Békés Megyei Népújság, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-01 / 232. szám

NÉPÚJSÁG 1978. október 1-, vasárnap Őszi ifjúsági parlamentek Interjú Pásztor Gabriellával, a KISZ KB titkárával Ezen az őszön harmad­ízben kerül sor az ifjúsági parlamentek összehívására, amelyek egyre inkább be­töltik hivatásukat, s a párt ifjúságpolitikai határozata, valamint az ifjúsági törvény szellemében mindinkább az üzemi (szövetkezeti, intézmé­nyi) demokrácia rétegfóru­mává válnak. — Az újbóli parla­menti időszak előtt mi­ben lehetne summázni a legutóbbi ciklus tapasz­talatait, és hogyan le­hetne jellemezni a kü­szöbön álló időszak leg­fontosabb feladatait? — Csak a „közreműködő” minőségében szólhatok az if­júsági parlamentekről, és el­sősorban a KISZ szemszögé­ből tudom értékelni a leg­utóbbi időszakot. Tavaly központi bizottsági ülésen összegeztük a legutóbbi par­lamenti tapasztalatokat, és örömmel állapíthattuk meg, hogy érdemi munka folyt. Az ifjúsági parlamentek szá­mottevő társadalmi érdeklő­dést váltottak ki, és ráirá­nyították a figyelmet az ak­tuális, legfontosabb kérdé­sekre, amelyek a fiatalokat foglalkoztatják. Az idén több vonatkozásban is „újítunk”, előbbre lépünk. Igen fontos tény, hogy sikerült egységes szemléletet kialakítani, és szabályozottabb mederbe te­relni az érdekképviselettel, érdekvédelemmel, valamint az ifjúsági parlamentekkel kapcsolatos tennivalókat. To­vábbra is igényeljük és kér­jük a pártszervek, szerveze­tek irányító, segítő és ellen­őrző munkáját. A Miniszter­tanács, a SZOT és a KISZ KB együttes határozata után napvilágot láttak az Állami Ifjúsági Bizottság irányelvei is, amelyek egyértelművé te- _ szik a KISZ érdekképviseleti ' és érdekvédelmi jogosítvá­nyainak egységes szabályo­zását. A soron következő par­lamenti időszak ennek is próbaköve lesz! — Melyek azok a sa­játos feladatok, amelyek az ifjúsági szövetségre hárulnak akár az előké­születek, akár a fórumok idején? — Az állami, gazdasági vezetők feladatait az adott minisztériumok, főhatóságok utasításai, hatályos jogsza­bályai alapvetően meghatá­rozzák. Mindezek mellett azért számukra is akad ten­nivaló. Ifjúsági szövetségünk célja, hogy a.soron követke­ző ifjúsági parlamentek az üzemi (szövetkezeti, intéz­ményi) demokrácia fórum- rendszerében mindinkább érvényesítsék is sajátos sze­repüket. Külön hangsúlyo­zom a szakszervezettel, il­letve szövetkezeti érdekkép­viseleti szervekkel való együttműködésünk jelentősé­gét, amelynek egyik mozga­tója az a szándék is, hogy minél több KISZ-en kívüli fiatal is saját érdekének te­kintse a parlamentek sikeres munkáját. Arra törekszünk, hogy növekedjen képviselőik száma, aktívan bekapcsolód­janak a parlamentek munká­jába. Arra is nagy gondot fordítunk, hogy a parla­menteken tükröződjön a KISZ-es vélemény is az el­múlt időszak ifjúságpolitikai munkájáról, az előző parla­menteken elhangzott javasla­tok, észrevételek sorsáról. Tehát idejekorán biztosítani kell a KISZ és a szakszer­vezet véleményezési jogát, mielőtt véglegessé válnak a parlamenti beszámolók. Ugyancsak komoly megbíza­tásunk, hogy egyetértési jo­gunkat gyakorolva megis­merjük az ifjúsági törvény további végrehajtását szol­gáló intézkedési terveket, valamint az ifjúsági pénz­ügyi alapok felhasználási módját. — Az ifjúság érdek- képviseletével, érdekvé­delmével kapcsolatban milyen aktualitásokra hívná fel a figyelmet? — Ifjúságunk érdekei ter­mészetes módon alapvetően egyeznek társadalmunk ér­dekeivel, csak abban külön­böznek mégis a „felnőtteké­től”, hogy sajátos érdekek is motiválják. Ilyenek például: az ifjúság pályaválasztási gondjai vagy a munkahelyi beilleszkedés, a tanulás, szakmaszerzés, a család­alapítás, az otthonteremtés problémái. Érdekképvisele­tük tehát a KISZ egyik alap­vető feladata is, amelyre ép­pen úgy felhatalmaz ben­nünket a párt ifjúságpoliti­kai határozata, mint ifjúsági törvényünk. Ügy érzem, ma már nemcsak az ifjúsági parlamenték rendszere racio- nalizálódott, hanem kifor­róban van az az egységes társadalmi szemlélet is, ami­nek hiányát jogosan kifogá­solta ifjúsági szövetségünk legutóbbi kongresszusa is. Arról van tehát szó, hogy el­fogadott tény a KISZ érdek- védelmi és érdekképviseleti lehetőségeinek a biztosítása, az ifjúság és KlSZ-tagsá- gunk garantált jogainak és kötelességeinek gyakorlása. Ezek egyik közvetlen for­mája az ifjúsági parlamentek rendszere, amely bővítette a KISZ érdekképviseleti lehe­tőségeit, ugyanakkor na­gyobb terheket is rakott a vállunkra, fokozta a követel­ményeket ifjúsági szövetsé­günkkel szemben. Most azon munkálkodunk, hogy ennek is megfeleljünk. Október 15. és december 15. között min­denesetre sok mindenre vá­laszt kapunk, és a parla­mentek zárása után már újabb tapasztalatokkal gaz­dagodva tehetünk még töb­bet ifjúságunkért... Varga László K Magyar Ifjúság legfrissebb, 1978. szeptember 29-i számában közzétette a XI. VIT magyar nemzeti előkészítő bizottságának zá­róüléséről szóló közleményt. Ezen az ülésen, amelyre 1978. szeptember 21-én, Bu­dapesten került sor, M^róthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára, a nemzeti előkészítő bizottság elnöke adott tájékoztatást a VIT- ről, a magyar delegáció munkájáról. Mint a közle­mény többek között tartal­mazza : „összegezve megál­lapítható, hogy a XI. Világ­ifjúsági és Diáktalálkozó ki­emelkedő jelentőségű, nagy­szabású, sikeres rendezvény volt, amely maradéktalanul megfelelt a kitűzött politikai céloknak.” Pályakezdés „0 környezetvédelmi tanulmányok mestere” Még jóformán meg sem száradt a tinta a diplomá­ján. Már dolgozik. A gyu­lai vízművek „műszaki in­tézője” a titulusa. Kovács Tibor lengyel nyelvű diplo­mája azt igazolja, hogy’ a wroclawi műszaki egyetem környezetvédelmi intézeté­nek víz- és technológia sza­kán végzett, mégpedig a „környezetvédelmi tanul­mányok mestere” kitüntető címmel. — Miért éppen ide jelent­keztél? — Az ok nagyon egyszerű, édesapám is „vizes” szak­mában dolgozott a Körösvi­déki Vízügyi Igazgatóságnál. Kézenfekvő volt tehát, hogy én is ezt a pályát folytas­sam. Meg szeretem is. — Sima volt az utad a diplomáig? — Azt hiszem, igen. Le­het, hogy szerencsés csillag­zat alatt születtem; különö­sebben soha sem viselt meg a tanulás. 1972-ben végez­tem el a gimnáziumot kitű­nően. Angolt és oroszt ta­nultam. Angolból kétszer ke­rültem az országos döntőbe a tanulmányi versenyen. Az egyetemi felvételnél sem volt baj, aránylag simán beju­tottam, pedig itt is sokszo­ros volt a túljelentkezés. Kétszázan jelentkeztek — kettőt vették fel. Szigorúak a követelmények, nem a lexi­kális tudásra voltak kíván­csiak, a példák megfejtésé­ben logikusan kellett gon­dolkozni. Mielőtt kijutottunk volna Lengyelországba, egy tízhó­napos nemzetközi táborban kellett részt venni, ahol a nyelvet igyekeztünk elsajátí­tani. Ráadásul újabb vizs­ga következett, ami megfe­lelt egy érettséginek, persze lengyel nyelven. — Gondolom, még az or­szágban sem vagytok sokan környezetvédelmi mérnö­kök. — Nem hiszem, ha jól tu­dom tíz évvel ezelőtt kezdő­dött meg ez a képzés, és évente hárman-négyen vé­geztek. — Miről szól a diploma- munkád? — Lehet, hogy laikusnak kicsit értelmetlenül hang­zik: „Organikus mikroszeny- nyeződések eltávolítása a felszíni vizekből”. Magyarul ez azt jelenti, hogy a jelen­leg ismert víztisztító eljárá­sok során még mindig ma­radnak szerves anyagok a vízben. Tanulmányomban arra kerestem választ, ho­gyan lehet ezeket az anya­gokat is kiszűrni. Nem volt egyszerű dolog. A 150 olda­las diplomamunkámhoz ren­geteg szakkönyvet kellett el­olvasnom, de itt is szeren­csém volt, mert ezzel a té­mával főleg angol szak­könyvek foglalkoznak. Száz­harmincon rágtam magam keresztül. — S tulajdonképpen mi­vel foglalkozol most? — Egyelőre a vállalat fel­építését tanulmányozom, ez az alapja annak, hogy a jö­vőben eredményesen tudjak dolgozni. Van a vállalatnál egy — talán Európában is egyedülálló — szennyvíz- tisztítási kísérlet, egy nyár- fás elöntözőtelep. Azt hi­szem, itt fogok majd tevé­kenykedni. Ez a téma közel- áll hozzám, szeretem a kí­sérletezést, a kutatást. Ti­zennyolc éven át tanultam eddig, de még most sincs vé­ge. Jelentkeztem az ELTE- re, tolmács és szakfordító szeretnék lenni. Hogy mi­ért? Kár lenne nem hasz­nosítani azt a nyelvtudást, amely birtokomban van. Mennyire igaz! Kép, szöveg: Béla Ottó „Úttörövezető lettem.. A szegedi kemping kellemes környezeté­ben vertük fel sátrainkat, hogy „külső” szemlélődőként részt vehessünk az ifjúve­zetők V. országos találkozóján. Ezt a kis sá­torozó csoportot az orosházi „Együtt — egy­másért!” ifjúvezetői klub tagjai alkották, köztük én is, mint kezdő ifjúvezető. Úttörő- vezető lettem, s ezt idősebb társaimnak, a KISZ-eseknek köszönhetem. A nyolcadik osztály elején rajunk ifiveze­tője mesélt az ifik életéről, munkájáról, az úttörő—KISZ testvérkapcsolatról. Bará­tunk volt, aki irányított bennünket. Ekkor kaptam kedvet, hogy az általános iskolai évek után is folytassam az úttörőmunkát, mint úttörővezető. Az elképzelésem után hallottam az ifjúsági házban működő Nyol­cadikosok Klubjáról, ahol a pajtások már az ifik életéről, feladatáról beszélgetnek. Ez a csoport kapcsolatban áll az ifjúsági ház „Együtt — egymásért!” ifjúvezetői klubjá­val, így az ifik velünk dolgoztak, játszottak, szórakoztak. Műsoros délutánt szerveztek ne­künk. így egyre szorosabb kapcsolatba ke­rültünk az ifikkel, de mi is kaptunk fel­adatokat, kisebb megbízatásokat; hogy fog­lalkozzunk a fiatalabb pajtásokkal. Mi, nyolcadikosok átadtuk mindazt a fiatalab­baknak, amit mi kaptunk a KISZ-esektől. Később tagja lettem az ifjúsági ház úttörőtanácsának. Itt munkám alapján megválasztottak a tanács titkárának. Az úttörőtanácsnak az volt a feladata, hogy megvitassa az ifjúsági házban mű­ködő klubok, szakkörök problémáit, a vi­tás kérdésekben pedig döntsön. Mint az út­törőtanács tagja, részt vettem a nyári lakó- területi munkában. Sok kirándulást, szabad­téri mozielőadást szerveztünk a pajtásoknak, és azt hiszem, ezek jól sikerültek. Az ifik olyan hangulatot teremtettek ezeken a ki­rándulásokon, hogy szinte mindenki számá­ra élményt jelentett a közös program. Ilyen előzmények után, mint kezdő ifjúvezető ve­hettem részt az ifjúvezetők találkozóján. Szeged visszhangzott az ország legkiválóbb ifijeinek víg dalaitól, játékaitól. Nagyon színes, érdekes volt a program, amit kitű­nően megszerveztek, s nagyon sok helyre mi is „besurrantunk”. A találkozó jelmonda­ta volt: „Többen, jobban, felelősen, vidá­man!”. Ennek szellemében dolgoztak az if­júvezetők, majd a záró ünnepségen beszá­moltak munkájuk eredményéről. A munka- csoportok témái voltak: a KISZ-esek és az úttörők együttműködése, egymás kölcsönös segítése, a dolgozó ifik helyzete, a vezető- képzésünk problémái, és még sok-sok té­ma. Az ifjúvezetők körében sokszor felvető­dik; mi ad arra képesítést, hogy valaki az általános iskola befejezése után, egyik nap­ról a másikra, korához képest alig fiatalabb úttörőközösségek nem akármilyen vezetője legyen? A legbiztosabb alapot a tartalmas kisdobos- és úttörőélet élménye, felejthetet- lensége adja, s ezt az ifik biztosíthatják a pajtások számára. Egyik szekció feladata volt: választ keresni az ifiklub helyére, sze­repére a mozgalomban, valamint össze­gyűjteni, meghatározni a klub feladatait. A kialakult vita összegezéseként megállapí­tották: a klub segítse az ifiket KISZ-meg- bízatásuk sikeres megvalósításában, adjon otthont a tagok közösségi életéhez, bizto­sítson számukra élményekben gazdag szó­rakozási lehetőségeket. Fontos, hogy ne szakadjon el az ifjúsági klubmozgalomtól. Ott, Szegeden döbbentem rá, mennyit is dolgoznak az ifik az úttörőkért. Ezt az oros­házi ifik egy jelmondatban fogalmazták meg: „Sose feledd! Nem az úttörők vannak az ifikért, hanem az ifik az úttörőkért!” A záróünnepélyen megyénk küldöttei meghív­ták Békés megyébe az ország legkiválóbb ifijeit, hogy 1980-ban újra találkozzunk. Azt hiszem, a szegedi találkozóról minden ifi élményekben gazdagon és nagyon sok jó öt­lettel tért haza, még mi, az „Együtt — egy­másért!” klub tagjai is, akik csak „turisták” voltunk. Nagy feladat áll tehát előttünk: az ifjúve­zetők VI. országos találkozójának megrende­zése. KISZ-alapszervezetek: támogassatok még eredményesebben bennünket! Üttörő- csapatok: fogadjátok szeretettel a KISZ-es ifjúvezetőket, becsüljétek meg őket! Hason­ló korú társaim: legyetek minél többen ifjú­vezetők, végezzétek felelősséggel ezt a munkát. Gyűjtsétek a jó ötleteket, módsze­reket, adjunk majd erről számot vendégeink­nek. Törekedjünk arra, hogy a VI. találkozó sok jó tapasztalatot, ötletet nyújtson min­denkinek ! Bánki H. Katalin, orosházi ifjúvezető Október mi Békéscsabán Jogi szolgálat fiataloknak Békéscsabán a tavasszal megrendezett városi KISZ- küldöttértekezleten hang­zott el a következő bejelen­tés: A Békés megyei Ta­nács apparátusi KISZ-bi- zottsága vállalja, hogy ér­dekvédelmi és jogi tanács­adó-szolgálatot szervez. A KISZ városi bizottsága el­fogadta ennek ügyrendjét, melyet a küldöttértekezlet után összeállítottak a fia­tal jogi szakemberek. E szol­gálatról kértünk bővebb felvilágosítást dr. Fábián Ágnestől, a KISZ békéscsa­bai városi bizottságának tagjától. — Mi tette aktuálissá e szolgálat megszervezését? — Az egyik ok: 1978. az ifjúsági parlamentek éve; a másik pedig a KISZ KB 1977. október 27—28-i, az ifjúság éredekeinek és kép­viseletének védelméről szó­ló határozata. E határozat végrehajtását szeretnénk segíteni ezzel a szolgálta­tással is. Kicsit furcsa ki­fejezés ebben az esetben, hogy szolgáltatás, de való­jában a szó szoros értelmé­ben annak szánjuk. Abból indultunk ki: a fiatalok ad­dig nem tudják gyakorolni jogaikat, amíg nem ismerik azokat. Márpedig nagyon sokan nem ismerik. — Miben különbözik majd ez a jogi és érdekvé­delmi tanácsadó-szolgálat a munkahelyi jogsegélyszol­gálattól? — Abban, hogy a mun­kahelyi jogsegélyszolgálat konkrét jogszabályi fel­hatalmazás alapján műkö­dik, tehát például képvisel­heti a dolgozót, beadványt készíthet, végigvihet egy eljárást. Mi ezt nem tud­tuk vállalni. Két nagy te­rületen kívánunk segíteni a fiataloknak; a KISZ-szel kapcsolatos kérdésekben, és egyéb jogi ügyekben adunk tájékoztatást, taná­csot, felvilágosítást. Saját gyakorlatunkból is tudjuk, mennyi többletmunkát ad, ha az ember az ügyével rögtön nem az illetékesek­hez fordul. Mi tehát nyom­ban a megfelelő helyre irá­nyítjuk a hozzánk forduló fiatalokat, útbaigazítjuk, milyen jogszabály vonatko­zik az ügyére, milyen el­járást vehet igénybe, és esetleg azt is, milyenek a kilátásai. A KISZ-szel kap­csolatos témákban ismer­tetjük az érdekvédelmi fó­rumokat, az alapszerveze­tekkel, bizottságokkal kap­csolatos konkrét eljáráso­kat. — Mikor és hol vehetik igénybe a fiatalok ezt a szolgáltatást? — 1978. október 1-től, minden hónap második és harmadik hetében, szerdai napokon. Helye: Békéscsa­ba, ifjúsági és úttörőház, III. emelet 16-os szoba. Tizenöt nap múlva meg­kezdődik az ifjúsági parla­mentek időszaka. E fóru­mokon bizonyára számos vi­tás kérdés, téma kerül szó­ba — közöttük olyanok is, melyekhez elkél a jogtudók segítsége. Reméljük, jól szolgálja majd a fiatalok érdekeit ez az elismerésre méltó kezdeményezés, s a rászorulók élnek az új le­hetőséggel ! T. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom