Békés Megyei Népújság, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-06 / 236. szám

1978. október 6., péntek Ma este az évad első bemutatója Békéscsabán Kruczkowski: A szabadság első napja A lengyel dráma ünnepét köszönti színházunk lengyel író darabjával. Kruczkowski drámája ma már szinte klasszikusnak számít. A sza­badság első napjának bol­dogságát, zaklatottságát idé­zi a néző elé Jan, a drótsö­vény mögül szabaduló len­gyel tiszt sorsával. Hogyan élhetnék tovább Jan és tár­sai a háború borzalmai után? A kérdésre keres választ a ma esti bemutató a Jókai Színházban. Nagy András László ren­dezte az előadást, amelynek jelmezeit Csengéi Emőke vendégként tervezte. A sze­replők : Szűcs András, Ba­logh Béla, Tímár Zoltán, Lengyel István, Kovács La­jos, Mezei Annamária, Fë- rencz Éva és Cseresnyés Ró­zsa. Csütörtökön este a gyulai Erkel Művelődési Központ­ban mutatták be a Jókai Színház művészei Arbuzov : Az Arbát meséi című lírai játékát. Képünkön Csiszár Nándor és Széplaky Endre. Fotó: Demény Gyula Mai tévéajánlatunk: w Évad nyitás az ismeretterjesztésben Irodalmi** színpadok gól a bemutatója Békéscsabán Az Építő- és Famunkások Szakszervezeti Szövetsége 75 éve alakult. Az ünnepi jubi­leum alkalmából többék kö­zött pályázatot hirdettek az irodalmi körök és színjátszó csoportok részére is. Az or­szágos pályázat résztvevői­nek gálaműsorát október 7- én, szombaton rendezik Bé­késcsabán, az Építők Munká­csy Mihály Művelődési Há­zában. Október 6-án délután ér­keznek Békéscsabára a 10 irodalmi színpad, illetve színjátszó csoport tagjai. Szombaton délelőtt fél 10- kor kerül sor az ünnepélyes megnyitóra, majd az irodal­mi színpadok mutatkoznak be műsorukkal. A forrada­lom viharában című összeál­lítással kezdődik a nemes versengés, amelyben elsőként a Budapesti 18. sz. Faipari Szakmunkásképző Intézet di­ákjai játszanak, őket a váci Munkásszínpad, a székesfe­hérvári Diákszínpad, a sal­gótarjáni Munkás Színjátszó Együttes és a budapesti Kő­színpad társulata követi. Délután lépnek színre a miskolciak, a herendi Mun­kásszínpad, a budapesti Met­ró, s a debreceni Unió Mun­kásszínpad részvevői. A dél­utáni program második sze­replője lesz a békéscsabai Manzárd Színpad „Mindenki másképp csinálja” című mű­sorával. A zsűri tagjai között ta­láljuk Maróti Lászlót, a SZOT osztályvezető-helyet­tesét, Szeljék Györgyöt, az MSZMP Békés megyei bi­zottságának osztályvezető­helyettesét, Bocskai Mihály- nét, az SZMT titkárát. Deb­receni Tibort, a Népművelési Intézet osztályvezetőjét, Jur- ka Lászlót, a Jókai Színház igazgatóját, Princzés Gyulát, az ÉFÉDOSZ osztályvezető­jét és Romhányi Lászlót, a Thália Színház rendezőjét. Az eredményhirdetés szom­baton este fél 7-kor lesz. B. Zs. Az ismeretterjesztés most induló évadában a TIT VII. küldöttgyűlésén megjelölt feladatok végrehajtásán dol­gozik a TIT Békés megyei Szervezete is. A fizikai dol­gozókat, a szakmunkástanu­lókat szeretnék még jobban bevonni az ismeretterjesztés hatáskörébe. Fontos teendő az értelmiségiek, a TIT-elő- adók továbbképzésének biz­tosítása. A helyi csoportok­nál, szervezeteknél alapos előkészítő munkát kell vé­gezni ahhoz, hogy eredmé­nyes ismeretterjesztő évad legyen az idei. Már kötik az előadások szerződéseit az üzemek, tsz-ek, gazdaságok, gyárak, ipari szövetkezetek megbízottaival. Értelmiségi klubok működ­nek Békéscsabán, Gyulán, Gyomán, Kondoroson, Szarvason, Füzesgyarmaton, Sarkadon, Végegyházán, Orosházán és Csorváson. Ezek a klubok is segítenek a szervezeteknek, hogy megfe­lelően felkészüljenek a nagy politikai évforduló^ megün­neplésére. A felkészüléshez nyújt se­gítséget az október 12-i me­gyei előadói konferencia is, amelyet 9 órától rendeznek Békéscsabán az értelmiségi klubban. A történelemkuta­tás legújabb eredményeiről beszélnek az előadók; a Ta­nácsköztársaság koráról, a Vörös Hadsereg és a VI. Vö­rös Hadosztály történetéről. November 10-én, a TIT újjá­alakulásának 25. évfordulójá­ról is megemlékeznek majd megyénkben. Ekkor a régi TIT-tagokról, társadalmi ak­tívákról, lelkes előadókról sem feledkeznek meg. Az ismeretterjesztő olyan fontos rendezvénysorozatokat tervez már, mint a csillagá­szati hetek, a magyar nyelv hete, s a módszertani hónap. Érdekesség, hogy tavasszal nálunk rendezik a magyar nyelv hetének országos meg­nyitóját. Természetesen a TIT fontos teendői között tartja számon a szocialista brigádok közművelődési ve­télkedőjét is, amelynek fel­készítésében jelentős szerepet kapnak az ismeretterjesztő előadások. Október 16-tól 21-ig tarta­nak a csillagászati hetek me­gyénkben. Békéscsabán már az első napon érdekesnek ígérkezik Zombori Ottó csil­lagász előadása 19 órától az értelmiségi klubban. Délután 4 órától dr. Dövényi Zoltán, a 11-es számú általános isko­lában a naprendszer megis­meréséről beszél a hallgatók­nak. Szerdán, 18-án a TIT városi szervezetében, a 611- es szakmunkásképzőben, a közgazdasági szakközépisko­lában, 20-án, pénteken pedig a középiskolás leánykollé­giumban lesz csillagászati té­májú előadás. A Kossuth té­ren távcsöves bemutatóra mehetnek az érdeklődők 16- án, 17-én és 19-én este 7 órakor. Vidéken is számos helyen rendeznek csillagá­szati témájú előadást és táv­csöves bemutatót. Dr. Dövényi Zoltán és Kó- kai László vezetésével ismét megindul Békéscsabán az alapfokú csillagászati vizsgá­ra előkészítő tanfolyam. Az ismeretterjesztés leg­közelebbi eseményei között a békéscsabai értelmiségi klub első programja is szerepel; október 9-én, hétfőn este 19 órától a VIT-ről tart élmény- beszámolót Kibédy-Varga Lajos, a KISZ megyei bi­zottságának titkára. A TIT vendégeként tartózkodik ha­zánkban Georgij Zaharjevics Inchirreli, a jogtudományok doktora, a Tbiliszi Állami Egyetem állam- és jogi tan­székének vezetője. Október 19-én megyénkbe is elláto­gat, hogy az állam és a sze­mélyiség kapcsolatáról be­széljen. Előadását 19-én dél­után az orosházi TIT-klub- ban, 20-án pedig Füzesgyar­maton tartja meg. Az idei ismeretterjesztő évad is igen gazdag válasz­tékot nyújt érdekes előadá­sokban és eseményekben egyaránt már az első hóna­pokban. Bede Zsóka Röpülj páva Jó fél esztendeje már, hogy véget értek a Röpülj páva elődöntői. A csapatok azóta is készülődtek a végle­ges, utolsó fordulóra. Az ere­detileg májusra tervezett, de később októberre halasztott döntőre kerül sor ma este 20 óra 25-kor. A bemutatók helyszíne ezúttal a kőbányai művelődési központ lesz. A műsort egyenesben közvetíti a televízió. Üj, érdekes szín­foltja a versenynek, hogy a nézők is beleszólhatnak a he­lyezésekbe. Pontszámaiknak értéke ugyanannyi lesz, mint a hivatalos zsűrié. A zsűri összetétele is jelentősen meg­változott; művészekből és alkotókból áll. A versenyek négy héten át, négy forduló­ban zajlanak. A csapatok bemutatkozásának sorrend­jét sorsolással döntötték el. A nagydíj nem akármilyen: egy panorámás Ikarusz au­tóbusz. Az eredményhirde­tésre a gálaesten, azaz no­vember 4-én kerül sor. A televízió minden egyes mű­sor után várja a közönség szavazatait! SZEBERÉNYI LEHEL: A RÉM Regén/ 63. A forrásnál találkoztak, ahol a természetadta hatá­rok összeszorították a lán­cot: ,a völgyárok szakadék­ká szűkült, sőt e szakadék kőfalban végződött. Eredmény: semmi. Várták, mi legyen. Buda tanító feltekintett a sziklatömbökből rakott fal­ra, melybe beleverték a szál­fák a gyökerüket, felfelé ka­paszkodván. — Menjünk tovább — mondta. Feleletet nem kapott rá. Mintha a szava üres kútba hullott volna. A szemek se mondtak semmit, a szájak se. Egyikük se járt még a forráson túl. És nem is is­mertek olyat, aki járt. Itt az út vége — ez volt a köz­tudat. Otthon a faluban. Buda tanító elöl ment, s ők utána. Felhúzódzkodtak a sziklatömbön. Gyökerekbe, silány bokrokba kapaszkod­tak, meg alkalmas, . kiugró sziklafokokba. S kezüket nyújtották az utánuk jövő­nek. Dombaj Gyurka a csá­kányát vagdosta bele egy­egy sziklarésbe, s a nyelénél fogva feljebb és feljebb húzta magát. Végül már mindannyian fenn voltak, ahol már meg lehetett áll­ni, és kapaszkodás nélkül is előrehaladhattak. Azon csodálkoztak, hogy éppen olyan kultúrerdő tá­rult eléjük, mint amit ismer­tek. Szálfák levegős oszlo­pai, s fölöttük a zöld kupo­la. Az erdőben derengő templomhomály. S ebben sarjnövényzet alig tudott megélni. Ellenben száraz gallyak mindenütt a vastag harasztszőnyegen. Mint vala­mi szétcibált drótakadály. És ahogy ropogott a talpuk alatt, zengett az egész er­dő. A nép itt nem gyűjtött. És nemcsak a távolság mi­att. S az erdészetnek se vol­tak húsz év távolában ter­vei vele. Hacsak az nem, hogy meg kell hagyni a ma­ga ősállapotában, a turisz­tika gyönyörűségére. A fákon itt-ott valóban láttak kopott turistajelzése­ket. S minthogy azt utat még sejteni se igen lehetett, némiképp ezek iránt tájé­kozódtak. Egész országra kiterjedő' program A XVII. múzeumi és műemléki hónap Szeptember 30-án nyitot­ta meg Pozsgay Imre kul­turális miniszter a szek­szárdi Béri Balogh Ádám Múzeum kiállítását, mely­nek címe: Életmódváltozá- sok Tolnában. Ezzel meg­nyílt a XVII. múzeumi és műemléki hónap. Néhány nappal koráb­ban nyílt meg Juan Soriani mexikói festőművész tár­lata a Nemzeti Galériában, s ezzel nemcsak a mexikói Beszélni nemigen beszél­tek, de lépteik ropogása kétszer is felriasztott gya­nútlan őzcsapatot, s muflont is láttak. Esetlenül futott előlük, rókavörös hátát mu­tatva, s fehér ülepe alá kap­kodva lábát. El is tűnt egy pillanat alatt a sűrűben. Mert ott, ahol a muflont látták, sziklás és vad lett az erdő, és néhol áthatolhatat- lanul sűrű. — Meddig megyünk? — kérdezte Králik Jozso. — Menjünk csak — mond­ta Buda tanító. Nem volt kétséges, Buda tanító hová akar eljutni. Noha ő is csak térképen látta a helyet, s a napról tájékozódott, mely .erőtelje­sen kezdte mutatni a nyu­gati irányt. A nap most már sűrűn kibukkant a rendetlenül nőtt erdőből, melyet a szik­lák is szétdobáltak a szeszé­lyes terepen. Nemegyszer megcsúsztak, és nadrágféken jutottak előre. A turistajel­zéseket végképp elvesztet­ték. Eljutottak egy gyepes tisz­tásra. Kis lapos hely volt, egy csepp udvarnál nem na­gyobb, de valóságos enyhely a nyaktörős út után. Itt vár­ták be egymást, mert meg­lehetősen szétszakadoztak. Míg kifújták magukat, kö­rülnéztek; eddig erre nem jutott, elég volt a lépteikre ügyelni. S ekkor látták, hogy a tisz­tásuk egy sziklaterasz. Lá­buk alatt feneketlen mély­ség tátongott, s a túloldalon sziklaszömyetegek nyúltak fel az égre, és vakítottak a j napba, noha már csak ol- ■ dalról kapta el őket a fény, : s hatalmas árnyékuk, mint- | ha suhogó fekete uszályt vi- • selnének, beleomlott a mély- g ségbe. Dermedten álltak, a lát- • ványba feledkezve. Ámbátor tekintetük visz- • sza-visszahúzódott, hogy : megkapaszkodjék egy közeli • sajmeggybokorhan, vagy S csak egy kásafűcsomóban, mely ismerősen rájuk mo­solygott. Kosznovszki Feró szédült, s mintha percekre elvesztet­te volna magát. A vakító fénytől van — talált rá okot. Meg kellett reszelnie a torkát, mert nem akart a h,ang kijönni. Aztán mégis kijött, némileg fúltan, elre- kedten: — Mikor érünk oda va­jon? — Hova? — nézett rá Buda tanító, mint aki fur­csállja a kérdést. — Ahová megyünk... A szurdokhoz. — Ott vagyunk. Hallgattak. Aztán Homyák Marci át­kiabált a sziklaszömyetegek- nek — nyilván, hogy bátor­ságot mutasson: — Hahó! Azok kísérteties kórusban visszafeleltek : — Hahóóó! S tovább álldogáltak, ott, Buda tanító és a fiúk; mint­ha tán nem is akarnának már továbbmenni; egyik se sürgette. (Folytatjuk) hét vette kezdetét: ez az eseménysor is beilleszkedik a múzeumi és műemléki hónap programjába. Jellem­zője ugyanis ennek a ren­dezvénysornak, hogy nem von demarkációt, sem tema­tika szempontjából, sem fögldrajzilag, sem dátum te­kintetében. Átfogó, színes, ötletgazdag, hihetetlenül sokrétű — sok helyütt el­tart két-három hónapig is. Ma már nincs az ország­nak olyan apró települése, amely kimaradna a mu­zeológusok, a szakemberek munkájának és eredményei­nek befogadásából — de egyre több a lelkes aktíva is, aki nem csupán passzív szemlélőként válik részesé­vé a vizuális kultúra ered­ményeinek. Ha csak a hon­ismereti-helytörténeti gyűj­teményekre utalunk, ez önmagában is érzékelteti : ma már mind kevesebb az ország nemes hagyományai iránt közömbös ember. A már megszokott mú­zeumi rendezvények, elő­adások, irodalmi és zenei estek, szervezett csoportki­rándulások, vetélkedők mellett az idén több gyer­mekfoglalkozást szerveztek, és bővült a szocialista bri­gádoknak szóló program is. A lelkes helyi munkatár­sak az idén szabad kezet kaptak, hogy feltárják és bemutassák azokat a terü­leteket is, amelyek eddig észrevétlenek maradtak. Sok ói múzeumot nyitottak meg. Pécsett kapott otthont Uitz Bélának, a Tanácsköztársa­ság egyedülálló tehetségű festőjének életműve. Szá­mos kiállítás is kapcsolódik a kettős jubileum: a KMP megalakulásának és az őszi­rózsás forradalomnak 60-ik évfordulójához. Helyi ese­mények, évfordulók adják a kiindulást sok kiállításnak; sok helyreállított műemlé­ket adnak át. S ha néhány eseményt kiragadunk a gazdag kínálatból, az va­lóban csak tetszőleges ki­emelés lehet, hiszen a prog­ram megszámlálhatatlan he­lyen és időpontban zajlik. Néhány, a sokrétűséget illusztráló példa. Szentend­rén, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban helyszíni be­mutatók teszik élővé a „skanzen” épületeit. Bal­mazújvároson kiállítással egybekötött népművészeti kirakodóvásárt rendeznek. Sopronban, a Fabricius-ház ablakaira színes ddapozití- veket vetítenek, hogy a járókelők is láthassák a várostörténeti képeket, és a városban rendezett ki­állításon készült fotókat. UNESCO-könyvkiállítás lát­ható a budapesti Nemzeti Galériában, képzőművésze­ti könyvek kiállítása és vására Szolnokon, Kunma­darason. Mohács, Veszprém, Kapuvár új szerzeménye­ket állít ki. Műtárgymá­solati kiállítást és vásárt rendez Debrecen. Nagy művészek állítanak ki kis településeken. Vendégül látjuk külföldi testvérme­gyék kiállítóit. Frappáns szabadtéri kiállítás mutatja be a kiapadhatatlan lele­ményt a tihanyi szabadté­ri múzeumban, ahol ma­dárijesztőket láthatnak az érdeklődők. A nemzetközi események közül kiemelkedik a IV. bu­dapesti nemzetközi kis­plasztikái kiállítás, amelyet a Műcsarnokban rendez­tek meg, Kerényi Jenő szobrainak emlékkiállításá­val párhuzamosan. Méltó­képpen megünnepli az ese­ménysor a Tolsztoj-évfordu­lót: a budapesti Petőfi Iro­dalmi Múzeum rendezett kiállítást tiszteletére. Ugyan­itt emlékeznek meg Krúdy Gyula születésének 100 éves jubileumáról ; de Krúdyra ' emlékezik szü­lővárosa, Nyíregyháza és Szécsény is. A múzeumi és műemléki hónap impozánsan gazdag programja szerves része a múzeumok és műemlékvé­delem állandó tevékenysé­gének. És évről évre szem­léletesebb kifejezője annak a politikának, amelynek célja: az esztétikum köz­kinccsé tétele. Péreli Gabriella

Next

/
Oldalképek
Tartalom