Békés Megyei Népújság, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-08 / 238. szám
1978. október 8., vasárnap KÖRÖSTÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET A hetvenöt éve alapított Tevan-nyomda jubileumán A századforduló körüli években Békés megyében, főként Békéscsabán, egymás után alakultak, létesülték a nyomdamühelyek. A legtöbbje nem bizonyult hosszú életűnek és sikeres vállalkozásnak: szinte mindegyik a napi helyi igények kielégítését szolgálta, s csak egy-két koncepciózus mester, merészebb vállalkozó teremtett stabil üzleti kört, honosított meg új termékeket, munkálkodott üzeme fejlesztésén. A gyomai Kner Nyomda mellett a Tevan-műhelynek, meg Gyulán Dobaynak sikerült a nyomdák közötti versenyben megmaradnia. A Teván-offi- cina híre, tevékenysége, hatása idővel messze túlnőtt Békéscsaba és a megye határain. Tevan Andor nyomdász lett, művész és tipográfus. A Tevan Nyomda- és Könyvkiadó Vállalat 1903-ban létesült azzal, hogy Tevan Adolf kiskereskedő megvásárolta — stabilabb és jövedelmezőbb vállalkozás reményében — a viszonylag jól felszerelt Lepage Lajos több mint tíz esztendje már jól működő nyomdájának egy kis részét, s egyúttal megkapta a várostól bérleményként az addigi üzem- és üzlethelyiségeket. Ebből nőtt ki azután az az üzem, amely a képzett nyomdász- és irodaTEVAN KONTVIM KOSZTOLÁNYI DKZSŐ LÁNC, LÁNC, ESZTEKLÁNC... (fmraak) Ára 80 fillér. KUÜDY IIYIIL* A TEGNAPOK KÖT) LOVAGJAI WA a T K VAN-KIADÁS' EGY FALUSI NÓTÁRIUS BUDAI UTAZÁSA * * A ' A Tevan-könyvtár füzetei lompártoló Tevan Andor irányítása mellett kiemelkedő szerepet töltött be évtizedekig mind Békéscsaba városának kulturális életében és fejlődésében, mind pedig a magyar könyvkultúra megújításában. Tevan Adolf, akit a könyv- és papírkereskedés mindennapos gondjai kötöttek le, teljesen fiára hagyta a nyomda irányítását és annak sorsát. „A könyv iránti rajongást talán még nagyobb mértékben örököltem apámtól, mint amennyi nála megvolt. Bécs- ben a legtöbb szabad időmet a könyvkereskedések kirakatai előtt töltöttem, vagy az egyetemi könyvtárba jártam. Itt ismerkedtem meg a századforduló feltörő könyv- művészetével, az Insel és a többi modem kiadó új irányt mutató könyvalkotásaival. Hazatérve az én kis szűk odúmba, ahelyett, hogy a kezdetleges felszerelésű kis nyomdával a helybeli versenytársak babéraira pályáztam volna s meghívót, névjegyet, plakátot vagy adófőkönyvet nyomtattam volna, mondhatni, egy szent őrületbe fogott vállalkozásba fogtam. Egy olyan lehetetlennek és megvalósíthatatlannak látszó vállalkozásba, amely csak egy húszesztendős, lángoló lelkű, egekbe törő, minden reális mértéket felborító fiatalembertől tellett ki, amilyen én voltam akkoriban.” S azt a vidéki kis nyomdát, amelynek „készlete” ré- ges-régen divatjamúlt, néhány kiló betűből állott — hazatérve bécsi tanulmányaiból — új, modem, könyvművészeti elgondolások megvalósítására alkalmas betűcsaládokkal szerelte fel. Ezzel — meg akaraterővel, lelkesedéssel, koncepcióval kezdődött kiadói tevékenysége, amelyre rövid időn belül felfigyelt az ország, s amely a szépen gondozott kiadványok sorozatában fejeződött ki az évtizedek során. Tevan Andor kiadó munkássága irodalmi rangot adott Békéscsabának azzal, hogy a Tevan Könyvtár sárga füzeteiben egymás után jelentette meg Nyugat íróit, a külföldi haladókat. Thomas Mannt, Anatole France-t, Tolsztojt, Balzac-ot, Maupassant stb. A fordításokban nagy és jó segítője volt vele egykorú, franciás műveltségű, széles körű irodalmi tudású fiatalember: Ara- nyossy Pál, aki a Tevan Könyvtár ügyét felkarolandó, hónapokon keresztül Csabára látogatott, s itt az egyik fordítás a másik után született meg. A könyvtár borítójának rajzát maga Tevan Andor készítette, de a sorozatszerkesztője és lektora is ő volt. A sorozat programjának ösz- szeállításában Franyó Zoltán volt a legnagyobb segítője a magyar szerzőket, Révész Andor és Aranyossy Pál pedig a külföldieket illetően. 1913-ban Tevan Andor ezzel útjára bocsátotta az amatőr Tevan-könyvek első kötetét: „A Tevan könyvkiadó vállalat e cím alatt a magyar irodalom mestermunkáit hozza forgalomba csak egy alkalommal megjelenő kiadásokban : könyvbarátok, bibliofilek számára. Az e sorozatban megjelenő könyvek művészi kiállításban, az elképzelhető legszebb kivitelben, minimális példányszámban készülnek, és számozottan kerülnek kiadásra. Az amatőr Tevan- könyvek a legszebb magyar könyvek...” Az itt valóra váltott program kiadói koncepciója már bécsi tanulmányai során megfogalmazódott, megérlelődött, amennyiben a jól képzett nyomdász, az irodalmat jól értő, erre fogékony kiadó-alkat az angol, a német és a francia példák nyomán a magyar irodalom bibliofil megjelentetését tűzte ki célul. Harmincöt esztendő alatt e címen megjelent tizennégy kiadvány az egyik bázisa lett a mai könyvművészetünknek. Kiadványról kiadványra lemérhető a kiadó és a könyvművész fejlődése, végül a két legutolsóban nyilvánult meg ez teljesen : 1943 karácsonyára jelent meg az Esopus, amely bámulatba ejtette a háborús silányságokhoz szokott közönséget, és 1948-ban a Nyársforgató Jakab, amely Hincz Gyula 104 színes mesteri illusztrációjával az új ország új könyv- művészeti csúcsa lett. Az 1920-as évek végén a könyvkiadást is sújtotta a gazdasági válság, de a kormányzat diszkriminációs kiadói politikája is arra kényszerítették a nyomdát, hogy átalakítsa termékszerkezetét. Tevan Andor egy másik elévülhetetlen érdeme az, hogy a könyvkiadás és a könyvgyártás gazdaságtalanságá- nak megoldására meghonosította üzemében a csomagolóanyag-gyártást. A gyógyszerek, tápszerek, cukorkák, vegyészeti termékek csomagolóanyagainak, valamint az ezekhez kapcsolódó propagandaanyagok gyártását. A piac felfedezéséhez szükséges volt a kereskedő, a megvalósításhoz a művész, az üzem folyamatos működtetéséhez és állandó fejlesztéséhez pedig q. szervező technikus. „A magam szerepe a nyomda mai kivirágzása körül annyiban jelentős, mert olyan helyen és olyan körülmények között hoztam létre, fejlesztettem ki és tartottam fenn a vállalatot, amely hely és amely körülmények mindennek nevez- • hetők voltak, csak kedvezőnek nem. Az Alföld legmélyén kultúrát csinálni és művészi könyveket teremteni majdnem olyan fantasz- ,a tikus feladat, mint az ÉszaTevan Andor ki-sarkon narancsligetet kitenyészteni. Talán érdemem az, hogy nem Budapestről és nem nagy városokból importáltam ide a növekvő nyomda számára készen betanított személyzetet, hanem a csabai és a környékbeli ifjakat tanítottam meg úgy dolgozni, hogy a mi munkánk minden más nyomda munkájával felvegye a versenyt. Az első szedőtől és az első gépmestertől kezdve végig a csomagolóig, mindenki az évtizedek alatt kialakult stílusban dolgozik. Igen, még a csomagolásba is stílust vittünk be. A Tevan-csomag, ahogyan az a címzett elé kerül, már egymagában is a legfokozottabb bizalmat ébreszti a vállalattal szemben. . •.*? Ez az új termékcsoport lett végül a Tevan Nyomda biztos üzleti bázisa, s ma is ez képezi az időközben nagyvállalattá növekedett, békéscsabai központtal államosított üzem: a Kner Nyomda tevékenységének legfőbb összetevőjét. * * * A 75 éves nyomdabázist ünnepük a Kner Nyomda dolgozói. Emlékezzünk itt meg ezúton azokról a régi kollégákról is, akik az elképzelések valóra váltásán dolgoztak mindig, azokról a tehetséges, jó kritikai érzékkel bíró, lelkes szakemberekről, akiknek segítő és értő munkája szükséges volt a sikerek eléréséhez. Minden vezetői és irányítói elképzelés, és megvalósításra való törekvés hiábavaló lett volna, ha nincsenek készséges, öntudatos, tehetséges segítőtársak. De voltak! Néhányan közülük most velünk együtt emlékeznek a 75 esztendős üzemre, a nagyvállalattá fejlődött modern nyomdaüzem dolgozói pedig erre az évfordulóra elkészítették a „Tevan nyomda- és kiadóvállalat történetéből” című kis kötetet. Petőcz Károly Varsa Zoltán : Dal Hej, hajladozhatsz, mégis learatlak! Kötlek egykévébe sorsommal: magamnak! Sej, sápadozhatsz, derekad letörve! Hull a fényes könnyed vállamra pörögve. Aj, megőröllek, véremmel dagasztlak! Testem melegével álomba ringatlak. Hej, be is vetlek, füzembe fogadlak! Értem próbát állhatsz: hét éjjel loboghatsz. Asztalomon kenyér, asztalomnál vendég...— Oly hatalmas vagy már, mintha nem is lennék. TÉKA Tájak, emberek, történetek Jékely Zoltán novelláinak szép gyűjteményével lepte meg a szó szerinti széppróza élvezőit a Szépirodalmi az Angyalfia megjelentetésével. Jékely Zoltán úgy ír novellát az első, 1939-es évvel jelzett elbeszélés megalkotásától fogva, mintha Krúdy Gyula unokaöccse lenne. Ebben a megállapításban nem egyedül az olvasói örvendezés fejeződik ki, nem csupán a valódi prózaélvezetet konstatálja a recenzens, hanem a költő novelláiról rangját, súlyát is. Történeteiben jó évszázadnyi idő magyar értelmiségi férfiai- nak sorsát vonultatja fel háttérként, maguk a novellahistóriák a privát élet, főként a szerelem „csataterén” játszódnak. Kell-é mondani, éppen ezért szívódnak fel oly gyorsan és mámorító erővel az olvasó leikébe?! Mindnyájunk által megélhető, reális történetek Jékely sztorijai, mesteri virtuozitással megszerkesztetten, rég olvasott szépségű, hajlékony nyelvezettel alkotva. És Jékely teremtett egy alakot, Gyöngyházyt, egy mai értelmiségi Szindbádot, akinek történetei szóbeszéd tárgyai lesznek fővárosi szebb lelkek körében igen hamarosan. Ám éppen ezzel az alakkal alkotta meg a kötet legsúlyosabb elbeszélését, a „Két kard, keresztben” címűt, s ebben a költő-elbeszélő oly kemény vonalakkal megrajzolt társadalmi miliőt teremtett, hogy egyszerre ráébred az olvasó: Jékely ben nagyarányú társadalmi mondanivalók is összesűrűsödtek az elmúlt évtizedekben, s ezek kifejeződésre értek meg. Granasztói Pál megkapta azt a lelkesítést, kiadóktól és olvasóktól egyaránt, hogy A „Pro Arte” éremmel kitüntetett Anatole France-kötet kontúrrajzait Tevan Andor színezte linó nyomódúcokkal egyik oldalpárja, Hincz Gyula megalkossa nemrég megjelent — utazásait összefoglaló — művét, a Karácsony Mallorcán címűt. A kötet felépítése egyszerű : időrendiségben megírta utazásai történetét az 1924-es ausztriai nyaralástól a 73-as mallorcai tartózkodásáig. Magában annak elbeszélése, ahogyan Nyugat-Európa országait, főként Itáliát és Párizst megismerő utazásait végigvitte, ahogyan Stockholm, London, Leningrád „lelkét” igyekezett megérteni — ennyi is izgalmas olvasói kaland lehet. Granasztói Pál azonban — jóllehet számos útját előző könyveiben már elemezte — ezúttal is többet nyújt: önmaga belső épülésének grádusait is bejáratja olvasóival. S nem szépelegve, hanem az önismeretre törő író éles bonckését használva, hogy eljuttasson az értésig, az igazságig, az emberi mivolt értelméig. Ezek az új esszék is számtalan gondolatot adnak, összefüggést láttatnak meg, egy őszinte, töprengő ember megértését, megszeretését lobbantják fel. A Tankönyvkiadó a Szülőföldünk antológiasorozatában most Merényi József válogatásában jelentette meg Borsod-Abaúj-Zemplén megye történelmét, tájait és irodalmát népszerűén feldolgozó, bemutató Szülőföldünk, Eszak-Magyarország I. című, több mint harmincíves gyűjteményét. Valódi népkönyv kell legyen ez a sorozat, hiszen nem csupán a tanulóifjúságot oktatja-neve- li, de a könyvre kapó, honismeretet szomjazó kétkezi dolgozók tízezreit is. Amit nem nyújt (egyre inkább nem nyújthat) a közoktatásban az irodalom- és történelemtanítás, azt hivatott pótolni ez á kötet és sorozat. A Borsodot bemutató antológia jó kezdeti kézikönyv. Sokat pótol, de tehetne némely dolgot hatásosabban is. Nem kákán csomót keresve írom ide: a tankönyvírásban jeles pedagógus toliforgatók mellett többször és jobban sze- melgetve kellett volna idézni Fekete Gyula, Gergely Mihály, Szeberényi Lehel műveit, a borsodi vonatkozású írásaikat. Jóleső érzés volt tapasztalni: milyen sikeresen mutatja be az antológia a folkloristák munkásságát, egy Erdélyi János múlt századbeli, egy Lajos Árpád mai gyűjtőmunkáját. Ám a szülőföld megszerettetésének igen hatékony módja lehet a képzőművészet alkotásainak hasonló súlyú felhasználása is. Amennyire szerencsés volt az észak-magyarországi írók felsorakoztatása — az arányokról most ne essék szó! —, annyira esetleges a tájék képzőművészeié, színészeié. A remélhetően hamarosan sorjázó többi kötetnél minden bizonynyal erre Is gondolnak majd a sorozat dicséretes szerkesztői. Varga Imre
