Békés Megyei Népújság, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-08 / 238. szám
1978. október 8., vasárnap Barátaink életéből II szlovák paradicsom Szakmunkások Penzában Itt kezdődik a Hernád-áttörés, ahol 15 kilométeren végigsétálhat a látogató a tájvédelmi körzet legszebb tájain A magyar turisták még nem nagyon „fedezték fel” a szlovák paradicsomot, ezt a hazánktól alig néhány órás autóútra levő gyönyörű vidéket. Napjainkban minden európai ország arra törekszik, hogy természeti értékeit megóvja a jö' ő számára. E törekvés vezette a Szlovák Nemzeti Tanácsot is arra, hogy törvényt hozzon a természeti értékek védelmére. A törvény értelmében Szlovákiában is megkezdődött az aktív természetvédelmi munka, létrejöttek a nemzeti parkok, tájvédelmi területek, a ritka növények és állatok rezervátumai. A szlovák paradicsom gyűjtőhelye a földtani és természeti értékeknek. A Dobsina és Igló között húzódó terület a Szlovák Érchegységhez tartozik. Vizeit a Hemád szállítja a Tiszába. A tájvédelmi körzeten belül külön egységeket képeznek az ún. rezervációk. Közéjük tartozik a Hemád-át- törés, ahol a vadul zúgó folyó meredek sziklafalak között rohan. A turisták a sziklafalba erősített vas „tipegőkön” haladhatnak át rajta. Vagy ilyen rezerváció a Száraz-völgy, amely nevével ellentétben nem is olyan száraz, meredek szurdokban ömlik le vízesésekkel a patak, és az odaerősített létrák segítségével közelíthetők meg a legszebb részek. De ugyanúgy csodálatos a Szracenai, a Szokoli és a Kiszeli-völgy is, éppúgy, mint Hollókő, valamint a Medve-barlang és a Dobsinai-jégbarlang környéke. Ezek a természeti értékek szabadon látogathatok. A szlovák paradicsomot évente több millió látogató keresi fel. A természetbarátok számára több helyen üdülési és turisztikai központokat létesítettek. Innen indulnak ki a tanulmányi ösvények, amelyek legérdekesebb pontjain tájékoztató táblák adnak magyarázatot a látnivalókról. A Nagy-Szokol festői szurdokvölgye (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Az idén csaknem 12 ezer fiatal szakmunkást adtak a megye tanintézetei a népgazdaságnak. Legtöbben — 5410-en — a mezőgazdaságban helyezkedtek el. A négyezret is meghaladja azoknak a száma, akik az ipari vállalatok kollektívájába kerültek. Az építőiparban összesen 2075 fiatal állt munkába. A penzai 9-es számú ipari tanulóintézet elsőként bocsátott ki olyan kezdő szakembereket, akik számítógépek, valamint távközlő berendezések szerelését és javítását is elvégzik. A bakteriológiai vizsgálatokkal foglalkozó laboránsokat a basmankovi 14-es számú tanintézetben képezték ki. Ök a tejipari vállalatoknál kezdtek dolgozni. Az idén végzett szakmunkások egyes csoportjai a megyén kívül is vállalhatnak munkát. Például a penzai 7- es számú és á nyizsnyelomo- vi 19-es számú tanintézetek volt növendékeit az a megtiszteltetés érte, hogy a 8-as számú Moszotgyelsztroj építőipari trösztnél helyezkedhettek el. A penzai festők és mázolok a moszkvai olimpia sporteseményeinek építkezésein dolgoznak. (Penzenszkaja Pravda) 2000-ben 41 millió lakes A legújabb demográfiai adatok szerint Lengyelország lakossága a feltételezettnél gyorsabban gyarapodik. Az 1977-es előrejelzések szerint az ezredfordulóra az ország lakossága a várt 38—39 millió helyett meghaladja a 41 milliót. A becslések szerint 1990- ben várhatóan másfélmillió 14 éven aluli gyermek, ugyanakkor ötmillió nyugdíjas él majd az országban. A nemek közötti arányok is egyre jobban kiegyenlítődnek. 1975-ben ezer férfire 1059 nő jutott. 1990-ben az arány tovább javul: ezer férfire 1030 nő jut. 2000-ben pedig 1017. A tudósok számítanak arra is, hogy a városba áramlás üteme meglassul, és így csak a lakosság 68,7 százaléka él majd az évszázad vége felé városokban. Az adatokat a Lengyel Tudományos Akadémia „Lengyel- ország 2000-ben” című kiadványában tette közzé. Az előrejelzéseket számba veszik a jövő szociálpolitikai intézkedéseinek a kialakításánál. (INTERPRESS) a z adatok meggyőzőek : 1000 tonna ócskavas 1500 tonna érc és 200 tonna koksz importjának megtakarításával ér fel, az ócskavasból előállított acél önköltsége pedig csupán mintegy egyharmada a vasércből gyártottnak. Az NDK- ban, ahol a nyersanyagszükséglet 60 százalékát külföldről fedezik, egyre nagyobb erőfeszítések történnek a hulladékok összegyűjtésére és feldolgozására. „Ezer tonna összegyűjtött acélhulladék 30 traktorhoz, 11 500 hűtőszekrényhez, 4600 méter vasúti vágányhoz, illetőleg 425 új lakás építéséhez elegendő” — igyekszik a lakosság közreműködését a gyűjtési akciók további erősítéséhez megnyerni a lapokban megjelent egész oldalas hirdetés. Különböző újságcikkek szólnak arról, hogy a hulladék rejtett kincs, amelyet nyersanyagokban az NDK-nál jóval gazdagabb országok sem dobnak el. Dániában például a papírgyártásban 56 százalékban régi papírt használnak fel, Nagy- Britanniában 46,3 százalékot, az NDK-ban csupán 43 százalékot. Ugyanígy a fahulladékot a fában gazdag Svédországban 76 százalékban, Finnországban 65 százalékban, az Egyesült Államokban 46 százalékban hasznosítják — az NDK-ban még 66 százalék veszendőbe megy. Különböző intézkedések születtek a helyzet megváltoztatására. Berlinben megkezdte működését a „Másodlagos Anyagok Intézete”. Szorosan együttműködnek a népgazdasági tervek készítőivel, mert úgy tartják, hogy egy-egy termék gyártásának előkészítése során számolni kell az üzemben maradó melléktermékek, illetőleg a háztartásokban esetleg megmaradó hulladék hasznosításával. Példaként említik, hogy az értékes alumíniumból készülő spraydobozok sorsát nem tisztázták időben. Évi mintegy 40 millióról van szó, amelyeknek legalább egy része a hulladékfelvásárlás segítségével most már visz- szakerül a népgazdaság vérkeringésébe. Az NDK-ban úgy számolnak, hogy 1980-ban az úgynevezett másodlagos és melléktermékeket 30 százalékban lehetne hasznosítani az 1975. évi 24 százalék helyett. Az első lépés az anyagok összegyűjtése. Az idei terv: 350 ezer tonna fémhulladék, 221 ezer tonna régi papír a háztartásokból, 635 millió üveg és palack. Hangsúlyozzák, hogy nemcsak a betétes üvegek visszaváltása lényeges, hanem más, esetleg törött üvegek összegyűjtése is. Beolvasztásukkal ugyanis ismét nagy mennyiségű importanyagot és -energiát lehet megtakarítani. P. I. Tudósítás a Spitzbemákrél Európa és az Északi-sark között A cikk a Pravda 1978. szeptember 6-i számában jelent meg. Szerzője: V. Bargyin, a földrajztudományok kandidátusa, aki jelenleg egy tudományos expedícióban vesz részt és beszámolóját a Spitzbergákon fekvő településről, Barentsburgból küldte Moszkvába. összeszámoltam a levegő- _ ben töltött órákat, miután az Aeroflot TU—154-es gépe leszállt a Spitzbergákon. Ahogy iSondani szokás: ettől a szigetvilágtól már csak karhossznyira van a pólus. Lelkileg eleinte nehezen tudtam áthangolódni, és alig érzékeltem, hogy az Északisark szélességi fokára érkeztem. Az Antarktiszon viszont más a helyzet. Ha oda hajón megyünk, az utazás több mint egy hónapig tart, és ezalatt szervezetünk fokozatosan alkalmazkodik. Itt azonban a változás nagyon gyorsan ment végbe. Am a jégárt tanulmányozó expedíciónál végzett egyhónapos munka, a hegyeken és a gleccsereken átvezető út, a szigetek helikopteres „berepülése”, valamint a sarkvidéki települések élete —■ mindent a maga helyére tett. Nyáron a sarkkör szigetvilágán a langyos meleget adó nap 24 óra alatt sem bukik a látóhatár mögé. A Spitzbergák fölött egyébként ritka’a fényes kék ég, mert az óceán felől érkező fellegek teljesen betakarják. Az éltető meleget árasztó sugarak azonban áthatolnak rajtuk. Sőt, borús napok..; a hőmérő higanyszála nem süllyed 0 fok alá. Derült időben i hőmérséklet eléri, . agy meghaladja a 10 fokot. A természet iparkodik kihasználni ezt a rövid ideig lartó meleget. A völgyekben és a szakadékok mélyén vidáman csörgedeznek a patakok, s kizöldell a tundra. Mint a káposztalepkék szárnyai, úgy lebegnek a szélben a zsenge, halványsárga sarki pipacsok virágszirmai. Nehéz elkc > zelni, hogy a Spitzbergákon gombát is lehet szedni. Noha, ezek elég aprók és kinézésre sem olyan vonzóak, de fogyasztásra mégis alkalmasak. Közülük legfinomabb a galambgomba. A völgyben fürge szarvasok legelnek, s az ínséges tél után teleeszik magukat. Az embertől sem nagyon télnek. A partok mellel t, a fjordok szélén rengeteg vízi- szárnyas él.' Madárpar ’dicsőm — ez a pontos és kifejező elnevezés rájuk. Szinte be kell dugnunk a fülünket, ha meghalljuk a sokféle rikácsolást. Olykor még a fejünket is ajánlatos védeni, mert ha el bámészkodunk, a sarki csér (sirályfélékhez tartozik — a ford.) olyan vakmerő, hogy képes a csőrével jó erősen odakoppin- tani. Ez az apró, és a fecskére hasonlító madár hősiesen védelmezi fészkét. Az itt élő szárnyasoknál nagy igyekezet tapasztalható, ugyanis még a téli hidegek beállta előtt kell felnevelniük utódaikat. A szigetvilágban dolgozó sarkkutatókat rabul ejti a gazdag természet, amely mindennél jobban gondoskodik róluk nyáron. A szovjet bányászok lakta települések kikötőibe (Barentsburg és Piramida) személyhajók, tankhajók, valamint építőanyaggal és berendezésekkel megrakott teherhajók is befutnak. Az utóbbiak vissza- útban ércet szállítanak. A szárazföldre (Murmanszkba, Arhangelszkbe és más városokba) pedig az Arktik Szénipari Tröszt vájárai által kitermelt tüzelőanyagot viszik. A nyár rövid, és ezért sok a tennivaló. Kicsinosodnak a bányásztelepülések; a tulajdonosok megjavítják a régi házakat, élénk, vidám színűre festik a homlokzatokat, és parkosítanak. Barentsburg- ban az építők felhúzták már az utolsó háromemeletes, 125 lakásos tömb falait, valamint átadták rendeltetésének a korszerűen felszerelt kórházat is. Igaz, itt kevesen szorulnak orvosi kezelésre. A Spitzbergákon az öregek szerint ritkábban betegszenek meg, mint a szárazföldön. Ez azért van, mert főként fiatal, erős és egészséges emberek érkeznek ide — gyakran családostul. Csak Barentsburgban több mint 100 gyermek tölti szüleivel a telet. Óvoda és iskola is működik a szigeten. Telefonon érintkezésbe lehet lépni az ország valamennyi városával. A moziban csaknem naponta játszanak filmeket, s ami még nagyon fontos: üvegházakat építenek, és állattenyésztő telepeket létesítenek. Mindig sok ember megfordul a tágas kultúrpalotában, ahol a különféle sport- szakosztályoknak, művészeti köröknek és a könyvtárnak megfelelő helyiségeket alakítottak ki. Csaknem kétéves időtartamra érkezett ide Moszkvából Szvetlána Iva- novszkaja, aki eanek a kulturális intézménynek lett a művészeti vezetője. — Barátságos, érdekes összetételű együttes jött létre minálunk — mondta. — Noha kezdetben nem ment simán minden, mégsem volt okunk az elkeseredésre. Koncerteket adtunk például Longyearbyenben, a szomszédos norvég településen... A festői szépségű Kongs- f jord partján mindössze csak néhány házból álló norvég település található. Ez bizonyára szemtanúja volt a legnevezetesebb eseményeknek. Erre emlékeztet egy szerény obeliszk, amelyet Amundsen tiszteletére emeltek társai, ök hidroplánnal próbálták elérni a pólust. Az emlékmű mellett egy rozsdás fémárboc magasodik. Ehhez rögzítették fél évszázaddal ezelőtt a Norvégia és az Itália nevű kormányozható léghajókat. Egy másik emlékmű — nyolc egymáshoz támasztott kereszt — a Nobile-ex- pedíeió tervének meghiúsulásáról tanúskodik. A részvevők megmentésében jelentős szerepet játszott a Kraszin nevű szovjet jégtörő hajó. Napjainkban sem szűnt meg a sarkkörön túli szigetvilág iránt az érdeklődés. Az ember gyakorlati tevékenysége, a hasznos ásványkincsek megszerzése állandó erőfeszítéseket kíván. Az 1920. évi szerződés értelmében a szigetvilág megnyílt a nemzetközi egyezményt aláíró országok állampolgárai előtt, alök békés építőmunkába kezdtek a Spitz- bergákon. Nyaranta különböző nemzetek expedícióinak tucatjai dolgoznak, s ide futnak be az idényjáratok is. A turisták gyönyörű utazásokon vesznek részt. A tundrán keresztülhaladva eljutunk a Sztarosztin-fokhoz, mely az ismert orosz tengerparti lakók után kapta a nevét. Ezen a sivár parton rendeztek be egy soknyelvű tábort. Itt ütötték fel sátraikat a norvég geológusok, itt végeznek ásatásokat a Szovjet Tudományos Akadémia archeológusai, és itt töltik gyakorlati idejüket a varsói egyetem földrajzi intézetének hallgatói is. Ebben az évben a Spitzber- gákon nem folytatnak kutatómunkát a Szevmorgeo termelési egyesület geológusai. Ugyanis a norvég kollégákkal közösen a szigetvilág geológiai térképének összeállításán dolgoznak. E terület 60 százalékát jég borítja. A múltban az eljegesedés még nagyobb méreteket öltött. Nos, ezért is vonzzák a Spitzbergák a szakembereket, akik a természetes jégképződést tanulmányozzák. Több mint tíz éve dolgoznak itt a Szovjet Tudományos Akadémia földrajztudományi intézetének munkatársai. Barentsburgban mindenki ismeri Jevgenyij Zinget és Leonyid Troiokijt, az expedíció vezetőit, akik minden évben ellátogatnak ide. A gleccsertannal foglalkozó kutatók rádiólokátoros csoportja érdekes tevékenységet folytat. Vezetőjük: Ju- rij Macseret, a földrajz- és ásványtani tudományok kandidátusa. A Spitzbergák gleccsereit általában csak f entről tanulmányozzák : megmérik vastagságukat, és azt kutatják, milyen a jég alatti réteg? A vizsgálatok elvégzése után feleletet adnak ezekre a kérdésekre. ... A rádiólokátort az MI —8-as helikopteren helyezik el, amely alacsonyan, a Túréi gleccser jégtakarójának magasságában repül. Tarasz Brovko pilóta mesterien manőverez a dimbes-dombos völgyben. Elrepül a glecs- cser tengelyvonala fölött, és ezalatt máris rögzítődnek a visszavert rádiójelek. A pilóta fordít egyet a gépen és most már keresztirányban repül a gleccser felett, hogy oszcillográffal további méréseket végezzen. Közvetlenül a föld felszínén folytatott kutatásokhoz évekre lenne szükség. így viszont a tudások rövid idő alatt kézhez kapják a háromdimenziós térfogatképet a Spitzbergák gleccsereiről. ... Több mint egy hónap telt el azóta, hogy a szigetre érkeztem. Eddig is sokat láttam, de mindent nem tudtam megnézni. Jelenleg még tart a sarki nyár, de már mondogatják, hogy nemsokára hóvihar várható. Fordította : Bukovinszky István Az Arktiks szovjet atomjégtörő lehetővé teszi, hogy azokat az északi vízi utakat, amelyeken eddig csak az esztendő néhány hónapjában közlekedtek, ezentúl akár fél éven át is használhatják a hajókaravánok Reitelt kincs a hulladék
