Békés Megyei Népújság, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-04 / 234. szám

1978. október 4., szerda © Tanácsülésről jelentjük tosítani. Ennek ellenére ese- tenkint hiánycikk a kom­mersz ital, a nápolyi, a mé­zes, az ételecet. A tejellátás jó, a boltokon kívül iskola­tejet biztosítanak az 1—2. számú általános iskolában, valamint a gimnáziumban. A húskészítményekből és a zöldség-, gyümölcsfélékből ugyancsak hiányos az áruel­látás. A szövetkezet maxi­mális erőfeszítéseket tesz az igények kielégítésére. A termelést elősegítő te­vékenységhez tartozik a be­mutató mintakert fenntar­tása, a kerti szántás végzése, a meggyfatelepítési akció bo­nyolítása. Sarkad nagyköz­ségben hét szakcsoport mű­ködik az ÁFÉSZ keretében, közöttük a májlibahizlaló, a zöldségtermelő, a méhész szakcsoport. A tanácsülés második na­pirendjén szerepelt az épí­tőipari szövetkezet munká­jának megvitatása. A csak­nem 300 munkást foglalkoz­tató szövetkezet általános tevékenysége a tervezett alatt marad. A faiparnál nincs önálló gyártmány és a termelésbiztonság erősen csökkent. 1978. év első hat hónapjában az építőipari te­vékenység 17 millió 988 ezer forint volt, ami egymillió 835 ezer forinttal haladja meg az előző év hasonló idő­szakát. A tervhez viszonyít­va azonban lemaradás ta­pasztalható. A legnagyobb gond a szövetkezetben a mű­szaki állomány betöltése. A szolgáltatás területén dolgo­zóknál a lakosság igényeinek kielégítése érdekében beve­zették a teljesítménybére­zést. fl vízügyi vállalatok biztonságtechnikai helyzete Folytatódnak a vetélkedők A KISZ Központi Bi­zottsága által meghirdetett „Ki minek mestere” vetél­kedősorozat keretében újabb két szakmában dőlt el szeptember 30-án az elsőség sorsa. Jászberényben, a Zagyva­menti Tsz rendezte meg az ifjú zöldségtermesztők or­szágos döntőjét. Megyénket két fiatal képviselte. Jó helytállásukat bizonyítja, hogy Horváth László (csa- nádapácai Széchenyi Tsz) 6. helyezést ért el, Kovács Gábor (kondorosi Egyesült Tsz) pedig 10. lett. Kovács Gábor kiváló szakmai-el­méleti teljesítményéért el­nyerte a MEDOSZ külön- díját. Mindkét versenyző — a tárgyjutalmakon kívül — jogot nyert egy NDK-beli tanulmányúton való rész­vételre. Mezőkovácsházán a KISZ megyei bizottsága és a he­lyi állami gazdaság rendez­te meg a növényvédő szak- és betanított munkások ver­senyét. Az első három he­lyezést a következők ér­ték el: 1. a Mezőhegyesi Á. G., 2. az Egyesült Tsz, Kon­doros, 3. a Vörös Csillag Tsz, Füzesgyarmat színei­ben. Az első három tárgy- jutalomban részesült, az első helyezett mezőhegye- siek képviselik megyénket a jövő év tavaszán sorra kerülő országos döntőben. A Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ, valamint a Sarkadi Építőipari Szövetkezet mun­káját tárgyalta legutóbbi ülé­sén Sarkad nagyközség ta­nácsülése. A beszámolókból és a hozzászólásokból kide­rült: Sarkadon 20 nyílt­árusítású kiskereskedelmi, illetve 12 vendéglátóipari egység áll a lakosság rendel­kezésére. A lakossági szol­gáltatásból az ÁFÉSZ ala­posan kiveszi a részét. 1978- ban például az első fél év­ben csupán az élelmiszer-, a ruházati -és a vegyesáru- boltokban 73 millió 460 ezer forint forgalmat bonyolítot­tak le, ami hatmillió 607 ezer forinttal haladta túl az előző év hasonló időszaká­nak forgalmát. A vendéglá­tóipar területén — vendég­lőben, falatozókban, büfék­ben — összesen több mint 16 millió forint forgalmat bo­nyolítottak le hat hónap alatt. Az eredmények mellett sok gonddal küszködnek az ÁFÉSZ különböző területén. Az élelmiszerboltokban pél­dául 14 szakképzetlen dolgo­zó tevékenykedik. A vendég­látóiparban ennél is kedve­zőtlenebb a helyzet. Az ÁFÉSZ évente több százezer forintot költ a felnőttek szakmai továbbképzésére, de a gondokat eddig nem tudta megoldani. Jelenleg 56 dol­gozó jár szakmai tovább­képzésre. Az áruellátást igyekszik a szövetkezet maximálisan biz­A vízgazdálkodási ágazat az ötödik ötéves terv első két évében 1,9 milliárd fo­rintot költött balesetmegelő­zési és biztonságtechnikai célokra, időarányosan tel­jesítette munkavédelmi ter­veit — állapította meg az a tájékoztató jelentés, amelyet Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hiva­tal elnöke a MEDOSZ és a HVDSZ vezetőivel egyetér­tésben terjesztett elő az Országos Munkavédelmi Bizottság keddi ülésén. A korábbi időszakokra is visz- szatekintő elemzésekből kitűnik, hogy a baleseti ve­szélyek felszámolására tett intézkedések eredménye­ként tíz év alatt a balesetek száma 18 százalékkal csök­kent. Dél-Békésben és Budapesten „tájéi” a FOK Csorváson tartotta évad­nyitó foglalkozását tegnap délután a Békés megyei FÁK, azaz a Fiatal Alkotók Klubja. A KISZ Békés me­gyei bizottsága csoportja­ként működő kollektíva — az elmúlt esztendőben némi­képp még kísérletinek te­kinthető programjai után — először rendezte meg összejövetelét és kiállítását megyénk egyik községében. A klub képzőművészettel foglalkozó tagjainak mun­káiból rendezett tárlatot a nagyközség művelődési és ifjúsági házában Varga Zol­tán, az orosházi járási könyvtár vezetője nyitotta meg, köszöntötte a közön­séget, majd Szokolai Ibolya a „Válogatás Békés megyei fiatalok írásaiból” című, nemrégiben megjelent an­tológiából verseket mondott. A továbbiakban a fiatal alkotók közül Lonovics László, Vollmuth Frigyes, Varsa Zoltán és Varga Dá­vid válaszolt a jelenlevők — elsősorban a művelődési Jegyzet­füzetből Budapest és Békéscsaba között még gyorsvonattal is jókora időt vesz igénybe az utazás. Hátha még késik is a vonat. Bizony, ez nem rit­ka. Jólesik ilyenkor a sör a büfékocsiban, hogy némileg lehűtse a gyakori lassítások okozta bosszúságot. A közelmúltban történt a délutáni gyorson. A büféko­csiban csak néhányan vol­tak. Az egyik vendég sört kért és 500-assal fizetett. Azaz csak akart volna. A pincér ugyanis botladozó nyelvvel tiltakozott a nagy pénz láttán. Jókora idő telt el, mire rászánta magát, hogy elfogadja. Ám amikor a kasszához indult, majdnem elesett. — De hiszen ez részeg — méltatlankodott visszafojtott hangon a vendég. A pincér meghallotta, s felhúzta a szemöldökét. — Na és! Egyre megy az kérem. Ha józan lennék, ak­kor sem szolgálnám ki kü­lönben. —di ház értelmiségi klubja tag­jainak — hozzáértő, vitára serkentő kérdéseire. A FÁK a következő he­tekben az orosházi járás más községeiben is bemutat­ja a ' Csorváson látható anyagot. Előbb Gerendá­son, majd Csanádapácán, Kardoskúton és Gádoro­son, végül pedig a nagyszé- nási művelődési otthonban tekinthetik meg a kiállítást az érdeklődők. Rövidesen sor kerül a csoport első fővárosi ren­dezvényére is. November elején a Fiatal Írók József Attila Köre látja vendégül az említett antológia szer­zőit és a klub képzőművé­szeit a budapesti Népköz- társaság útján, a Fiatal Művészek Klubjában. A106. születésnap I ■ A Heves megyei Lőrinci : nagyközségben tegnap száz­■ hatodik születésnapját ün- ! nepelte Bognár Mihályné. ; Az idős asszony a ritka ju- I bileumot öt unokája, hét ! dédunokája és hét ükunoká- j ja körében töltötte. Kö- ; szöntötték a nagyközség ta­• nácsának vezetői, a Vörös­• kereszt helyi szervezete, va- ! lamint a nőbizottság kép­• viselői. Virágokkal és mű- j sorral kedveskedtek Bog- ! nár néninek a helybeli ál­• talános iskola úttörői is. ■ ■ ■ ■ : ■ ■ : ■ ; Békés megye országos ■ közúthálózatán folyamat- S ban levő munkákról: A kötegyáni bekötő úton ; a 2,2—4,5, km szelvények ! között a kivágott fák tus-- ; kóinak robbantása miatt ; október 4-én a délutáni • órákban fél órás teljes út- ; lezárásra kell számítani. Az ■ útlezárás a Kötegyán, Méh­• kerék, Űjszalonta felé irá- : nyúló forgalmat érinti. Megyei közúti információ Kőolaj, földgáz, ivóvíz Geológusok tanácskoznak Orosházán Világhíres a magyar föld­tani kutatás, idegen szóval a geológia. Lóczy Lajos, e tudomány első hazai jelese óta kiváló kutatók több nemzedéke fáradozott si­kerrel azon, hogy a föld mélyébe bepillanthassunk. A geolóia jelentősége min­den korábbinál nagyobb napjainkban, amikor ugrás­szerűen megnőtt a nyers­anyagok és energiahordozók — vagy éppen az ivásra, öntözésre alkalmas víz — ára, jelentősége. A magyar geológusok tu­dományos szervezete, a Ma­gyarhoni Földtani Társulat egyik legrégibb tudományos egyesületünk; több mint száz évvel ezelőtt alakult. Október 5-én és 6-án Oros­házán, az OKGT Nagyalföl­di Kutató és Feltáró Üze­mének munkásszállójában tartják soron következő vándorgyűlésüket. A plená­ris ülést csütörtökön dél­előtt Dank Viktor, az NKFÜ főgeológusa nyitja meg, majd Somfai Attila tart előadást „Üj szénhidro­génföldtani eredményeink és az információszerzés módszereinek fejlődése” címmel. Rónai András, a Magyar Állami Földtani In­tézet osztályvezetője ismer­teti ezután a dél-tiszántúli földtani térképezés tapasz­talatait. A továbbiakban Békés megye ivóvíznyerési lehe­tőségeiről Jeneyné Jambrik Rozália összefoglalóját hallgatják meg a résztvevők, majd pedig arról lesz szó, milyen vizsgálati módsze­reket követel meg az itteni vizek, kutak egyik sajátos­sága, a fokozott metán­tartalom. — v. j. — Séta a békéscsabai Lencsési úti lakótelepen Munkaerő és a munkaidő □ közelmúltban a Békés megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság vizsgá­latot tartott az egyik ipari szövetkezetben. A lemara­dást, a termelésben mutat­kozó egyéb zökkenőket a szövetkezet a munkaerő­gondokkal magyarázta, amit a tüzetes vizsgálat egyálta­lán nem igazolt. Pontosab­ban szólva, a „munkaerő- problémák” szervezési és egyéb hiányosságokra voltak visszavezethetők. Napjainkban azonban szinte sláger hivatkozni a munkaerőgondokra. Ha va­lami nem megy, vagy nem úgy megy, ahogy kellene, kéznél van a bűvös válasz: csinálnánk, de nincs ember. Vagy ha szóba kerül a mun­kafegyelem, nyomban jön rá a kádencia: ha következete­sebbek vagyunk ezen a té­ren, a dolgozó felmond. Vi­tathatatlan, hogy sem a bér- szabályozás változása, sem az anyagi és erkölcsi elismerés növelése nem tudta a káros munkaerő-vándorlást végér­vényesen felszámolni. Azt sem lehet tagadni, hogy a munkaviszony megszünteté­sével kapcsolatban vannak olyan joghézagok, amelyek elmérgesedett viták forrásai. Így például akár a munkál­tatónál, akár a dolgozónál sok esetben bizonytalanságot okoz a felmondási idő szá­mítása. A helytelenség nyil­ván munkaidő-kieséssel jár, nem is beszélve az ehhez társuló munkaügyi vitáról. A munkatörvénykönyv 1967- ben bevezette a dolgozó ré­széről történő szabad fel­mondási rendszert, ám az indokolatlan munkaerő-ván­dorlást továbbra is helytele­nítve, ha évente kettőnél többször fordul elő. A fel­mondást a jogszabály nem köti alakisághoz. Fel lehet mondani szóban is, mégpe­dig indoklás nélkül. A gya­korlatban a munkáltatónál éppen ez okoz problémát. Nemegyszer meggondolatla­nul hangzik el az ilyen ki­jelentés. Mit tegyen ilyenkor a vállalat, vegye komolyan, vagy engedje el a füle mel­lett? Bizonytalanság uralko­dik a munkakörön kívüli munkavégzési kötelezettség terén is. Mivel nincs egyér­telműen szabályozva, mun­kaügyi vitákra ad alkalmat. Különösen akkor, ha a vál­lalat élve a jogszabályi le­hetőséggel, a munkakörön kívül végzendő feladatot elő­zetesen nem beszéli meg a dolgozóval. Ezek a hevenyé­szett példák arról tanúskod­nak, hogy a jogi szabályozás terén is van teendő. De a végleges megoldást ez sem hozná meg. Ha csak az újságok hirde­tési rovatait nézzük, úgy tű­nik, munkaerőgondjaink ál­landósultak. A munkáltatók igényei meghaladják a lehe­tőségeket. Egyszerű szóval élve, nagyobb a kereslet, mint a kínálat. Megnőttek a termelési igények, kitágultak a távlatok. És ez nagyon jó. A baj az, hogy a megoldást rossz helyen keressük. Mint­ha csupán felduzzadt mun­kaerővel lennénk képesek megoldani az új feladatokat. Azért baj ez, mert az ilyen szemlélet a cselekvést gátol­ja és végeredményben nem vezet megoldásra. Holott a lehetőségeket kellene jobban felmérni. Mert vannak le­hetőségeink. Ez elsősorban a technika fejlesztésével pár­huzamosan a munkaerő ha­tékonyabb foglalkoztatását jelentheti. Népgazdasági szinten a munkaerő felhasználása ak­kor hatékony, ha a társadal­mi szükségleteket minél színvonalasabban elégíti ki. Jelentős eredményt növelő tényező a dolgozók szakkép­zettségüknek, szakmai isme­reteiknek megfelelő foglal­koztatása. A tapasztalatok azt igazolják, hogy megyénk vállalatainak és szövetkeze­teinek termelése helyesen igazodik a társadalmi szük­ségletekhez. Számottevő a piackutatás, többé-kevésbé pontos a társadalmi szintű igények felmérése. Megfele­lően ösztönöznek erre a központi szabályozók is. Mindez a termelés szélesíté­sével és újabb feladatok je­lentkezésével jár. A gazdál­kodó egységek viszont nem egy esetben, hogy biztosítsák magukat a várható tenniva­lókra, a szükségesnél na­gyobb létszámot kötnek le. Tehetik ezt azért is, mert a központi bérszabályozók nem ösztönöznek eléggé a taka­rékos létszámgazdálkodásra. Növeli elsősorban az alkal­mazottak számát, az évről évre emelkedő adatszolgál­tatási igény, s a felesleges munkaköri átfedés. Legtöbb probléma azon­ban az üzemek kapuján be­lül van. Hiszen a munkaerő hatékonysága szűkebb érte­lemben a munkaidő kihasz­nálását jelenti. Felmérések tanúsítják, hogy évente szá­mottevő munkaidő vész el. Munkaerőgondjainkra végső sorban itt kell keresni a gyógyírt. A megoldás egy­szerűnek tűnik. Használjuk ki jobban a munkaidőt. Gsak hát ez nem felszólítás kérdése, sok ága-boga van. Tapasztalatok igazolják, hogy a munkaidő-veszteség nagy hányada a termelés és a munkaellátás hullámzásából adódik. Ezt csakis a munka-, az üzem- és az ügyvitel- szervezés korszerűsítésével lehet megszüntetni. Ám, sok esetben nemcsak üzemen belüli problémáról van szó, hiszen jelentősek napjaink­ban a kooperációs kapcsola­tok. Gyakran éppen a szer­ződések hiányos teljesítése okoz kiesést. Nem érkezik meg időben az alapanyag, nincs mit feldolgozni. Növeli a munkaidő hatékonyságát a technológia korszerűsítése, a jó munkamódszerek elter­jesztése, a dolgozók képzése. Időveszteséget okoz viszont a teljesítménykövetelmények hiánya, vagy helytelen meg­állapítása. Nagy jelentősége van a munkahelyi közérzetnek is. A jogtalanul megbántott embert leköti a saját ügye, nem tud maradéktalanul a munkájába mélyedni. A túl­zott szellemi vagy fizikai igénybevétel, különösen az azonos munkakörben dolgo­zók egyenlőtlen leterhelése sokszor hiányosságokban ol­dódik fel. A vezetői munka­stílusnak, a munkatársak kö­zötti kapcsolatnak is van be­folyásoló szerepe. Nem ke­vésbé a dolgozók képességé­nek és képzettségnek megfe­lelő munkakörbe való foglal- k oztatottságnak. ■■■ zándékosan maradt utolsónak a munkafe­RÉI gyelem kérdése. So­kan úgy vélik, hogy a mun­kafegyelmet kizárólag anyagi és erkölcsi elismeréssel lehet fokozni, illetve munkajogi eszközökkel meg lehet olda­ni. Ha mégse sikerül, a szabályokat okolják. A mun­kafegyelem azonban nem ki­zárólag egyénre szabott mérce, mert nem függetlenít­hető egy-egy munkahely fe­gyelmének általános színvo­nalától. Az ösztönzők csakis akkor érik el a kellő hatást, ha a munka- és az üzem- szervezés zökkenőmentes, megfelelőek a teljesítmény­követelmények, kiegyensú­lyozott a munkahelyi légkör. Az üzemi demokrácia kiszé­lesítésével megnőtt a kollek­tívák nevelő szerepe. A fog­lalkoztatás hatékonyságát nagymértékben befolyásolja a dolgozóknak a munkához és a kollektívákhoz való vi­szonya. S nem utolsósorban a munkahelyre való beilleszke­dés. Mindez alapvetően ki­hat a munkaidő kihasználá­sára. Van megoldás a gon­dokra. Kár tehát olyasmi­be kapaszkodni, aminek nincsen kapaszkodója. A meglevő adottságokkal kell jobban élni. Serédi János

Next

/
Oldalképek
Tartalom