Békés Megyei Népújság, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-24 / 277. szám
1918. november 24., péntek KHJUl-fíTd Foglalkoztatottság, életszínvonal Egy felmérés tapasztalatai Gyomén Sikeres fogászati vetélkedő Gyulán Képünkön dr. Gyarmati István előadását tartja A gyulai általános iskolákban befejeződtek a novemberi fogászati és testápolási hónap hagyományos vetélkedői. Az ünnepélyes zárót a napokban tartották a művelődési házban, ahol 300 általános iskolai tanuló, s a vöröskeresztes tanárelnökök vettek részt. Ezen értékelték a vetélkedőt, s átadták a jutalmakat. A városi tanács művelődés- ügyi osztályának megbízásából Domokos Imre, az 1. sz. általános iskola igazgatója köszöntötte a résztvevőket. Ezután dr. Gyarmati István nyugdíjas stoma- tológus főorvos rövid átte- kintsét adott a fogászat történelméről és hasznos tanácsokat a jelenlevőknek, majd dr. Takács Erzsébet, a preventív fogászat vezetője átadta a vöröskeresztes tanároknak az okleveleket jó munkájuk elismeréseként és könyvjutalmakat. A diákok közül kiemelkedően jó teljesítményéért 56 tanuló kapott könyvjutalipakat és fogászati, testápolási csomagot. A hangulatos ünnepséget egy fogászati oktatófilm vetítésével fejezték be. Érdekes és hasznos felmérést készített a közelmúltban a gyomai Nagyközségi Tanács. Egy .ideiglenes bizottság megvizsgálta a település kommunális ellátottságát, a foglalkoztatottság és az életszínvonal alakulásának a tükrében. Az írásos beszámoló, amelyet a tanácsülés elé terjesztettek, hangsúlyozza: a kormány településfejlesztési határozatában Gyoma— Endrőd, mint részleges középfokú központ szerepel. Ezt a feladatát az elkövetkező időkben várossá fejlődve kell betöltenie. Éppen ezért állandóan emelni szükséges a kommunális, szolgáltatási színvonalat. Ugyanakkor vizsgálni kell a foglalkoztatottság megoszlását, a vonzáskörzet nagyságát, az oktatási, az egészségügyi hálózat fejlesztésének lehetőségeit. A nagyközség belterületi népessége hét év alatt 14 százalékkal nőtt. Az összlakosság száma meghaladja a 11 ezret, s a külterületen élők általában Gyomén vállalnak munkát. Az általános gimnázium vonzáskörzete Endrőd, Dévaványa és Hu- nya, a cipőipari szakközépiskoláé pedig az egész ország Az elmúlt évben a 6443 foglalkoztatottból a közlekedésben, az igazgatásban, a szolgáltatás területén több mint ezren dolgoztak, amely az összes foglalkoztatottak 16 százaléka. Itt még van tennivaló, hiszen a normatíva szerint ennek 30 százaléknak kell lennie. Ami az egészségügyet illeti: jók a kilátások. A szakorvosi rendelés napi 42 óra. Ezenkívül állandó orvosi és gyógyszertári ügyeletet tartanak. A központi körzeti orvosi és gyermekorvosi ügyelet a külterületekre is kiterjed. A szociális létesítmények: öregek napközi otthona, házi szociális gondozó- szolgálat, az országos átlagnak megfelel. Ugyanez mondható el a kereskedelemről, a vendéglátásról. A bolti kereskedelem áruforgalma 1977-ben egy lakosra számítva 2992 forint volt. Ezer lakosra 404 négyzetméter kiskereskedelmi bolthálózat és 224 négyzetméter vendéglátóipari egység jutott. A másik nagy kérdés a közművelődési intézmények korszerűsége. A B típusú általános könyvtár megfelel a kívánalmaknak. A művelődési központ — annak ellenére, hogy felújították: klub- helyiségeket alakítottak ki — csak 320 ember befogadására alkalmas, az előírt 400 helyett. Gondot okoz a belterületi úthálózat is, hiszen mindössze 25 százaléka burkolt, ennek 19 százaléka van ellátva korszerű közvilágítással. Itt a normatíva mindkét esetben 60 százalékot ír elő. A község belterületén tavaly 3896 lakást számoltak össze. Ebből a vezetékesvízellátásba 1387-et kapcsoltak be, amely az összes lakások 35,6 százalékát teszi ki. Ha a befejezés előtt álló vízmű naponta 3000 köbméter vizet tud szolgáltatni, akkor a regionális vízszolgáltatási igényeknek középtávon megfelel. A szennyvízhálózatba a lakások 35,6 százaléka van bekapcsolva. Ez korántsem elegendő. Nehezíti a helyzetet, hogy a jelenlegi szennyvíztisztító-telep túlterhelt. A Gyoma—Endrőd regionális szennyvíztisztító gerincvezetékét viszont már építik. A felsoroltakon kívül jelentős változás történt az üzemek, szövetkezetek szocális ellátottságában is. A nagyobb ipari üzemek megfelelő öltözőket, zuhanyozókat hoztak létre. A Békés megyei Vegyesipari Vállalat gyáregysége üzemi konyhát tart fenn, míg a többiek az ÁFÉSZ vendéglátóipari egységeiben étkeznek. A leírtakból egyértelműen kitűnik: a középtávú tervezéseknél — a lehetőségek szerint — figyelembe kell venni a kommunális ellátottság javítását. Az oktatási, nevelési feladatokat egy 8 tantermes általános iskola létrehozásával, a többi gyermek- intézmények bővítésével tudják megoldani. Nagy gondot szükséges fordítani a köztisztasági teendők ellátására, az ipari szolgáltatások fejlesztésére. Folyamatossá kell tenni az OTP-lakások telepszerű építését Gyoma és Endrőd között. (seres) II köszönet legyében Szarvason, a Vajda Péter Művelődési Központ zsúfolásig megtelt színháztermében nem mindennapos ünnepségre került sor a közelmúltban. A várost, s külső kerületeit is átfogó véradó kollektíva áldozatkészségéről, a szocialista humanizmus embert, s közösséget formáló egyik legjelesebb megnyilvánulásáról, a véradásról emlékeztek. A véradókról, akik egymásért, bajba jutott ismeretlen emberek sorsáért felelősséget vállalva, évről évre önzetlenül, térítésmentesen jelentkeznek. Barna hajú középiskolás lány lépett a színpadra: Bencsik Márta, a Vajda Péter Gimnázium tanulója. A hangján át-átremegő fűtöttség tapintható közelségbe hozta Cseres Tibor 0-ás vércsoport c. novellájának elképesztő vérmennyiséggel megmentett, égett fiatalemberét. Szinte magunk mellett éreztük az életért folyó küzdelemben verejtékező sebészeket, s a nélkülözhetetlen, folyékony emberi szövetükkel segítségre sorakozó hősöket, a véradókat. Félénken figyeltem az arcok rezzenését, torkom elszorult, s rádöbbentem, hogy az ünneplő tömegben megszületett valami nagyon jó, valami nagyon nemes, ami az emberséghez vezet. Pedig ekkor a közel hétszáz szarva, si véradó még nem is tudta, hogy elhangzik majd Bankó Pál hatéves kisfiúnak a neve, akit a november 29-én levett vérrel kell majd életmentő szívműtéthez segíteni. A novella elhangzása után a törölhetetlen élményt tapsvihar jutalmazta. Ezután dr. Viski Mátyás, a városi tanács egészségügyi osztályának vezető főorvosa, a Vöröskereszt városi vezetőségének elnöke üdvözölte a véradókat, szervezőket, a megjelent vendégeket. Röviden méltatta Szarvas város véradóinak első ízben megrendezett találkozóját, majd ünnepi beszédet Óz Ferenc, megyei titkár tartott. Elmélyült figyelemmel, szerény büszkeséggel a szívükben, s arcukon ébredező elégedettséggel nyugtázták a megyei titkár szavait. Városuk véradó mozgalmának hálózatáról volt szó, arról az emberséges helytállásról, melyet a megye folyamatos, biztonságos vérellátásában hosszú évek során át tanúsítottak. Ez a város dicséretes utat tett meg a gyógyítómunka biztonságának növelésében. Hétszáz véradójára bármikor számítani lehetett, szervezett véradónapok éves és arányos elosztásával segített a folyamatos megyei vérvételi rendszer kialakításában. Erősödő, s mindinkább szervezettebbé érő vöröskeresztes alapszervezetei gondos előkészítő tevékenységgel segítik a véradónapok sikereit minden munkakollektívában: az állami tangazdaság valamennyi kerületében, a mezőgazdasági főiskolán, 9 felsőfokú óvónőképzőben, á Szirén Ruházati és Háziipari Szövetkezetnél, a vasipari, a műanyagipari KSZ- nél, a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél, melyek közül a Dózsa Tsz a hatéves kisfiú szívműtétének vérbiztosítását november 29-re szervezett véradással vállalta. A kunágotai savműtétes Varjú Ildikó röppent az emlékezetembe, akinek szülőfalujából csaknem háromszáz, a távoli Ecsegfalvárói és a Nagykunsági Állami Gazdaságból 150 áldozatkész ember szerető mozdulata jelentette az életmentő segítséget. A kis Hódos Tünde is eszembe jutott _ ^Vésztőről ; akinek műtéti biztonsága érdekében 150 ember nyújtotta karját. Az előadó arról a széles körű gondoskodásról is szólt, amely a véradómozgalom szélesítésében, a véradók társadalmi megbecsülésében jóleső érzéssel tapasztalható a város és munkahelyi vezetők részéről. A mozgalom jelentőségét növeli, társadalmi értékét fokozottabban kifejezi az a vezetői döntés, hogy az átadásra kerülő csaknem nyolcvan kiváló véradó kitüntetéséhez anyagi elismeréssel is hozzájárultak. Hangsúlyozta, hogy ami a találkozó okát adta, a köszönetmondás kötelezettsége a gyógyító vérért, a mozgalom fejlesztéséért. Végül dr. Viski Mátyás főorvos-elnök és Major Jó- zsefné, a Vöröskereszt városi vezetőségének titkára arany, ezüst és bronz fokozatú kitüntetéseket és szervezői munkáért elismerő díszokleveleket adtak át. Az ünnepség hivatalos részét lezáró Szózat akkordjait a gyulai Körös táncegyüttes színvonalas, gazdag élményt nyújtó ajándékműsora követte. Szerénységében is jeles ajándék volt ez a gyógyultak hálájával övezve, minden szarvasinak, aki a gyógyítómunka megsegítésében, a véradómozgalom fejlesztésében, a véradók társadalmi megbecsülésének fokozásában lehetőségei szerint fáradozik. Szekerczés József A „pult másik oldala” A „pult másik oldalát” elemezte az ÉDOSZ; a szak- szervezet átfogó vizsgálata ezúttal nem a kény.':- és a péksüteménygyártás helyzetét tárta fel, hanem »z élelmiszeriparnak ebben az ágazatában dolgozók munkahelyi körülményeit mérte fel. Az átfogó vizsgálat alapvető következtetése: bár a pékek és az üezemek kiszolgáló személyzete számos helyen lényegesen jobb körülmények között dolgozik mim régen, a „lapátoskemencék” idejéb n, de további erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy ez az ipari munka „külsőségeiben” mindenhol vonzó legyen. Nemzetiségi klubok együttműködése Három évvel ezelőtt alakult meg Telekgerendáson a Békéscsabai Állami Gazdaság MEDOSZ művelődési házában a szlovák klub és pávakör. Az évfordulóról november 25-én emlékeznek meg színes műsor keretében. Az ünnepségre és az előadásra meghívják a művelődési ház többi klubjainak, szakköreinek a vezetőit is. Az együttműködést, a módszerek, a tapasztalatok átadását tovább bővítik. Decemberben ugyanis a helyi szocialista brigád, az ifjúsági és nőklub, valamint az irodalmi színpad tagjai találkoznak Telekgerendáson a kondorosi Egyesült Tsz szocialista brigádvezetőivel. Eljön a kondorosi művelődési ház tánc- együttese és pávaköre. Az összejövetel célja, hogy a nemzetiségi klubok, együttesek összehangolják , műsoraikat, programjaikat, közös fellépéssel tegyék még szorosabbá a barátságukat. Kedves hagyomány már, hogy a vadászidény megkezdésekor régi szokás szerint avatják fel az új vadászokat. Így történt ez a közelmúltban is, amikor a gyulai Dózsa Vadásztársaság négy ifjú Nimródot avatott. A „keresztapa”, Banadics István, vesszővel vadásszá üti ifj. Szőke Lajost, aki előtt ott van az első lőtt nyúl és a rajta keresztbefektetett vadászpuska Fotó: Béla Ottó JEGYZET Gyakorlóterepek A közelmúltban egy nagy létszámú értekezleten az egyik fiatalasszony azzal kezdte felszólalását, miért nincs olyan fórum, ahol megtanítanák a nőket a hozzászólás — a beszéd — „mesterségére”. Mondanivalója mindenkinek van, sokan kifejezést is adnának neki, de hát a többséget v riasztja a gyakorlatlanság. Attól tart, nem jól, nem megfelelően fejti ki nézetét, mondja el javaslatát. Szóval valami hiányzik, valami kellene, valamit létrehozni lenne jó. Elgondolkoztató fölvetés. Különösen ha tudjuk — az is, aki a fentieket mondta —, hányféle alkalom adódik nálunk az aktív részvételre, arra, hogy szóban megformálva véleményt lehessen nyilvánítani. Első „fórum”: az iskola. Igaz, ott nem felszólalás, hanem felelet járja, de az is mi más, mint a mondanivaló szabatos formába öntése? Egy-egy felelet beszédtréning is, és még szerényen ki sem lehet bújni alóla, akár tetszik, akár nem, mindenkinek át kell esni rajta időnként. Persze itt is jobban boldogul az a gyerek, akinek nagyobb a szókincse, s jobban szeret beszélni, hát még aki élvezi is, hogy produkálja magát. De a legvisszahúzódóbb diáknak is hozzá kell szoknia a szóhoz, még most is, amikor egyre több a tesztkérdés, és az írásos válasz. Ha pedig az osztályfőnöki órákra gondolunk, akkor már a közéleti gyakorlatozáshoz értünk. Következő lépcső a KISZ, ahol már pontosan olyan fórumot találnak a fiatalok, mint amit hiányolt a felszólaló. Élnek is a lehetőségekkel a tagok, mikor többen, mikor kevesebben, attól függően, mennyire kelti föl az érdeklődést egy-egy napirendi pont. Egy biztos, bárki beszélhet nyugodtan, tetszik, nem tetszik, elmondhatja, azt is, mit hogyan kellene szerinte csinálni; jól képviseli-e a vezetőség a tagságot; mire kell a főerőt fordítani a munkában; de azt is, ki mennyit és hogyan dolgozik. Hát a munka és a szak- szervezet? Mindkettő számtalan alkalmat ad, teremt a felszólalásra. Kérik és számítanak rá a termelési értekezlettől a taggyűlésig. Sokszor már túlzásnak is tűnik, hányszor és hányféle ügyben. És nemcsak az ipar, mezőgazdaság, kereskedelem stb., de a hivatalok és intézmények területén is. £s ezzel nincs kimerítve minden lehetőség, mert még jó néhány mozgalmi és szakmai fórumot nem soroltunk föl. S hol vannak még a kulturális lehetőségek? A vetélkedők, versenyek... Való igaz, még kis közösségben is nehéz eleinte megszólalni, hát még ahol sokan vannak, fölállni és beszélni. De másképp nem megy, itt — ezeken a helyeken — kell elkezdeni és folytatni. Űszni csak vízben tanulhatunk meg. Vass Márta Bővítik az arborétumot Újabb 210 hektárrral bővült a gödöllői arborétum húsz esztendeje védett 134 hektáros területe. Az Erdészeti Tudományos Intézetnek az arborétummal határos, Isaszeghez tartozó erdejét nyilvánította természetvédelmi értékké a Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. E terület értékes faállománya hasonló az arborétuméhoz. Az intézet itt erdészeti kísérleteket folytat, amelyek közül igen jelentősek a jegenye-, a Douglas, a vörös- és a feketefenyővel, valamint az akáccal, nemesnyárral és tölggyel folytatott származási és nemesítési vizsgálatok. Most készítik elő a bükk, tölgy és cser génbankok kilalakítását.
