Békés Megyei Népújság, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-24 / 277. szám
1978. november 24., péntek o Pártunk hat évtizede T örténelmünk aranybetűs évfordulójára emlékezünk. A szocialista forradalmak hajnalán, a lenini eszme ihletésére, ma hatvan esztendeje, 1918. november 24-én alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártja. Létrejötte korszakos jelentőségű népünk életében. Olyan erő született, amely magasra emelte a marxizmus—leni- nizmus zászlaját, s hatvan esztendőn keresztül vezette és vezeti munkásosztályunk, dolgozó népünk nehéz, küzdelmes harcát az igazságosabb társadalmi rendért, a szebb, boldogabb holnapért, a szocialista Magyarország megteremtéséért. Olyan párt alakult akkor, november végén, amelyre illettek Marxnak és Engelsnek „A Kommunista Párt kiáltványá”- ban, a tudományos szocializmus alapokmányában megfogalmazottak : „az osztálypártban . kommunisták tömörültek, akik a gyakorlatban minden ország munkáspártjának leghatározottabb, szüntelen továbbhaladásra ösztökélő részét alkotják: az elmélet terén a proletariátus többi tömegeivel szemben az az előnyük, hogy tisztában vannak a pro- letármózgalom feltételeivel, menetével és általános eredményeivel”. Pártunk 1918 őszén forradalmi helyzetben alakult meg. 1918. Október 31-én győzött a polgári demokratikus forradalom, amely megdöntötte az Osztrák—Magyar Monarchiát és kivívta Magyarország állami önállóságát. S november közepén kikiáltották az akkori idők legdemokratikusabb köztársaságát. Az őszirózsás forradalom véget vetett a háborúnak, megteremtette a polgári szabadságjogokat, s ezzel lehetőség nyílt a szabadabb gazdasági-társadalmi fejlődésre. Azonban a polgári demokratikus program 1918 végén és 1919 elején már nem volt elégséges. Napirendre került a szocialista forradalom. Ahhoz azonban, hogy a munkásosztály kivívja a hatalmat, új, nem szociáldemokrata pártra -volt szükség. Ma, hatvan év távlatából tisztelettel emlékezünk azokra, akik a forradalom ügyét továbbvivő erőt, a munkás- osztály forradalmi élcsapatát, a kommunista pártot létrehozták: a baloldali szociáldemokratákra, a forradalmi szocialistákra, és a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban részt vett és Szovjet-Oroszországból hazatért magyar internacionalistákra. A budapesti Városmajor utca 42-es számú házban összegyűlt három forradalmi csoportba tartozók, akik létrehozták a Kommunisták Magyarországi Pártját, a szocialista forradalom megvívásának szükségességét hirdették meg. A Vörös Üj- ságban ezt írták: „Az egyetlen kiút a szocializmus. A szocializmus, amely nemeseik a termelés anarchiáját szüntetné meg, de azt a lelki anarchiát is, amelybe a kapitalizmus az emberiséget süllyesztette. A termelés köztulajdonba vételével visszaadná elvesztett hitét, de elvesztett munkakedvét is az emberiségnek. Elérkezett tehát az ideje a szocializmus megvalósításának. És a proletariátus érzi az erőt, s az akartot is magában ezért a megvalósításért síkraszállni”. Ritkán adódik a történelemben, hogy egy párt forradalmi célja ilyen rövid idő alatt valóra váljon, mint a KMP-é. Négy hónappal a kommunista párt megalakulása után a két munkáspárt — az MSZDP és a KMP — egyesülésével győzött a proletárforradalom, kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot. A Tanácsköztársaság a munkásosztály, a dolgozó nép küzdelmének eredményeként, fegyveres felkelés nélkül jött létre, elsőként igazolva ezzel a gyakorlatban azt a marxi—lenini felfogást, hogy a polgárháború nem egyedüli útja a szocialista forradalmaknak. A KMP tevékenységét, a gazdaságszervezési, államépítési, szociális és kulturális erőfeszítéseket, a Tanács- köztársaság 133 napjának tetteit, eredményeit nehéz volna mind felsorolni. A Tanácsköztársaság a kommunista párt segítségével — melynek ebben az időben a fővároson kívül erős szervezetei voltak Debrecenben, Nagyváradon, Szegeden, Salgótarjánban, Sátoraljaújhelyen, Pápán stb. — köztulajdonba vette a 20 munkásnál többet foglalkoztató üzemeket. kisajátította a 100 holdnál nagyobb földbirtokokat, és intézkedéseket tett az életviszonyok megjavítására, a nép kulturális színvonalának emelésére, s megteremtette a magyar Vörös Hadsereget. Nagy lendülettel kezdtek hozzá az új típusú szocialista állam létrehozásához. A magyar munkásosztály tette — pártja vezetésével — egybep nagy jelentőségű internacionalista tett is volt. Segített terjeszteni a szocialista forradalom lángját az európai országokban, támogatást nyújtott az élethalálharcát vívó Szovjet-Oroszor- szágnak. Lenin szavaival szólva „a vakot is látóvá tette”,, s bebizonyította, hogy a proletariátus diktatúrájának megteremtése a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet törvényszerűsége. A fiatal Tanácsköztársaságnak úgy kellett léteznie, hogy szinte az első perctől fegyveresen is meg kellett védelmeznie a magyar proletárdiktatúrát. Az imperialista hatalmak nem tűrték, hogy a Szovjet-Oroszország mellett még egy munkásállam legyen, és felhasználva a román, a csehszlovák és a jugoszláv burzsoá kormányt, katonai intervencióba kezdtek. A Tanácsköztársaság igen nehéz helyzetbe került, a Vörös Hadsereget több mint háromszoros túlerő támadta. És ez a hadsereg, melyet sebtében mozgósítottak a proletárdiktatúra, az ország függetlensége védelmében, sikereket tudott elérni. Dicső hadjáratot vezetett északon, ahol a felszabadított területen a cseh és a szlovák kommunisták kikiáltották a Szlovák Tanács- köztársaságot. Hogy miből táplálkozott a Vörös Hadsereg sikeres hadjárata? Abból, hogy a Tanácsköztársaság háborúja igazságos, forradalmi háború volt. Egyidejűleg harcolt a nemzeti önrendelkezésért és a proletárforradalom vívmányainak megvédéséért. „A háború, amelyet ti viseltek, az egyetlen jogos, igazságos, igazán forradalmi háború, az elnyomottak háborúja az elnyomók ellen, a dolgozók háborúja a kizsákmányolok ellen, háború a szocializmus győzelméért. Az egész világon a munkásosztály minden becsületes tagja a ti pártotokon áll” — üzente Lenin 1919. május 29-én. A túlerőben levő ellenség és a belső ellenforradalom azonban visszavonulásra kényszerítette a Vörös Hadsereget. Magyarországra igen nehéz idők következtek. A fehérterror, a 25 éves Horthy-rendszer. A magyar proletariátus szívéből azonban még a féktelen fehérterror sem tudta kitépni a felejthetetlen 133 napot. Jellemző, hogy a proletárdiktatúra leverése utáni időszakban a párt illegális sejtjei rövid időn belül kiépültek, s 1920 tavaszán már megjelentek az országban az első kommunista propaganda- anyagok, hírül adva: él, dolgozik a párt. A húszas évek közepén még legális fedőszervet, a gyorsan népszerűvé váló, s ezért hamar a hatóságoktól felmorzsolt MSZMP-t is szárnyra tudta bocsátani. A mély illegalitásban működő kommunista párt tevékenységének kiemelkedő aktusa volt az 1930. szeptemberi budapesti megmozdulás, ahol újra százezreket tudtak az utcára vinni a burzsoázia ellen. És a Párt — vezetőinek sorozatos letartóztatása és kivégzése ellenére — hallatta hangját, a totális fasiszta diktatúra kiépítésének kísérlete, majd a fokozott háborús kizsákmányolás ellen, a fasiszta szövetséges blokkból való kilépés, a szovjetellenes háború haladéktalan befejezése érdekében, a független, szabad, demokratikus Magyarország megteremtése mellett, az antifasiszta egységfrontért. Amiért a kommunisták küzdöttek a fehérterror alatt, 1945. április 4-ével, hazánk felszabadításával következett be. A szovjet hadsereg elhozta a várva-várt felszabadulást, népünk előtt megnyílt a felemelkedés, a szebb, boldogabb élet lehet- sége. A kis létszámú illegális kommunista pártból néhány hónap alatt több tízezres, számottevő politikai erőt képviselő, szervezetileg egységes marxista—leninista párt lett. Az MKP volt ,az egyetlen erő, amely a fel- szabadulás kezdetétől mutatni tudta a magyar népnek a háború okozta összeomlásból a kivezető utat, s meghirdette: lesz magyar újjászületés! A KMP 1945. májusi országos értekezlete határozatainak megfelelően küzdött a gazdasági stabilitásért, az infláció megszüntetéséért, a bányák, a bankok államosításáért. A kommunisták javasolták a 3 éves tervet, ők voltak, akik kidolgozták a szocialista átalakulás programját, megteremtették a jó forintot, leleplezték a reakciót. És élen haladt a párt a munkás egységfront, az egységes munkáspárt megteremtésében, az új államhatalom kiépítésében, a szocializmus alapjainak lerakásában, a proletárdiktatúra megszilárdításában. Az eredmények mellett azonban pártunk hibákat is elkövetett, melyekért drágán fizetett. A személyi kultuszból eredő elméleti és politikai hibákat az ellenség kihasználta, s 1956-ban ellenforradalom tört ki. A magyar munkásosztály és a magyar nép legjobbjai, a szocialista rendszer hívei a Szovjetunió testvéri, internacionalista segítségével leverték az ellenforradalmat, s országunk, népünk újra elindulhatott a felemelkedés útján. A forradalmi munkás-paraszt kormány rendkívül nehéz körülmények között kezdte meg a tevékenységét. Az ellenforradalom hallatlan anyagi és politikai károkat okozott. A Magyar Szocialista Munkáspárt azonban megmutatta a kivezető utat a nehézségekből. „A párt összes egészséges erőire támaszkodva helyreállítjuk és új életre keltjük a párt szervezeteit” — adta hírül az Ideiglenes Központi Bizottság felhívásában. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és az MSZMP létrejötte és világos programja gyökeres fordulatot hozott. A párt újjáalakult tevékenységét olyan sikerek fémjelezték, mint a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése, a szocialista társadalom alapjainak lerakása, az élet- színvonal állandó emelése, a kulturális forradalom teljes kibontakoztatása, a gazdaságirányítási rendszer reformja, a fejlett szocialista társadalom építésének kezdete. A felszabadulást követő évtizedekben tehát hazánk — pártja vezetésével — nagy utat tett meg. Népünk áldozatos munkájának eredményeképpen a háború előttihez képest öt és félszeresére nőtt a nemzeti jövedelem, több mint tizenkétszeresére az ipar termelése. A mező- gazdaság kisebb területen lényegesen kevesebb ember munkájával csaknem 80 százalékkal ad többet. Az ország állóeszköz-állománya majdnem négyszeresére emelkedett, s körülbelül 70 százalékát 1950 óta helyeztük üzembe. 1977-ben 3 hét alatt termeltünk annyi villamosenergiát, mint 1938-ban egész évben. A lakosság egy főre jutó fogyasztása több mint háromszorosára nőtt. Az országépítő munka eredményei nyomán gyökeresen megváltoztak a lakosság életkörülményei. Sikeresen munkálkodunk a kulturális felemelkedés feladatainak megoldásán. Eddig elért eredményeinket "húzta alá a Központi Bizottság 1978. áprilisi ülése, megállapítva: az élet minden fő területén, a politikai, a gazdasági, a kulturális életben eredményes munka folyik. Alapjában sikeresen oldjuk meg gazdasági életünkben az intenzív fejlődésre való áttérés és a számunkra nehezebbé vált nemzetközi gazdasági körülményekhez történő alkalmazkodás nagy erőpróbát jelentő és összetett feladatát. Ötödik ötéves népgazdasági tervünk eddigi teljesítése azt bizonyítja, hogy egységes akarással úrrá tudtunk lenni gondjainkon, nehézségeinken. 1979-ben és a következő években a gazdasági építő- munka sikeres folytatásának kulcskérdése, hogy fejlődésünk minőségi tényezőit, elsősorban a gazdasági egyensúlyt javítsuk. Minden más feladatot ennek kell alárendelni. Ha erőinket célirányosan összefogjuk, ,akkor megteremtjük annak feltételét, hogy közös erőfeszítéssel megőrizzük népünk elért életszínvonalát és a jövőben is gazdálkodásunk, termelésünk eredményeivel összhangban javítsuk rendszeresen tovább. Jó munkával teremtettük meg országunk nemzetközi megbecsülésének, tekintélyének alapjait is. Népünk és munkásosztályunk a fejlett szocialista társadalom építésében tanúsított magatartásával, igazi szocialista haza- fiságával, eredményeivel járul hozzá a proletár internacionalizmus eszméjének és gyakorlatának gazdagodásához, erősíti szövetségét, barátságát és együttműködését a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagállamaival, a szocialista közösség országaival. Ezzel járul hozzá a haladás erőinek világméretű előretöréséhez, szolgálja a béke és a társadalmi haladás ügyét. Pártunk hat évtizedes fennállása során következetes és legyőzhetetlen erőnek bizonyult, olyan forradalmi erőnek, amely üldöztetéssel, káros befolyásokkal, hibákkal és tévedésekkel megbirkózva, szervezeti formáit a konkrét helyzetnek megfelelően változtatva, egy pillanatig sem szüntette be a nemzet felemelkedéséért, a szocialista társadalom megteremtéséért vívott küzdelmét. S hogy ez így lehetett, annak is köszönhető: pártunk a nép szolgálatában lett a nép vezetője. A párt 60 éves története során mindig küzdött a tömegek megnyeréséért, úgy hatott a dolgozók eszére és szívére, hogy tanult is a tömegektől. Ezért van pártunknak tekintélye, ezért építi napjainkban a magyar nép tettekkel szocialista hazáját. Ezért van az, hogy pártunk tagsága, népünk a KMP megalakulásának 60. évfordulóját az ügyhöz méltóan köszönti, s e történelmi napok emlékét megőrzi, az 1919-ben kezdett ügy büszke örökösének és folytatójának érzi magát. P ártunk születésnapján büszkén tekinthetünk vissza a megtett útra, s meghajtjuk a kegyelet zászlaját az előző kommunista nemzedékek előtt, akik a maguk idejében igen sokat tettek a kommunista eszmék győzelmes elterjesztéséért. Kádár János elvtársnak, a párt megalakulásának 50. évfordulóján mondott szavait idézzük: „Érdemes volt küzdeni! Magasan leng a zászló, amelyet ők bontottak ki”. Fodor László, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának helyettes vezetője Történelmi események emlékei Ebben a budapesti Városmajor utcai házban, Kelen József lakásán állapodtak meg a forradalmi irányzatok a párt hazai zászlóbontásában A KMP első Központi Bizottságának tagjai VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! KOMMUNISTÁK HMTARORSZAtt aoptrt. «‘Aktja ' A «W tagság! Jegy Máma-.------B elépési nyilatkozat. belépek a kommunisták magyarországi Pártjába és annak SZERVEZETI SZABÁLYAIT MAGAMRA NÉZVE KÖTELEZOLEG VÁLLALOM Meg/egyzések : X A KMP belépési nyilatkozata. A Ganz Danubius Hajógyár egyébként a Párt egyik fellegvára volt
