Békés Megyei Népújság, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-18 / 272. szám

1978. november 18., szombat o A\C1 Vendégeink: a vietnami óvodai nevelési program tervezői között Fotó: Veress Erzsi Bérmunka és vidéke Óvodai szakfelügyelők kí­sérték megyénkbeli tanul- mányútjukon a hétfőn ér­kezett öttagú vietnami peda­gógusdelegációt. Pham Thi Suu a delegáció vezetője és társai a vietnami oktatási minisztérium óvodaszervezői csoportjának tagjai. Három­hónapos magyarországi tar­tózkodásuk célja az, hogy részletesen megismerkedje­nek hazánk óvodáinak okta­tási-nevelési módszereivel, s a tapasztalatok alapján ki­dolgozzák majd a vietnami óvodai nevelés programját. Békés megyében egy héten át járták az óvodákat, fog­lalkozásokat . néztek, elemez­tek. Pénteken délelőtt Bé­késcsabán, a József Attila- lakótelepi óvoda nagycso­portjába vezetett az útjuk, ahol a nagycsoport alkotó­játékát irányította Virágos Miksáné, Jutka óvó néni. Miközben a nagy létszámú gyerekcsoport rajzolt, épí­tett, tésztagyurmát formá­zott, körjátékot játszott, Pham Thi Suuval élménye­ikről beszélgettünk : — A magyar óvodai élet­ről, az itteni oktatási, neve­lési módszerekről tájékoztat­tak bennünket, mielőtt láto­gatásra indultunk az óvo­dákba. Amit már eddig lát­tunk, egyértelműen bizo­nyítja, hogy Magyarorszá­gon a különböző óvodai in­tézmények egységes rendszer szerint foglalkoznak a gyere­kekkel. Megfigyeltük azt is, hogy az óvónőképzés jó mód­szertani alapokkal készíti fel az óvónőket. A szakfelügye­Szünet nélkül, szombat, va­sárnap, éjjel és nappal fo­lyamatosan dolgozzák fel a cukorrépát a Mezőhegyesi Cukorgyárban. Eddig 195 ezer 660 tonna répából 24 ezer 250 tonna cukrot állí­tottak elő és ez nagyon jó eredmény. Az előre terve­zett napi 2850 tonna répa he­lyett 3040 tonnát dolgoznak fel és ez a magas cukortar­talommal együtt eredmé­nyezte az eddigi sikert. Természetesen ahhoz, hogy a kampány jól sikerüljön, sok tényezőt kell összehangolni. A gyárban elmondották, hogy a termés például a legjobb az utóbbi 10 évben, H SZEMÉLYGÉPKOCSIK Átvételi sorszáma 1978. november 17-én Trabant jpycomat 7529 Trabant Limousin (Bp.) 15050 Trabant Limousin (Győr) 6828 Trabant Special (Bp.) 22518 Trabant Special (Győr) 14824 Trabant Combi (Iíp-1 3666 Trabant Combi (Győr) 1063 Wartburg de Luxe 12555 Wartburg Limousin 11087 Wartburg de Luxe toiótetős 4021 Wartburg Limousin tolót. 2546 Wartburg Tourist 3839 Skoda 105 — S (Bp.) 1199 Skoda 105 — S (Debrecen) 140 Skoda 105 — S (Győr) 291 Skoda 120 (Bp.) 4095 Skoda 120 (Debrecen) 1593 Skoda 120 (Győr) 1735 Zsiguli 2101 (Bp.) 96966 Zsiguli 2101 (Debrecen) 48226 Zsiguli 21011 (Bp.) 11005 Zsiguli 21011 (Debrecen) 6253 Zsiguli 2103 18885 Zsiguli Combi 12800 Polski Fiat 126 13248 Dacia 10803 Polski Fiat 1500 13768 Zaporozsec 27263 Moszkvics 2140 3425 A vendégek a gyerekek let, az óvodavezetők és az óvónők jó kapcsolata az óvodai élet egész napjából, az irányítás eredményességé­ből tükröződik. — A legmegnyerőbb az volt számunkra, ahogyan az óvónők bevonták a gyereke­ket a játékba, a foglalkozá­sok menetébe. Nem diktálták a teendőket, hanem a gyere­kek fantáziájára építettek, kibontakoztatták tevékeny­ségvágyukat. Így aztán a gyerekek sehol nem lesznek csupán passzív befogadói az ismereteknek és élmények­nek. — A mi óvodáinkba is 3-tól 6 éves korig járnak a de mindez mit sem érne, ha akadozna a szállítás. Nos, az idéit ezzel sincs baj, kisebb zökkenőktől eltekintve, fo­lyamatosan érkeznek a répa­szállítmányok közúton és vasúton a cukorgyárba. A tárolókat már jórészt meg­töltötték és az átvétel is folyamatos. Mintegy 40 ezer tonna vár még minősítésre és átvételre, de már ezeket is kiszedték a földből és ide­iglenes tárolóhelyeken fel- prizmázták. Az esetleg esős­re forduló időjárás így már nem okozhat nehézséget. A Mezőhegyesi Cukor­gyárnak még mintegy 250 ezer tonna répát kell fel­Egy évvel ezelőtt adták át rendeltetésének az ország második feszített betonszer­kezetes közúti hídját Körös- tárcsán. A 47-es út megnö­vekedett forgalma szüksé­gessé tette, hogy az 1898-ban épült régi híd helyett a Kettős-Körös két partját a gépkocsiforgalomnak megfe­lelő új híd kösse össze. A második lépcsőben 1979 vé­gén, a körösladányi híd át­adásával zökkenőmentessé válik a közlekedés Békés megye és a Hajdúság között. Sok fejtörést okozott a szakembereknek és az Orszá­gos Műemlékvédelmi Bi­zottságnak, hogy mi legyen a sorsa a régi köröstarcsai hídnak. Többen azon a vé­leményen voltak, hogy a hi­dat meg kell tartani, mert esetleg még használható lesz valamikor, azonban a felújí­tási költség olyan magas lett volna, hogy a lebontás mel­gyerekek. Nagyon sok még a tennivalónk, hiszen az óvodás korúaknak átlagosan csupán 28 százaléka jár óvo­dába. Az óvodai oktatás és nevelés programja még ki­dolgozásra vár. Az itt látot­tak sokat segítenek nekünk, és ezt a Békés megyei óvó­nőknek is köszönhetjük. A József Attila-lakótelep nagycsoportosai a vendégfo­gadás előtt a földgömbön is megkeresték, hol van Viet­nam, a távoli országból ér­kezetteknek pedig nagy igye­kezettel mutatták be táncai­kat, énekeiket, játékaikat, s minden tudásukat. dolgoznia, közelednek tehát a kampány félidejéhez. Bár a gépek, berendezések a fo­lyamatos munka miatt rend­kívüli igénybevételnek van­nak kitéve, a kampányt megelőző jó műszaki felké­szítésnek köszönhetően ko­molyabb műszaki hiba nem akadályozta a termelést. A dolgozók- is derekasan helyt­állnak, vállalva a folyama­tos üzemeléssel járó nehéz­ségeket. Gyári becslések sze­rint a jelenlegi ütem tartása mellett a hátralevő mennyi­séget mintegy két és fél hó­nap alatt tudják feldolgozni, így a mostani kampány ja­nuár végén fejeződik be. lett döntöttek. Itt is több le­hetőség kínálkozott, a Híd­építő Vállalat munkatársai a legolcsóbb megoldást válasz­tották, az aszfalt eltávolítása után a vasszerkezetet rob­bantásos módszerrel bontják. A víz feletti szakaszt közé­pen választják szét, és mi­után az a vízbe esik, ki­húzzák a két partra, vágó­pisztollyal feldarabolják, majd pedig elszállítják. Ez­után kerül sor a két ártéri szakasz fölött húzódó rész lerobbantására és eltávolítá­sára. A szakemberek már meg­érkeztek, és megegyeztek: a Hídépítő Vállalat köröstar­csai kirendeltségének építés- vezetőivel, hogy a próbarob­bantást november 21-én dél­előtt 10 órakor végzik el, másnap pedig megkezdik a víz fölötti szakasz eltávolí­tását. Plavecz Pál Díszítőművészek tapasztalatcseréje A Megyei Művelődési Köz­pont kirándulást szervezett a díszítőművészeti alapkép­zés hallgatóinak. November 18-án, szombaton reggel in­dulnak a résztvevők, s útjuk első állomása Mezőtúr lesz. Itt Csibi Ferenc fazekasmű­helyét nézik meg, majd Jász­berénybe mennék, ahol a Jászsági Múzeum népművé­szeti anyagával ismerkednek. Délután Túrán tanulmányoz­zák a környék népművésze­tének jellemzőit. Másnap, november 19-én, az egri művelődési központ­ban előadást hallgatnak He­ves megye népművészetéről, a palóc hímzésről, majd Me­zőkövesden nézik meg a múzeumot, és Kiss Jankó Bori házát. Várhatóan a va­sárnap esti órákban érkeznek haza Békéscsabára. Hétfőtől kedvezményes fotócikkvásár Háromhetes kedvezményes fotócikkvásárt indít hétfőtől az OPOTÉRT — jelentették be pénteken a vállalat Reit- ter Ferenc .utcai központjá­ban tartott sajtótájékozta­tón. A karácsonyi ajándékvá­sárlások előrehozását célzó akcióban mintegy százhúsz­millió forint értékű optikai és fotócikket — egyebek kö­zött fényképező- és nagyító­gépeket, vetítőket és filme­ket — kínálnak 20—40 szá­zalékos kedvezménnyel. A tájékoztatón elmondot­ták azt is, hogy a vállalat már készül a jövő évi áru­ellátásra, a tervezett na­gyobb forgalmához szüksé­ges árukészlet 70 százaléká­ra már megkötötték a szál­lítási szerződéseket a hazai és külföldi partnerekkel. Tűz a szárítóban November 16-án este tűz keletkezett a kondorosi ta­karmánykeverő üzemben a Bábolna típusú terményszá­rító berendezésben. A szárí­tóberendezésben a megenge­dettnél szennyezettebb sze­mes tengerit szárítottak. A folyamatban levő vizsgá'at tisztázza a felelősség kérdé­sét és azt, hogy a berende­zésben történt-e kár. A szarvasi állami tűzoltóegysé­gek beavatkozása eredmé­nyeként a kár nem jelentős. November 20—24: III. lengyel műszaki és gazdasági napok Mintegy 700 hazai szak­ember jelentette be részvé­teli szándékát a november 20—24. között hazánkban megrendezésre kerülő III. lengyel műszaki és gazdasá­gi napokra. A rendezvényso­rozatról a lengyel kultúrá­ban tartott sajtótájékoztatón elmondották, hogy Budapes­ten, Miskolcon, Székesfehér­várott összesen 45 előadás hangzik el a lengyelországi műszaki fejlődés legújabb eredményeiről és a jövőbeni tervekről. Az előadásokat követő eszmecserén a len­gyel szakemberek és hazai partnereik megbeszélik a két ország gazdasági együttmű­ködése továbbfejlesztésének lehetőségeit is. A felszabadulás után ki­bontakozott, jól fejlődő ma­gyar-lengyel gazdasági kap­csolatok több évtizedes ha­gyományait az 1945. szep­tember 30-án aláírt első ke­reskedelmi jegyzőkönyv ala­pozta meg. Az 1960 és 1978 közötti években a magyar— lengyel árucsere-forgalom hétszeresére növekedett, s ezzel párhuzamosan erőtel­jesen fejlődött az ipari sza­kosodás és a kooperációk te­rületén kialakult kapcsolat. A jelenlegi tervidőszakra elő­irányzott forgalomban a sza­kosított termékek aránya várhatóan, már eléri a 35 százalékot, értékük megkö­zelíti a 920 millió rubelt. L apunk hasábjain több ízben foglalkoztunk a tőkés bérmunka­vállalással. Azonban mind­eddig csak arról az oldalról közelítettük meg ezt a té­mát, hogy miért vállalunk egyáltalán ilyen munkát, s milyen árbevételt eredmé­nyezhet ez egyes vállalata­inknak, szövetkezeteink­nek? Vizsgáltuk többek között azt is, hogy hol, mennyiért állítanak így elő egy dollárt. Tovább menve azonban, az eddig felsorolt pozitív és negatív lehetősé­gek mellett még egy szem­pontból érdemes elemezni a bérmunkavállalást. Kezdjük azzal, hogy az esetek többségében nyuga­ti országok cégei keresik fel hazai feldolgozóinkat, s kérik fel őket ilyen jellegű munkára. Legszívesebben textilfeldolgozó iparunkat foglalkoztatják. Igaz, elő­fordult már olyan is, hogy szocialista ország jelentke­zett a nyugatihoz hasonló igénnyel. Ha visszaemléke­zünk rá, tíz évvel ezelőtt az NDK kérésére kezdett bérmunkába a Tótkomlósi Vegyesipari Szövetkezet. Ma ugyanők holland és francia cégeknek vállalták mintegy 17 ezer kabát ösz- szevarrását. Az anyagot a partnervállalatok küldik, sőt a mintadarabot, a tech­nológiát is ők adják. Na már most — a bevezetőnk­ben említett — eddigi vizs­gálataink mellett érdemes azt is kutatni: milyen hasz­not hajt a dollárszerzés mel­lett a legkorszerűbben dol­gozó nyugati cégek munká­jának megismerése. Nem titkolt dolog, hogy a tegnap és a ma divatja mindig is nyugatról keletre terjedt. Így minden bizony­nyal a szóban forgó partne­rek által küldött mintada­rabok mindig is a legújabb és legkorszerűbb divat sze­rint készülnek. Ezeket a divat-mintadarabokat így rögtön megismerhetik azok is, akik a feldolgozással foglalkoznak. Az már más kérdés, hogy legtöbb ilyen vállalatunk, szövetkezetünk kevésbé rugalmas és élel­mes, vagyis nem igyekszik „meghonosítani” ezeket a legkorszerűbb mintákat, amelynek segítségével bér­munka helyett saját, hazai anyagból készült exportter­méket is előállíthatnának. Igaz, a korábban már em­lített tótkomlósi szövetkezet kísérletezik ezzel is, de a hazai alapanyaggyártók nem minden esetben tudnak még olyan terméket előállítani, amelyet a külföldi piac is elfogadna. Nem beszélve ar­ról, hogy árkalkulációs problémáink miatt — több esetben — a hazai anyag feldolgozása után a külföldi piacon ezt a terméket drá­gábban tudjuk felkínálni, mint az ott már forgalom­ba hozott hasonló árukat. Más. Legtöbb esetben a feldolgozandó textília ki­szabva érkezik, vagy pedig végekben, de ez esetben szabásmintát is küldenek mellé. S ami a legfontosabb: technológiai útmutatást is mellékelnek a küldemény­hez. Talán ez hozza a leg­több tanulságot. A szarvasi Szirén Ruházati és Házi­ipari Szövetkezetben több esztendő óta három „front­ra” gyártanak ingeket. Az egyik a tőkés bérmunka, a másik a saját anyagos tő­kés és szocialista export­munka, a harmadik pedig a hazai piac ellátása. A A Békéscsabai Konzerv­gyár 2-es számú pósteleki telepén a novemberi idő­szaknak megfelelően, a zöld­ségfélék téli tárolását vég­zik. E művelet során 80 va­gon paszternákot, 10 vagon sárgarépát, hét vagon hagy­mát helyeznek el szabadtéri prizmákban. Az említett zöldségfélék tisztítását a té­li hónapokban oldják meg, s szállítják a gyár békéscsa­bai telepére további feldol­gozásra. szövetkezet vezetői elisme­rik, hogy a tőkés bérmunká­hoz kapott technológia alapján érnek el sikereket az egyéb exportra gyártott, valamint a hazai boltokban árusított ingeikkel — főleg az utóbbi két-három évben, így vették át az úgynevezett direkt ragasztásos techno­lógiát. Korábban a galléro­kat és a kézelőket levarrás- sal dolgozták el, napjaink­ban a tőkés piaci igények miatt már minden ingüket ezzel az új eljárással készí­tik. Munka- és üzemszervezés­ből is tanultak e kapcsolat révén a Szirén vezetői. A Becker cég régóta partne­rük. E nyugatnémet gyár megrendeléseinek hatására átálltak a csoportos rend­szerű gyártásra az igények­től elmaradó szalagrendszer helyett. Mint vallják, e for­mában rugalmasabban és gyorsabban megy a modell- változtatás, ugyanakkor párhuzamosan több model­len tudnak dolgozni. Még egy pozitívum: az átlag feletti tudású dolgozó telje­sítménye jobban érvényesül. Hasonló következtetésre jutott Hornok László, az Endrődi Szabóipari Szö­vetkezet elnöke, annak el­lenére is, hogy ennél a szö­vetkezetnél, a hazai piacra termelt áruféleségeknél nem tudják kamatoztatni a ta­nulságokat, mivel a belföld­re készülő termékeiket job­bára bedolgozóik otthon, kisipari módon állítják elő. Szovjetunióba szállított ter­mékeiknél azonban az új ismereteket hasznosítani tudják. Az endrődiek az Adidas- programjukról is­meretesek, amelyben a kül­földi partner, hazánkba küldött technikusai által, rendkívül szigorú technoló­giai fegyelmet követel. Ez­zel viszont — még ha ez a szalag mellett dolgozóknak hátrányos is — a minőség nagyban javul. Jó példa er­re, hogy az elmúlt három év alatt az Adidasnak mintegy 180 ezer szabadidős ruházatot gyártottak, s mind ez ideig a cég minő­ségi kifogással nem élt. A francia Weil-nek 70 ezer kabátot küldtek két eszten­dő alatt, innen sem érke­zett minőségi reklamáció. M indezekkel szorosan összefügg, hogy a legtöbb esetben a tőkés megrendelő nálunk kevésbé ismert gépeket is hoz magával, vagy ajánl a munka könnyebb elvégzé­séhez. Ismeretes, hogy az Adidas felszereléseken há­rom csík található. Ezt külön-külön felvarrni szin­te lehetetlenség lenne úgy, hogy azok teljes tökéletes­séggel párhuzamosak legye­nek. Ehhez küldött az Adi­das egy hattűs célgépet az endrődieknek, ami a minő­ség biztosítása mellett a ter­melékenységet is növeli. összefoglalva levonhatjuk azt a végkövetkeztetést, hogy vállalataink, szövet­kezeteink ha más-más as­pektusból bírálják is el a bérmunkát, mindenképpen igyekszenek hasznosítani az ebből tanulható korszerű technológiát, újszerű üzem- és munkaszervezést, elsa­játítani az új divatirányza­tot, s megismerni a mindig legújabb anyagféleségeket. Hisszük, hogy mindennek — ha némi fáziskéséssel is, de — mi fogyasztók, itthon is hasznát látjuk majd. A pósteleki üzemet, amely 1938 óta termel, hosszú ideig „lekvárgyárként” tartották számon. Tizenhat éve, 1962 óta a Békéscsabai Konzerv­gyár előfeldolgozó üzeme. A téli és nyári hónapokban 110-en dolgoznak itt. Tavaly 60, az idén százhatvan kato­na vesz részt az előfeldolgo- zásban, a tárolási munkák­ban. Ebben az évben eddig 160 vagon paprika, 18 va­gon főzőtök, 6 vagon szilva előfeldolgozását végezték el, s húsz vagon uborkát tartó­sítottak. B. Zs. Tíz Év legjobb kampánya Félidejéhez közeledik a feldolgozási szezon a Mezőhegyesi Cukorgyárban Robbantják a köröstarcsai hidat Jávor Péter Lekvárgyárból előfeldolgozá üzem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom