Békés Megyei Népújság, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-07 / 237. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek ï N E PUJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. OKTOBER 7., SZOMBAT Ara: 80 fillér XXXIII. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM II kutatások eredménye Ülést tartott a Szakszervezetek Országos Taoácsa Társadalmunkban a szakszervezetek önálló politikai tényezőkké váltak Az utóbbi időben megélénkült a közvélemény érdeklődése a találmányok, újítások sorsa, haszna iránt. Jól példázza ezt az a széles körű vita, mely hetilapunk, az Élet- és Irodalom hasábjain folyik már több hónapja, de különböző országos hatáskörű szervek is napirendre tűzték a kérdés vizsgálatát. Ezek a vizsgálatok jórészt igazolták azt a képet, amely a közvéleményben kialakult, nevezetesen azt, hogy nincs minden rendben ezen a téren. Elég csak néhány közismert példára, mint az el- ronthatatlan liftre, a Heller —Forgó hűtőtoronyra, vagy a sokszög esztergára hivatkozni, máris nyilvánvaló, hogy mire gondolunk. A műszaki újdonságok minél nagyobb mértékű hasznosítása terén nemcsak a találmányokkal van baj. Miközben erről országos vita folyik, mintha elfeledkeznénk egy — az előbbinél talán még fontosabb — kérdésről, a hivatásos kutatók és kutatóintézetek munkájáról. Amikor a hazai tudományos kutatás helyzetéről beszélünk, általában örömmel állapítjuk meg, hogy az egy dolgozóra jutó kutatók számában megelőzzük a fejlett tőkés országokat, hogy a nemzeti jövedelem hány százalékát fordítjuk kutatási célokra, és hogy tudományos munkásaink hány külföldi és hazai kongresszuson, szimpó- zionon, előadássorozaton vesznek részt. De nem beszélünk — mert nem nagyon beszélhetünk — arról, hogy ezek a nagy költséggel működő kutatóintézetek milyen konkrét hasznot hoznak a népgazdaságnak... Sajnos, a rájuk fordított költségekhez képest elég keveset. Mindez arra vezethető vissza, hogy jelenlegi kutatási rendszerünk papírízű és publikációorientált. Ezen az értendő, hogy az számít komoly kutatónak, aki hamar doktori, kandidátusi, vagy még magasabb tudományos fokozatot szerez, sokat publikál és minél több tudományos tanácskozáson vesz részt. Ezt pedig el lehet érni lényegtelen részkérdések mélyreható vizsgálatával is, csakhogy ebből a népgazdaság vajmi keveset profitál. Ennek az áldatlan állapotnak az okai többé-kevésbé világosak. A kutatóintézetek jórészt költségvetésből gazdálkodnak, nem érdekük tehát, hogy az ipar megvegye kutatási termékeiket. Tulajdonképpen a kutatók sem érdekeltek abban, hogy gazdaságilag hasznosítható, műszaki újdonságökat fejlesz- szenek ki. így tehát az a szerencsétlen helyzet állt elő, hogy a hazai tudományos kutatóink jó része magáért a kutatásért kutat. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tudomány- politikai bizottsága is felismerte ennek az állapotnak a tarthatatlanságát. Olyan határozati javaslatokat dolgozott ki, melynék elfogadása esetén a kutatóintézetek érdekeltek lesznek abban, hogy azt kutassák, amiért létrehozták őket. Konkrét, a magyar ipar fejlődését elősegítő, termékeink exportképességét javító újdonságokat. Csak így nem lesz ablakon kidobott pénz a kutatási célokra szánt sok milliárd forint. Lónyai László A magyar szakszervezetek legutóbbi kongresszusa óta végzett munkát összegezte és a további feladatokat szabta meg pénteki ülésén a Szak- szervezetek Országos Tanácsa. Az ülésen részt vett és felszólalt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára is. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, az elnökség írásos beszámolóját kiegészítve hangsúlyozta : A magyar szakszervezeti mozgalom helyzete alapvetően jó, s tevékenységének erősítése nem kíván sem politikai, sem jogi rendezést. A szocialista viszonyoknak megfelelő jogkörrel, hatáskörrel és önállósággal rendelkezik. A párt tudatos és következetes politikájának jegyében társadalmunkban a magyar szakszervezetek önálló politikai tényezőikké váltak. Minden alapvető cél meghatározásában érvényesül a szakszervezeti mozgalom véleménye: részese tehát minden döntésnek, s ez növeli társadalmi felelősségét is. Gáspár Sándor aláhúzta, hogy a munkáshatalom erősítése mindig alapvető feladata volt és marad a mozgalomnak. Fontos feladat, hogy a szakszervezetek pontosan kövessék és befolyásolják az üzemekben a gazdálkodás minden folyamatát, s a közös célok érdekében lépjenek föl a munka hatékonyságának javításáért, mozgósításának gyorsabb előrehaladására, s a fegyelmezett, felelősségteljes munkára. Hangoztatta, hogy a szak- szervezetek termelést segítő érdekvédelmi munkája szoros egységet alkot. Az utóbbiról szólva rámutatott, hogy a szakszervezeti mozgalom osztályalapon védelmezi az egyes dolgozók érdekeit. A következő időszakban erősíteni kell az egyéni érdekvédelmet, még többet kell törődni a dolgozókkal, s egyben erőteljesen szorgalmazni kell a munkaügyi hiáBefejeződött a nemzetközi sebészkongresszus — Legkorszerűbb sebészeti eljárások elterjesztéséhez nyújtott segítséget a Magyar Sebész Társaság háromnapos kongresszusa — mondotta Stefanies János profesz- szor, a társasáig elnöke pénteken, a tanácskozás zárónapján. — Nagy gyakorlatú, nemzetközileg is ismert hazai és külföldi szakemberek számoltak be elsősorban a hasnyálmirigy-betegségek gyógyításában alkalmazott újabb sebészeti eljárásokról, a korszerű tápcsatorna-varratokról és a használatukból nyert tapasztalatokról, valamint a hasi ütő- és verőeres megbetegedések sebészi kezelési lehetőségeiről. Mintegy 80 szakember vett részt kongresszusunkon Algériából, Finnországból, Franciaországból, Hollandiából, az NSZK-ból, Svájcból, Svédországból, a Szovjetunióból és az USA-ból. Őszi csúcsforgalom a vasútnál Az előző szeptemberrel csaknem egyező, az idei tervnél valamivel több, 11,8 millió tonna árut szállított el szeptemberben, az igényeket azonban korántsem tudta hiánytalanul kielégíteni a vasút. Ezt tükrözi a MÁV vezérigazgatóság most elkészült értékelése az elmúlt havi teljesítményről. A különféle intézkedések ellenére a hazai fuvarpiacon igen feszült helyzet alakult ki, a magas igényeket nem győzte a vasút kapacitása, változatlanul nagy a kocsihiány. A határállomások körzetében rendszeresen százszámra várakoztak a vagonok a fogadókészség hiányában, de sok volt a felesleges ácsorgás a hazai vasútállomásokon, vonalakon is, így nem tudta a követelményeknek megfelelően elég gyorsan „forgatni” a vagonokat a MÁV. Kiemelték a feladatok közül a szénszállítást, amely azonban csak a hónap második felében javult. Több fontos tömegáruból, például kavicsból, cementből és cementgyártmányokból, téglából és cserépből, műtrágyából sokkal kevesebbet fuvaroztak a szükségesnél. A vasút három negyedévi összesített teljesítményei — ha nem lennének nyo- masztóak az elmaradt szállítások — végső soron kedvezőek, az évi feladatokkal időarányosak. Nehéz lesz az utolsó negyedév a vasútnak, s különösen az* lesz az október. A jelzések szerint ugyanis a napi tennivalók csökkenése nélkül pótolniuk kell az elmaradt szállításoknak legalább egy részét. Az év végéig 34,5—35 millió tonna áru szállítása vár a vasútra, amelynek októberben is legalább 11,8 millió tonnás teljesítményt kell produkálnia. A nagyobb feladatok végrehajtásához a MÁV vezetői elsősorban a legfontosabb tartalékkal, a jobb szervezettséggel, a rendelkezésre álló fuvareszközök optimális hasznosításával számolnak. Belső üzemi intézkedéseket hoztak mindenekelőtt az oktalan vonatácsor- gások csökkentésére, a forgalom jobb megszervezésére. Ehhez várják a fuvaroztatók együttműködését az egyenletes és a késedelem nélküli rakodásokkal. Társadalmi összefogással: új iskola Orosházán nyosságok megszüntetését, a munkafegyelem erősítését. Kitért arra, hogy a tapasztalatok szerint sok még az ügyintézésben a bürokrácia és a nemtörődömség. A bürokratizmus, a lélektelenség olyan, társadalmunktól idegen jelenség, amely nagy kárt okoz. Határozottabban kell tehát fellépni az efféle káros jelenségek ellen. A szakszervezetek munkáját is meg kell tisztítani a bürokratikus vonásoktól. Gáspár Sándor végezetül beszélt arról, hogy a kongresszus óta eltelt időszakban a magyar szakszervezetek nemzetközi kapcsolatai tovább bővültek, erősödtek. Ezután vita következett, amelyben felszólalt Németh Károly is. A szakszervezetek országunkban aktív részesei a politika alakításának és végrehajtásának — mondotta. A párt nagy bizalommal viseltetik a szakszervezeti mozgalom iránt, épít a szak- szervezetekre; ezért is kéri vezetőitől és tagjaitól, kommunistáktól és pártonikívü- liektől, hogy fejlesszék tovább munkájukat, s minden eszközzel segítsék elő gazdasági terveink valóra váltását, a hatékonyság növelését, a minőség javítását. A vitában elhangzott észrevételekre Gáspár Sándor válaszolt. Az ülésen végezetül személyi kérdésekről tárgyaltak. A megye és Orosháza anyagi lehetőségei csak 1980-ra engedték volna új iskola építését a városban, de ezúttal is az összefogás segített. Az üveggyár, a város KlSZ-esei- nek védnökségével, az üzemek, gyárak segítségével, a város lakóinak munkájával sikerült elérni, hogy az egy évvel ezelőtt lerakott alapkő felett tegnap, a város fel- szabadulásának 34. évfordulóján, 8 tantermes új iskolát avassanak. Czina Sándor, az Orosházi Üveggyár igazgatója, az iskola építésére alakult társadalmi operatív bizottság elnöke helyezte el annak idején az alapkövet, s most az avatáskor is ő köszöntötte a vendégeket, köztük a megnyitóra érkező oktatási államtitkárt, dr. Gosztonyi Jánost. Az államtitkár ünnepi beszédében érzékeltette, hogy milyen égetően nagy szükség volt már Orosházán az új oktatási intézményre. Az óvodákban 100 helyett általában 130 gyereket vesznek fel, az alsó tagozatos osztályokban 40, sőt 50 gyerekkel is foglalkoznak a pedagógusok, s a napközi otthonos ellátás is igen nagy gondot jelent. Orosházán ebben a tanévben 60 gyereket befogadó bölcsődét, 150 apróságot foglalkoztató óvodát és 132 szakmunkástanulónak otthont adó kollégiumot avattak már. A 8 tantermes általános iskola az üveggyári lakótelep 410 kisdiákjának jelent könnyebbséget, hiszen nem kell már a város távoli iskoláiba eljárniuk. Hárommillió forint értékű munkát végeztek a KISZ-es fiatalok, diákok, több mint egymillió forint értékkel az üzemek, másfél millióval pedig a város lakói járultak az iskolateremtő munkához. Dr. Gosztonyi János átnyújtotta az iskola jelképes kulcsát az igazgatónőnek, Gulyás And- rásnénak, majd az Oktatási Minisztérium Kiváló Munkáért kitüntetését nyújtotta át Dimák Emilnek, az operatív bizottság titkárának, aki az üveggyár dolgozója. Hasonló kitüntetést kapott Helbert József építésvezető és Varga István, az állami gazdaság kőművese. A város üzemeinek dolgozói és vezetői közül többen kapták meg munkájuk elismeréséül a KISZ KB kitüntetését, a Hazafias Népfront megyei bizottsága és Orosháza város Tanácsának jutalmát. Képünkön dr. Gosztonyi János ünnepi beszédét mondja az iskolaavatón. B. Zs. Fotó: Gál Edit Kétegyháza határőrközség Tegnap a hűvös idő ellenére is több százan vettek részt Kétegyházán azon az ünnepi programon, amelyet a határőrközség cím felvétele alkalmából rendeztek a község felszabadulásának 34. évfordulóján. A művelődési házban megnyitották azt a kiállítást, amely tablókon, dokumentumokon, fotókon keresztül mutatta be a határőrség életét, megalakulásától napjainkig. Ezt követően a művelődési ház előtt gyülekezett a határőrség fúvószenekara és díszegysége, ahol ünnepi nagygyűlést rendeztek. Az elnökségben foglalt helyet Dr. Csentes Mihály alezredes átadja Csóka Vazulnak, a községi tanács elnökének az emléklapot Fotó: Béla Ottó Arany Tóth Lajos, az MSZMP járási bizottságának első titkára, Sebesi László- né országgyűlési képviselő, Szirmai László ezredes, a határőrség országos parancsnokságának képviseletében, dr. Csentes Mihály alezredes, az orosházi határőrkerület parancsnoka, valamint a nagyközség és a szomszédos községek párt-, állami, társadalmi vezetői. Ünnepi beszédet Szilágyi Péter, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára mondott. Szólt arról, hogy a nagyközség és lakossága méltán érdemelte ki a megtisztelő Határőrközség címet, hiszen régóta eredményesen együtt munkálkodnak a határőrökkel. Az ünnepi beszéd után parancskihirdetés következett, és dr. Csentes Mihály átadta Csóka Vazul tanácselnöknek azt az emléklapot, amely a Határőrközség cím felvételét igazolta, majd Szirmai László ezredes kitüntetéseket adott át. A Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatát Sárkány Pálnak, a Közbiztonsági Érem arany fokozatát Zöldi Lászlónak, ezüst fokozatát Bodorló Tivadarnak. Kiváló Határőr jelvényt kapott Pál- fi György, Kovács Sándor, Garzó Mária, Várdai Bálint és Kovács András. A község lakossága után sportműsoron, dig a művelődési kultúrműsoron szórakö
