Békés Megyei Népújság, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-02 / 259. szám
NÉPÚJSÁG 1978. november 2., csütörtök o Külgazdasági politikánk és a termelési szerkezei fejlesztésének feladatai A Békés megyei pártbizottság a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása 60. évfordulójáról történt ünnepi megemlékezést követően meghallgatta Frank Ferenc megyei első titkár részletes tájékoztatóját a Központi Bizottság 1978. október 12-i üléséről. A pártbizottság a tájékoztatót tudomásul vette. Ezután került sor Csatári Béla megyei titkár előterjesztésében és szóbeli kiegészítésével a Központi Bizottság 1977. október 20-i — a hosszú távú külgazdasági politikánk és a termelési szerkezet fejlesztésének irányelveiről szóló — határozat megyei végrehajtásának, a fejlesztés megyei feladatainak megtárgyalására. fl termékszerkezet módosítása nem cél, hanem eszköz A határozat végrehajtásában a megye adottságaiból kiindulva a termékszerkezet hatékonyságát javító — a vállalati kategóriájú döntések — változtatásának fő irányait kell meghatároznunk — állapította meg a jelentés. Ehhez természetszerűleg kapcsolódik a termelési szerkezet változtatására irányuló központi döntések helyi végrehajtásának segítése és ellenőrzése. E napirend keretében — hívta fel a figyelmet Csatári Béla megyei titkár a jelentéshez fűzött szóbeli kiegészítőjében — csak az iparra és az építőiparra vonatkoztattuk előterjesztésünket, mivel a pártbizottság a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területére vonatkozóan 1978. szeptember 26-i ülésén már állást foglalt. A határozat végrehajtásának jelenlegi szakaszában azt a célt tűztük ki — és ez a termelőegységek legfontosabb feladata is —, hogy minél körültekintőbben mérjük fel a jelenlegi helyzetünket, a meglevő és elsősorban továbbfejleszthető adottságainkat. Ezzel biztosítjuk legjobban a központi döntések megvalósításának növekvő hatékonyságát, az azokhoz kapcsolódó helyi Az előterjesztés megállapítja, hogy hosszú távú, tervszerű stabilitást, de ugyanakkor állandó megújulást, fejlesztést igénylő folyamatról van szó. Az egyes termékek gyártásának kifejlesztési, termelésfelfuttatási és visszafejlesztési folyamatait tervszerűen, a gyártó- kapacitások és fejlesztések célszerű és hatékony hasznosítása mellett kell megvalósítani. E feladat szükségessé teszi: — A bel- és külföldi igények minél pontosabb ismeretét, a műszaki-gazdasági irányítás előrelátó, folyamatos felkészülését és alkalmazkodását a változó igényekhez és követelményekhez. — A feldolgozó kollektívák számára váljon természetessé a termékek minőségének, feldolgozottsági fokának javításával a megújuló technikai feltételek, az új technológiai eljárások és a korszerűsödő munkaszervezés mellett végzett munka, amelyhez a folyamatos képzés, továbbképzés is igazodjon. — A termelési folyamat minden szintjén az alkotó, kezdeményező, hatékony és fegyelmezett munka elismerése fokozottabban érvényesüljön. — A termelőegységeknek minősítés alapján kell kijelölni azokat a perspektivikus termékeket, termékcsoA termelési szerkezet átalakításának központi, 'kormány- és ágazati döntései a feladatokat egyes termék- csoportok termelését illetően — a megyében működő vállalatok számára is — meghatározzák. A jelenlegi információk alapján a termékszerkezet változásának jelentősebb ágazati megvalósulása úgy ítélhető meg, hogy az adottságok és a korábbi fejlődés eredményeként kialakult szerkezet módosul. A megye legjellemzőbb kezdeményezések megvalósítását, a termelés gazdaságosságának, a termékek minőségének és exportképességének fokozását. Az ipar termelési adottságainak kihasználását tekintve egyik fontos mutatóként használhatjuk a külkereskedelmi értékesítés, különösen a tőkés piacokon való értékesítés arányát. Fontos körülmény ez a jelen időszakban, amikor elsődleges teendő a népgazdasági egyensúly biztosítását segítő gazdaságos tőkés export fokozása. Megyénk iparának exportja a termelés növekedésénél lényegesen nagyobb ütemben nőtt, s ma már eléri azösz- szes értékesítés 30 százalékát. De e jelentős fejlődés mellett sem lehetünk elégedettek az elért eredményekkel -— hangsúlyozta Csatári Béla. Látnunk kell — mondotta 1— az egyes termékcsoportoknál a termelés gazdaságosságát biztosító jelentős állami támogatást, a tőkés piac dekonjunktúrájával csak részben magyarázható jelentős értékesítési ingadozásokat. Az exportértékesítést segítő üzemi tartalékok feltárásában még jelentős feladataink vannak. portokat, amelyekre a termelés stratégiája épülhet a termelés méreteire, technológiai színvonalára, a továbbfejlesztési adottságokra, az ipar hátterére és piaci pozícióira alapozva. — A rekonstrukciós és bővítő fejlesztések megítélésében és támogatásában elsősorban a gazdaságos termékszerkezet kialakítását kell biztosítani. — A munkaerőmozgás szabályozásában fokozottabban kell azoknak a gazdaságoknak igényét kielégíteni, ahol megfelelő termékszerkezet alakult ki. — El kell érni a korszerű és nagy értékű gépi kapacitások erkölcsi és technikai elhasználódásának közelítését a több műszakos, a folyamatos üzemeltetés arányainak növelésével. — Gyorsabb ütemben kell javítani a termelési folyamatok szervezettségét, ami a minőség javítását is szolgálja. — A feldolgozottsági fok növelésével, a minőség és a csomagolás színvonalának emelésével törekedni kell a piacképesség folyamatos javítására. — A megyében kialakult nagyszámú kis termelőegységből eredő fejlesztési hátrányok csökkentésére fokozni kell az egyes iparágakon belüli kooperációs termelési kapcsolatokat, meg kell teremteni az együttműködés legalább középtávú formáit. adottságaira épülő élelmiszeripar aránya — a termékszerkezet javítását szolgáló belső arányok fejlesztéssel megvalósuló változtatása mellett — tartható. A nehézipar fejlesztésében — a magasaibb gépesítettséigű, intenzív -termelés arányainak növelésével — további dinamikus növekedés biztosítható. A könnyűipar fejlődésének dinamizmusa jelentős csökkenést mutat — a belső arányaiban még negatív irányú változás, de dinamikus növekedés is egyaránt megvalósul — és aránya a megye iparának össztermelésében csökkenni fog. Ezt követően az írásos előterjesztéssel összhangban sorra vette iparáganként a megoldásra váró feladatokat és az elérendő célokat, amelyeket el 'kell érni a Központi Bizottság tavaly október “ 20-d határozatának megvalósítása érdekében. Befejezésül kiemelte, hogy mindez következetes és felelősségteljes munkát kíván a pártirányítási és pártellenőrzési tevékenységben. Különösen nagy feladat hárul a központi intézkedések végrehajtásában és a helyi adottságok feltárásában az ipari üzemekben dolgozó pártszervezetekre. A napirendi téma felett élénk vita bontakozott ki. A felszólalók mindegyike egyetértett az előteriesztés- sél és a szóbeli kiegészítéssel. Véleményükkel gazdagították az anyagot, felhívták a figyelmet fontos körülményekre, illetve tapasztalataikból említettek példákat. A felszólalók közül Krat- tinger Márton elmondta, hogy megyénk gazdasági szerkezetét kezdetben prob- lémamentesébbnek ítélték meg, mint az országos helyzet. Ez évtől azonban változás mutatkozik: elhelyezési gondok jelentkeznek még olyan területen is, mint az élelmiszeripari termék. Ez kétségtelenül összefügg a tőkés piac protekcionizmusával. A téma napirendre tűzése tehát megyénkben is igen indokolt. Kifejtette, hogy a termékszerkezet-váltás nagy gondja azt meghatározná, hogy melyik vállalat termeli és melyik fogyasztja a nemzeti jövedelmet. Megyénkben sók a telephely, a nem önálló vállalat. Így ez a probléma fokozottabban jelentkezik nálunk. A kooperációs tevékenységben még nehezebb a gazdaságosság kimutatása. Ismertette, hogy a megyében 11 gazdálkodó szerv vette igénybe az exportnövelő hitelt. E lehetőség felhasználása iránt ' azonban most megcsappant az érdeklődés, pedig a beruházási 'korlátozás ezekre nem vonatkozik. Nagyon fontosnak tartotta a munkaerő-szabályozás mielőbbi megoldását, hogy a gazdaságosan termelő egységekbe irányuljon a munkaerő. Szabó Miklós, a KISZ megyei első titkára az ifjúság A megyei pártbizottság befejezésül a párt jogpolitikai elveinek érvényesülését vitatta meg Gyulavári Pál megyei titkár előterjesztésé-, ben. A jelentés megállapítása, hogy a párt XI. kongresszusának, valamint a Politikai Bizottság ide vonatkozó határozatainak érvényesülése Békés megyében megfelelő. A jogalkalmazó szervek következetesen dolgoznak a jogszabályok megtartásán és megtartatásán. E célt hatékonyan szolgálják a bűnüldöző és igazságszolgáltató rendszerünk mechanizmusa és működésének szabályai, az államigazgatási szervek hatósági-igazgatási tevékenysége, a feladatok és hatáskörök folyamatos pontosítása, a törvényesség érvényesülésének külső és belső ellenőrzési rendszere és gyakorlata. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak a törvénysértések megelőzésére. Mindez és az állampolgárom növekvő törvénytisztelete összességükben biztosítják a törvényesség kielégítő mértékű — az országos összehasonlítást is kiálló — törvényességet. Az állampolgárok jogi műrészvételéről, a KlSZ-szarve- zeték bekapcsolódásáról szólt a határozat végrehajtására. Ismertette a már megtett intézkedéseiket. Hiányolta, hogy a gazdálkodó egységek nem használják ki megfelelően az „Alkotó ifjúság” mozgalomban rejlő nagyszerű lehetőségeket. Dr. Fekete Antal felszólalásában tájékoztatta a pártbizottságot, hogy a határozat végrehajtása Békéscsaba termelőegységeiben rendkívül bonyolult feladat. A váA napirend vitája során felszólalt Senke Valéria, a Politikai Bizottság tagja. Meleg szavakkal tolmácsolta a Központi Bizottság üdvözletét és jókívánságait a megyei pártbizottság és a megye kommunistái részére. Szépnek és szimbolikus értelműnek jellemezte azt a körülményt, hogy most tekintett vissza a pártbizottság a párt megalakulására, az elmúlt évtizedek harcaira, amikor a jelen napirendek kapcsán nemcsak a mát értékeli, hanem szinte az ezredfordulóig tekint előre. Az eddigi vita során az idősektől a fiatalokig mondtak véleményt. Azok az eredmények pedig, amelyekről ma itt szó esett, és azok a feladatok, amelyek kimunkálásra 'kerülnék, elődeink áldozatos harcai révén történhetnek. A napirenden levő témával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a Központi Bizottság határozata címénél jóval szélesebb és tartalmában több. Nemcsak arról van szó ugyanis, hogy milyen struktúrát alakítunk ki, hanem e határozat jó végrehajtása gazdálkodási szemlélet- és magatartásforma-változást is igényel. Áttérést a mennyiségi szemléletről a gazdálkodásminőségi szemléletre. A minőségi szemlélet akkor érvényesül, ha a hangsúly áttevődik a „mit termelünkre, a menynyiért”-re. És ezek mellett fontos a milyen kérdés is. Milyen az értéke annak, amit termelünk. Az elmúlt évtizedek Nyugaton a pazarlás évei voltak a nagyobb profit érdekében. Kétségtelen, hogy nem kell örökké tartania egy terméknek. De veltsége, a törvények tisztelete az utóbbi években tovább erősödött. Megyénkben a tízezer lakosra jutó bűnelkövetők száma egyike a legalacsonyabbnak az országban. A jogalkalmazó szervek magatartásában nagyfokú felelősségtudat alakult ki a jogszabályok társadalmi hatásának érzékelésében is. Ezt igazolja, hogy több száz jogszabály-módosító javaslatot tettek. Az utóbbi öt évben csökkent a spekulációs, élősdi jelenségek száma, a munka nélkül szerzett jövedelmek megszerzésének lehetősége. A megfellebbezett, megpanaszolt döntések és intézkedések az ügyeknek csupán néhány százalékát teszik ki, de ezek jelentős része is megalapozatlan. A döntések túlnyomó többsége találkozik a társadalom igazságérzetével. A társadalmi összefogás a bűnözés elleni küzdelemben erősödött. Javult a bűnözés okainak felderítése. Mindennek ellenére tizenöt év átlagában a bűncselekmények száma csaknem azonos. A megye bűnügyi fertőzöttsége ennek ellenére alacsony. ros ipara ugyanis erősein tagolt. A gazdasági szervek részéről eddig a határozatot még nem követte konkrét intézkedés. Az öntevékenység is sok helyen gyenge. Gondot okoz a többlépcsős irányítás, akárcsak a piacismeret gyengesége. Állításait konkrét példákkal támasztotta ailá. Javasolta, hogy célszerű lenne az önálló elszámolású rendszert bevezetni a telephelyeken, hogy ellenőrizni tudják önmagukat. Hangsúlyozta: a a tartós termékeket egyre jobban keresik. A gyáregységek tényleg joggal igénylik az orientáló koncepciót, a jó információkat a nagyvállalati vezetés, vagy a szakágazat részéről. Az önelszámolásra való törekvést is helyeselni lehet. De törekednünk kell arra, hogy addig is képet kapjanak a reális ráfordításokról. Bár mérce ma is van — ha nem is pontos —, ami alapján a gazdaságosság érdekében összehasonlítást végezhetnek. A kooperáció valóban romlott a vállalatok között. Ezt akár lázmérőként is felfoghatjuk: munkánk hibáira mutat. A vállalatok közötti együttműködés javításával sok hibát ki tudnánk iktatni. Feladatunk az export vonatkozásában sem mennyiségi, hanem az, hogy gazdaságos legyen. Ma már elengedhetetlen: dönteni és cselekedni kell. Annak ellenére, hogy a döntés mindig konfliktust támaszt. Ezért vállalni kell a felelősséget. Elődeink is gyakran bonyolult körülmények között voltak kénytelenek dolgozni, de merték vállalni a döntést és a cselekvést. Ma sok helyen kialakult olyan hangulat, amelyben megszólják a kezdeményező, a kockázatot vállaló embert. Pedig ezeket bátorítani kell. A pártszervezetek mindenütt ösztönözzék, bátorítsák és támogassák őket. Benke Valéria ezek után szólt a következetesebb, a munkateljesítményt ténylegesen kifejező bérdifferenciá- lásról, a takarékosság jelentőségéről. Kifejtette, hogy egy alapszervezet ugyan nem N incs szervezett bűnözés. Alacsony az álldm elleni bűncselekmények száma, ez is kisebb súlyú izgatásokban nyilvánul meg, legtöbbször alkohol hatására. A bűntettek több mint ötven százaléka vagyon ellen irányul. Figyelmeztető viszont, hogy a fiatalkorúak bűnözése némileg emelkedett. A bűnüldöző szervek a megye nyugalmát és közvéleményét tartósan zavaró bűncselekmények elkövetőit felderítették. Emberölés tettese az utóbbi húsz évben nem maradt felderítetlen. Az ügyészség jól segíti a nyomozás felügyeletével a hatékonyabb bűnüldözést. Megfelelően biztosított a büntető eljárások törvényessége, az eljárás alá vont személyek a törvényben meghatározott módon védekezhetnek. A párt jogpolitikai irányelveinek alapján a bíróságok ítélkezése differenciáltabbá vált. A törvény szigorát a társadalomra különösen veszélyes bűncselekmények esetében és a visszaesőkkel szemben megfelelően alkalmazzák. határozat végrehajtása hosz- szú távú feladatot jelent, és a termékszerkezet váltásának csak akkor van értelme, ha az jól szolgálja a gazdaságosságot. Kurgyis Andrásné a Kner Nyomdában, Németh Ferenc a MEZŐGÉP Vállalatnál a határozat végrehajtása érdekében tett intézkedéseket ismertették. Domokos János nem tartatta célszerűnek az ágazati feladatoknál a dinamizmus számszerű meghatározását. tud —nem is várjuk tőle—, hogy népgazdasági fordulatot érjen el. De ha csak a háztartásokban szokásos takarékosság megvalósul az üzemekben, milliárdokat takaríthatnánk meg. Szólt arról, hogy a kommunisták feladata a kormány és a párt intézkedéseinek magyarázása, de ugyanakkor az is, hogy értő fülekkel meghallgassák a panaszokat is. Lássák világosan az emberek, hogy mit, miért kell tenni. A közhangulat nálunk jó. Ezt az sem zavarja, ha valami ésszerűt- lenség vagy pazarlás miatt szót emelnek az emberek. Különösen nem, ha ez tett- rekészséggel párosul. Egy szocialista ország közvéleményének demokratizmusa nyilvánul meg ebben. Életünk feszültségeiből, ügyünket előrevivő cselekvő energiát szabadíthatunk fel. E nyugodt, kiegyensúlyozott politikai légkör annak következménye, hogy pártunk az elmúlt évtizedekben elv- szerűen és ésszerűen tudott alkalmazkodni a változó körülményekhez. Politikáját közösen alakította ki a kommunistákkal, a néppel és e politikát közösen is érvényesítettük. Gondunk kétségtelenül van számos, de feltételeink nem rosszak. A Szovjetunióval, a testvéri szocialista országokkal szövetségünk szilárd. Jó hazai politikai bázissal, megfelelő szaktudással, szellemi és gazdasági erőforrásokkal rendelkezünk. Mindez jó alap és lehetőség a határozat eredményes végrehajtására — fejezte be felszólalását Benke Valéria, a Politikai Bizottság tagja. Kellően érvényesül az az elv, hogy szigorúan kell büntetni azokat, akik munkakerülők, alkoholista életmódjukból, élősdi szemléletükből adódóan követnek el bűncselekményt, a visszaesőket, akik erőszakos jellegű, vagy a társadalomra nagyobb veszélyt jelentő, különösen elszaporodó bűncselekményt követnek el. A megyei pártbizottság megfelelőnek ítélte a pártjogpolitikai elveinek érvényesülését Békés megyében. A munka további javítása, finomítása érdekében a jog- alkalmazó szervek részére feladatokat határozott meg, és hangsúlyozta a tudatformáló, nevelő tevékenység, az állampolgári fegyelem további erősítésének fontosságát, a jogpropaganda hatékonyabbá tételét. A napirend vitájában a jelentést gazdagító módon felszólalt dr. Haraszti János, dr. Kovács Ferenc, dr. Ja- kucs Tamás, dr. Kertész Márton és dr. Gyuris Jenő. * * * A pártbizottság kegyelettel emlékezett meg Lukács László párrtbizottsági tagról, aki a közelmúltban hunyt el. A feladatok megoldása nagy felelősséget igényel Tervszerűen, adottságainkhoz mérten Békés megyében a törvényesség szilárd Benke Valéria felszólalása
