Békés Megyei Népújság, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-15 / 244. szám
1978. október 15., vasárnap o Előadások a Tanácsköztársaságról A napokban Békéscsabán, a TIT Értelmiségi Klubban megyei előadói konferenciát rendeztek a Magyar Tanács- köztársaság 60. évfordulója szellemében. Az előadói konferencia célja: tájékoztatnia TIT történelmi szakosztálya Békés megyei előadóit a Tanácsköztársasággal kapcsolatos legújabb hadtörténeti és történettudományi kutatások eredményeiről. Először Rom- sics Ignác, az MTA Történettudományi Intézete munkatársának „Űjabb eredmények az 1918—19-es forradalmak, a Tanácsköztársaság történelmének kutatásában” című előadása hangzott el, majd a magyar Vörös Hadsereg hadművészetének főbb kérdései címmel Szabó László alezredes, a Zrínyi Katonai Akadémia tanára világított rá előadásában új, hadtörténeti kutatási eredményeire. Végezetül „a VI. vörös hadosztály történetéből” címmel dr. Szabó László, a Békés megyei TIT történelmi szakosztálya elnöke adott jól hasznosítható forrásmunkát előadásával a több mint száz résztvevő előadói tevékenységéhez. Nyugdíjas postások köszöntése A nehéz postástáskát már más cipeli, az ismerős utcákat más járja naponta, ők, a nyugdíjas postások már megtették a magukét. A szolgálat letelt, de munkahelyükön nem feledkeztek meg róluk, s ez így van rendjén. A napokban ők kaptak meghívót, amelyben találkozóra invitálta a békéscsabai postahivatal egykori dolgozóit. A meghívásnak eleget téve ötven nyugdíjas békéscsabai postai dolgozó vett részt október 13-án délután azon a kis ünnepségen, melyet a hivatal társadalmi szervei rendeztek. Az idős embereket Fodor Ferencné szakszervezeti ' titkár köszöntötte, majd megvendégelték a meghívottakat. Véradónap a MOM battonyai gyáregységében Térítés nélküli véradónapot rendeztek október 12-én, csütörtökön a MOM battonyai gyáregységében. Az üzem dolgozóinak 65 százaléka vállalkozott az önkéntes segítségnyújtásra — közöttük harmincán most első ízben nyújtották karjukat. Az üzem fennállása, 1977 március óta már másodszor szerveztek a gyáregységben véradónapot. Jelen volt a csütörtöki véradáson a Békés megyei Véradó Állomás igazgató főorvosa: dr. Rucz László, valamint a megyei, a járási és a községi Vöröskereszt-szervezet képviselői is. A dolgozók megértő segítőkészsége köszönetét és elismerést érdemel. Környezetvédelmi hónap Gyulán Szokatlanul népes, egy híján húsz szerv rendezésében kerül sor október hónapban az első gyulai egészségnevelési környezetvédelmi hónap megtartására. A meghívó, amely a sokféle rendezvényre invitál, eltérő a hagyományostól, mert egyúttal programfüzetnek is megfelel. Tulajdonképpen mi is a célja ennek az egészség- nevelési környezetvédelmi hónapnak? A programfüzet ezt így summázza: „Tudjuk, hogy az egészségnevelés és környezetvédelem nem szorítkozhat az év egyetlen hónapjára, ezt mindennap gyakorolni kell. Célunk, a betegségek megelőzése, az Megyei közúti információ Békés megye országos köz- úthálózatán folyamatban levő munkákról: békéscsaba— szabadkígyósi összekötő útnak a szajol—lökösházi vasútvonallal való kereszteződésnél a félsorompós biztosítást megszüntették, az átjáró fénysorompóval van biztosítva. A kötegyáni bekötő úton a fatuskók kirobbantásával keletkezett padkahiány helyreállítása folyik, a laza útpadkára ráhajtani veszélyes. A 44. számú kecskémét —békéscsabai—gyulai főút szarvasi átkelési szakaszán az új aszfaltszőnyeg szintjéig nincsenek., a víznyelő aknák megemelve, ezért fokozott figyelemmel kell az útszakaszon közlekedni. egészség megtartása. Ha ezt elérjük, akkor teljesülnek — a nagy magyar higiénikus — Fodor József szavai: ha többet nevelünk, kevesebbet kell gyógyítanunk.” A rendező szervek széles skálájú, színes, közérdekű programokat állítottak össze erre a hónapra. Szerepel ebben egészségügyi szakkörök tablókészítési versenye, környezetvédelmi verseny, különböző rétegeknek érdekes témájú előadássorozata. A programok zömét az Erkel Művelődési Központban rendezik meg, de az előadók, főleg orvosok, ellátogatnak a lakóterületekre is, felkeresik az öregek napközi otthonait, elmennek az üzemekbe, ahol az egyes üzemek munkaprofiljának megfelelően a foglalkozási megbetegedésekről, azok megelőzéseiről beszélnek. A fa-, fémipari szövetkezet Béke sugárúti bemutatótermében kiállítás nyílt „Korszerű, egészséges táplálkozás” címmel. Ezenkívül kirakatokat rendeznek be vitamindús szörpök, hűsítők, frissítő italokból, a tisztasággal és egészségvédelemmel kapcsolatos árucikkekből. Újszerű módszerekkel propagálják a tejtermék, zöldség- és gyümölcsfogyasztást. Egészség- ügyi plakátkiállítás nyílt az Erkel Művelődési Központban. Ugyancsak itt, október 19-én divatbemutatót rendeznek az egészséges, divatos öltözködés jegyében. Ennek a hónapnak a keretében tartják meg a városban az őszi tisztasági, városszépítési akciót, amelynek lebonyolítási tervét a lakosság rendelkezésére bocsátották. Tűzzománc-kiállítás nyílt Gyöngykoszorús bálványok, történelmi figurák, régi magyar és európai folklór- világ epizódjai: mesék, mon-, dák cselekvői láthatók a szombaton Gyulán, a Dürer teremben megnyitott Kátai Mihály budapesti festőművész kiállításán. A színekben gazdag alkotásokat bronzra és rézre égetett zománccal ékesíti a művész. A nyolcvannál több, szemet elbűvölő művet november 26-ig láthatják az érdeklődők, melyeket dr. Módy György, a debreceni Déri Múzeum tudományos főmunkatársa ajánlott a közönség figyelmébe. A tárlat nyitva tartása idején, október 20-án és november 10- én Ibos Éva, az Erkel Ferenc Múzeum művészettörténésze ad tájékoztatást az alkotások művészeti értékéről. Idegenforgalmunk alakulása [IDEGENFORGALOM 1978.jan.l-aug. 31. Egyébországok \ 23,0 (116,5) 1978 első nyolc hónapjában összesen 12,4 millió külföldi fordult meg hazánkban. Ebből 7,7 millió az idegenforgalmi főidényben — július, augusztus — érkezett hozzánk. A külföldi látogatók több mint fele (7,2 millió) turistacélokkal lépte át az országhatárt (legalább egy éjszakát töltött az országban). A szocialista országokból érkezettek száma 35, a tőkés országokból származó turistáké pedig 25 százalékkal emelkedett 1977 azonos időszakához képest. A turisták idejük 18 százalékára kereskedelmi (szálloda, kemping, fizetővendéglátás stb.), 82 százalékára pedig magán szálláshelyet (rokon, barát stb.) vettek igénybe. A külföldi idegenforgalomból származó devizabevételek 1978 első nyolc hónapjában összesen 25 százalékkal — 4,4 milliárd forintra — növekedtek. Ezen belüi a rubel elszámolású bevételek emelkedése 35, a konvertibilis el- számolásúaké pedig 4 százalék. Az egy napra jutó, fejenkénti átlagos költés a szocialista országokból érkezettek esetében azonos a tavalyival, a tőkés országokból és Jugoszláviából érkezőknél azonban jelentősen csökkent. Külföldre összesen 3,7 millió magyar utazott az év első nyolc hónapjában s tartózkodási költségeik fedezésére 2,3 milliárd forintot használtak fel. Ez az összeg a rubel elszámolású idegen- forgalmi bevétel 47, a konvertibilis bevétel 70 százalékát jelenti. Előzetes számítások szerint 1978-ban összesen 16 millió külföldi (ebből 9 millió turista) keresi fel hazánkat. (1975-ben Spanyol- országot 30,123 millió, Olaszországot 13,234 millió, Ausztriát 11,54 millió külföldi látogatta.) Az idegenforgalmi bevételek alakulása rubel elszámolású devizában 5,6—5,8 milliárd forint (1977-ben 4,5 milliárd), a konvertibilis elszámolású devizákban pedig 2,1—2,2 milliárd forint (1977- ben 2,0 milliárd) körül várható az év végéig. Távlati célok, mai teendők □ nemzetközi helyzet áttekintése után társadalmi, gazdasági életünk két, kiemelkedő fontosságú területével foglalkozott az MSZMP Központi Bizottsága, tudatja az ülésről kiadott közlemény, melyet a lapok szombati számukban publikáltak. Az építőipar helyzete, fejlesztésének, korszerűsítésének feladatai korántsem egy szakma, egy tárca ügyét alkotják. A népgazdaság, a társadalom egésze érdekelt a munka megjavításában, a nem csekély eredményekre alapozott továbblépésben, ahogy még ennél is nagyobb a közös érdekeltség a lakásépítés távlati céljainak — érthetően részekre bomló, de szerves egységet képző céljainak — elérésében. Kétségtelen: érzékeny ponthoz nyúlt a vezető párttestület a két jelentés napirendre tűzésével, hiszen az építőipar állapota, fel- készültsége, fejlesztésének iránya és lehetősége nemcsak a termelőágazatok holnapjára gyakorol lényeges — bizonyos részterületeken döntő — hatást, hanem ugyanez a szerepe a nem termelő területeken, elsőként a lakásépítésben. Ezzel már kimondtuk azt is, hogy két szorosan összetartozó feladatcsoport került a Központi Bizottság ülése elé, s a testület joggal állapította meg mind az építőipar, mind a lakáshelyzet társadalmi jelentőségét, meghatározó szerepét a gazdasági növekedésben, illetve az életkörülmények változásában, az életszínvonal javításában. Következetes, nagy felelősségű elemzőmunka tanúi lehetünk: a Központi Bizottság 1977. október 20-i ülése a termelési szerkezet és a külgazdasági politika hosszú távú fejlesztésének irányelveit határozta meg, idei március 15-i tanácskozásán a mezőgazdaság és az élelmiszeripar követendő útját jelölte ki, míg a mostani tárgyaláson a már említett két terület állt az elemzés középpontjában. Indokolt a sommás megállapítás: a szóbanforgó határozatok szerves egységet alkotnak, kitűzték azokat a főbb kiindulópontokat, melyek a további haladás — a megnövekedett követelményekkel szorosabban összehangolt haladás — kezdőpontjai. Megnövekedett követelmények, írtuk le az előző mondatban, jelezve, hogy szükségszerű, megkerülhetetlen feladatok rangsorolásáról van szó, s a távlati célok meghatározásával annak elősegítéséről, hogy a már rangsorolt feladatok végrehajtása tervszerű, folyamatos lehessen, legyen. Egyetlen tényből kiindulva: annak ellenére, hogy 1976-ban és 1977-ben 187,3 ezer lakás épült fel, a lakásigénylők száma nem apadt, sőt valamelyest emelkedett. A valóság e két darabkájának összevetése fölössé tesz minden magyarázkodást arról, miért mondta ki a Központi Bizottság ülése, hogy a számottevő eredmények mellett is a lakáskérdés változatlanul fontos társadalompolitikai probléma. Hasonló — kétségtelen, a szüntelenül fejlődő igényekkel is járó — feszültségeket tapasztalhatunk az építőipar kivitelezési képessége és a fedezett építési igények szembesítésekor. Hiszen ez utóbbiak negyedét, harmadát utasították vissza a leg- utóbi esztendőkben a kivitelezők, mivel a korábban vállalt feladatok is túlléptek tényleges lehetőségeiken. Már maga az a tény, elgondolkoztató, hogy a szocialista szektor összes beruházásainak mindössze 2—2,4 százalékát — a tavalyi évben 2,7 százalékát, rekordként — tették ki a hetvenes évek középső harmadában az építőipari fejlesztések. E meghökkentően alacsony arány mellett — s ez még inkább elgondolkoztató — tetézte a gondokat a fejlesztés komplex jellegének hiánya. Az tehát, amit a Központi Bizottság üléséről kiadott közleményben megváltoztatandóként úgy fogalmaztak meg, mint a technológiai szerelés elmaradottságát, a háttér — például az építőanyagipar, a vegyipar, a gépipar — fejlesztésének, bővítésének, korszerűsítésének nem kellő összehangoltságát az építőipar megnövekedett teendőivel. Rendkívül bonyolult, szerteágazó feladatokról van szó tehát, amik a társadalom valamennyi rétegét — a formákat tekintve ugyan különbözően — érintik, többre ösztönzik. Megint példáért nyúlva: az építőiparban a termelékenység növelése jórészt olyan gépekkel, berendezésekkel, anyagokkal, félkésztermékekkel függ össze, amilyeneket más tárcák vállala'- tai készítenek, illetve importból származnak. Ez a dolgok egyik oldala, a bizonyos fokú kiszolgáltatottság. A másik: az eszközállomány hasznosításának megszervezése, annak elérése, ■ hogy ne több ezer féle gép, berendezés — mint napjainkban — dolgozzon, hanem kevesebb termékcsaládra támaszkodjon a fejlesztés, de ezek mindenkor beszerezhetők legyenek, alkatrészeikkel együtt..., s javítóhálózatuk is megteremtődjék. ermészetesen csak szinte találomra I emelhetünk ki egy- egy részletet a Központi Bizottság ülésének anyagából. Hiszen éppen a témakörök nagy fontosságai bonyolultsága miatt, s nem kevésbé a távlati célok tiszteletet parancsoló súlya okán — a következő évtized végéig fölépítendő 1,2 millió lakás éppúgy tiszteletet érdemel, mint az építőipar fejlesztésének átfogó rendszere — a teendők hogyanjának alapos," részletes kialakítására ezt követően kerül majd sor az érintett állami irányító szerveknél, a tanácsoknál. Egy valami azonban már most bizonyos: a Központi Bizottság üléséről kiadott közleményben foglalt célok reálisak, elérhetők — gondoljunk csak az első távlati lakásépítési tervre, annak túlteljesítésére, a Központi Bizottság 1964-es határozata nyomán az építőipar meggyorsult fejlődésére —, amihez azonban elengedhetetlen, hogy e távolabbi célok szorosan ösz- szekapcsolódjanak a mai teendőkel. Azaz már ma és holnap úgy kell formálni a terveket és a gyakorlati cselekvést, hogy minél za- vartalanabbul illeszkedjék a távolabbi tervekhez, cselekedetekhez. Minden ház alapra épül; a Központi Bizottság az építőiparnak is, a lakásépítésnek is ezt az alapot kínálta fel állásfoglalásával. (KS) Böngésző
