Békés Megyei Népújság, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-15 / 244. szám
1978. október 15., vasárnap o íznaul-fiMEgy kezünkön is megszámolhatjuk Életképes a vésztői ifjúsági lakásépítő szövetkezet Vésztőn a Wesselényi utcában kétszintes lakásokat építenek. Azt azonban a nagyközségben élők közül is csak kevesen tudják, hogy ezek a négylakásos tömbök az ifjúsági lakásépítő és -fenntartó szövetkezet szervezésében épülnek. Ifjúsági lakásépítő és -fenntartó szövetkezet? Talán még furcsálljuk is, hiszen ilyen jellegű lakásépítő szövetkezet ritka, mint a fehér holló. Egy kezünkön is meg lehetne számolni, mennyi van belőle a megyében. Ezért azután nem csoda, hogy nagy becsben tartják a község vezetői, s nem utolsósorban a szövetkezet tagjai. Kaszai János, a vésztői Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára a megalakulás előzményeiről a következőket mondja: „Nehéz lenne már eldönteni, kinek jutott előbb eszébe az ötlet, a tanács vezetőinek vagy a községi KlSZ-bizott- ság volt titkárának? Tény, hogy szóba került .a dolog, s a szervezésre a KlSZ-bizott- ság vállalkozott, a tanács pedig kijelölte az építés helyét, döntött, mely épületeket kell szanálni. Erre azonban már csak a szövetkezet megalakulása után került sor.” De miért éppen Ifjúsági lakásépítő szövetkezet megalakítása mellett döntöttek a községben? A feleletet Rom- sits Béla, a szövetkezet elnöke fogalmazta meg: „A választ részben az érvényben levő rendelkezésekben kell keresnünk. Két okból is. Először a lakásépítéshez így kaphatnak a fiatalok nagyobb kedvezményt. Másodszor, olyan fiatal házasok jelentkezését vártuk, akik rendelkeznek az építés elkezdéséhez szükséges összeggel, de nem annyival, hogy e kedvező építkezési forma segítsége nélkül lakáshoz jussanak.” A vésztői ifjúsági lakásépítő és -fenntartó szövetkezet 1975. áprilisában alakult, 22 taggal. Az első három négylakásos tömb átadása ebben az évben várható. S hogy valójában így lesz-e, nem utolsósorban a kivitelezőkön, a helyi tanács költségvetési üzemén és a Sar- kadi Építőipari Szövetkezeten múlik. További 14 lakás átadása 1980-ban várható. Ezek a számok már a szövetkezet életképességét bizonyítják. A 480 ezer forintos költséggel épülő két és fél szobás lakások hitelfeltételei valóban kedvezőek. A 320 ezer forintos kölcsön, és a 60 ezer forint szociálpolitikai kedvezmény mellett is 100 ezer forint készpénzre van szükség. Csakhogy, hol. van ma ennyi pénze egy fiatalnak? S ha 100 ezer forintja nincs is, a vállalatok támogatása esetén már 40 ezer forint készpénz is elegendő. Időközben a nagyközségi KISZ-bizottságtól az ügyintézés feladatait a szövetkezet vezetői, Romsits Béla, Varga Béla és Kaszai György vették át. További terveikben 80—90 lakás építésére számítanak. Ennek feltételeit közösen teremtik meg a tanácscsal és a szövetkezet tagjaival. (nyes) Úttörőélet A bélmegyeri úttörők és kisdobosok is lázasan készülődtek „A mi világunkért” elnevezésű új úttörő mozgalmi év első eseményére, a fegyveres erők napja alkalmából rendezett járőrversenyre. A felkészülés már hetekkel az események előtt elkezdődött, örsi, rajhíradókat, alapító leveleket, benevezési lapokat, menetleveleket készítettek, csatakiáltásokat és indulókat tanultak, vállalásokat vitattak és határoztak meg, a múltat kutatták és szinte az egész községet mozgósították. A járőrversenyre a gyerekek sportöltözetben, zászlókkal, főznivalót rejtő csomagokkal érkeztek az iskolába. A versenyt háromkilométeres távon bonyolítottuk le, különböző állomásokon adtak számot a pajtások fel- készültségükről. Az egyik ilyen állomáson az idős kommunistákkal folytatott beszélgetéseikről, a párttal kapcsolatos ismereteikről számoltak be. A továbbiakban a Magyar Tanácsköztársaság, a KIMSZ volt a téma ; „tanácsülést” tartottak 1919 szellemében, felidézték az ifjúsági mozgalom történetét. Az egyik állomáson ügyességüket, fizikai állóképességüket tették próbára a feladatok. Sajnos, a rossz idő közbeszólt, így a közös ebédet : paprikáskrumplit kolbásszal, a tantermekben fogyasztották el. E rendezvényen adták bé nevezésüket az őrsök és rajok „A mi világunkért” mozgalomba, melynek következő eseményére „Jelentjük a pártnak” címmel novemberben kerül sor. Az akció feladatait már átvették a pajtások. Hogy mit rejtenek a borítékok, az egyelőre titok, melyre majd november végén derül fény. Nagy Sándor tanár Mint minden évben, az idén is megünnepeltük a fegyveres erők napját és a csapatzászló ünnepét mi, a medgyesegyházi Petőfi Sándor Úttörőcsapat tagjai. Az ünnepségünkön részt vettek az őrsök barátai, patronálói, KISZ-tagok és kommunisták is. A megemlékezés után a csapatvezető ismertette az éves programot, feladatainkat, majd tábortűz következett. A tábortűz körül úttörődalokat énekeltünk, jót játszottunk. Kucsera Norbert V. oszt. úttörő Pályázat, pályázat „Korok és gyermekek” Az úttörőszövetség Békés megyei elnöksége és a megyei tanács vb művelődés- ügyi osztálya pályázati kiírást tett közzé. A pályázatot „Korok és gyermekek” címmel a megyei úttörőelnökség hirdette meg azzal a céllal, hogy a tanulókat érdeklődési körük szerinti alkotásra; írásra, rajzolásra, hímzésre, játékkészítésre, gyűjtésre ösztönözze. A pályázat összesen nyolc témakörben, illetve területen jelent meg. Ezeket vesszük sorra röviden a . következőkben. Irodalom cím alatt olyan írásokat vár a meghirdető szerv az úttörőktől, melyek a gyermekek saját élményére épülnek, és a mi világunkból merítik témájukat. A következő: „Milyen játékot játszottak régen?” témakör. A pajtások azokat a játékokat gyűjthetik össze, melyeket annak idején szüleik, nagyszüleik, ismerőseik játszottak gyermekkorukban. Fontos azt is feltüntetni, hogy a játékot kitől, hol gyűjtötték. Hasonló a „Milyen mesét hallottam a nagymamámtól?” is. A negyedik témakör címe „Ezt hallottam a Békés megyei Jókai Színházról”. A Jókai Színház épülete a jövő év áprilisában lesz 100 éves; és megyénk, illetve Békéscsaba 25 éve rendelkezik önálló társulattal. Ezen évfordulók alkalmából, a „Barátunk a színház” játékos vetélkedő keretében a pályázók feladata : felkutatni régi emlékeket őrző színlapokat, fotókat, tárgyakat, a színházi eseményekről hírt adó újságokat, híreket a színházi életről. A gyűjtés mellett választhatják a gyermekek „Színházi élményeim” címmel rajzok készítését is. A képző- és iparművészeti pályázaton úttörőcsapatok, úttörőházak, szakköri kollektívák, és egyéni benevezők egyaránt részt vehetnek. A műfaji lehetőségek változatosak, lehet nevezni többek között tetszés szerinti technikával készült rajzzal, festménnyel, plasztikával, mozaikkal, fafaragással. A legjobb alkotásokból a jövő ev május 27-én megyei kiállítás nyílik. A pályázati kiírás szerinti 6. témakör „Gyerekek élete a világban”. Ezen tablókkal vehetnek részt a benevezők, s a legötletesebbeket, legszebbeket a gyermeknapon kiállítják. Végül népi díszítőművészeti munkákkal és gyermekjátékokkal lehet nevezni a „Korok és gyermekek” pályzatára. A pályaművek beküldési határideje az 1—4-es témakörben 1979. április 15, az 5—8 témakörben pedig 1979. május 2. A kiírás szerint a képző- és iparművészeti pályázati felhívást kiegészíti a „Milyen lesz az életem 2000-ben?” című téma. Azok a kisdobosok, úttörők, akik ezt választják, pályamunkájukkal egyúttal részt vesznek a gyermekek nemzetközi éve alkalmából az UNESCO által kiírt rajzpályázaton is. E pályamunkákat 1979. március 15-ig kell beküldeni a Gyermekalkotások Galériájába, (Zánka, Üttörőváros, 8250.) A pályamunkákat az UNESCO kiírásának megfelelően nemzetközi zsűri is értékeli, s a legjobbakat jutalmazza. Esküvői szokások Az esküvő anyagi ügyeit előre meg kell beszélni mindkét családnak, nehogy zavar támadjon az ünnep kellős közepén. A költségeket általában egyenlő arányban viselik a partnerek. Például a gyűrűket, ' a menyasszonyi csokrot, a hivatalos illetéket, a postaköltségeket, a fényképészt a vőlegény fizeti. A menyasszony, illetve szülei a vendégség, a taxik, a kisebb reggeli költségeit vállalják. Az előkészület fontos mozzanata a tanúk felkérése. A kialakult szokás az, hogy az egyiket a menyasszony, a másikat a vőlegény választjaSok családban az egyik, vagy a másik szülő ragaszkodik vallási szertartáshoz, annak ellenére, hogy a fiatalok felvilágosult, modem emberek. A fiatalok ebben az esetben szépen, nyugodtan magyarázzák meg a szülőknek álláspontjukat. Ne hagyják rábeszélni magukat' a „békesség kedvéért”, hogy meggyőződésük ellenére cselekedjenek. Megalkuvással, elvek feladásával kezdeni a közös életet nem lehet, és ezt szép szóval, türelemmel a legmaradibb szülővel is meg lehet értetni. De az önzetlenül szerető szülő nem is áll elő ilyen követelménnyel... A nászajándék körüli „illik—nem illik” nemcsak az ajándékozóra, hanem a fiatal párra is vonatkozik. Nem illik például olyan holmit kérni, ami csak az egyiknek válik hasznára (villanyborotva, villany hajsütő vas és egyebek), valamilyen ékszert még kevésbé, és természetesen nem illik ilyet ajándékozni sem. Csak is olyan tárgyak jöhetnek számításba, amelyek a közös kis háztartásban szükségesek (asztalnemű, ágynemű, étkészletek, kerámia, konyhafelszerelési eszközök stb.).. A nagyobb holmit, mint mosógép, szőnyeg, paplanok, inkább a szülők, vagy közvetlen rokonok ajándékozzák, a barátok, a jó ismerősök maradjanak meg a kisebb, célszerű dolgoknál. A nászajándékokat időben kell átadni, viszont a fiatal pár részéről kedves figyelmesség az ajándékozóval szemben — s ez vidéken különben is szokás —, ha az ajándékot közszemlére teszik, persze, egyiket sem hangsúlyozva ki a másik előtt. A vőlegény, a szülők és végső fokon a násznép öltözködése illő, hogy a menyasz- szony ruhájához alkalmazkodjék. Egy kis stílusérzékkel könnyű megteremteni a kellemes, ízléses összhangot. Az örömanyák — főként, ha fiatalok —, ne akarják ruhájukkal háttérbe szorítani a menyasszonyt. (B. K.) „Arató és akikre kíváncsiak vagyunk” A discós Arató zeneszünetben interjút készít Szénási Imrével, a többszörös magyar bajnok hosszútávúszóval Fotó: Máté Magda Tízegynéhány éves múltra tekint vissza hazánkban a discómozgalom. Azt megelőzően a szórakozni vágyók gyengébb vagy jobb zenekarok ütemeire rophatták a táncot. A zenekaroknak azonban pihenniük kellett, s ezért sokszor fél óra zene után ugyanannyi szünetet tartottak. A diszkoték térhódításakor a lemezlovasok jobban bírták szusszal, ők már csak negyedórát pihentek. De mindezek a szünetek a szórakozó ifjúság unalmas percei voltak. Most máshonnan megközelítve: a kultúrműsorok, élménybeszámolók és sportbeszélgetések látogatottsága igen alacsony volt, még ha érdekesek is voltak ezek. S itt jött a nagyszerű ötlet: ha Mohamed nem megy a hegyhez, akkor a hegy megy Mohamedhez! A közelmúlt egyik vasárnapján betévedtem a budapesti Ezres Klubba, amely a műszaki egyetem E épületének társintézménye. Érdekes, színes, változatos élményben volt részem. Megkerestem Máté Jánost, a Münnich Ferenc Kollégium klubvezetőjét, s az újszerű műsorrendről beszélgettünk. — Szeptember közepén indítottuk el az új idény klubéletét, újításszerűen minden szórakoztató estet úgy kezdünk, hogy ritkaságszámba menő filmeket vetítünk látogatóinknak. Ezt követi egy zenekar, majd disc jockeyprogram, amelybe mindig beépítünk valamilyen beszélgetést. Nem azt nézzük, hogy mi mennyibe kerül, hanem, milyen színvonalon tudjuk azt tálalni. A zeneszünetben tollvégre kaptuk Arató Andrást, a volt ifjúsági válogatott úszót, aki a zenés programot vezeti. — Műsorod elején az a cím hangzott el: „Arató András és akikre kíváncsiak vagyunk”. Ez mit jelent? — A negyedórás pihenők között megszólaltatunk hírességeket vagy érdekes embereket. Így műsorunkban a taxisofőrtől a színművészen át a sportolókig bárkivel találkozhat a közönség. Már nyáron is kísérleteztünk ezzel, így műsorunk keretében bemutattuk Szénási Imrét, a hosszútávúszó bajnokunkat, Köves Miklóst, a Piramis együttes dobosát, Boncz Géza humoristát, Nyilasit, Ebedlit és sorolhatnám tovább. Hasonló műsorokat láthatnak a fiatalok ma már az E épületben, a Hámor presszóban, a Szavoly bárban, a Vásárhelyi Kollégiumban, a Közgazdasági Klubban, s Szegeden, a JA- TE-klubban. Mindezeddig nagy tetszést aratott újfajta műsor-összeállításunk. S a műsor végeztével valóban elmondhatom én is ugyanezt. Hiszem, hogy megyénkben is követésre méltó lehet e példa. — jp — Vidám délután Nemrégiben a gyulavári határőrőrsön vidám órákat töltöttek együtt az itt élő határőrök és a gyulai kertészeti szakközépiskola diákjai, akiket a katonafiatalok vendégül láttak. Az elmúlt évben vették fel a kapcsolatot a határőrök a diákokkal, azóta gyakran találkoznak, beszélgetnek, kellemes délutánokat töltenek együtt. Ezt a legutóbbi összejövetelt a fegyveres erők napja alkalmából rendezték. Kozma Tivadar szakaszvezető, az őrs KISZ-bizottságának titkára köszöntötte a vendégeket, majd megkezdődött a vidám délután, mely változatos programmal szórakoztatta a jelenlevőket. Különböző versenyszámokban vegyes: diákhatárőr csapatok versengtek. A „nagy küzdelmek” után mindenki jóízűen fogyasztotta el a versenydíjakat : csokoládét, süteményt, üdítő italokat. Ezután lovag- 1 ás ^következett, a lovász irányításával. Sokan bevallották, hogy most ültek először életükben lóháton. Sor került vidám játékra, például: süteményevés bekötött szemmel, léggömbborotválás. À szellemi totón irodalmi-történelmi vonatkozású kérdéseket dolgoztak fel a verseny szervezői. A vidáman töltött néhány óra után, mely zenével, tánccal fejeződő-1 be, egy jól sikerült délután emlékével köszöntek el egymástól a fiatalok — k'.t az iskolapadba, kit pedig a határra szólított a kötelesség. Ambrus György őrvezető