Békés Megyei Népújság, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-28 / 255. szám
O 1978. október 28., szombat fl Marcipán és a Turista őrs a tejporgyárban Jordánná Tóth Anna a tejtasakoló gép működését ismerteti a gyerekekkel Fotó: Béla Ottó Az iskolásoknak nyilvánvalóan a szellemi táplálék a legfontosabb, de emellett — éppen életkori sajátosságaik miatt — ugyanolyan fontos a vitaminokban és fehérjékben dús táplálék is. Talán ennek jegyében, no meg abból a megfontolásból, hogy közeledik a pályaválasztás ideje, a Békéscsabai 10-es számú Általános Iskola 6. és 8. osztályos úttörői, a Marcipán és Turista őrs tagjai ellátogattak a Gyulai Tejporgyárba. A gyerekeket Höfler Pál igazgató fogadta az udvaron, akik virággal kedveskedve köszönték meg a barátságos invitálást, majd Polgár József főművezető adott rövid tájékoztatást, ismertetést a gyár munkájáról. Az üzemlátogatáson Jordánná Tóth Anna higénikus kalauzolta a gyerekeket. Kedves gesztus volt — az iskolatej-akció népszerűsítésére —, hogy a tejporgyár igazgatója, igaz ezúttal csak képletesen átadott* az iskolának egy hűtőszekrényt. Ezután következett az uzsonna, amit mondanunk sem kell, nagy örömmel fogadtak és fogyasztottak el a két őrs tagjai. .Csütörtökön délelőtt Gyulán, a Várfürdőben tartotta ülését a Hazafias Népfront környezetvédelmi munkabizottságának településfejlesztési szakbizottsága. Farkas Sándor, a Várfürdő vezetője adott rövid tájékoztatást a Várfürdőről és annak fejlesztési szükségességéről. Elöljáróban ismertette a Várfürdő kialakulását és a létrehozásától eltelt 20 esztendő eseményeit. Elmondotta többek között, hogy a Várfürdő a nyári hónapokban hétköznapokon 5—6 ezer vendéget fogad, míg hétvégeken 12—15 ezFSrdfifejlesztés 220 millióért A tárgyalóteremből Lopásért másfél év szabadságvesztés A napokban tárgyalta a battonyai járásbíróság Bó- dea Péter Pál, Battanya, Szabadság út 23. szám alatti lakos bűnügyét. A 23 éves fiatalember már volt büntetve. A büntetésekből azonban nem oíkult. Szabadság- vesztésének letöltése után a battonyai költségvetési üzemnél helyezkedett el. Keresetének jelentős részét italra költötte. Július 22-én délután italozni kezdett, majd felült a kerékpárjára és a költség- vetési üzembe ment. Az üzem udvarán kinyitotta az egyik tehergépkocsi ajtaját, s egy kalapácsot vett magához. A kalapáccsal egy másik tehergépkocsi ablakát betörte, mégpedig azzal a céllal, hogy onnan valamit elvisz. "Ügy vélte ugyanis, hogy a gépkocsi vezetője személyes holmijai közül valamit otthagyott. Mivel nem volt szerencséje, bement a mosdóba, majd a kalapács nyelével kiütötte az egyik ablakot, s bemászott az irodába. Az íróasztalokat sorra kifeszítette. Az egyik fiókban ráakadt a páncél- szekrény kulcsára. A páncélszekrényben három vas- kazettát talált. Valamennyit feltörte. Háromezer-nyolcszáz forint volt bennük. A pénzt magához vette és eltávozott. A járásbíróság Bódea Péter Pált többszörösen visszaeső által jogtalan behatolás útján elkövetett lopás bűntette és közlekedési vétség miatt halmazati büntetésül egy év és hat hónap szabadságvesztésre ítélte. Mellék- büntetésül három évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A szabadságvesztést fegyházban kell letöltenie, s feltételes szabadságra nem bocsátható. Ezenkívül a bíróság kényszerelvonó kezelésre is kötelezte a vádlottat. Az ítélet jogerős. —di Emlékkiállítás az őszirózsás forradalom és a KMP megalakulásának évfordulójára Október 30-án, hétfőn délután 1 órakor Orosházán emlékkiállítás nyílik. Az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ közművelődési bizottsága figyelmet érdemlő kezdeményezés valóra váltását határozta el. Úgy döntött, hogy az őszirózsás forradalom és a KMP megalakulása 60. évfordulója tiszteletére a szövetkezet tanácskozótermében emlékkiállítást rendez. Amint erről Pongó Bertalan, az ÁFÉSZ titkárságvezetője tájékoztatott, a kiállításon korabeli archív anyagok, fotók, értékes levéltári dokumentumok, különböző tárgyak láttatják majd e két nagy történelmi eseményt, az Orosháza és környéke forradalmárainak küzdelmét, a KMP harcainak eredményeit, a kommunisták erőfeszítéseit. Az összegyűjtött gazdag anyag különösen az 1914 és 1919 közötti időszakot eleveníti fel. — Balkus — Napirenden a környezetvédelem Csütörtökön Gyulán, pénteken pedig Kecskeméten, a Technika Házában országos ankétot rendezett a HNF Békés megyei bizottságának környezetvédelmi munkabizottsága, a Magyar Hidrológiai Társaság Békés megyei Területi Szervezete, a Békés megyei Tanács V. B. ÉKV osztálya, a megyei KÖJÁL, a Gyulai Vízművek és a kecskeméti „Magyar—Szovjet Barátság” Termelőszövetkezet. Időszerű és izgalmas témát tűztek napirendre: „Környezetkímélő lehetőségek a településüzemeltetésben.” A tanácskozást Gyulán, a KÖVIZIG székházában rendezték meg, ahol Pálinkás ret. így az elmúlt évben 1 millió 100 ezer ember kereste fel a méltán országos hírnevet szerzett, ideális környezetben levő gyógyfürdőt. Éppen a megnövekedett forgalom miatt vált szükségessé, hogy az üzemeltető vízművek gondolkozzanak a fejlesztés lehetőségeiről. Erre két alternatívát dolgoztak ki. Az első, hogy a Kisökörjárás területén megvalósítsák az úgynevezett Várfürdő Il-t. Erre ideális a környezet, hiszen 100 hektárnyi terület áll a tervezők rendelkezésére. Itt adnának otthont a mozgásigényesebb fiatalságnak, szórakozásnak, a strandolásnak, a sportolásnak. Az előkészületek meg is kezdődtek, sőt már kibontakoztak egy nagyméretű csónakázótó körvonalai. A másik alternatíva szerint még mindig lehetőség van a jelenlegi Várfürdő fejlesztésére, nem is területbővítéssel, inkább a minőség fokozásával. Itt a gyógyulni, pihenni vágyóknak alakulna ki megfelelő környezet. Elkészült egy tanulmányterv, amely szerint még épülne egy fedett fürdő, több medencével, befednék az egyik gyógymedencét, hogy télen is lehessen használni, új kiszolgáló helyiség és étterem épülne. A tervező szerint a szükséges építkezés anyagát a fa adná. Ez illik leginkább a környezetbe. Persze, az elképzelés költségigényes, a tervek szerint 220 millióba kerülne és a kivitelezésre egy évtized áll rendelkezésre. A tájékoztató után a bizottság ez évi munkáját értékelte Komlódi Elek, a szakbizottság elnöke, majd Obert Ferenc, a szakbizottság titkára javaslatot tett a jövő évi munka terv kialakítására. Lajos, a KÖVIZIG igazgató- helyettese köszöntötte a megjelent érdeklődőket és ismertette az ankét célját. Ezt követően került sor az első előadásra, amelynek előadója Baranyó Géza, a KÖVIZIG környezetvédelmi csoportjának vezetője volt. Előadásában részletesen elemezte a Körös-vidéken keletkező folyékony és szilárd hulladékok kezelésének, elhelyezésének helyzetét és gondjait. Ezután dr. Vermes László, a VITUKI képviseletében a szennyvíz, szennyvíziszap és a városi szemét talaj rendszerekbe való elhelyezésének néhány külföldi példáját ismertette, felhívta ennek jelentőségére és időszerűségére a figyelmét. A résztvevők ezt követően őri Lászlónak, a Gyulai Vízmüvek főmérnökének kalauzolásával megismerkedtek az országban is egyetlen városi szennyvíz- és szennyvíziszap elhelyező nyárfás teleppel. Országos munkavédelmi vetélkedő Békéscsabán Tanácsi víz- és csatornamű vállalatok, regionális vízmüvek és önálló fürdő- vállalatok dolgozóinak munkavédelmi vetélkedőjét tartották csütörtökön a békéscsabai MÁV-klubkönyvtárban. Az ország minden részéből benevezett 36 vállalat több mint száz részvevőjének versenyét Péter István, a HVDSZ központi vezetőségének titkára nyitotta meg azzal, hogy a vízügyi ágazat baleseti helyzetének javítását célozza ez a nagy felkészültséget igénylő vetélkedő, amelyet már másodízben rendeznek meg. Az egész évben folyó előkészületek során a vállalatok 40 ezer dolgozójából 10 ezren vettek részt a háziversenyekben és így alakult ki az a 36 csapat, amely az országos versenybe került. Ez a hatalmas tömegeket megmozgató vetélkedősoro- zat nem öncél, hanem a dolgozók továbbképzését jelenti, azt, hogy lépést tudjanak tartani az utóbbi évek dinamikus fejlődésével, amely fokozott veszélyforrást is jelent a víztermelés, szennyvíztisztítás és mélyépítés során. Délelőtt a csapatok teszt- feladatokat oldottak meg és írásbeli kérdésekre válaszoltak. .Ezek a munkavédelmi szabályokra, a gépek, berendezések, anyagmozgatás biztonsági technikájára vonatkoztak, valamint az elsősegélynyújtásra és a foglalkozási ártalmak megelőzésére. A helyes válaszokhoz széles körű tájékozottság kellett és az idevágó munkavédelmi jogszabályok ismerete. A délutáni döntőben az első tíz helyen végzett csapat versenyzett tovább : négy fordulóban. Igen érdekes volt az a diaképsorozat, amelynek minden egyes kockája a valóságból származott és a hibákat kellett felismerni róla. Az ötletesen összeállított kérdések megválaszolása után került sor az eredményhirdetésre. Csanádi Lajosné dr., az Országos Vízügyi Hivatal főosztályvezetője zárta be a vetélkedőt és adta át a díjakat a helyezést elért csapatoknak. Első lett a Budapesti Csatornamű Vállalat, második a Tiszamenti Regionális Vízmű (Szolnok), harmadik pedig a Komárom megyei Vízmű Vállalat. A vetélkedővel egy időben megrendezett munkavédelmi és újítási kiállítás díjait a Békés megyei Vízmű, a Fővárosi Csatornázási Művek, a Fővárosi Vízművek és a Csongrád megyei Vízmű Vállalat nyerte el. V. M. Viharsarok Kupa ’78 Változások az autóbuszjáratoknál Megyénkben már hagyományai vannak a közlekedésbiztonsági tanács által szervezett és rendezett autós és motoros versenynek. A megyei döntőre holnap, vasárnap délelőtt kerül sor Békéscsabán. A versenyre a járások legjobbjait hívták meg a rendezők. A hét járás, az öt város és a Volán 8-as számú Vállalat 4 autóból és 4 motorosból álló csapatot indít, tagjai ügyességi versenyen mérik össze tudásukat, majd KRESZ-ismeretből adnak számot, s végül a városban szabályossági versenyen szerepelnek. Az autós és motoros ügyességi versenyt a Jókai Színház előtti útszakaszon rendezik meg, vasárnap reggel 8 órától. Emiatt a helyi járati autóbuszok reggel 7-től 11 óráig a Jókai Színház elnevezésű megállóhelyet nem érintik. Az 1-es, 2-es, 4-es, 5-ös, 6-os, 9-es jelzésű autóbuszok az Irányi utcában állnak meg. A 3-as, 10-es és 17-es jelzésűek a Tanácsköztársaság útján, a járműbolt előtti megállóhelynél állnak meg, a Jókai színházi megállóhelyet a járatok nem érintik. II béke forradalma 5. II társadalmi probléma A budapesti október után november elején pár nap alatt lezajlottak a vidéki városok forradalmai. A fejlettebb és polgároso- dottabb városi közigazgatás ezekben is meg tudta akadályozni, hogy a népharag elemi erővel a vagyon elleni megállíthatatlan rohamban zúduljon fel. Bár fosztogatások, dézsmálások — főleg a lumpenrétegek és a hazaözönlő éhes katonatömegek erőszakoskodásai révén — előfordultak, maguk az öntudatos szervezett munkások járultak hozzá a rend helyreállításához, jól tudván, hogy a spontaneitásnak határai vannak. Más kérdés, hogy forradalmi párt hiányában a szociáldemokrata párt mérséklő, a szocializmus „bevezetését” időszerűtlennek tartó befolyására a kelleténél jobban csillapodtak le a kedélyek. A vidéken azonban gyökeresen eltérő volt a helyzet. Valóságos parasztforradalom zajlott le, általános lázadás a régi közigazgatás és az úri és földesúri vagyonok ellen. Szervezet- lenül, helyi jelleggel, viharos lendülettel és nagy intenzitással. Leszámolás és bosszú volt ez a háborúért, az elesettekért, a rokkantakért, a nélkülözésekért — az elmúlt majd ezer évért. A nemzetiségi területeken a szociális feszültségek a nemzeti ellentétekkel is súlyosbodtak, még pusztí- tóbb igazságtevést eredr ményezve. A fegyverrel hazaérkező frontkatonák mindenütt az élvonalban támadták a magtárakat, a földesúri kastélyokat, a jegyzői lakokat, a parókiákat, a vadaskerteket, csendőrőrsöket, kocsmárosok, kereskedők házait. Nem voltak ritkák az egyéni bosszú, sőt az antiszemitizmus megnyilvánulásai sem. Jó ideig eltartott, amíg az itt-ott fennmaradó régi, és a szerveződő új karhatalom erői (ma már elfelejtett kegyetlenséggel és vérengzéssel) leverték — voltaképpen saját parasztforradalmukat. R földkérdés A falusi népharag kiváltó oka a földkérdés, majd százados megoldatlansága volt. Abban a helyzetben, amikor a szociáldemokrata vezetőség fel sem vetette még a gyárak és bányák államosításának ügyét (csak a polgári forradalom vége felé került a kérdés napirendre), a tulajdonviszonyok megváltoztatásának ígérete a földre korlátozódott. Ezt az igényt a forradalom kormányzata kielégíteni is igyekezett, ám éppen egyen- súlyozó-lavírozó, mindenki óhaját figyelembe venni akaró politikája miatt maga a földreform már elkésett. Világosan látta ezt Károlyi: „Nem tudhatjuk, mennyi időt engedélyez a sors nekünk a kormányzásra. Nem szeretném, ha az én birtokom felosztatlanul maradna.” A történelmi név viselője azonban fehér holló volt mind szociális érzetével, mind ekkoron már szkeptikus előrelátásával. A Károlyi-birtok kápolnai felosztását, a hivatalos földosztás megkezdését viszont sokhelyütt megelőzték a földfoglalások, amelyek kész helyzetet igyekeztek teremteni a törvény előtt és a törvény ellenére. Maga a törvény az ötszáz holdon felüli nagybirtok és a kétszáz holdon felüli egyházi birtok kártérítéses kisajátítását rendelte el. öt-húszholdas családi birtokok, egy-ötholdas családi kertek és kisebb számban kétszázholdas középbirtokok létesítésének tervéből indult ki, de nemcsak parcellázásra, hanem különböző típusú szövetkezetek alakítására is lehetőséget nyújtott. Igényjogosultnak tekintette az uradalmi cselédeket és a földmunkásokat, ezeken belül is főleg a hadviselteket, illetve ezek hozzátartozóit. Végrehajtási utasítása azonban olyan bonyolult volt, hogy megvalósítása esetén is évekig elhúzódott volna végrehajtása. Megkésettséige és bonyolultsága pedig végső soron azt eredményezte, hogy a földreform nem öntött tiszta vizet a pohárba, nem tett lehetővé visszafordít-
