Békés Megyei Népújság, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-01 / 232. szám
NÉPÚJSÁG 1978. október 1-, vasárnap Őszi ifjúsági parlamentek Interjú Pásztor Gabriellával, a KISZ KB titkárával Ezen az őszön harmadízben kerül sor az ifjúsági parlamentek összehívására, amelyek egyre inkább betöltik hivatásukat, s a párt ifjúságpolitikai határozata, valamint az ifjúsági törvény szellemében mindinkább az üzemi (szövetkezeti, intézményi) demokrácia rétegfórumává válnak. — Az újbóli parlamenti időszak előtt miben lehetne summázni a legutóbbi ciklus tapasztalatait, és hogyan lehetne jellemezni a küszöbön álló időszak legfontosabb feladatait? — Csak a „közreműködő” minőségében szólhatok az ifjúsági parlamentekről, és elsősorban a KISZ szemszögéből tudom értékelni a legutóbbi időszakot. Tavaly központi bizottsági ülésen összegeztük a legutóbbi parlamenti tapasztalatokat, és örömmel állapíthattuk meg, hogy érdemi munka folyt. Az ifjúsági parlamentek számottevő társadalmi érdeklődést váltottak ki, és ráirányították a figyelmet az aktuális, legfontosabb kérdésekre, amelyek a fiatalokat foglalkoztatják. Az idén több vonatkozásban is „újítunk”, előbbre lépünk. Igen fontos tény, hogy sikerült egységes szemléletet kialakítani, és szabályozottabb mederbe terelni az érdekképviselettel, érdekvédelemmel, valamint az ifjúsági parlamentekkel kapcsolatos tennivalókat. Továbbra is igényeljük és kérjük a pártszervek, szervezetek irányító, segítő és ellenőrző munkáját. A Minisztertanács, a SZOT és a KISZ KB együttes határozata után napvilágot láttak az Állami Ifjúsági Bizottság irányelvei is, amelyek egyértelművé te- _ szik a KISZ érdekképviseleti ' és érdekvédelmi jogosítványainak egységes szabályozását. A soron következő parlamenti időszak ennek is próbaköve lesz! — Melyek azok a sajátos feladatok, amelyek az ifjúsági szövetségre hárulnak akár az előkészületek, akár a fórumok idején? — Az állami, gazdasági vezetők feladatait az adott minisztériumok, főhatóságok utasításai, hatályos jogszabályai alapvetően meghatározzák. Mindezek mellett azért számukra is akad tennivaló. Ifjúsági szövetségünk célja, hogy a.soron következő ifjúsági parlamentek az üzemi (szövetkezeti, intézményi) demokrácia fórum- rendszerében mindinkább érvényesítsék is sajátos szerepüket. Külön hangsúlyozom a szakszervezettel, illetve szövetkezeti érdekképviseleti szervekkel való együttműködésünk jelentőségét, amelynek egyik mozgatója az a szándék is, hogy minél több KISZ-en kívüli fiatal is saját érdekének tekintse a parlamentek sikeres munkáját. Arra törekszünk, hogy növekedjen képviselőik száma, aktívan bekapcsolódjanak a parlamentek munkájába. Arra is nagy gondot fordítunk, hogy a parlamenteken tükröződjön a KISZ-es vélemény is az elmúlt időszak ifjúságpolitikai munkájáról, az előző parlamenteken elhangzott javaslatok, észrevételek sorsáról. Tehát idejekorán biztosítani kell a KISZ és a szakszervezet véleményezési jogát, mielőtt véglegessé válnak a parlamenti beszámolók. Ugyancsak komoly megbízatásunk, hogy egyetértési jogunkat gyakorolva megismerjük az ifjúsági törvény további végrehajtását szolgáló intézkedési terveket, valamint az ifjúsági pénzügyi alapok felhasználási módját. — Az ifjúság érdek- képviseletével, érdekvédelmével kapcsolatban milyen aktualitásokra hívná fel a figyelmet? — Ifjúságunk érdekei természetes módon alapvetően egyeznek társadalmunk érdekeivel, csak abban különböznek mégis a „felnőttekétől”, hogy sajátos érdekek is motiválják. Ilyenek például: az ifjúság pályaválasztási gondjai vagy a munkahelyi beilleszkedés, a tanulás, szakmaszerzés, a családalapítás, az otthonteremtés problémái. Érdekképviseletük tehát a KISZ egyik alapvető feladata is, amelyre éppen úgy felhatalmaz bennünket a párt ifjúságpolitikai határozata, mint ifjúsági törvényünk. Ügy érzem, ma már nemcsak az ifjúsági parlamenték rendszere racio- nalizálódott, hanem kiforróban van az az egységes társadalmi szemlélet is, aminek hiányát jogosan kifogásolta ifjúsági szövetségünk legutóbbi kongresszusa is. Arról van tehát szó, hogy elfogadott tény a KISZ érdek- védelmi és érdekképviseleti lehetőségeinek a biztosítása, az ifjúság és KlSZ-tagsá- gunk garantált jogainak és kötelességeinek gyakorlása. Ezek egyik közvetlen formája az ifjúsági parlamentek rendszere, amely bővítette a KISZ érdekképviseleti lehetőségeit, ugyanakkor nagyobb terheket is rakott a vállunkra, fokozta a követelményeket ifjúsági szövetségünkkel szemben. Most azon munkálkodunk, hogy ennek is megfeleljünk. Október 15. és december 15. között mindenesetre sok mindenre választ kapunk, és a parlamentek zárása után már újabb tapasztalatokkal gazdagodva tehetünk még többet ifjúságunkért... Varga László K Magyar Ifjúság legfrissebb, 1978. szeptember 29-i számában közzétette a XI. VIT magyar nemzeti előkészítő bizottságának záróüléséről szóló közleményt. Ezen az ülésen, amelyre 1978. szeptember 21-én, Budapesten került sor, M^róthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára, a nemzeti előkészítő bizottság elnöke adott tájékoztatást a VIT- ről, a magyar delegáció munkájáról. Mint a közlemény többek között tartalmazza : „összegezve megállapítható, hogy a XI. Világifjúsági és Diáktalálkozó kiemelkedő jelentőségű, nagyszabású, sikeres rendezvény volt, amely maradéktalanul megfelelt a kitűzött politikai céloknak.” Pályakezdés „0 környezetvédelmi tanulmányok mestere” Még jóformán meg sem száradt a tinta a diplomáján. Már dolgozik. A gyulai vízművek „műszaki intézője” a titulusa. Kovács Tibor lengyel nyelvű diplomája azt igazolja, hogy’ a wroclawi műszaki egyetem környezetvédelmi intézetének víz- és technológia szakán végzett, mégpedig a „környezetvédelmi tanulmányok mestere” kitüntető címmel. — Miért éppen ide jelentkeztél? — Az ok nagyon egyszerű, édesapám is „vizes” szakmában dolgozott a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóságnál. Kézenfekvő volt tehát, hogy én is ezt a pályát folytassam. Meg szeretem is. — Sima volt az utad a diplomáig? — Azt hiszem, igen. Lehet, hogy szerencsés csillagzat alatt születtem; különösebben soha sem viselt meg a tanulás. 1972-ben végeztem el a gimnáziumot kitűnően. Angolt és oroszt tanultam. Angolból kétszer kerültem az országos döntőbe a tanulmányi versenyen. Az egyetemi felvételnél sem volt baj, aránylag simán bejutottam, pedig itt is sokszoros volt a túljelentkezés. Kétszázan jelentkeztek — kettőt vették fel. Szigorúak a követelmények, nem a lexikális tudásra voltak kíváncsiak, a példák megfejtésében logikusan kellett gondolkozni. Mielőtt kijutottunk volna Lengyelországba, egy tízhónapos nemzetközi táborban kellett részt venni, ahol a nyelvet igyekeztünk elsajátítani. Ráadásul újabb vizsga következett, ami megfelelt egy érettséginek, persze lengyel nyelven. — Gondolom, még az országban sem vagytok sokan környezetvédelmi mérnökök. — Nem hiszem, ha jól tudom tíz évvel ezelőtt kezdődött meg ez a képzés, és évente hárman-négyen végeztek. — Miről szól a diploma- munkád? — Lehet, hogy laikusnak kicsit értelmetlenül hangzik: „Organikus mikroszeny- nyeződések eltávolítása a felszíni vizekből”. Magyarul ez azt jelenti, hogy a jelenleg ismert víztisztító eljárások során még mindig maradnak szerves anyagok a vízben. Tanulmányomban arra kerestem választ, hogyan lehet ezeket az anyagokat is kiszűrni. Nem volt egyszerű dolog. A 150 oldalas diplomamunkámhoz rengeteg szakkönyvet kellett elolvasnom, de itt is szerencsém volt, mert ezzel a témával főleg angol szakkönyvek foglalkoznak. Százharmincon rágtam magam keresztül. — S tulajdonképpen mivel foglalkozol most? — Egyelőre a vállalat felépítését tanulmányozom, ez az alapja annak, hogy a jövőben eredményesen tudjak dolgozni. Van a vállalatnál egy — talán Európában is egyedülálló — szennyvíz- tisztítási kísérlet, egy nyár- fás elöntözőtelep. Azt hiszem, itt fogok majd tevékenykedni. Ez a téma közel- áll hozzám, szeretem a kísérletezést, a kutatást. Tizennyolc éven át tanultam eddig, de még most sincs vége. Jelentkeztem az ELTE- re, tolmács és szakfordító szeretnék lenni. Hogy miért? Kár lenne nem hasznosítani azt a nyelvtudást, amely birtokomban van. Mennyire igaz! Kép, szöveg: Béla Ottó „Úttörövezető lettem.. A szegedi kemping kellemes környezetében vertük fel sátrainkat, hogy „külső” szemlélődőként részt vehessünk az ifjúvezetők V. országos találkozóján. Ezt a kis sátorozó csoportot az orosházi „Együtt — egymásért!” ifjúvezetői klub tagjai alkották, köztük én is, mint kezdő ifjúvezető. Úttörő- vezető lettem, s ezt idősebb társaimnak, a KISZ-eseknek köszönhetem. A nyolcadik osztály elején rajunk ifivezetője mesélt az ifik életéről, munkájáról, az úttörő—KISZ testvérkapcsolatról. Barátunk volt, aki irányított bennünket. Ekkor kaptam kedvet, hogy az általános iskolai évek után is folytassam az úttörőmunkát, mint úttörővezető. Az elképzelésem után hallottam az ifjúsági házban működő Nyolcadikosok Klubjáról, ahol a pajtások már az ifik életéről, feladatáról beszélgetnek. Ez a csoport kapcsolatban áll az ifjúsági ház „Együtt — egymásért!” ifjúvezetői klubjával, így az ifik velünk dolgoztak, játszottak, szórakoztak. Műsoros délutánt szerveztek nekünk. így egyre szorosabb kapcsolatba kerültünk az ifikkel, de mi is kaptunk feladatokat, kisebb megbízatásokat; hogy foglalkozzunk a fiatalabb pajtásokkal. Mi, nyolcadikosok átadtuk mindazt a fiatalabbaknak, amit mi kaptunk a KISZ-esektől. Később tagja lettem az ifjúsági ház úttörőtanácsának. Itt munkám alapján megválasztottak a tanács titkárának. Az úttörőtanácsnak az volt a feladata, hogy megvitassa az ifjúsági házban működő klubok, szakkörök problémáit, a vitás kérdésekben pedig döntsön. Mint az úttörőtanács tagja, részt vettem a nyári lakó- területi munkában. Sok kirándulást, szabadtéri mozielőadást szerveztünk a pajtásoknak, és azt hiszem, ezek jól sikerültek. Az ifik olyan hangulatot teremtettek ezeken a kirándulásokon, hogy szinte mindenki számára élményt jelentett a közös program. Ilyen előzmények után, mint kezdő ifjúvezető vehettem részt az ifjúvezetők találkozóján. Szeged visszhangzott az ország legkiválóbb ifijeinek víg dalaitól, játékaitól. Nagyon színes, érdekes volt a program, amit kitűnően megszerveztek, s nagyon sok helyre mi is „besurrantunk”. A találkozó jelmondata volt: „Többen, jobban, felelősen, vidáman!”. Ennek szellemében dolgoztak az ifjúvezetők, majd a záró ünnepségen beszámoltak munkájuk eredményéről. A munka- csoportok témái voltak: a KISZ-esek és az úttörők együttműködése, egymás kölcsönös segítése, a dolgozó ifik helyzete, a vezető- képzésünk problémái, és még sok-sok téma. Az ifjúvezetők körében sokszor felvetődik; mi ad arra képesítést, hogy valaki az általános iskola befejezése után, egyik napról a másikra, korához képest alig fiatalabb úttörőközösségek nem akármilyen vezetője legyen? A legbiztosabb alapot a tartalmas kisdobos- és úttörőélet élménye, felejthetet- lensége adja, s ezt az ifik biztosíthatják a pajtások számára. Egyik szekció feladata volt: választ keresni az ifiklub helyére, szerepére a mozgalomban, valamint összegyűjteni, meghatározni a klub feladatait. A kialakult vita összegezéseként megállapították: a klub segítse az ifiket KISZ-meg- bízatásuk sikeres megvalósításában, adjon otthont a tagok közösségi életéhez, biztosítson számukra élményekben gazdag szórakozási lehetőségeket. Fontos, hogy ne szakadjon el az ifjúsági klubmozgalomtól. Ott, Szegeden döbbentem rá, mennyit is dolgoznak az ifik az úttörőkért. Ezt az orosházi ifik egy jelmondatban fogalmazták meg: „Sose feledd! Nem az úttörők vannak az ifikért, hanem az ifik az úttörőkért!” A záróünnepélyen megyénk küldöttei meghívták Békés megyébe az ország legkiválóbb ifijeit, hogy 1980-ban újra találkozzunk. Azt hiszem, a szegedi találkozóról minden ifi élményekben gazdagon és nagyon sok jó ötlettel tért haza, még mi, az „Együtt — egymásért!” klub tagjai is, akik csak „turisták” voltunk. Nagy feladat áll tehát előttünk: az ifjúvezetők VI. országos találkozójának megrendezése. KISZ-alapszervezetek: támogassatok még eredményesebben bennünket! Üttörő- csapatok: fogadjátok szeretettel a KISZ-es ifjúvezetőket, becsüljétek meg őket! Hasonló korú társaim: legyetek minél többen ifjúvezetők, végezzétek felelősséggel ezt a munkát. Gyűjtsétek a jó ötleteket, módszereket, adjunk majd erről számot vendégeinknek. Törekedjünk arra, hogy a VI. találkozó sok jó tapasztalatot, ötletet nyújtson mindenkinek ! Bánki H. Katalin, orosházi ifjúvezető Október mi Békéscsabán Jogi szolgálat fiataloknak Békéscsabán a tavasszal megrendezett városi KISZ- küldöttértekezleten hangzott el a következő bejelentés: A Békés megyei Tanács apparátusi KISZ-bi- zottsága vállalja, hogy érdekvédelmi és jogi tanácsadó-szolgálatot szervez. A KISZ városi bizottsága elfogadta ennek ügyrendjét, melyet a küldöttértekezlet után összeállítottak a fiatal jogi szakemberek. E szolgálatról kértünk bővebb felvilágosítást dr. Fábián Ágnestől, a KISZ békéscsabai városi bizottságának tagjától. — Mi tette aktuálissá e szolgálat megszervezését? — Az egyik ok: 1978. az ifjúsági parlamentek éve; a másik pedig a KISZ KB 1977. október 27—28-i, az ifjúság éredekeinek és képviseletének védelméről szóló határozata. E határozat végrehajtását szeretnénk segíteni ezzel a szolgáltatással is. Kicsit furcsa kifejezés ebben az esetben, hogy szolgáltatás, de valójában a szó szoros értelmében annak szánjuk. Abból indultunk ki: a fiatalok addig nem tudják gyakorolni jogaikat, amíg nem ismerik azokat. Márpedig nagyon sokan nem ismerik. — Miben különbözik majd ez a jogi és érdekvédelmi tanácsadó-szolgálat a munkahelyi jogsegélyszolgálattól? — Abban, hogy a munkahelyi jogsegélyszolgálat konkrét jogszabályi felhatalmazás alapján működik, tehát például képviselheti a dolgozót, beadványt készíthet, végigvihet egy eljárást. Mi ezt nem tudtuk vállalni. Két nagy területen kívánunk segíteni a fiataloknak; a KISZ-szel kapcsolatos kérdésekben, és egyéb jogi ügyekben adunk tájékoztatást, tanácsot, felvilágosítást. Saját gyakorlatunkból is tudjuk, mennyi többletmunkát ad, ha az ember az ügyével rögtön nem az illetékesekhez fordul. Mi tehát nyomban a megfelelő helyre irányítjuk a hozzánk forduló fiatalokat, útbaigazítjuk, milyen jogszabály vonatkozik az ügyére, milyen eljárást vehet igénybe, és esetleg azt is, milyenek a kilátásai. A KISZ-szel kapcsolatos témákban ismertetjük az érdekvédelmi fórumokat, az alapszervezetekkel, bizottságokkal kapcsolatos konkrét eljárásokat. — Mikor és hol vehetik igénybe a fiatalok ezt a szolgáltatást? — 1978. október 1-től, minden hónap második és harmadik hetében, szerdai napokon. Helye: Békéscsaba, ifjúsági és úttörőház, III. emelet 16-os szoba. Tizenöt nap múlva megkezdődik az ifjúsági parlamentek időszaka. E fórumokon bizonyára számos vitás kérdés, téma kerül szóba — közöttük olyanok is, melyekhez elkél a jogtudók segítsége. Reméljük, jól szolgálja majd a fiatalok érdekeit ez az elismerésre méltó kezdeményezés, s a rászorulók élnek az új lehetőséggel ! T. I.
