Békés Megyei Népújság, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-15 / 244. szám

1978. október 15., vasárnap o íznaul-fiM­Egy kezünkön is megszámolhatjuk Életképes a vésztői ifjúsági lakásépítő szövetkezet Vésztőn a Wesselényi ut­cában kétszintes lakásokat építenek. Azt azonban a nagyközségben élők közül is csak kevesen tudják, hogy ezek a négylakásos tömbök az ifjúsági lakásépítő és -fenntartó szövetkezet szer­vezésében épülnek. Ifjúsági lakásépítő és -fenntartó szö­vetkezet? Talán még fur­csálljuk is, hiszen ilyen jel­legű lakásépítő szövetkezet ritka, mint a fehér holló. Egy kezünkön is meg lehet­ne számolni, mennyi van be­lőle a megyében. Ezért az­után nem csoda, hogy nagy becsben tartják a község ve­zetői, s nem utolsósorban a szövetkezet tagjai. Kaszai János, a vésztői Nagyközségi Tanács Végre­hajtó Bizottságának titkára a megalakulás előzményeiről a következőket mondja: „Ne­héz lenne már eldönteni, ki­nek jutott előbb eszébe az ötlet, a tanács vezetőinek vagy a községi KlSZ-bizott- ság volt titkárának? Tény, hogy szóba került .a dolog, s a szervezésre a KlSZ-bizott- ság vállalkozott, a tanács pedig kijelölte az építés he­lyét, döntött, mely épülete­ket kell szanálni. Erre azon­ban már csak a szövetkezet megalakulása után került sor.” De miért éppen Ifjúsági lakásépítő szövetkezet meg­alakítása mellett döntöttek a községben? A feleletet Rom- sits Béla, a szövetkezet el­nöke fogalmazta meg: „A választ részben az érvény­ben levő rendelkezésekben kell keresnünk. Két okból is. Először a lakásépítéshez így kaphatnak a fiatalok na­gyobb kedvezményt. Másod­szor, olyan fiatal házasok je­lentkezését vártuk, akik ren­delkeznek az építés elkezdé­séhez szükséges összeggel, de nem annyival, hogy e ked­vező építkezési forma segít­sége nélkül lakáshoz jussa­nak.” A vésztői ifjúsági lakás­építő és -fenntartó szövetke­zet 1975. áprilisában alakult, 22 taggal. Az első három négylakásos tömb átadása ebben az évben várható. S hogy valójában így lesz-e, nem utolsósorban a kivite­lezőkön, a helyi tanács költ­ségvetési üzemén és a Sar- kadi Építőipari Szövetkeze­ten múlik. További 14 lakás átadása 1980-ban várható. Ezek a számok már a szö­vetkezet életképességét bizo­nyítják. A 480 ezer forintos költséggel épülő két és fél szobás lakások hitelfeltételei valóban kedvezőek. A 320 ezer forintos kölcsön, és a 60 ezer forint szociálpolitikai kedvezmény mellett is 100 ezer forint készpénzre van szükség. Csakhogy, hol. van ma ennyi pénze egy fiatal­nak? S ha 100 ezer forintja nincs is, a vállalatok támo­gatása esetén már 40 ezer fo­rint készpénz is elegendő. Időközben a nagyközségi KISZ-bizottságtól az ügyin­tézés feladatait a szövetkezet vezetői, Romsits Béla, Varga Béla és Kaszai György vet­ték át. További terveikben 80—90 lakás építésére számí­tanak. Ennek feltételeit kö­zösen teremtik meg a tanács­csal és a szövetkezet tagjai­val. (nyes) Úttörőélet A bélmegyeri úttörők és kisdobosok is lázasan készü­lődtek „A mi világunkért” el­nevezésű új úttörő mozgal­mi év első eseményére, a fegyveres erők napja alkal­mából rendezett járőrver­senyre. A felkészülés már hetekkel az események előtt elkezdődött, örsi, rajhíradó­kat, alapító leveleket, bene­vezési lapokat, menetlevele­ket készítettek, csatakiáltá­sokat és indulókat tanultak, vállalásokat vitattak és hatá­roztak meg, a múltat kutat­ták és szinte az egész közsé­get mozgósították. A járőrversenyre a gye­rekek sportöltözetben, zász­lókkal, főznivalót rejtő cso­magokkal érkeztek az isko­lába. A versenyt háromkilo­méteres távon bonyolítottuk le, különböző állomásokon adtak számot a pajtások fel- készültségükről. Az egyik ilyen állomáson az idős kom­munistákkal folytatott be­szélgetéseikről, a párttal kapcsolatos ismereteikről számoltak be. A továbbiak­ban a Magyar Tanácsköztár­saság, a KIMSZ volt a té­ma ; „tanácsülést” tartottak 1919 szellemében, felidézték az ifjúsági mozgalom törté­netét. Az egyik állomáson ügyességüket, fizikai állóké­pességüket tették próbára a feladatok. Sajnos, a rossz idő közbeszólt, így a közös ebédet : paprikáskrumplit kolbásszal, a tantermekben fogyasztották el. E rendezvényen adták bé nevezésüket az őrsök és ra­jok „A mi világunkért” moz­galomba, melynek következő eseményére „Jelentjük a pártnak” címmel november­ben kerül sor. Az akció fel­adatait már átvették a paj­tások. Hogy mit rejtenek a borítékok, az egyelőre titok, melyre majd november vé­gén derül fény. Nagy Sándor tanár Mint minden évben, az idén is megünnepeltük a fegyveres erők napját és a csapatzászló ünnepét mi, a medgyesegyházi Petőfi Sán­dor Úttörőcsapat tagjai. Az ünnepségünkön részt vettek az őrsök barátai, patronálói, KISZ-tagok és kommunisták is. A megemlékezés után a csapatvezető ismertette az éves programot, feladatain­kat, majd tábortűz követke­zett. A tábortűz körül úttörő­dalokat énekeltünk, jót ját­szottunk. Kucsera Norbert V. oszt. úttörő Pályázat, pályázat „Korok és gyermekek” Az úttörőszövetség Békés megyei elnöksége és a me­gyei tanács vb művelődés- ügyi osztálya pályázati ki­írást tett közzé. A pályáza­tot „Korok és gyermekek” címmel a megyei úttörőel­nökség hirdette meg azzal a céllal, hogy a tanulókat ér­deklődési körük szerinti al­kotásra; írásra, rajzolásra, hímzésre, játékkészítésre, gyűjtésre ösztönözze. A pá­lyázat összesen nyolc téma­körben, illetve területen je­lent meg. Ezeket vesszük sorra röviden a . követke­zőkben. Irodalom cím alatt olyan írásokat vár a meghirdető szerv az úttörőktől, melyek a gyermekek saját élményé­re épülnek, és a mi vilá­gunkból merítik témájukat. A következő: „Milyen játé­kot játszottak régen?” téma­kör. A pajtások azokat a játékokat gyűjthetik össze, melyeket annak idején szü­leik, nagyszüleik, ismerőseik játszottak gyermekkorukban. Fontos azt is feltüntetni, hogy a játékot kitől, hol gyűjtötték. Hasonló a „Mi­lyen mesét hallottam a nagy­mamámtól?” is. A negyedik témakör címe „Ezt hallottam a Békés megyei Jókai Szín­házról”. A Jókai Színház épülete a jövő év áprilisá­ban lesz 100 éves; és me­gyénk, illetve Békéscsaba 25 éve rendelkezik önálló tár­sulattal. Ezen évfordulók al­kalmából, a „Barátunk a színház” játékos vetélkedő keretében a pályázók felada­ta : felkutatni régi emléke­ket őrző színlapokat, fotó­kat, tárgyakat, a színházi eseményekről hírt adó újsá­gokat, híreket a színházi életről. A gyűjtés mellett választhatják a gyermekek „Színházi élményeim” cím­mel rajzok készítését is. A képző- és iparművészeti pá­lyázaton úttörőcsapatok, út­törőházak, szakköri kollektí­vák, és egyéni benevezők egyaránt részt vehetnek. A műfaji lehetőségek változa­tosak, lehet nevezni többek között tetszés szerinti tech­nikával készült rajzzal, fest­ménnyel, plasztikával, mo­zaikkal, fafaragással. A leg­jobb alkotásokból a jövő ev május 27-én megyei kiállítás nyílik. A pályázati kiírás szerinti 6. témakör „Gyere­kek élete a világban”. Ezen tablókkal vehetnek részt a benevezők, s a legötleteseb­beket, legszebbeket a gyer­meknapon kiállítják. Végül népi díszítőművészeti mun­kákkal és gyermekjátékok­kal lehet nevezni a „Korok és gyermekek” pályzatára. A pályaművek beküldési határ­ideje az 1—4-es témakörben 1979. április 15, az 5—8 té­makörben pedig 1979. május 2. A kiírás szerint a képző- és iparművészeti pályázati felhívást kiegészíti a „Milyen lesz az életem 2000-ben?” című téma. Azok a kisdobo­sok, úttörők, akik ezt vá­lasztják, pályamunkájukkal egyúttal részt vesznek a gyermekek nemzetközi éve alkalmából az UNESCO ál­tal kiírt rajzpályázaton is. E pályamunkákat 1979. márci­us 15-ig kell beküldeni a Gyermekalkotások Galériá­jába, (Zánka, Üttörőváros, 8250.) A pályamunkákat az UNESCO kiírásának megfe­lelően nemzetközi zsűri is értékeli, s a legjobbakat ju­talmazza. Esküvői szokások Az esküvő anyagi ügyeit előre meg kell beszélni mind­két családnak, nehogy zavar támadjon az ünnep kellős közepén. A költségeket álta­lában egyenlő arányban vi­selik a partnerek. Például a gyűrűket, ' a menyasszonyi csokrot, a hivatalos illetéket, a postaköltségeket, a fényké­pészt a vőlegény fizeti. A menyasszony, illetve szülei a vendégség, a taxik, a kisebb reggeli költségeit vállalják. Az előkészület fontos moz­zanata a tanúk felkérése. A kialakult szokás az, hogy az egyiket a menyasszony, a másikat a vőlegény választ­ja­Sok családban az egyik, vagy a másik szülő ragaszko­dik vallási szertartáshoz, an­nak ellenére, hogy a fiatalok felvilágosult, modem embe­rek. A fiatalok ebben az esetben szépen, nyugodtan magyarázzák meg a szülők­nek álláspontjukat. Ne hagy­ják rábeszélni magukat' a „békesség kedvéért”, hogy meggyőződésük ellenére cse­lekedjenek. Megalkuvással, elvek feladásával kezdeni a közös életet nem lehet, és ezt szép szóval, türelemmel a legmaradibb szülővel is meg lehet értetni. De az önzetle­nül szerető szülő nem is áll elő ilyen követelménnyel... A nászajándék körüli „il­lik—nem illik” nemcsak az ajándékozóra, hanem a fiatal párra is vonatkozik. Nem il­lik például olyan holmit kér­ni, ami csak az egyiknek vá­lik hasznára (villanyborotva, villany hajsütő vas és egye­bek), valamilyen ékszert még kevésbé, és természetesen nem illik ilyet ajándékozni sem. Csak is olyan tárgyak jöhetnek számításba, ame­lyek a közös kis háztartás­ban szükségesek (asztalne­mű, ágynemű, étkészletek, kerámia, konyhafelszerelési eszközök stb.).. A nagyobb holmit, mint mosógép, sző­nyeg, paplanok, inkább a szülők, vagy közvetlen roko­nok ajándékozzák, a bará­tok, a jó ismerősök marad­janak meg a kisebb, célsze­rű dolgoknál. A nászajándé­kokat időben kell átadni, vi­szont a fiatal pár részéről kedves figyelmesség az aján­dékozóval szemben — s ez vidéken különben is szokás —, ha az ajándékot közszem­lére teszik, persze, egyiket sem hangsúlyozva ki a má­sik előtt. A vőlegény, a szülők és végső fokon a násznép öltöz­ködése illő, hogy a menyasz- szony ruhájához alkalmaz­kodjék. Egy kis stílusérzék­kel könnyű megteremteni a kellemes, ízléses összhangot. Az örömanyák — főként, ha fiatalok —, ne akarják ruhá­jukkal háttérbe szorítani a menyasszonyt. (B. K.) „Arató és akikre kíváncsiak vagyunk” A discós Arató zeneszünetben interjút készít Szénási Imré­vel, a többszörös magyar bajnok hosszútávúszóval Fotó: Máté Magda Tízegynéhány éves múltra tekint vissza hazánkban a discómozgalom. Azt megelő­zően a szórakozni vágyók gyengébb vagy jobb zeneka­rok ütemeire rophatták a táncot. A zenekaroknak azonban pihenniük kellett, s ezért sokszor fél óra zene után ugyanannyi szünetet tartottak. A diszkoték térhó­dításakor a lemezlovasok job­ban bírták szusszal, ők már csak negyedórát pihentek. De mindezek a szünetek a szó­rakozó ifjúság unalmas per­cei voltak. Most máshonnan megköze­lítve: a kultúrműsorok, él­ménybeszámolók és sportbe­szélgetések látogatottsága igen alacsony volt, még ha érdekesek is voltak ezek. S itt jött a nagyszerű ötlet: ha Mohamed nem megy a hegy­hez, akkor a hegy megy Mo­hamedhez! A közelmúlt egyik vasár­napján betévedtem a buda­pesti Ezres Klubba, amely a műszaki egyetem E épületé­nek társintézménye. Érde­kes, színes, változatos él­ményben volt részem. Megkerestem Máté Jánost, a Münnich Ferenc Kollégium klubvezetőjét, s az újszerű műsorrendről beszélgettünk. — Szeptember közepén in­dítottuk el az új idény klub­életét, újításszerűen minden szórakoztató estet úgy kez­dünk, hogy ritkaságszámba menő filmeket vetítünk láto­gatóinknak. Ezt követi egy zenekar, majd disc jockey­program, amelybe mindig beépítünk valamilyen beszél­getést. Nem azt nézzük, hogy mi mennyibe kerül, hanem, milyen színvonalon tudjuk azt tálalni. A zeneszünetben tollvégre kaptuk Arató Andrást, a volt ifjúsági válogatott úszót, aki a zenés programot vezeti. — Műsorod elején az a cím hangzott el: „Arató András és akikre kíváncsiak vagyunk”. Ez mit jelent? — A negyedórás pihenők között megszólaltatunk hí­rességeket vagy érdekes em­bereket. Így műsorunkban a taxisofőrtől a színművészen át a sportolókig bárkivel ta­lálkozhat a közönség. Már nyáron is kísérleteztünk ez­zel, így műsorunk keretében bemutattuk Szénási Imrét, a hosszútávúszó bajnokunkat, Köves Miklóst, a Piramis együttes dobosát, Boncz Gé­za humoristát, Nyilasit, Ebedlit és sorolhatnám to­vább. Hasonló műsorokat láthatnak a fiatalok ma már az E épületben, a Hámor presszóban, a Szavoly bár­ban, a Vásárhelyi Kollé­giumban, a Közgazdasági Klubban, s Szegeden, a JA- TE-klubban. Mindezeddig nagy tetszést aratott újfajta műsor-összeállításunk. S a műsor végeztével va­lóban elmondhatom én is ugyanezt. Hiszem, hogy me­gyénkben is követésre méltó lehet e példa. — jp — Vidám délután Nemrégiben a gyulavári határőrőrsön vidám órákat töltöttek együtt az itt élő ha­tárőrök és a gyulai kertésze­ti szakközépiskola diákjai, akiket a katonafiatalok ven­dégül láttak. Az elmúlt év­ben vették fel a kapcsolatot a határőrök a diákokkal, az­óta gyakran találkoznak, be­szélgetnek, kellemes délutá­nokat töltenek együtt. Ezt a legutóbbi összejövetelt a fegyveres erők napja alkal­mából rendezték. Kozma Ti­vadar szakaszvezető, az őrs KISZ-bizottságának titkára köszöntötte a vendégeket, majd megkezdődött a vidám délután, mely változatos programmal szórakoztatta a jelenlevőket. Különböző ver­senyszámokban vegyes: diák­határőr csapatok verseng­tek. A „nagy küzdelmek” után mindenki jóízűen fo­gyasztotta el a versenydíja­kat : csokoládét, süteményt, üdítő italokat. Ezután lovag- 1 ás ^következett, a lovász irá­nyításával. Sokan bevallot­ták, hogy most ültek először életükben lóháton. Sor ke­rült vidám játékra, például: süteményevés bekötött szem­mel, léggömbborotválás. À szellemi totón irodalmi-tör­ténelmi vonatkozású kérdé­seket dolgoztak fel a verseny szervezői. A vidáman töltött néhány óra után, mely zené­vel, tánccal fejeződő-1 be, egy jól sikerült délután em­lékével köszöntek el egy­mástól a fiatalok — k'.t az iskolapadba, kit pedig a ha­tárra szólított a kötelesség. Ambrus György őrvezető

Next

/
Oldalképek
Tartalom