Békés Megyei Népújság, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-17 / 245. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. OKTÓBER 17., KEDD Ára: 80 fillér XXXIII. ÉVFOLYAM, 245. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Őszi szállítások Az őszi szállítás ezekben a hetekben nagy feladatot ró mind a vasútra, mind a Volán vállalatokra. Az idén a szállítási igények fo­kozottabban jelentkeznek, ugyanis több mezőgazdasági növény érése megkésett, szá­mos őszi kultúra betakarítá­sa egy időszakra esik. Az ipar is egyre sürgetőbben igényli a szállítójárműveket: az év végéhez közeledve meggyorsult a készárú ki­szállítása is. Mindezek együttes segítésére, gyorsí­tására a MÁV Szegedi Igazgatóság és a Volán 8-as számú Vállalat szakszer­vezete, valamint a Békés megyei SZMT együttműkö­dési megállapodást kötött az őszi szállítási feladatok sikeres megoldására. A MÁV Szegedi Igazga­tósága fuvarozási feladatait időarányosan teljesítette az elmúlt időszakban. A jó terméseredmények és kilátá­sok a még hátralevő szállí­tások együttesen nagy fel­adat elé állítják a vasút dolgozóit, Jelzi ezt, hogy az év végéig 4 millió 150 ezer tonna különféle áru vár elszállításra az igazgatóság területén, s ez lényegesen több mint az elmúlt év ha­sonló időszakában volt. A Volán 8-as számú Vál­lalat a megye áruszállítási feladatainak zavartalan el­látását mindenkor elsődle­ges feladatnak tekinti. Eb­ben az időszakban viszont a jelentkező szállítási igé­nyek a rendelkezésre álló fuvarozási kapacitást meg­haladják. A két nagy fu­varozó a feladatok megol­dására a korábbi években számos belső intézkedést tett az együttműködés foko­zására. Most, a feladatok növekedésével ismét egyez­tették intézkedéseiket a MÁV és a Volán képviselői. A tárgyalásokba bekapcso­lódtak a szakszervezeti bi­zottságok és az SZMT is. Ismételten megfogalmaz­ták: a vállalatoknak javíta­niuk kell rakodási készsé­güket, különösen szombaton és vasárnap. Célszerű fo­kozni az éjszakai szállításo­kat, az egységrakomány­képzést, ami a gyorsabb gépesített szállításon túl a veszteségmentesebb rako­dáshoz és fuvarozáshoz is vezet. S hogyan kapcsolódik a szállítás a szakszervezeti munkához? A fuvarozók és a megrendelők szak- szervezeti kapcsolatot tar­tanak, az érdekelt vállala­tok szakszervezeti bizott­ságainak segítségével a vállalati vezetés figyelmét felhívják -és ösztönzik a szállításhoz szükséges lét­szám biztosítására, indokolt esetben átcsoportosítására, a munkaidő jobb kihasz­nálására, a rendelkezésre álló rakodógépek fokozot­tabb üzemeltetésére, a szál­lításban dolgozók ösztönzé­sére. Az együttműködés és a munkaprogram jó lehetősé­get teremt arra, hogy a szakszervezeti mozgalom tevékenyen segítse az ága­zatpolitikai feladatok terü­leti végrehajtását, a két közlekedési vállalat és a szakszervezet hatékony együttműködését. Szekeres András A közoktatás az országgyűlés kulturális bizottságának napirendjén Az 1965-ös, az országgyű­lésnek adott miniszteri be­számoló óta eltelt 13 eszten­dő legfontosabb eredménye­it, a jelenlegi helyzetet és a meglevő gondokat vették számba hétfői ülésükön az országgyűlés kulturális bi­zottságának tagjai. A Parla­mentben lezajlott tanácsko­záson — amelyen ott volt Raffai Sarolta, az országgyű­lés alelnöke, Polinszky Ká­roly oktatási miniszter mon­dott bevezetőt. Hangsúlyoz­ta, hogy a minisztérium ve­zetői részt vettek a megyei képviselőcsoportoknak az el­múlt napokban megtartott ülésein, amelyeken sokol­dalúan vizsgálták a közok­tatás helyzetét. Az elhangzott és időköz­ben a minisztériumban fel­dolgozott észrevételekre is válaszolva mondotta a mi­niszter: a közoktatás fej­lesztése eddig is a Közpon­ti Bizottság 1972-es határom zata alapján folyt. Jelenleg a közép távú feladatok meg­valósítása áll a figyelem kö­zéppontjában, s ugyanakkor már kialakultak a fejlődés távlati irányelvei. A hosszú távú célok között szerepel a középfokú tanulás általános­sá tétele. Az általános isko­lától az egyetem befejezé­séig tartó képzési idő nem nő majd, csak éppen az arányok változnak; emel­kedhet az egységes, általá­nos tanulás időtartama, az azt követő iskolai szakkép­zésé pedig rövidülhet. A változás sejteti, hogy az oly gyakran szorgalmazott spe­ciális és szakmai képzésből mindinkább részt kell vál­lalniuk a leendő munkahe­lyeknek. S viszont: a közok­tatás folyamatos fejlesztése során az iskoláknak mind jobban kell alkalmazkod­niuk a népgazdaság szünte­lenül változó szakember- igényeihez. A vitában felszólaló 13 képviselő egybehangzó el­ismeréssel méltatta a köz­oktatás fejlődését, a valósá­got tükröző helyzetelemzést és a megalapozott fejlesztési elképzeléseket. A képviselők az oktatás több részterületéről szól­tak, többek között szorgal­mazták a családi életre ne­velés, valamint a testnevelés jelenlegi helyzetének felül­vizsgálását. Utaltak a sok helyütt „vakvágányon” fu­tó szülői értekezletekre is: az iskola és a család kap­csolatának e fontos fórumai sok helyütt már csak a ki­rándulások, az ünnepségek megbeszélésére korlátozód­nak. A tanácskozás Géczi János (Nógrád megyei) zárszavával ért véget, akit a hétfői ülé­sen választottak meg a kul­turális bizottság elnökének. Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az országgyűlés elnöke méltatta e tisztet sok éven át betöltő Ortutay Gyula érdemeit, majd a Hazafias Népfront Országos Taná­csának javaslata alapján vá­lasztotta meg a bizottság új elnökét. Közművelődésünkkel Ismerkedtek ■■■■■BBHBBBDaaHHHHHHHBBBHBHaHBaBEHHBBSSBBHHBnaHKXHHHMBBBaMEKBHHaBaHMaEBaBHHnBHBBSBaBBBaHBDHHHB Elutazott megyénkből a penzai kulturális küldöttség Tíz esztendeje már annak, hogy Penza és Békés megye vezetői aláírták a testvéri kapcsolatokat rögzítő ok­mányt. Azóta számos ipari, gazdasági és kulturális kül­döttség cseréjére került sor a két megye között. Nemré­giben az orosz folklór szép táncait, dalait hozta el ne­künk a penzai népi együt­tes, a múlt hét közepén pe­dig 5-tagú kulturális dele­gációt köszöntöttünk Békés­csabán. A penzai kulturális veze­tők és közművelődési szak­emberek hat napon át is­merkedtek megyénk kulturá­lis életével. Jártak többek között a megyei könyvtár­ban, az Orosházi Üveggyár­bein, a esorvási művelődési házban, a Jókai Színházban, s a gyulai Körös táncegyüt­tes próbáján. Ittlétük tapasz­talatairól, a két megye köz- művelődési életének hasonló és különböző vonásairól be­szélgettek tegnap délelőtt a Békés megyei Tanács műve­lődésügyi osztályán. Trusin Viktor Mihajlovics, a Penza megyei tanács kulturális osztályvezetője elmondta, hogy igen emlékezetes szá­mukra az a látogatás, ame­lyet a battonyai könyvtár­ban és az egységes közműve­lődési irányítású Csorvás művelődési házában tettek. Hasonló terveken, módszere­ken dolgoznak Penzában is, mint amelyeket Csorváson alkalmaznak. Centralizálni szeretnék a közművelődési intézmények, a könyvtárak módszertani irányítását, a közművelődési dolgozók to­vábbképzését. Beszélt arról a náluk jól bevált rendszerről, amely szerint a felsőoktatás­ban tanuló fiatalok a válasz­tott pályájuk mellett bizo­nyos fokú közművelődési képzettséget is szereznek (például kórus vagy irodal­mi színpad vezetéséhez). A tapasztalatok és ismere­tek kölcsönös cseréjét köve­tően dr. Becsei József, a megyei tanács művelődés­ügyi osztályának vezetője búcsúztatta a Budapestre, majd haza induló vendége­ket. A penzai vendégek szombaton a Jókai Színház vezetőivel találkoztak, majd megnézték Kruczkowsky: A szabadság első napja című színművét. Jurka László igazgató tájékoztatta őket a színház életéről Fotó: Császár Lajos A ZÖLDÉRT Anna-hegyi tárolópincéiben nagy mennyiségű burgonyát tárolnak a télen. A „burgonyabarlangba” eddig százhatvan vagonnyit gyűjtöttek. A képen: futószalag segít­ségével „építik” a burgonyahegyeket (MTI-fotó: Várkonyi Péter felvétele — KS) aMWWMWWVWnWWWMWWWWWWVWVVWVMW Felavatták az M3-as autópálya első, Budapest —Gödöllő közötti szakaszát Hétfőn délelőtt rövid ün­nepség után megindult a forgalom az M3-as autópálya első, Budapest—Gödöllő kö­zötti szakaszán. Az ünnepsé­gen Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja is részt vett. Hoós László, a Betonútépí­tő Vállalat igazgatója jelen­tette az ünnepség résztvevői­nek, hogy a Budapest—Mis­kolc közötti M3-as autópá­lya első szakasza a tervezett költségkereteken belül a ki­tűzött határidőre elkészült. A műszaki átadás-átvétel meg­történt, az út minősítése el­ső osztályú. Kiss Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes ünnepi beszédében emlékez­tetett a motorizáció gyors ütemű fejlődéséből adódó kötelezettségekre, a hazai út­hálózat fejlesztésének ered­ményeire, az autópályák, köztük az M3-as jelentősé­gére. Elmondotta, hogy az M3-as autópálya első, 23,5 kilométeres szakasza négy év alatt készült 1,3 milliárd fo­rintos költséggel, a fővárosi csatlakozás egy részét szol­gáló körvasúti felüljáró 400 millió forintba került. Az ország ez idő szerint legkor­szerűbb útját jól építették meg, ezért elismerését fejez­te ki a tervezőknek, az épí­tésben közreműködő kollek­tíváknak. Beszámolt arról, hogy az útépítők már Aszód térségében dolgoznak, s 1980-ig Hatvanig eljutnak az autópályával, amely egyéb­ként kapcsolódik a KGST közlekedési célprogramjá­hoz és része az észak—déli európai főútvonalnak is. Ezután Fock Jenő átvágva az autópálya Gödöllő felé vezető ágán keresztülfeszí­tett nemzetiszínű szalagot, átadta rendeltetésének az autópálya első szakaszát. Kongresszusra készen a magyarországi délszlávok szövetsége Hétfőn ülést tartott a Ma­gyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetségének titkársága és országos vá­lasztmánya. A Hazafias Népfront budapesti bizott­ságának székházában meg­vitatták a szövetség alap­szabályának módosítására vonatkozó javaslatot és no­vember 18—19-i VIII. kong­resszusára készülő beszá­molót. A kongresszus előkészüle­teiről elmondták : 43 kül­döttgyűlésen 128 kongresz- szusi küldöttet választot­tak. A küldöttválasztó gyű­léseken és a megyei kül­döttértekezleten elhangzott javaslatokat a kongresszus elé terjeszti az országos vá­lasztmány. Bíró József Varsóba utazott Bíró József külkereske­delmi miniszter — Jerzy Olszewski lengyel külke­reskedelmi miniszter meg­hívására — hétfőn rövid látogatásra Varsóba uta­zott. A találkozón eszme­cserét folytatnak a ma­gyar—lengyel gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok helyzetéről, a forgalom fej­lesztésének lehetőségeiről, az 1979. évi árucserefor­galmi tárgyalások előkészü­leteiről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom