Békés Megyei Népújság, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-19 / 273. szám

1978. november 19., ‘Vasárnap NÉPÚJSÁG Kitekintés Mexikó, Palenque — a maják titokzatos Némileg enyhül a forróság, elhagytuk a Yucatán-fél­sziget párás poklát, s a moszkitókat, kezdődik a közép­amerikai Kordillerák vonulata. Néhány kilométerre nyu­gatra már Guatemala van, a határig szinte áthatolhatat­lan őserdők borítják az egyre emelkedő előhegységeket. Palenque, talán a legcsodálatosabb maja romváros szé­lén .állunk. Noha csak 300 méterre vagyunk a tenger­szint felett,' keleti irányban hosszan beláthatjuk Tabasco tartomány kukorica-, banán-, kávé-, kakaóültetvényeit. Valószínűleg a kedvező földrajzi fekvés miatt választ­hatták a maják is egyik városállamuk központjául ezt a helyet. Jobb kéz felől a Feliratok Templomának alappiramisa emelkedik, olyan meredek lépcsősorral, amelyre még csak felmegy az ember, de lefelé jövet bizony könnyen megszédül. A majakutatás történetében fontos szerepet játszik ez az építmény, hi­szen 1952-ben rejtett sírt fe­deztek fel benne. Ezzel meg­dőlt az a korábbi feltételezés, hogy a maja piramisok csak a rájuk emelt templomépít­mények alapjául szolgáltak. Űrhajós a kőlapon? A sír feltárási munkálatai során kiderült, hogy elhelye­zési módja, rejtettsége sok­ban emlékeztet az egyiptomi piramisokban talált temetke­zési helyekére. A piramis te­tején, a templom padlójában négyszögletes nyílás van : ezen kell leereszkednünk a mélybe vezető alagút lépcső­sorához. Jó 20 méterrel a templom padlója alatt, a szi­várgó nedvességtől örökké nedves mészkő lépcsőkön csúszkálva végre vízszintes járatba jutunk, s néhány apró villanylámpa takarékos fényétől megvilágítva meg­pillantjuk a pompás kőlapot. Alatta nyugszik a maja biro­dalom egyik hajdani főpapja, Pokal. A legalább 8 négyzet- méter felületű sírt záró kő­lapon csodálatos dombormű: stilizált maja istenek köré­ben a főpap, félig fekvő hely­zetben, homlokából az újjá­születést jelképező kukorica nő ki. (Ez a kőlap — a maja művészet remeke — szere­pelt például Erich Danikén, a botcsinálta „jövőkutató” Magyarországon is játszott filmjében, „A jövő emlé- kei”-ben. Däniken — ki tud­ja honnan vett ötlettől ve- % zérelve — azt próbálta bi­zonygatni, hogy a főpap sír­ját fedő kőlapon egy űrha­jós és különféle irányító mű­szerek láthatók.) Miután megjártuk a sírlá­togatás viszontagságos útját, megkérdeztem idegenveze­tőnket, a maja származású Francisco Amezcuat, („civil­ben” egyébként lelkes maja­kutató) lát-e valami szokat­lant, a maja ornamentika megszokott elemeitől eltérőt a szóban forgó kőlapon. Mint mondta, a fedőlap mind stí­lusában, mind tartalmában szervesen beleillik a maja kultúrába. A főpap egyéb­ként normális életet élt, szá­mos más domborművön sze­repel, 40—50 éves korában halt meg. Egyetlen eltérő sa­játossága: kb 1 méter 70 cen­timéteres testmagasságával jóval kiemelkedett az átlagos 1,50 méter magas maják kö­zül. Azonban — tette hozzá — erre is van magyarázat. A főpapok, a vezető embe­rek, részben az átlagosnál jobb táplálkozás miatt, rész­ben pedig az egymásközt va­ló házasság révén generáció­kon át megőrizték családi „ sa j átosságaikat. 0 bomlás oka: rokon­házasság? Sok majákutató szerint en­nek a titokzatos, teljes egé­szében máig sem ismert bi­rodalomnak a bukásához ez a tényező — a rokonházas­ság — is hozzájárult. A ma­ja birodalom fénykorát az időszámításunk szerinti IX. évszázadban érte el, kevés­sel később, az ezredforduló körül, a birodalom az észak­ról betörő harcias, barbár szokásokat magukkal hozó tolték törzsek ellenőrzése alá került. A palenquei központi palota falán még ma is vi­szonylag jó állapotban levő féldomborműveken hat ujjú, jellegzetesen deformált lábú városa és koponyáin maja főembe­rek szerepelnek. Orvosok sze­rint ezek a rendellenességek a közeli rokonok házasságá­ból született utódokra jel­lemzők. A palenquei központi palo­ta teraszáról jól látszottak a domboldalakon a síkságon szétszórt, bozóttal, fűvel be­nőtt óriási halmok. Egykori maja templomok, középüle­tek maradványai, s csak itt a környéken, amerre a szem ellát, legalább 250 van belő­lük. Bár számos maja várost már feltártak, ez a vidék, Dél-Mexikó még mindig ré­gészparadicsom. Meridától, a Yucatan-f élsziget legjelentő­sebb városától néhány kilo­méterre az őserdő mélyén csak most kezdtek hozzá egy állítólag minden eddig is­mertnél nagyobb és gazda­gabb maja város feltárásá­hoz. Chichen Itza, Umal, Pa­lenque maja városközpontjai ma könnyen elérhető idegen- forgalmi látványosságok, az egykori templomok, paloták, csillagvizsgálók, középületek falai közt turisták tízezrei zsivalyognak. Nincs rá magyarázat? Ennek ellenére a maja ci­vilizáció számos ellentmon­dására még mindig nem si­került rájönni. Az épületro­mok tanúsága szerint ilyen fejlett építőművészetet nem lőhetett volna megteremteni megfelelően szervezett állam, gazdasági rendszer nélkül. A VII—VIII. században Pa­lenque környékén is mint­egy százezer alattvalóból ál­ló állam virágzott. Városaik­ban csatornarendszer műkö­dött, sőt, a palenquei köz­ponti palota egyik része — mint vezetőnk elmondta — afféle nyilvános illemhely szerepét töltötte be, külön személyzettel. Mindazonáltal nincs rá magyarázat, hogy miért nem ismerték a náluk- nál kevésbé fejlett civilizá­ciók által is használt olyan eszközöket, mint a kerék vagy a boltív. Naptáruk vi­szont pontosságával felül­múlja még a ma használa­tost is. Eme nagy kultúrájú nép élete, sorsa még hosszú ideig megválaszolandó kér­dések özönét veti fel a ma­ják iránt érdeklődőknek. D. P. Filatéliai hírek A Magyar Posta a Kom­munisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulója alkalmából 1 fo­rint névértékű bélyeggel em­lékezik meg. A bélyeg no­vember 24-én kerül forga­lomba, Vagyóczíky Károly grafikusművész tervrajza alapján. A bélyeg a KMP jelvényét ábrázolja és meg­jelenési példányszáma : 2 millió 656 000 fogazott és 4400 vágott példányban. Megjelent az üzletekben a Magyar bélyegek árjegyzéke, ára 59 forint. Terjedelme 408 oldal és megtaláljuk benne 1850 óta hazánk területén megjelent valamennyi bélye­günk részletes ismertetését. Változás például, a bélyegek helyett csak a kis ívek sze­repelnek, a kitépett bélyeget az árjegyzék nem is értékeli. Ez a körülmény természete­sen a gyűjtőket a 74 évtől megjelent összes kis ívek be­szerzésére készteti. Igen sok az árváltozás, 1850—1867 között', az osztrák posta Ma­gyarországon használt bélye­gek értéke 50—100 százalék­kal is emelkedett. Keresettek a tévnyomatok és a különle­gességek. A ritkább soroknál és blokkoknál a felszabadu­lásig kisebb, majd 1960-ig erősebb az árváltozás. Az újabb kiadásokból közlünk néhányat: 1918 Repülőposta 300 (200). Nagy Madonna 5500 (5000), 1933 Repülő 4500 (4000). 1945. Szakszervezet 560 (400), 1947 Roosevelt 520 (440). 1977 Rubens blokk 90 (75) Ft. stb. Pécsett az Orvostudományi Egyetemen november 18-án nyílt meg az a nemzetközi kiállítás, amelyen egészség- ügyi és vöröskeresztes té­mákban láthatnak gyűjte­ményeket az érdeklődők. A bemutatón nyolc ország vesz részt, és november 26-ig em­lékbélyegzést használ a pos­tahivatal. A Kovács Margit kerámiáit bemutató bélyeg­sorozat kiadását decemberre halasztotta a posta technikai okok miatt. Még december­ben kerül kiadásra egy bé­lyegsorozat és egy blokk, amely Albrecht Dürer 8 mű­vét mutatja be. A sor 16 fo­rint. és a blokk 20 Ft. Min­den valószínűség szerint de­cemberben megjelenik még az a bélyeg, amely az em­beri jogok deklarációja alá­írásának 30. évfordulóját kö­szönti. A 17. országos ifjú­sági kiállításra Békéscsabá­ra 1979. március 31-én autó­busz-kirándulást rendez a MABÉOSZ, elsősorban ifjú­sági tagok és szakkörvezetők részére, A kétnapos kirán­dulás során megtekintik a szarvasi arborétumot, majd az ifjúsági kiállítást, majd a következő nap Gyulára lá­togatnak. Az autóbuszok 31- én reggel a MABÉOSZ szék­háza elől indulnak. Jelent­kezés november 15-ig. Vas Tibor Kert — háztáji A gyümölcsös ápolása Most időszerű és amíg az időjárás megengedi, ápoljuk gyümölcsfáinkat. A törzs — még ha öreg is — élő és ér­zékeny része a fának. Ha a törzs megsérül, akkor a táp­anyagok koronába vándorlá­sa lelassul vagy teljesen megáll, ez pedig pusztulását okozhatja. Az idősebb, egészséges fák törzsének felületén vastag héjkéreg keletkezik. Ez fok- zatosan leválik a törzs kér­géről. A leváló felület alatt különböző kártevők bábjai, tojásai, lárvái húzódnak meg. Ezeket úgy távolíthat­juk el, ha a kéregripacsokat élőször fakaparóval simítjuk le, majd a törzset ' alaposan megkeféljük drótkefével. Ügyeljünk arra, hogy az esz­közök a fa kérgét ne sért­sék meg! Szintén idős, értékes fák­nál előfordul, hogy a törzs sérülés vagy megismétlődő helytelen metszés következ­tében odvasodmi kezd. A ki­sebb odvakat kaparjuk ki annyira, hogy a nyers, friss szövetek kerüljenek felszín­re. Az így kiszabadított szö­veteket kenjük be sebvédő anyaggal. Ez lehet a Santar SM nevű vegyszer vagy fémmentes olajfesték. Nagyobb odúknál ezzel a módszerrel már nem kísér­letezhetünk. Ilyenkor taka­rítsuk ki az üreget és töm­jük be. Erre a célra gipszet vagy cementhabarcsot hasz­nálhatunk. Ügyeljünk arra, hogy a tömőanyag hézag­mentesen helyezkedjen el az üregben. Az anyag magszá­radása után keletkezett re­pedéseket pótlólag meg kell szüntetni, mert csak a lég­mentes lezárás biztosítja azt, hogy a tömítőanyag alatt le­vő szövetek ne korhadjanak tovább. Falusi kertekben gyakran látni bemeszelt törzsű fákat. A szakemberek álláspontja a sok vita után sem egysé­ges a fák meszelését illető­en. Talán legelfogadhatóbb az a nézet, hogy a törzs vé­kony rétegben történő be- meszelése, vagy még inkább mésztejjel való bepermetezé- se különösen a kajszi- és őszibarackfáknál előnyös, mert megvédi a törzs szöve­teit a téli nagy hőingadozá­soktól. Ennek az a magya­rázata, hogy a fehér szín visszaveri a napsugarakat, tehát a törzs nem melegszik föl. A sötét törzs a télen is erős napsugárzástól felme­legszik, éjjel viszont lehűl és a hőmérséklet-ingadozás roncsolja a fa szöveteit. Vas­tagon azonban ne meszeljük be a fák törzsét, mert a mészréteg alatt éppen úgy megbújnak és áttelelnsk a kártevők, mint a fakéreg alatt. Amíg az időjárás megen­gedi, folytassuk a mechani­kai növényvédelmet. Gondo­san vizsgáljuk végig a fá­kat és vágjuk le róluk a szá­raz, beteg, valamint a kali­forniai pajzstetű lárváival és a szilvapajzstetű pajzsai­val rétegesen borított és a lisztharmattal fertőzött ág­részeket, vesszőket. Szedjük le a száraz levelekből álló hemyófészkeket. Keressük meg a gyapjas lepke taplóra emlékeztető tojáscsomóit és semmisítsük meg. Az őszi, mechanikai nö­vényvédelem csak akkor lesz hatásos, ha a leszedett, levá­gott, lekapart, fertőzött nö­vényrészeket összegyűjtjük és elégetjük. Mostanában növekedett meg feltűnően a mezei poc­kok száma, a fertőzött házi­kertekben is érdemes elle­nük védekezni. A vegyszerek közül a Redentin 75-öt vagy — lakástól távol — az Ar- valin pocokirtót használhat­juk. M. Szabó Zsuzsa Egyéb veszély Ködben Bizonytalanná válik kör­nyezetünk: a tárgyak körvo­nalai elmosódnak, rosszabb esetben az orrunkig sem lá­tunk — leszállt, vagy az úton előttünk gomolyog a köd. A köd nemcsak kellemet­len, hanem veszélyes is. Raj­tunk, közlekedőkön múlik, hogy ilyenkor ne történjék szerencsétlenség az utakon. A gyalogosok gondoljanak arra, hogy ők is nehezen tá­jékozódnak, s a járművek vezetői is csak később veszik — vehetik! — észre őket, mint máskor. Készüljenek fel az úttesten való áthala­dásra, s mivel a szemük a kevesebb ingert is csak ne­hezebben tudja felfogni, hív­ják segítségül hallásukat is: füleljenek, mielőtt lelépnek a járdáról — hallják-e a jár­művek zaját? Sokat segít ilyenkor, ha valamilyen fényvisszavető anyaggal ellá­tott táska, ernyő, bot van ná­luk — ha a kerékpárosok, motorosok fényvisszavető ru­hában, kesztyűben vezetnek, ha megvilágítják járművü­ket és maguk előtt az utat — ahogyan a szabályok előír­ják. Az utóbbit azért kell hang­súlyozni, mert újabban elha­rapódzott az a rossz szokás, hogy a gépjárművezetők az úgynevezett helyzetjelző, vá­rosi világítást használják ködben is. Arra hivatkoznak, hogy a sűrű ködben, a gyen­ge fény mellett könnyebben tájékozódnak, mintha a tom­pított fényszórót használnák. Lehet, hogy szemük a városi világítás mellett jobban al­kalmazkodik — különösen a forgó ködhöz, ám az nem elegendő a biztonsághoz, hogy mi látunk (vagy azt hisszük, hogy látjuk a szük­séges útszakaszt). Legalább ennyire fontos, hogy bennün­ket lássanak, időben észlel­jenek! Ehhez pedig a tom­pított fényszóró használata szükséges ! Aki már autózott ködben, az tudja, milyen megköny- nyebbülés meglátni az előt­tünk haladó kocsi hátsó lámpáit: ezek a vörös fények vezetnek bennünket tovább — őket figyelni sokkal köny- nyebb, mint a forgó, gomoly- gó ködöt. Ha... Ha nem válunk túlságosan könnyelművé: nem tapadunk jobban a fényforrásokra, mint ahogyan az útviszonyok, kocsink fékberendezése, sa­ját idegállapotunk megenge­di... Ha nem vesszük fel meg­gondolatlanul az előttünk haladó jármű sebességét, fi­gyelmen kívül hagyva, hogy a másik járművön esetleg már téli gumi van, vagy légfék... S ha nem fogunk ki egy olyan önző kollégát, aki, lát­va, hogy őt szeretnénk kö­vetni, inkább a veszélyt vál­lalva gyorsít, hogy „meglép­jen” előlünk, mondván: ki­ki keresse a maga útját... A példák önmagukért be­szélnek. Óvatosság, fegye­lem, önuralom és segítő szándék nélkül általában nem valósulhat meg a folya­matos, biztonságos közleke­dés. Ködös utakon egyáltalán nem... (b.) Tudomány — technika Egy helyett két hajótörzs Ma még kevés kéttestű hajó, úgynevezett katamarán szeli a tengerek, tavak és fo­lyók vizét a világon, de a szakemberek nagy jövőt jó­solnak ennek a hajóformá­nak. Mindenekelőtt azért, mivel a kéttörzsű hajótestek vízellenállása nagyobb, mint az egytörzsűeké, így tetemes mennyiségű üzemanyagot ta­karíthatnak meg. Amellett, ha a két hajótestet úgy ala­kítják ki, hogy külső olda­laik sík felületűek legyenek, akkor belül keletkeznek a hullámok, amelyek viszont összefutva semlegesítik egy­mást. Ekként a katamarán hajók mögött csak jelenték­telen hullámzás lép fel, ami különösen a csatornában való hajózáskor rendkívül előnyös, mert a nagy hullá­mok erősen rongálják a par­tokat, medreket, töltéseket. Ha teherszállításra használ­ják a katamaránt, jóval egy­szerűbb a rakodás, mert a hagyományos, mély hajótest helyett széles fedélzeten he­lyezhetik el kényelmesen az árut. A kéttörzsű hajótípusnak számos hátránya is van. Ezek közül a legnagyobb a hajó szilárdságának a csökkenése. A két hajótestet összekötő fedélzetrész ugyanis megkö­zelítően sem bírja annyira az erős hullámzást, mint a tömörebb hajótest. A kata­maránokon rendszerint két hajócsavart alkalmaznak a két törzs végében. Minthogy ezek távol vannak egymás­tól, pontosan egyszerre kell járniuk. Ha az egyik motor vagy hajócsavar leáll, a hajó nem is haladhat to­vább, mert a kormánylapá­tokkal nem ellensúlyozható a katamarán elkanyarodása. Képünkön: hazánk első kéttörzsű hajóját láthatjuk, amely „Siófok” néven 1978 nyarától teljesít szolgálatot a Balato­non. A 30 méter hosszú, 10 méter széles katamaránon 400 utas számára van kényelmes hely. A hajó merülése 1.45 méter, óránkénti sebessége 18 kilométer (MTI Külföldi Képszolgálat — KS)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom