Békés Megyei Népújság, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-25 / 278. szám
lüNilUfcfiTcl 1978. november 25., szombat Hűtőházi körkép Hosszú az út a fagyasztótól a fogyasztóig Felújították, bővítették a Magyar Gördülőcsapágy Művek debreceni gyárát. A rekonstrukció folyamatos termelés mellett valósult meg. A kapacitás jelentősen bővült. Évente mintegy huszonötmillió darab különféle golyóscsapágy készül ott. A képen: a gyár új szerelőcsarnoka (MTI-fotó — Bajkor József felvétele — KS) Kell és lehet is jobban szervezni Egy építkezés tanulságai — Műszaki, technikai Ajdnnságnk Nyersanyagokban és ásványkincsekben nem túlzottan bővelkedő ország vagyunk, ám ennek ellenére — vagy éppen ezért — bányászatunk rangos a világban. A magyar bányagépgyártásnak például igen tiszteletreméltó hagyományai vannak: az Országos Bányagépgyártó Vállalat ma is jelentős mértékben az első világháború előtti Ganz-gyári és a BA- MERT-tradíciókra támaszkodik. Ez indokolt is, hiszen például Petrozsényban még ma is üzemszerűen működnek a Ganz által a század elején készített aknaszállító gépek. Az utódok is méltók azonban az elődökhöz. Ezt bizonyítja, hogy számos magyar aknaszállító berendezés dolgozik jelenleg Csehszlovákiában, Eszak- Koreában, Jugoszláviában, Romániában, sőt Cipruson is. 30 tnnna érc másndpercenként De ma már — ezekre a hagyományokra támaszkodva — tovább kell lépni ezen a téren is. A recski bányászati kombinátban például az 1980-as években már olyan berendezésekre lesz szükség, amelyek az 1200 méteres mélységből a 8 méter átmérőjű aknán keresztül egy- egy szállítóbödönben másodpercenként 16—17 méteres sebességgel 15 köbméternyi, tehát 30 tonna ércet hoznak a felszínre, mégpedig automatikusan. Ilyen teljesítményű aknaszállító gép eddig hazánkban még nem működött. Ezért az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesületnek a napokban a Magyar Tudományos Akadémia várbeli jubileumi előadótermében megkezdődött II. bányászati anyagmozgatási konferenciája középponti témájául az aknaszállító gépek tervezésével, gyártásával és üzemeltetésével 'kapcsolatos kérdéseket választotta. A csaknem másfél száz magyar, illetve külföldi — csehszlovák, lengyel és szovjet — részvevőn kívül jelen voltak olyan nagy világcégek képviselői is, mint amilyen például a nyugatnémet DEMAG, a SIEMAG, a Siemens, a svéd ASEA és a Linden—Alimak A. G. A konferencia bő lehetőséget nyújtott az itthon és külföldön beszerezhető vagy esetleg még csak kifejlesztés alatt álló berendezések ösz- szehasonlítására, illetve azoknak a követélményeknek a körvonalazására, amelyeket Recákerr az aknaszállító gépeknek ki kell majd elégíteniük. Jövő szeptemberben a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület széles körű nemzetközi konferenciát rendez Budapesten az innováció (az újítások) és az iparjogvédelem kapcsolatáról. Részben ennek a konferenciának egyik előkészítője lesz az a tanácskozás, amit november 27— 29-én tart Budapesten, a Technika Házában a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület „Innováció és hatékonyság” címmel. Az „ilyen gazdagok vagyunk?” téma jelenleg hazánkban az egyik legneuralgikusabb pontja a szellemi és a gazdasági életnek egyaránt, hosszú ideje áll a köz- érdeklődés előterében. A rádió, a televízió, a napi sajtó, a szaklapok, sőt a műszaki élettől elvileg tisztes távolban levő irodalmi folyóirat is a részletes riportok, tudósítások, hozzászólások, elemző cikkek sorát közölte az utóbbi időben arról, mi nehezíti Magyarországon a találmányok, újítások, az új gondolatok érvényesülését, gyors, hatékony értékesítését a gyakorlati életben. A téma valóban „simára lerágott csont”, mégis mindig adódnak új szempontok, új vonások, amelyek felől választ lehet keresni a kérdésre. Szellemi termék = anyagi érték A november végi megbeszélésen például arról folyik majd széles körű eszmecsere, milyen módon segítheti a maga sajátos eszközeivel az iparjogvédelem a szellemi termékek anyagi értékké válását. Ezért lesz szó például a közreműködők érdekeltségének szabályozásáról, a szabadalmák, találmányok, újítások, know-ihow-ok felhasználásáról, az ipari titok védelméről, a tisztességtelen versenyről. A rendező egyesület mindenesetre ehhez a nagy célhoz igazodva igyekszik a konferencián fórumot teremteni azoknak a szakembereknek, akiknek tevékenysége befolyásolhatja — mégpedig lehetőleg kedvező irányban — az innovációk hatékonyságát. Ezen a fórumon a szakemberek széles köre vitathatja meg az egyes részkérdésekre vonatkozó nézeteket, és keresheti azokat a módszereket, amelyek esetleg segíthetik az újítások gyors hasznosítását a gyakorlatban. A Mártírok útja és a Mar- git-híd korszerűsítése során gyorsított ütemben kellett az építkezéssel haladni, hiszen ez alatt az idő alatt ez a fontos útvonal kiesett a forgalomból. Tekintettel arra, hogy jövőre a Petőfi-híd korszerűsítését kezdik meg, érdemes a szerzett tapasztalatokat összegyűjteni és elemezni. Erre kerül sor november 28-án a Közlekedéstudományi Egyesület rendezésében. Dr. Dalmy Tibor és Kozma László az újjáépítés fázisait ismertetik előadásukban, elmondják, hogy 1977 október 4-én határozták el a 12 hónapra tervezett munkálat meggyorsítását. Az előkészítési munkák azonban nem haladtak a terv szerint, 1977 végére 5-6 hetes volt a késés. Ennek a jelentős munkaerőhiány mellett a nagyfokú bürokrácia is oka volt. A tervek jóváhagyása a gyorsított eljárás ellenére is elhúzódott, 183 (!) engedélyt kellett az építkezéshez beszerezni. 1978. március 20-ra sikerült a lemaradást bepótolni, és az előkészítést befejezni. Januártól a közreműködő vállalatok kijelölt felelős munkahelyi vezetői hetente tartottak kooperációs értekezletet, így szorosabb kapcsolat alakulhatott ki az egyes vállalatok között, érvényesülhetett az egyes vezetők döntési és engedélyezési jogköre. A munkaerő- hiányt vidékről felhozott munkásokkal igyekeztek pótolni, azonban szociális ellátásukról nem tudtak kellően gondoskodni. Ez különösen a téli időszak miatt okozott sok nehézséget a munkásoknak. „QldSzéses” versenyben A fő építési munkákat március 20-án lehetett megkezdeni. Februártól a részteljesítések tervét napra, kényes időszakokban órákra bontották le. A március 20-án megkezdődött forgalomelterelés és a munkák megindítása igen jól sikerült. Az első hónapban látványos eredmények születtek, azonban a második hónapban visszaesett az ütem, sőt a munka- fegyelem is lazult, ezért szigorú intézkedéseket kellett hozni. Utólag elmondható, hogy a munkaintenzitás és a munkafegyelem általában az átlagos feletti szinten volt, csak a kisebb vagy alárendelt munkáknál lehetett fegyelmezetlenséget tapasztalni. A fő építési munka másfél hónapja után a vezetőség átszervezte az építkezés ütemezését. A különböző építési fázisokat úgy ütemezték, hogy a következő „üldözze”, hajtsa az előző ütemét. Az átértékelés konkrét eredménye volt, hogy a Margit-híd északi oldalát két héttel a tervezett idő előtt befejezték, szeptember 2-án forgalomba helyezték a Mártírok útja nagyobb részét, a közúti és villamosforgalom korlátozását pedig szeptember 30-án fel lehetett oldani. A munka gyorsítása nem ment a minőség rovására.- v. j. Három éve nem volt akj termessze. Most annyi a sárgarépa, hogy a feldolgozó üzemekben sem tudják, mi lesz a sorsa. Egyszer sok, másszor kevés... — Ebben az évben 170 hektárral kisebb területen termeltettünk sárgarépát, mint az elmúlt évben, mégis hétszáz vagonnal termett több — mondja Márton Pál, a Békéscsabai Hűtőház igazgatója. — A gyár területén csaknem 200 vagon répát helyezhettünk el. A leszerződött nyersanyagot ennek ellenére folyamatosan átvesz- szük, de ami azon felül termett, azt az üzemeknek kellene tárolniuk. Hiába fizet azonban a gyár felárat, erre csák kevesen vállalkoznak. Gyenge év volt Ráadásul az utóbbi hónapokban csökkent a sárgarépa utáni kereslet egész Európában, hiszen ott is az ittenihez hasonlóan nagy termésátlagok születtek. De vajon mi váltotta ki a sárgarépatermelés fellendülését az utóbbi években. Ennek megértéséhez elég elmondanunk, hogy az új fajták elterjedésével a termésátlagok megduplázódtak. Ma már 60—80 tonna terem hektáronként. Így a sárgarépa-termesztés jó üzletnek számít. Ez derül ki abból is, hogy a gazdaságok nagyobb területen vetették el ezt a zöldségfélét, mint amennyit a szerződésekben vállaltak. Az eddigiekből világosan kirajzolódik, milyen gondokkal küzd a feldolgozóipar. Teljesebbé azonban akkor válik a kép, ha azt is megtudjuk, hogy míg a sárgarépából a tervezettnél több, ugyanakkor néhány zöldségféléből kevesebb termett, mint amit a hűtőház értékesíteni és feldolgozni tudna. Azt is megkockáztathatjuk, az idei év zöldségtermesztés eredményeit tekintve gyenge volt, s ez rányomta bélyegét a feldolgozó iparra is. Mik bizonyítják ezt? Tavaly a fagyasztott zöldborsó csaknem 48 százalékát szállították exportra, az idén alig 25 százaléka felelt meg a rendkívül szigorú előírásoknak. A tavaszi fagyok megtizedelték a gyümölcs- termést, a leszerződött karfiol 80 hektáron nem érett be. Mindezek az okok közrejátszottak abban, hogy a hűtőház exportra tervezett árumennyiségének csak mintegy ötven százalékát vették meg a külföldi partnerek. Eyiittmflködés a FIHDUS-sal Pedig a gyár műszaki fel- készültsége lehetővé tenné jobb minőségű fagyasztott termékek előállítását. A piac könyörtelen farkastörvényei alól azonban nem vonhatja ki magát senki. Ha mondjuk az időjárás tönkreteszi a termést, ha valahol mulasztás történik a technológiai folyamatban, ha nem megfelelő a csomagolás — és még folytathatnánk a felsorolást —, ákkor már a termék nem lehet versenyképes, s egyszerre megszaporodnak az értékesítési gondok. Ez történt most is, s várhatóan a gyár fennállásának egyik legnehezebb esztendejeként tartják számon az ideit. A Békéscsabai Hűtőház eddigi fejlődése elválaszthatatlan a FINDUS-céggel 16 éve kötött együttműködéstől. Ez a svéd konszern az egyike a legnevesebb fagyasztott termékek előállításával foglalkozó külföldi vállalkozásoknak. A sokoldalúan kibontakozó kooperáció magában foglalja a technológiák cseréjét, az intenzív szaporítóanyagok elterjesztését, a munka- és üzemszervezési módszerek átvételét. A gyárban az elmúlt 16 évben szinte minden munkaterületen bevezették a 3—M üzem- szervezési rendszert. Az első gyorsfagyasztó berendezést is a FINDUS-cég szállította. Ezt követően az eredmények sem maradtak el. Tizenöt éve, 1963-ban a hűtőház 200 dolgozója 200 vagon terméket állított elő. Tavaly a 650 munkás már 2000 vagon fagyasztott terméket adhatott át a kereskedelemnek. A gyár késztermékeinek ^jelentős részét az előbb említett cég vásárolja meg. A FINDUS-nák szállítani egyben rangot és elismerést jelent a világpiacon. Igaz ugyan ma már vannak jobban fizető partnerek is, de a FINDUS márkanév még mindig sokat mond a vásárlóknak. Miért éppen Demecserrűl? A legnagyobb hajtóerő mégis, s ez érthető, versenyben maradni a nagy konszernekkel. Ennek feltételeit idehaza kell megteremteni. — Nem kevés múlik azon, milyen kapcsolatot sikerül kialakítani a mezőgazdasági üzemekkel. Egyébként ezen a területen sok minden megváltozott. Néhány éve még 48 gazdasággal álltunk szerződéses viszonyban, ma már csak tizenkettővel. Ez nemcsak a termeltetés szervezését egyszerűsítette, hanem a mezőgazdasági üzemek is szakosodhattak. Ennék ellenére nemegyszer kellett már rájönnünk; saját hazájában senki sem lehet próféta — hallottuk Márton Páltól. Hogy mire alapozta az utóbbi kijelentését a gyár igazgatója, azt megtudhatjuk a következő mondatokból. Az írás elején már említettük, néhány éve nem volt aki sárgarépát termesz- szen Békés megyében. Még akkor sem, amikor új, intenzív termőfajtákat hoztak be. Mit volt mit tenni, a hűtőház vezetői más megyék gazdaságaival termeltették meg a nyersanyagot. Több száz kilométerre Békéscsabától, Budapest vonzáskörzetéhez tartozó Üllőről és a Sza- bolcs-Szatmár megyei De- mecsetről szállították a sárgarépát. Csak a többszöri üzemlátogatás győzte meg a gazdaságok vezetőit: az újfajták termesztése gazdaságos. A ivábbi fejleményék már ismertek. Érzékeltetésül csak egyetlen példát említettünk, de hasonló okok miatt ide sorolhatjuk a karfiolt, a ceruzababot, a földiepret és a meggyet. E zöldség- és gyümölcsfélékből kevesebb terem, mint amennyit értékesíteni lehetne. Pedig a versenyképesség egyik feltétele, hogy mindig olyan termékkel jelenjen meg az ipar a piacon, amelyet éppen keresnek a vásárlók. Óriási szerepe van annak is, hogyan sikerül kihasználni a hazai kooperációs lehetőségeket. Az utóbbi években ilyen együttműködés bontakozott ki többek között a hűtőház és a medgyesegyházi ÁFÉSZ előfeldolgozó üzeme között. Vásárdíjas termékek S ha már a versenyről esett szó, azt is elmondhatjuk, hogy létezik egyfajta fogyasztói „divat” is, melyet mindig időben, gyorsan kell kiszolgálni. Egyes termékeket a vásárlók megunnak, másokat beépítik étrendjükbe. — Fontos, hogy állandóan megújítsuk termékeinket. Aki időben rugalmasain tud váltani, az : szinte behozhatatlan előnyre tehet szert. A feldolgozó üzemeknek szorosan együtt kell működniük ebben a kérdésben a piackutatókkal. Egyetlen termék sem örök életű. Aki nem tud eleget tenni ezeknek a feltéte- léknék, az lemarad, időzavarba kerül — magyarázza » az igazgató. A Békéscsabai Hűtőház ilyen szempontból nem egy hazai hasonló profilú üzem előtt jár. Szinte minden évben meglepik a fogyasztókat egy-egy új termékkel. Gondoljunk csak azokra a vásárdíjas termékekre, amelyek igen kedveltek a vásárlók körében. Ilyenek az apró burgonya, a halászlé, a de- relye, a gombóc, hogy csak néhányat említsünk. Üj terméknek számít az öt kom- ponensű sárgarépából, zöldborsóból, zöldbabból, karfiolból, burgonyából álló fagyasztott zöldségkeverék, a pikleshagyma és a fagyasztott alma. Egyre több szó esik a fagyasztott csemege- kukorica gyártásáról is. Ezeknek az új termékeknek a bevezetése azonban nem kis kockázatvállalással jár. Bukni is lehet, de nyerni is. Márton Pálnak, a gyár igazgatójának nem egy kellemetlensége származott már ebből. Végül is azonban mindig beigazolódott: állandó újra törekvés nélkül ma már nem lehet üzemet irányítani. Hosszú az út a termelőktől a fagyasztóig, és innen a fogyasztóig. Sok buktatót kell leküzdeni, míg a nyersanyagból áru lesz. Kepenyes János új gyomirtó szer Űj kukorica gyomirtó szer gyártását kezdték meg Sa- jóbábonyban, az Észak-Magyarországi Vegyiművekben. Az Eptám nevű szer előnye a korábbi gyártmányokkal szemben, hogy száraz időben is hatásos. A gyártás előtti kísérletek azt igazolják, hogy az új, nagyhatású kukorica gyomirtó szer hatóanyaga más növényi kultúráknál, például a cukorrépánál és a rizsnél is felhasználható.
