest, Matuska Szilvesztert rövid időn belül azonosította a rendőrség, a merénylet, után közvetlenül kihirdetett statáriumot a kormányzat nem vonta vissza. 1932. jú­lius 15-én Budapesten, a Thék Endre (ma: Leonardo da Vinci) utcában azonosí­tották a KMP illegális tit­kárságának irodáját s elfog­ták a háromtagú titkárság tagjait, Sallai Imrét, Fürst Sándort és Killián Györgyöt, valamint a bizottsággal kap­csolatot tartó Karikás Fri­gyest, s a későbbiekben még harmincöt kommunistát. A nemzetközi tiltakozás elle­nére a hírhedt Töreky-tanács alkalmazta velük szemben a statáriumot és kettejüket, Sallai Imrét és Fürst Sán­dort július 29-én kivégezték. A két mártír emléke a magyar kommunista mozga­lomban mindig kiemelkedő jelentőségű volt. Nemcsak helytállásukkal adtak példát a kortárs és következő nem­zedéknek, hanem azzal is, hogy perük megmozgatta Európa, sőt Amerika becsü­letes polgári és haladó köz­véleményét és a fasizmus el­leni összefogás lehetőségének egyik első mutatója is lett. —derer. Egyszerűsítik a tanácsi ügyintézést Az államigazgatási, és ezen belül a tanácsi igazgatási tevékenység korszerűsítése és egyszerűsítése állandó­an napirenden levő feladat, melynek érdekében számos hathatós intézkedés történt Békésen is. Ennek azért van különös jelentősége, mert a helyi tanácsok intézik a la­kossági ügyek több mint 90 százalékát. Elsősorban a szervezeti struktúra meg­változtatására volt szükség. 1968-ban létrehozták az ön­álló községi szakigazgatási szerveket, 1970-ben létre­jött a nagyközségi rendszer, majd a városkörnyéki közsé­gek irányítási rendszere. Üj ügyfélfogadási rendszer lé­pett életbe, amely igazodik az állampolgárok szabad idejéhez. A városi tanácsnál a korábbi években informá­ciós irodát szerveztek. Az irodák korszerűsítésével, az elhelyezési gondok megoldá­sával az alapvető technikai eszközök biztosításával se­gítették az államigazgatási feladatok jobb ellátását. Be­vezették a gépi könyvelést és az elektronikus adatfel­dolgozást. Gyorsult az ügyintézés a szakigazgatási szerveknél. Az 1977-es adatok alapján az előírt 30 napos határidő­vel szemben 16—18 nap volt volt az ügyintézési idő. Ez évben egyes szakigazgatási szerveknél ügymenetvizsgá­latokra került sor. Megvizs­gálták, hogyan lehetne el­kerülni az állampolgárok felesleges idézését, az ügyek befejezésének indokolatlan elhúzódását. A közeljövőben felül­vizsgálják az információs iroda tevékenységét és javít­ják működési feltételeit. Fokozatosan bevezetik az információk gyűjtése és az adatszolgáltatási kötelezett­ség könnyítésére a perem- lyukkártyás nyilvántartási rendszert az igazgatási munka minden területén. A jövő évtől a szabálysértési tárgyalások magnetofonos hangszalagon történő rög­zítését is tervezik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom